Lük írásos emlékeink gyűjteménye III

Lüki írásos emlékeink gyűjteménye III

text 100 {Limyra}

ebe xupa me tibeija

EBBE íGY ÓPa METŰ' BE ÍJJA'

Ebbe így ópa metül be íjjal.

text 101 {Limyra}

1 ebẽñnẽ: xupã: meti: prñnawatẽ: za[h]ama: ddawãpartah

EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa : GYÖPáGGYaL : METŰ' : PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe': iZZ A [H]A'MA : DuDÁ' VáGGYaL PÁRTA Ha

2 tideimi: me ñtepi tãti: za[h]ãmã: se: ladã: se: tideimis: ehbi[s]

iTT ÜDE ÍM Ű : MENNYiT ÉPP ITT GYúLíT Ű : aZZA' [Ha] GYúLaMa GYúL : S E : LÁDa GYúL : S E' : íT IDE ÍM Ű iS : E HéBŰ' [S]

3 kbi: tike: ti ñtepi tadi: a[t]la[h]i: tibe: kbijehi

KűBŰ' : iTT Ű KE' : iTT ÍNYéT ÉPP ITADI : Á[Ta]LA [H]Í : iTT Ű BE : Kű BŰJE HŰ-

4 tibete: ala[h]adi ti: mene: mã[h]ãi: tube{>t}iti

-TI BE éTTE': ÁLL A [H]AD ÚTI : MENE : áM GYúL [Ha] GYúLI : TÖBB TÜTÜ

5 wed[rẽñ]ni

VED[RéVe' JöVéNY] iNNI

Ebbe vájva nyílna, víjva gyöpággyal, metül pernyén alva tévelyével. Izz a [h]alma, dudál (dorombol) vággyal párta, ha itt üde ím ű. Mennyit épp itt gyúlít ű azzal [ha] gyúlama gyúl s e láda gyúl s el-ít (eljut) ide ím ű is e hébűl [s] kűbűl itt ű kel. Itt ínyét épp itadi, á[ta]la [h]í itt ű be. Kű bűje hűti be. Éttel áll a [h]ad úti mene(te), ím gyúl [ha] gyúli több tütü: ved[rével jövény (jövevény)] inni.

text 102 {Limyra}

1 ebẽñnẽ: xupã: mẽti prñnawatẽ: sxxutrazi mẽne: ñtepi tẽti: sxxutrazi: se ladu: ehbi

EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa : GYÖPáGGYaL : MiVe' JaVíT Ű PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe' : S GYóGYÚ'T éRZI MiVe' JaVú'Na E : NYú'Ti E PŰT ÉTŰ' : S GYóGYÚ'T áRAZ Ű : S ELADÓ : E HéBŰ'

2 se tideimis: ehbis{:#} tiñte: hri: alahadi: tike: tibeñteti: hrppi tadi: tike: me ttle-

SiET IDE ÍM Ű S : ÉH BŰSíTi ÍNYéT E : HóRI : ALÁ HA DŰ' : TÜ'KKE' : iTT Ű BENYiT ÉTŰ' : HaRaPáPI iTADI : TÜ'KKE' : METeT LE

3 iti puwa: aitãta: am̃mãma: qebelija: ẽni: qlahi: ebij[e]hi pñ#treñni: sewe: tubidi: pd-

ITT Ű aPÓ'VA : Á' ITa GYúLíTÁ: ÁLoM GYúLaMA : CSaK EBBE áLLÍJJA : VáLYúVa' iNNI : CSóKKaL A HŰ : EBBe ILLY[E'] HÍ PeNYéT eRÉNYéN Ű : S EVVE' : uTÓBB ÜDÜ' : éP Dé-

4 ẽxba

-VaJ VáGYáBA'

Ebbe vájva nyílna, víjva gyöpággyal, mivel javít ű pernyén alva tévelyével, s gyógyult érzi mivel javulna e. Nyújti e pűt étül s gyógyult áraz ű s eladó e hébűl. Siet ide ím ű s éh bűsíti ínyét e hóri alá ha dűl. Tülkkel itt ű benyit étül, harapápi itadi, tülkkel metet le itt ű apolva. Áll, ita gyúlítá: álom gyúlama csak ebbe állítja vályúval ni. Csókkal a hű ebbe illy[el] hí, penyét erényén ű s evvel utóbb üdül (javul), ép dévaj vágyában.

