A xanthoszi sírkő felirata, a oldal

A Xanthoszi Sírkő Felirata

a oldal

A faximile képek a The Lucian inscription after the accurate copies of the late Augustus Schoenborn, 1868, London – Jena – Paris című könyv utánnyomású kiadásából valók.

A Xanthoszi Kőoszlopnak ez az oldala szenvedte a legtöbb kárt.

Augustus Schoenborn eredeti sorszámozását, mely az épen maradt első sorral kezdődik, a kutatók felülírták. Az új sorszámok a kép baloldalán láthatók, kezdve a 36. sorral, lévén, hogy az azt megelőző sorok túl hiányosak ahhoz, hogy az egyes szavak olvasatát az értelmes összefüggő mondatok egyértelművé tennék.

Igazán kár, hogy nem tudjuk élvezni a teljes szöveget, de talán még sem minden veszve. A kedves olvasó, a hiábavaló keresztrejtvény fejtés helyett, megkísérelhetné a hiányzó részek feltöltését úgy, hogy egy minden tekintetben összefüggő értelmes szöveg kerekedjen ki.

Érdekes, hogy minden oldal, a semleges c oldal első részét kivéve, a médek ellen lázadó hazafiak mellett szól. Ez lehet a magyarázata az oszlopot ért vandalizmusnak, és annak is, hogy a közelben talált Lètôoni háromnyelvű sztélé – az elnyomó hatalom hivatalos közleménye – miért sértetlenül került elő.

Inscription: 44a 

1     ebẽñni[: stta]l[ã: m=e]n=ad[ẽ: x]er[iga: ar]ppa-
2     xuh: tid[eimi:] xe[.i]gah: [.....: k]u[pr]lle[h]
3     xahba: a[................]e: s=[ek]eb[u]-
4     re: ehb[ije.....................]u[...]
5     ñtikdu[.............................e ]
6     re: xal[le............................]
7     n[.........]ze: s=ene: tr[............]
8     e[........].ehe: mere: e[bette........]
9     t[.....er]ewezijehed[i...............e]-pñ
10     [......]ijm̃: xerigahe: [...........]
11     mere: [eri]: xalle me=i=ti: had[..........]
12     ñte: mahãnaha tusñti=ti [............]
13     [...ar]ñna: se=i ñt(e)=ẽnẽ: puw[............]
14     [....]we: prñnawã jm̃meit[............]
15     [...t]erñ: se=i tali: teli[..........]
16     [...]ekebura: se=we: maxi: e[.........]
17     [.]e merehi: sunemamadi [............]
18     esejẽ ϑ[u]rtta: ebẽhẽ xer[.........]
19     tuwete: ti ebẽñnẽ: [n]eled[..........]
20     tukedri: tuwete=pi ϑãkur[...........ti]-
21     deimi arawazije=de kuprl[leh ....... ara]-
22     wazija: prñnawate tum[.........]
23     trbbẽ s=atlahe ehbije: h[........]
24     ti: ñtepi: puwej[e]he: ϑurt[t........]
25     ñtewẽ: erbbinahe: tezi: xu[gahi: ehbije-]
26     hi: se ñtewẽ: teϑϑi: ehbij[ehi .......]
27     se ñtewẽ: mahãna: nelezẽ[...........]
28     ezeze: me przzẽ: kum[.]: me=ti[....... ]
29     te xistte: ẽnehi: se xñnah[i.........]
30     hi: arppaxuh: tideimi: xerig[ah: ....: ku]-
31     prlleh: xãhb: xezigah: tuhes: me[....araw]-
32     azijedi:ẽñne xistte wawadra [....]
33     mẽ zbetẽ: me uwadraxi: ese: przz[..... ]
34     etehi: axã: ara: nelede arñna: me=ti p[... ]
35     axã trjm̃mile izredi: pededi: ñterez[... ]
36     base: tupa: esbedi: hẽmenedi: trm̃mil[ije{> sa}]-

             ... TOPA : ÉSZ BEDŰ': Ha VíJVa MENE DŰ': TuR áLLaMI L[ISZA]
37     di: se medezedi: padrãtahedi: hqqad{>da}i[je-

         DŰ': öSSZE MÉD EZZE' DŰ': aPADóRa íGY aLaTTA HÉ iDŰ': HűTSe KuCKó-DA' I[LY É-
38     d]i: se mrbbẽnedi: tupelijã: trm̃milis[..]

