A xanthoszi sírkő felirata, b oldal

A Xanthoszi Sírkő Felirata

b oldal

A felirat keletkezésének idejében a szerzők még nem nevezik meg magukat. A szöveg ezen részének a szerzője azért annyit elmond harmadik személyben magáról, hogy pörölő ódájának az éle már csorbul. Ebben hasonlít hozzá a c oldalra utólag rárótt szöveg alapgon­dolata is. Mindkettőben a kifulladt szabadságharcról van szó.

Sajnos, itt is vannak annyira hiányos részek, melyek megtörik a különben élvezetes szöveget.

A piros szögletes zárójelben [] levő részek a képen nem látható töredékek­ből lettek helyreállítva. A hiányos sorokban találhatók betűcsoportok melyek egyeznek a megfejtett egy-egy betűcsoportjával, azért még sem mondható ki 100%-os azonosságuk, ahogy a megfeleltetés módszerének alkalmazói azt abszolút alaptételként teszik.

Ilyen megfeleltetésből tördelte le például Melchert a se ’szót’ a señtuweriha, sexñtawati és señtewẽ csoportok éléről, pedig ezek olvasatai: SZENNYeT ÖVÉRŰ' HA, SZEGY NYiT AVVA' áTI, SZENNYéT ÉVe VáLYúVa'.

A megfeleltetés csak más módszerek kisegítését szolgálhatja. Kizárólagos módszerként alkalmazva igen bizarr tolmácsolásokhoz vezeti a kutatókat. Az itt bemutatott olvasatban egyedüli gyenge pont a kihagyott magánhangzók visszapótlása, de ha ez olyan önkényes lenne ahogy azt kritikusaim szeretnék bemutatni, akkor az összes szemita nyelveken írt írásokat ugyancsak délibábosnak kellene titulálni és olvasataikat sutba kellene vágni. Sok esetben ez talán nem is lenne olyan nagy kár, ahogy ez az alábbi olvasatból is kisül.

Inscription: 44b 

1     [ebei: kbi]ja: prulija: ẽti pddãt[ija]

       [EBBE' Ű : KiBŰ'] íJA : PöRÖL ÍJJA' : VíJVa eTTŰ' aPaD De GYúLíTi [úJRA]
2     [ijãnati]ja: se(j)estte(e)beli: puna[..]

       [ÍJ GYúLNA T]E' A : SÉLYE SöTéTE BELŰ’ : BŐ NA[DáLY]
3     [τere τ{>tv}er]e: tãmade: zxxazije: mei ti

       [MeLY ERET VÉRR]E' : TőGYeL MA DE : űZi GYaGYa AZ ILLYE' : ME' ÍTI

4     [[.]budi: iw]ẽ: seτeτ{>ẽ}eris: erizãna: ti(j)

       [[áGY]Ba Ó DŰ' : VéR] eVVe' JaVú' : eSETJÉVe' Jó VÉRe IS : ÉRI ZaGYvúLNA : iTT ILY
5     [[...]iked[i]]: semrbbẽnedi: xbihñ: hñ

       [[CSi]PKED[I]] : SZEMéRe BúBa VáJVa NEDŰ': üGYéBŰ' HáNY : HaNYa-
6     [.......a]dm̃medi arusñ: kbihu: tu

       [-TLIK HáNY Vé]DeLME DŰ' : A ROSSZ aNNYi : KiBe' IHÓ' :
7     [......]..i kbihu: xãkbi: kbihu
8     [......]ñterewetehi: kumetija
9     [......]edi pzzidezes: adm̃mahi: tu
10     [......]s: xttbadi [k]erϑϑi: seti(i)wi
11     [.......]ewes [s]e qr[i]rahas: trbbẽnimi

         ? ÉVES é[SSZ]E' CSaK uR[Á]RA HASS : TeReBéBe' aVVa' JaVú'NI MI
12     [ẽnẽ: s[m̃m.t]]e terñ ha..[.]ei tã[n]ãi: ub[...]

         VíJVa NeVe' JóVá : SZe[LLeMi LéT]ET ERéNY HA TóDJa La[N]GY öLI : ÓB[ÉGaT]-
13     [wazisñ [te]]lẽ^?zijehi: qla(j)ese tre[l...]