text 103 {Limyra}

1 ebẽñnẽ: xupã: mene: prñnawatẽ: tebursseli

EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa : GYÖPáGGYaL : MENE : PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe' : íTE BORúS S ELŰ-

2 zzajaah:{>j} ddedi: lusãñtrahñ: zeti: n{>m}eri: se xñtaburahñ

-Zi ZAJJA' A HéLYa DéDED Ű : éLő ŐS üGYeL aNNYi TuRRa AHáNY : íZ ETTŰ' : MÉR Ű : öSSZE íGY aNNYiT A BORRA' aHáNY

3 ẽnẽ: periklehe: xñtawata

VíJVa NőVe JóVá : éPP ÉRIK LEHE : íGY NYú'Ti AVVA' áTA'

Ebbe vájva nyílna, víjva gyöpággyal, mene (menedéke) pernyén alva tévelyével. Íte borús s elűzi zajjal a hélya. Déded ű, élő ős, ügyel annyi turra ahány íz (rokon). Ettűl mér ű össze így annyit a borral ahány víjva nőve jóvá épp érik lehe, így nyújti avval átal.

leh: Állati gyöngéd fuvalmu hang, melyet a tüdõnek rendes állapotu mozgása okoz, midõn a torkon a levegõt majd kitolja, majd beszivja. Ez által ismerni meg, ha él-e az állat vagy nem. Élénkebb mozgást fejez ki a lih, melybõl liheg am. fáradtan lehel; még erõsebb a fú, mely nagyobb fáradságra, belsõ hõségre, vagy indulatra mutat. Fordítva hel, megvan a latin an-helo igében s ha az l-t elhagyjuk, rokona az ih, melybõl ihl, ihlel, ihlés, ihlet erednek. Lényeges alkotó része a toroktüdõhang h, az l pedig a nyelv mozgását fejezi ki. Származékai: lehel, leheg, lehelés, lehelet. Ugyan a fennjegyzett alakban a régiek önható igeül használták, melynek közelebbi származékai: lepés, lehõ. l. külön LEH, (2). Legszorosb fogalmi és hangrokonságban van vele: lélek (= lehel-ek) v. röviden: lelk, melyet az õs magyar a leh-hel azonosított, mint az õs latin a spiro és spiritus, az anima és anhelo szókat. A német athmen a tárottabb szájjal kibocsátott tüdõhangot fejezi ki, melynek elemével szintén egyezik a magyar á v. áh gyök, honnan áhit stb. valamint a latin anima és animal hasonlóan a magyar áh és állat (= áhlat némely vélemény szerént) egy eredetüek, t. i. az állatoknak (általános értelemben) különböztetõ jegye az, hogy lehelnek, lélekzenek, hogy lelkök van, honnan régente ‘lelkes’ néven is hivattak. CzF

text 104 {Limyra}

a                             b                                                 c

text 104a

1 tebursseli:

iTT E BORúS éSSZEL Ű

2 prñnawate: lusñ-

PeRNYéN AVAT-E : éLŐ aSSZoNY

3 [tr]e: ẽti wazisse:

[TeR]E' : iVó JaVáT ÍVA űZ Ű SZeSSZE' :

Itt e borús ésszel ű pernyén avat-e? Élő asszony [ter]el: ivó javát íva, űz ű szesszel.

text 104b

1 tebursseli: prñnawate:

iTT E BORúS éSSZEL Ű : PeRNYéN A'VA TE' :

2 gasa{>r}bala: ẽke: ese: perikle:

iGÁS RaBBAL A : VáLYú eVőKKE' : ESZE' : éBER ÜKLE :

3 tebete: arttum̃mparã: se m̃parahe:

íTE BETE' : ÁRTóTÓ' LoM BÁR GYúL : eSZEL PÁR A HE'

4 telẽ{>λ}zijẽ{>λ}

TELVe LáZ ÍJáVaL

Itt e borús ésszel ű pernyén alva, tel(ik) igás rabbal a vályú, evőkkel eszel éber ükle (ökle), íte betel(ik). Ártótól lom bár gyúl, eszel pár, a hely telve láz (lázongás) íjával.