         -D]Ű': éSSZE' MáR BúBa VáJ VéNE DŰ': TÖBBEL ÍJ GYúL: TuR áLLaMI LISZ[ÁT]
39     [....]Kadunimi: puwejehñ: tupelijã: se [l]

         [ÉLTeTI] MáN Á'DÓN IMI': BŐVE' JE' HáNY: TÖBBEL ÍJ GYúL: eSZE[Lő]
40     [...]qa Kadunimi puwejehñ se irijẽm̃m

         [ILLeTI] CSóKKA' MáN Á'DÓN IMI' BŐVE' JE' HáNY éSSZE' ÍRI JöVőJe VéLe'Mé-
41     [..]ulija e[p]ide: izredi: zẽm̃tija: ehbij[e]

         [-T ÁR]OLi ÍJJA' É[PP] IDE: ŰZ eREDI: ZSiVaJáVa' CSiTÍJJA: E HiBa ILY[E']
42     di: zagaba: nelede: hãtahe: ẽtri: tumine-

         iDŰ': ZAGÁBA: Mi ELEDE': HoGY üLT A HÉ: VíJó'Va TűRI: uTÓ MIN E'-
43     hi: nelede: h[ã]tahe pttara: malijehi: hãt-

         -HŰ': Ni ELEDE': HoGY áLTA HÉBe' Ti'TÁRA: íM ÁLLi ILY E HŰ : Ha GYúLíTi
44     ahe: xbane: ese: trbbẽnimi: tebete: terñ se

         A HÉ: úGY aBBAN É': ESZE: TeReBéBe VáJVáN ÍM Ü': TÉVETE: őT ERNYeSSZE
45     milasãñtrã: pdd:ẽneke: xbãnije: izredi

         MI LASS GYúL NYiTóRa GYúL: aPaD De: VíJáVa' éNEKE: eGYBeGYűLNI JE': ŰZi eREDI
46     ehbijedi: hãtahe: tlãñ nele: nele: tarbi-

         ÉH BŰJE DŰ': Ha GYúLíTi A HÉ: ToLDJa éLeNYéN ELÉ: eNNÉL E: TÁR BŰ
47     de: xerẽi: qastte τerñ: tlahñ: erbbedi: h[ã]-

         DE: iGYERéVe' JaVú' Ű: CSaK A SZó TéTE MeLY ERNYő: eTTőL AHáNY: ERéBe BeDŰ': Ha [GYúL]
48     tahe: medbijahe:{> j} ese: xerẽi: tebete: [p]er[ñ]

         iTT A HÉ: MÉDBe ÍJA HELYE S E : iGYERéVe' JőVe Ű : üTTÉBE' íTÉ' : éP ERéNYe
49     se waxssepddimi: ẽti: zehi: hbãti: CII (CSaRNoK+KeTTő?)*: u[..]

         S E VÁGY SoSE aPaD De ÍM Ű : óVa JaVíTI : eZZE' HŰ' : HiBa íGY LáTI : óCSáRó'Ni KiKeT : Ö[L E]
50     ñtepi: xlaina terñ hãtahe: ãka: herikle

         NYű TÉPI : GYaLA INA' TERNYe HeGY aLaTT A HE' : íGY LaKA : HERŰ' KeLÉ-
51     se haxlaza: pabrati: xbide: hrixñtawa-

         -SE HA GYaLÁZZA : aBBA' BaRÁTI : üGYiBŰ' DE : Ha iRIGY NYiT AVVA'
52     tahi: ese tabãna: terñ: ijãnã: ijaeusas

         iTT A HŰ : ESZE iTA'Ba GYúLNA oTT ERéNY : ÍJA íGY LaNGYuL : ÍJJA' E Ó SAS
53     krzz[ã]nase: hãtahe: mukale: tewẽt[e]: sãma-

         KöRöZ űZi [GYaLá]N A SZÉ' : HeGY aLaTT A HÉ: íM OKKAL E : TÉV VíJáVa' TE': S GYúLaMá-
54     ti: trbbetẽ: turaxssi: zxxãna terñ: es-

         -T Ű : TeReBéBE' TéVeLYéVe' : uTÓRA íGY SaSSI : aZ aGY GYóGYuLNA TERNYe : ÉSZ
55     e: humrxxã: tebãna terñ: hãtahe

         E : HOMoRa íGY GYóGYuL : íTÉBe' GYúLNA iTT ERéNY : HeGY aLaTT A HÉ

* Kép- és számjel: a C egy körszínnek (amfiteátrumnak) vagyis CSaRNoK-nak a vonalas rajza, ehhez járul a II (KeTTő). Ezek mássalhangzó vázára épül a szöveg ezen része. (Az írnok még ismerte e betűkészlet kép- és vonalas A írásba nyúló gyökereit.)