         -VA aZ ISZoNYa[T E'] LáGYuL aZ ILY E'HŰ' : CSiKLALJa ESZE TeRE[Li ÁLMA]
14     [señ[n]e tre]pe xbahñ: senagurahi: pu[nam]

         SZÉNY[éN] E TeREPE' üGYBe AHáNY : SZÉN-AGÓRA HÍ : BO[NA Mi]
15     [[u]wahe: tr]bbi: trusñ: se tuburehi: stt[ra-]

         [Ó]V A HE': TeReBéBŰ' : TöRŐ iSZoNY : S E TOBOR E HŰ : öSZTeT [uRA-]
16     [[.]ãni[da]h]e: trbbi: ẽñnei: miϑrapata e[..]

         [T] GYűLNI [iDe A] HE' : TeReBéBŰ' : VíJVa NYí'Na Ű : MICSűR APÁTTA' E[..]
17     [.....]rñ: xawales: dderijemeje: s[...]

eRÉNY : GYÁVA LESZ : De DERŰJE MELLYE’ :
18     [.....]mate aruwãtijesi: sttrat[...]
19     [.....]ijete: menerbbedi: tubei[t..]
20     [.....]rijãna: seije muneita: pu[d...a-
21     ruwãt]ijeseh: setiluma: qẽtriher[..]
22     [.....]jãna: trijerẽ: kijezẽ: nagu[r...]
23     [.... ]ete trijerẽ xerẽhe: hñti: t[....]
24     [.....]erehi: hijãnaxã: heledije[...]
25     [.....]a: mere: itehe: setewẽni: seje[...]
26     [....]ati se xssadrapahi: trm̃mili[...]
27     [.....]isñ: ijãnisñ: sppartazi: atãna[zi]
28     [......]ã: ϑurttã: señnahijẽ: se tuhedi
29     [....]adi: señnahijedidde trm̃misñ pu
30     [....a]rñna: pinale: tlawa: wedre: pisba[s]
31     [.....]taddi: plm̃madi: se qehñnedi pd-

         eSZE CSaK E HeNYéN ÉDŰ' aPaD
32     [dãtij]edi: sersseizijedi: se ukehezi-

         [De GYúLíTi ILY] ÉDŰ' : SZEReS őSE ŰZI iLY ÉDŰ' : eSZE OK EHHEZ I-
33     [jedi] epartaisedi: truwepeijadi: τer[.

         [-LY ÉDI] E PÁRTA IS ÉDŰ' : TuR ÖVÉBE ILY ADI : MiLY ERé[LYT
34     [.edi] se urubli[j]edi: pri: trqqas: hexis:

         [VéD Ű] őSE ORRO' BeLŰ' [J]E' DŰ' : BáR Ű : TuR CSöK CSaK A SZó : Ha EGY IS:
35     [....]m̃mezezi: erbbi: sttãti: teli: qehñ:

         [BáR VéLe]LME íZEZI : ERéBe' BŰ : őSi TeTT GYúLíTI : TELI : CSöKKE' HáNY:
36     [...]mejese: terñ: punerebe: sebe pibere:

         [NŐ KÍ]MÉLJe ÉSSZE' : iTT ERéNY : éP ÖNERő EBBE' : S EBBE' éPP Ű éBER E
37     [trq]qaspe: a[s]ati: xñtawatã: tuwi: sebe

         [TuR CSöK] CSiKASZ eBBE' : A SZó ÁTI : üGY NYiTÁVA' oTT aGYaL : TÓ'Va Ű : SEBBE'
38     [...]nẽ: arawazija: ñtewẽ: (n)em[-]u: se xϑϑã{>λ} (θ = C/CS/(TS) & TY/(TJ))

         [BeLeVi]NNé VíJVa : ÁRÁVA' áZSIóJA : aNNYi TEVéVe' JaVa : NEM JÓ : eSZE GYú'TSa/GYú'TJa CSeLéVe'
39     [na: s]ebedewẽ{>{V+V}!} emu: kumezeititi: me(e)rawaz-