text 104c

1 ddaijanad[i]te ...°dd....:

2 plqqa: krñ°...°t..°x..°hudri

text 105 {Limyra}

1 ebẽñnẽ: xupu mẽti: prñnawatẽ

EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa : íGY ÓBÓ' MiVe' JaVaTI : PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe'

2 esete: muleseh atli: ehbi: se ladi: se tideime

ESETE : íM ÖLÉS ÉH ÁTaLI : E HéBŰ' : eSZi E LÁDI : SiET IDE ÍME

Ebbe vájva nyílna, víjva így óból, mivel javati pernyén alva tévelyével. Esete ím ölés, éh átali. E hébűl eszi e ládi, siet ide íme.

text 106 {Limyra}

1 ebehi xupa: meiti sijẽni: sbi)◊(aza: hurtta: miñtehi: pddẽneh#m̃mi:

EBBE HÍ íGY ÓPA : íME ÍTI SZŰ JaVúLJ VéNŰ' : S BŰ JóL VaJAZZA : Ha ŐR áTadTA : MI NYiTi EHŰ' : ePeDő De VáJVáN E HaLó MI :

2 hribeuwe(a)lahaditi: me tawa: trbbala hati: sei zum̃mẽ xbati: zum̃mẽñneti:

HíRŰ' BE ŐVELe A HAD ÜTI : MÉTÁVÁ : TuR BáBBAL Á'HAT Ű : eSZE IZZÓ LÁM VíJVa üGYBe' ÁTI : iZZÓ eLMéVe' JöVéNY iNNÉTŰ' :

3 hurtta: señnaha: epñte: ladã: ẽmi: se tideimis: ẽmis:

HORdTa áTA' : SZENNYéN AHA : ÉPP NYiT E : LÁDi GYúL : VáJVa MŰ : SiET IDE ÍM Ű iS : ÉM IS :

4 se melebi: se tideimi

SZEMEL EBBŰ' : SiET IDE ÍM Ű

Ebbe hí így ópa, íme, íti (inti) szű: javúlj vénül, s bű jól vajazza, ha őr átadta, mi nyiti ehül epedő, de vájván e haló mi? Hírül, be ővele a had üti métává, tur bábbal állhat ű. Esze izzó, lám víjva ügyben, áti izzó elmével jövény (jövevény) innétűl hordta átal szennyén. Aha, épp nyit e ládi, gyúl vájva mű, siet ide ím ű is, ém (éber) is, szemel ebbűl, siet ide ím ű.

text 107 {Limyra}

text 107a

1 [e]beli: mẽti sijẽni: tele: se lada: se tideimi: ehbi: ∠ {DűL öT} : sladãi: ebttehi: IV {NéGY}

[E]BBELI : MiVe' JaVíTI SZŰ JóVa' JaVú'NI : íTÉLÉ : S E LÁDA : SiET IDE ÍM Ű : E HéBŰ' : üDÜLŐT : SZóLADi GYúL Ű : E BeTéTTE' HÍ : NaGY

2 [...]°te: hri(j)eruwetiti: epñebtte: ebei(i)je{:#} lawitẽnu: munikleimẽ: se

[É]TE: HíRŰ' ERŐ VETÍTI : E PeNJÉBe TéTTE' : EBBE' ILY E aLÁ VITTe VíJáVa' NŐ : MÖNNi ÍKáLi E ÍM VíJVa : éSSZE'

[E]bbeli mivel javíti? Szű jóval javulni ítélé s e láda siet ide. Ím, ű e hébűl üdülőt szóladi (szólítja), gyúl ű e betéttel, hí nagy [é]te. Hírül, erő vetíti e penjébe (üresen pengésébe) téttel, ebben ily e. Alá vitte víjával nő, mönni íkáli (sürgeti) e, ím, víjva ésszel.

text 107b

1 ki[ri]numezẽ: seteni

KŰ[RŰ'] NŐ MEZéVe' JőVe : SETTEN I-

2 d[d]ezedu: tike

-De [iD]ÉZi ÉDŐ : TŰ'KE

Kű[rűl] nő mezéve jőve setten ide, [id]ézi édő (édes babája) tülke.