... topa ész bedűl, ha víjva mene (menedéke) dűl. Tur Állami L[isza] dűl össze, méd ezzel dűl apadóra, így alatta hé (hév/hevület) idül. Hűtse kuckó-dal i[ly éd]ül (édesen)! Ésszel már búba váj, véne dűl, többel íj gyúl. Tur Állami Lisz[át] [élteti] mán áldón, imily bővel jel hány. Többel íj gyúl, esze[lő] [illeti] csókkal mán áldón, imily bővel jel hány. Ésszel íri jövője vélelmé[t (feltételezését), ár]oli (árazza) íjjal. É[pp] ide űzi eredi zsivajával, csitíjja (csitítja), e hiba ily[en].

Idül zagába (szagába), ni, eledel, hogy ült a hé, víjolva (víjogva) tűri utó min elhűl, ni, eledel, hogy álta hében tiltára (tiltására). Ím, álli ily e hű, ha gyúlíti a hé, úgy abban él esze terebébe vájván. Ím ül, tévete (tévedése) őt ernyessze, mi lass gyúl nyitóra gyúl. Apad, de víjával éneke egybegyűlni jel. Űzi eredi éh bűje, dűl ha gyúlíti a hé, toldja élenyén (éltető elemén) elé, ennél e tár bű.

De igyerével (igyekezetével) javul ű, csak a szó téte (tétele) mely ernyő, ettől ahány erébe bedűl, ha [gyúl] itt a hé. Médbe íja helye s e igyerével jőve ű üttében ítél. Ép erénye s e vágy sose apad, de ím ű óva javíti, ezzel hűl. Hiba így, láti, ócsárolni kiket ö[l. E] nyű tépi, gyala (gyáva) inal ternye hegy alatt. A hely így laka.

Herül (kiherélődik) kelése, ha gyalázza abban baráti ügyibűl (kifolyólag), de ha irigy nyit avval itt a hű esze italba gyúlna. Ott erény íja (húrja) így langyul, íjjal e ó sas köröz, űzi [gyalá]n a szél hegy alatt. A hé, ím, okkal e tév víjával tel s gyúlamát ű terebében tévelyével utóra így sassi (lassítja). Az agy gyógyulna, ternye ész e homora így gyógyul. Ítében (ítéletében) gyúlna itt erény: hegy alatt a hé!

֎

lisza/lésza: (1), (le-esz-a) fn tt. lészát. E szó az ország különféle vidékén különbözõ jelentésekkel bir ugyan egyes tárgyakra alkalmazva: de azon alapfogalomban mind megegyeznek, hogy lésza bizonyos növények ágaiból vagy száraiból csinált oly szövedék v. fonadék, melynek területe lapos, és majd lefektetve, majd felállítva, majd kerekre hajtva használtatik... CzF

hé: Jelent nagyobb fokú meleget, mely az állati vért sebesebb mozgásba, a testet izzadásba hozza, s a növényekre némileg lankasztó, fonnyasztó erővel hat. Izzadni a nap hevétől. Nagy hében lekonyuló virágok, falevelek. Forró víz heve. Hevet havat öszvehord. CzF

idül: Időnként elékerűl vagy hosszú időre kiterjed, meggyökeresedik. Mondják testi nyavalyákról, melyek tartósak és megrögzöttek szoktak lenni. CzF

vélelem: Valószinüségen, hihetőségen alapuló elővélés, latinul: praesumtio. CzF

víjog/víjol: Mondjuk különösen sas nemű madaraktól, midőn éles vékony víj-féle hangokon szólanak. CzF

ternye: (1) Diószegi-Fazekasnál növénynem neve, ... A ternyének legtöbb faja sátorozó, azaz szétterjedt virágfüzérü, t. i. habár a virágzat kocsányai különbözõ magasságból indulnak, végre mégis egyenlõ magasságra érvén egy sikban terülnek ki. Különösen ilyen minõségü a ternyefû is; tehát ez valószinüleg e tulajdonságtól vette nevét; s a ,ternye’ magában a növénytanban nemi névvé lett, mint több más növény nevével is történt. CzF

sasúl/sassúl/sassud/sassudik: önh. illetőleg k. m. sassud-tam, ~tál, ~ott v. ~t. Veszprém és Vas vármegyékben valamint a székelyeknél is am. fárad, lankad, tikkad; máskép: sasúl, sassúl. Jelentésénél fogva úgy látszik, hogy eredetileg lassud v. lassudik és lassúl volt, s törzsöke lassu. Hogy az l néha nyelvhegyi mássalhangzóra változik, mutatják a liba zsiba, lotyka szotyka változatok, a jelen szónál annyival inkább, mert a következő suhogó hangok is előmozdították az átváltozást, pl. az ,áspis’ szóból s előtéttel így lett sáspis. CzF