         [iNA': S]EBBE' DE VeVőVE' íM Ó' : KOMa EZZE' Ű TÜTŰ' : íME RÁ aVVA' ŰZi
40     [ija]ade: tuminehi: mlatraza: tixzzidi

         [ITA] AD E' : uTÓ MIN E'HŰ' : MuLATóRa AZZA' : iTT ÍGY eZ űZI DI-
41     [...]ahm̃mã{>{L+V}!}ta: qarazutazi: tez{>ñ}i: aruwãt-

         [aDaL] AHoL íM LoVa'TA: CSaK ÁRa AZÓTA űZI: iTT ENNYI : ÁRUVa' GYűL iTT
42     i[..] tukedri: se(j)eti: puwẽ{>ã}i: se(j)urubli-

         I[HoL] áTOK E DeRŰ : eSÉLYÉTŰ' : BŐ VáGGYaL Ű éSSZE' JÓRÓ' BeLŰ'
43     [je]de: xurzide: se tukedri: atrã: tehlu

         [É']DE' : íGY ŐRZI DE : eSETi OK E DeRŰ : A TuR üGGYeL : iTT E HaLÓ
44     [..]lei: ϑrm̃mã: pibijeti: xurzazẽ: kumez-

         [JE]LE Ű: MéLYRe LeMeGY Le: éPŰ' BŰ JE'TŰ' : íGY ŐRZi AZ VíJáVa' : KOMa EZZ-
45     [e]ine: uhazata :{>j} wawã: trisñni: señte pl

         [-E'] Ű'NE : Ó-HAZÁT AJá'VA VáGY eL : TűRi ISZoNYú'NI : SZENNYéT E PéL-
46     [..]zrppudeine: arawazije: ehbije: kbi

         [-DÁ]Zó úR PaPÓ' DE Ű'NE : ÁRÁVA' aZ ILYE' : E HiBa ILLYE' : KiBŰ'

47     [..] mei mẽ adrude: mahãi: sedde: ahataha

         [SZeLLe]ME ÍM VíJó'Va Á'Dó eRŐ DE : MA Ha GYúLI : eSZÉD iDE : Á'HAT A HA-
48     [dẽ]ẽnẽ: qla(e)bi: ehetehi: se mahãna: ehete-

         [-D VíJó'Va] VaJ ViNNe VíJVa : CSíK aLÁ EBBŰ' : É'HET E HŰ : éSSZE' MA Ha GYúLNA : É'HET-E

49     [he] arñna: tuminehi: kerϑϑi: xãkbi: epid-

         [HE’] ÁRNYa'NÁ : uTÓ MIN E HŰ : KEReTJe eCSŰ' : íGY üGYeLi KiBŰ' : ÉPP ID-
50     [e ñ]temlẽ sitãma: sewe nepe: astte: trm̃m-

         [-E aNNYi]T EMeL VáJVa SZŰT GYúLaMA : eSZÉVE' NÉPE : A SöTéTTE' : TuR áLLaM
51     is: sedde tuwetẽ: kumezija: τere τere

         IS : eSZÉD DE uTÓ VÉT VíJVa : KŐMEZő ÍJA : MeLY ERE MéLYéRE
52     trqqñti: pddãtahi: qñnãkba: xrssẽni: eh-

         TúR CSaK CSöK NYiTI : aPaD De GYúLíTi A HŰ : CSaK aNNYi iNGY éL KáBÁ' : GYoRS SZóVa' JaVú'NI : ÉH-
53     bi: tabahaza: kumezija: padritahi: arñ-

         -BŰ' : iTA'Ba' A HAZA : KŐMEZő ÍJA : aPADóRa ITT A HŰ : ARáNYú'-
54     na tuminehija: kumezija: xãkbija: kume-

         -NA uTÓ MIN E HÍJA : KŐMEZő ÍJJA' : GYóGYuL KáBa ÍJJA' : KOMa E-
55     zi[j]a: se tukedri: kerϑϑi: ade: urublijẽ

         -Z Í[JJ]A' : eSETi OK E DeRŰ : KEReTJe eCSŰ' : AD E' : OR Ó-BeLI JóVa' úJó'Va

56     hãtahe: tubehi: prñnezi: se lihbeze: eh[b]-

         Ha GYúLT A HE' : TÖBB ÉHŰ' : PeRNYéN EZ Ű : eSZEL Ű HőBE' eZZE' : E Hő[B-]
57     ije: sede{>l}wẽ: zxxaza: se ñtuweriha: ade: se

         -Ű' JE' : öSSZEDűLVe VáJVa : íZ íGY áGYAZZA : SZENNYeT ÖVÉRŰ' HA : AD E': öSSZE
58     xϑϑãna: x{>ã}ugaha: se xñnaha: se xñtawati

         GYó'CS óCSa GYűL iNA' : GYaLOG Á' HA : SZEGY NYí’NA HA : SZEGY NYiT AVVA' áTI
59     azzalãi: ñtarijeusehe: se(j)ertaxssi-

         AZ íZ ÁLüGGYeL Ű : NYiT ÁR ILYE' ŐSSE' Ha E : eSÉLYÉRT ADJa SaSI
60     razahe: ϑride: hriha: trm̃milise: seti: te-

         áRAZZA Ha E : CSóRéI DE : HíRŰ' HA : TuR áLLaMI LISSZE' : eSETI : iTT E
61     ϑϑiweibi: ade mẽ: leϑϑi: qlã: mesitẽni: eb-

         CSúCS íVEIBŰ' : AD E' MiVe' JaVa : éL E CSúCSI : CSíKKaL üGYeL : MESSZI TéVeLY Vá'NI : EBB-
62     [e]ija garãi: zeusi: ñtewẽ: xñtawati: sber-

         [-E'] ÍJA GARa GYúLi eZZE' ŐSI : NYűT E ViVőJéVe' : íGY NYŰTT AVATI : SZeBBÉRe
63     ide: xñtawati: tupelezije: se ñtewẽ: sux-

         Ű DE : íGY NYűT AVAT Ű : uTÓBB ÉL EZ ILLYE' : SZENNYéT ÉVe VáLYúVa' : SZÓ íGY
64     inaje: tupelezije: xñtawatije: sppart-

         INA' iLLYE' : uTÓBB ÉL EZ ILLYE' : íGY aNNYiT AVAT ILLYE' : SZéP PARTi

[Ebben ű, kibűl] íja pöröl íjjal víjva, ettűl apad de gyúlíti [újra]. [Íj gyúlna, t]el a sélye sötéte. Belűl bő na[dály] (pióca), [mely eret vérr]el tőgyel ma, de űzi gyagya az illyel, me(rt) íti (inti) [[ágy]ba, ó dűl, vér] evvel javul. Esetjével jó vér is éri, zagyvulna itt ily.

5 [[Csi]pked[i]], szemére búba vájva nedűl (nedvesül), ügyébűl hány hanya[tlik, hány vé]delme dűl, a rossz annyi, kiben ihól ...
7. – 11. sorok olvasásra túl hiányosak.

... ? éves é[ssz]el csak ur[á]ra hass, terebében avval javulni mi víjva nevel jóvá. Sze[llemi lét]et erény ha tódja, la[n]gy öli. Ób[égat]va az iszonya[t el]lágyul, az ily elhűl, csiklalja esze, tere[li álma] szény[én] (színén). E terepen ügybe ahány szén-agóra hí, (zene)bo[na mi] [ó]v. A hely terebébűl törő iszony s e tobor, e hű ösztet [ura][t] gyűlni [ide, a] hely terebébűl víjva nyílna ű. Mi csűri apáttal, e[hhen] erény gyáva lesz, de derűje mellyel ...
18. – 30. sorok olvasásra túl hiányosak.

… esze csak e henyén édül (édesül). Apad [de gyúlíti ily] édül szeres őse. Űzi ily édül esze, ok ehhez i[ly édi]. E párta is édül, tur övébe ily adi. Mily eré[lyt [véd ű]? Őse orrol, belül [j]el dűl, bár ű tur csök (csökevény) csak, a szó ha egy is, [bár véle]lme ízezi, erében bű ősi tett gyúlíti. Teli csökkel hány [nő kí]mélje ésszel? Itt erény ép önerő ebben s ebben épp ű éber. E [tur csök] csikasz (szikár) ebben, a szó áti.

Ügy nyitával ott agyal, tolva ű sebbel(-lobbal). [Belevi]nné víjva árával ázsiója (törekvése), annyi tevével java nem jó. Esze gyújtsa/gyújtja cselével, [inal s]ebbel, de vevővel ím oly koma, ezzel ű tütül (iszik). Íme rá avval űzi [ita] (itala) ad el: utó min elhűl. Mulatóra azzal itt így ez űzi, di[adal] ahol ím lovalta, csak ára azóta űzi itt. Ennyi áruval gyűl itt, i[hol] átok e derű. Esélyétűl bő vággyal ű ésszel jóról belül [él]del (élvez), így őrzi, de eseti (alkalmi) ok e derű.

A tur üggyel, itt e haló [je]le, ű mélyre lemegy, leépül bű jeltűl. Így őrzi az víjával, koma ezz[el] ülne. Ó-hazát ajálva vágy el, tűri iszonyulni szennyét. E pél[dá]zó úr papol, de ülne árával az ilyen. E hiba illyel, kibűl [szelle]me, ím, víjólva áldó erő, de ma ha gyúli eszéd (feleszmélés), ideállhat a ha[d víjólva]. Vaj vinne víjva csík (hegyvonulat) alá ebbűl? Élhet-e hű ésszel ma ha gyúlna? Élhet-e [hely]? Árnyalná utó, min e hű keretje ecsül (kitilolódik), így ügyeli kibűl épp id[e annyi]t emel vájva szűt gyúlama eszével népe.

A sötéttel Tur Állam is eszéd, de utó vét víjva kőmező íja, mely ere mélyére túr, csak csök nyiti. Apad, de gyúlíti a hű, csak annyi ingy él kábán gyors szóval javulni. Éhbűl italban a haza. Kőmező íja apadóra, itt a hű arányulna utó, min e híja kőmező íjjal gyógyul. Kába íjjal, koma ez í[jj]al, eseti ok e derű. Keretje ecsül, ad el, or ó-beli jóval újolva. Ha gyúlt a hely, több éhül. Pernyén ez ű, eszel ű hőben ezzel, e hő[b]űl jel: összedűlve vájva, íz (rokon) így ágyazza, szennyet övérűl ha ad el.

Össze gyolcs ócsa (ócskája) gyűl, inal gyalog, áll ha szegy (pénzes zacskó) nyílna. Ha szegy nyit avval áti az íz, álüggyel ű nyit. Ár ilyen őssel, ha e esélyért adja, sasi; árazza ha e csóréi. De hírül, ha Tur Állami Lisszel eseti, itt e csúcs íveibűl ad el, mivel java él e csúcsi csíkkal, ügyel messzi tévely válni. Ebb[en] íja gara (gőgje) gyúli, ezzel ősi nyűt e vivőjével így nyűtt. Avati szebbére ű, de így nyűt avat ű. Utóbb él ez illyel, szennyét éve vályúval, szó így inal illyel. Utóbb él ez illyel, így annyit avat illyel: szép parti!

֎

éd: Elhanyagolt állapotából ismét életre kapott szó, melyből édes, édeleg, édesség stb. származnak. Jelenti azon kellemes érzést, melylyel némely testek az ízlelő érzéket csiklandozzák s gyönyörködtetik, nemkülönben azon anyagot vagy részecskéket, melyek által ily érzés gerjesztetik. Édet érezni, ízlelni. Gyümölcsnek, méznek, czukornak éde. Átv. ért. igen kellemesen ható gyönyör, akár érzékileg, akár szellemileg véve. Csók éde, beszéd éde. Éddel függeni a kedves minden szaván. Édem, am. édesem, kedvesem. CzF

vélelem: Valószinüségen, hihetőségen alapuló elővélés, latinul: praesumtio. CzF

éldel: Kéjt, gyönyört, örömet érez, azokat folytonosan vagy gyakran használja. Éldelni a szép tavaszi napokat. Éldelni a farsangi mulatságokat. Éldelni a mezei élet örömeit. Másképen: élvez. CzF

eszéd: Eszmél, fölesmél, eszére tér, magához jön, pl. az ájulásból. Székely szó. CzF