setten/sutton/suttyan: oson

settenkìdik: (setten-kìd-ik) k. m. settenkìd-tem, ~tél, ~ìtt. Idõsb Mándy Péter szerént am. valami vagy valaki körül forog; rokon értelmü sündörög szóval; valamint a székely sajdúl szóval is, mely am. alattomban sirül. Tehát ,settenkìdik’ törzse a mély hangu sutton törzszsel azonosnak látszik, s az egész mintha ,suttonkodik’ szóból módosult volna. CzF

text 108 {Limyra}

1 ebẽñni: x<u>pã: mẽti prñnawatẽ

EBBe VáJVa NYí'Na Ű : íGY PoGGYaL : MiVe' JaVíTI PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe'

2 xertub[i]: tu°.°a[h h]rppi: atli: ehbi: se ladi

iGYER uTÓBB [Ű] : TORRA [Hí Ha]RaPáPI : ÁTaLI : EHBŰ': S E LÁDI

3 se tideime: eh[b]ije: s[e ese]deñne[wi]

SiET IDE ÍME : EH [B]ŰJE : eSS[E' ESE]D ENNYi NE[VŰ]

4 [xñnah]i e[hb]ije[h]i

[íGY NYí'NA H]Í É[H B]ŰJE [H]Ű

Ebbe vájva nyílna ű, így poggyal (poggyásszal) mivel javíti pernyén alva tévelyével igyer (igyekezet). Utóbb [ű] torra [hí ha]rapápi átali ehbűl s e ládi siet ide. Íme eh [b]űje ess[el ese]d, ennyi ne[vű] [így nyilna, h]í é[h b]űje [h]ű.

text 109 {Limyra}

1 ebẽñnẽ: xupã: meti prñnawatẽ

EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa : GYÖPáGGYaL : METŰ' PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe'

2 uwẽmi: se lada: ehbi: sei ñtewẽ

ÓV VíJVa íM Ű : S E LÁDA : E HéBŰ' : öSSZE ÍNYéT EVVe' VáJVa

3 tãti: muwẽtẽ: hrppi(i)jemei tadi

iTT GYúLíTI : MO'VáVa' JaVíTi VáJVa : HaRaPáPI ILLYE' íME ITADI

4 tike: kbi: tibe mei martti tike

TÜ'KKE' : KiBŰ' : iTTIBE íME Ű MÁRTaTI TIKKE'

5 hrppibeije: tãtu: epñte: trppeme

HaRaPáPI eBBE' ILY E : TuDJa LáTÓ : ÉPP NYú'T E : TuR PaP EME'

6 me tise ti[s]e: prñnawati: me ttlidi qla(j)ebi: pñtreñni

ME' TÜSZÉTŰ' [eSZ]E : PeRNYéN AVAT Ű : METé'TTeL IDŰ' CSaK oLAJ EBBŰ' : PeNYéT eRÉNY eNNI

Ebbe vájva nyílna, víjva gyöpággyal, metül pernyén alva tévelyével. Óv víjva ím ű s e láda e hébűl össze ínyét evvel vájva itt gyúlíti. Molvával (posványával) javíti vájva, harapápi illyel íme itadi. Tülkkel kibűl ittibe íme ű mártati tikkel, harapápi ebben ily e. Tudja látó, épp nyújt e tur pap, emel me(rt) tüszétűl (tüszőjétől) [esz]e, pernyén avat ű. Metélttel idül csak olaj ebbűl penyét (pedig) erény enni.

text 110{Limyra}

1 ebẽñnẽ: xupã: mẽti: prñnawatẽ: medemudi:

EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa : GYÖPáGGYaL : MiVe' JaVíT Ű : PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe' : MÉD/MEDDő E MÓDI

2 se lada: ehbi: me ñtepi tãti: km̃mis: seije ne: hrppi tadi

S E LÁDA : E HéBŰ' : íM E NYűT ÉPP ITT GYúLíTI : KeLLeM IS : eSZE' ILYENNE' : HaRaPáPI iTADI

3 tike: ep[ñt]emei tadi: me tise tise: prñnawati metẽni qanuweti

TÜ'KKE' : E Pe[NYéT] EME ITADI : METI eSZÉTŰ' S E : PeRNYéN A'VA iTT Ű METi VáLYúVa' iNNI CSaK A NŐ VETI

4 qla[h]i:

CSóKKaL A [H]Ű :

5 eb[ij]ehi

E B[ŰJ]E HÍ

Ebbe vájva nyílna, víjva gyöpággyal, mivel javít ű pernyén alva tévelyével. Méd/meddő e módi s e láda e hébűl, ím, e nyűt épp itt gyúlíti. Kellem is eszel ilyennel, harapápi itadi tülkkel, e pe[nyét] eme itadi, meti eszétűl s e pernyén alva itt ű meti vályúval inni. Csak a nő veti (idomítja), csókkal a [h]ű e b[űj]e hí.

text 111 {Limyra}

1 ebẽñnẽ: xupã: meti prñnawat[ẽ] erzesinube: kumaza:[tr]zzuba°[......]

EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa : GYÖPáGGYaL : METŰ' : PeRNYéN A'VA Té[VeLYéVe'] ÉRZő E SZŰ NŐBE' : KOMÁZ A : [TuR]-ZúZÓBA' [......]

2 tãti: ebñnẽ: ebei: ti(i)je hrppi t[ã]ti tike: ebei: etle h[i]: [s]e [kbijehi]

őT GYúLíTI : EBBe NYú'Na VáJVa : EBBE' Ű : úTI JE' HaRaPáPI iTT [GYúLí]TI TÜ'KKE' : EBBE' Ű : ÉTeL EH[I] : e[SZ]E [KűBŰ' iLLYE' HÍ]

3 me ttlidi: kbisñtãta: ãm̃mãm: qlebi: kerut[i]: e°[.........]

íM E iTT iTaL IDÜ' : KűBŰ' SuNYíT GYúLaTA : GYúLaLMA GYúL Ma : CSóKKaL EBBŰ' : KERŰ'T [Ű] : E[........]

4 se ttlidi: trzzubi: ãm̃mãma: kbisñtãta: uwa: k°.°ju[.........]

S E TeTTeL ÜDÜ' : TuR-ZúZÓBa' Ű : GYúLaLMA GYúL MA : KiBŰ' SuNYíT GYúLaTA : ÓVA : KaLaJO' [........]

5 ebei: ẽ : kepi: ñtepi sijẽni: hri: hladiti: me ttlidi(j) ẽ[n]i q[l]ahi eb]ijehi

EBBE' Ű : VáJVa : KÉPI : NYűT ÉPŰ' SZŰ JóVa' JaVú'NI : HíRŰ' : HaLÁ' üDÍTI : íM E TéTeL ÜDe ILY VáJVa i[NN]I CSiK[L]A' HŰ E BŰJE HŰ-

6 tise tise: prñnawati: sedetti: epiri-

-TI eSZÉT Ű S E : PeRNYéN A'VATI : eSZE DE iTaTI : E PIRI-

7 jeti

-JÉT Ű

Ebbe vájva nyílna, víjva gyöpággyal, metül pernyén alva té[velyével]. Érző e szű nőben, komáz a [tur]-zúzóban [......] őt gyúlíti, ebbe nyúlna vájva. Ebben ű úti jel, harapápi itt [gyúlí]ti tülkkel: ebben ű étel. Eh[i] (éhes) e[sz]e [kűbűl, illyel hí] ím e: itt ital idül, kűbűl sunyít gyúlata. Gyúlalma gyúl ma, csókkal ebbűl került [ű] : e[........] s e tettel üdül tur-zúzóban ű. Gyúlalma gyúl ma : kibűl sunyít gyúlata, óva kalajol (csavarog) [........] ebben ű vájva, képi (képeszti) nyűt, épül szű jóval javúlni. Hírül halál üdíti, ím, e tétel üde. Ily vájva i[nn]i csik[l]al hű e bűje. Hűti eszét ű s e pernyén alvati esze, de itati e pirijét ű.

sunyít/sunyik: (suny-ik) k. m. suny-tam, ~tál, ~t v. ~ott. Tettetett alázatból vagy hamis, ravasz, csalfa, cseles szándékból meghúzza magát. Sunyik a bujkáló tolvaj. Sunyik az egeret lesõ macska. Megsunyik a nyúl a bokorban, hogy elrejtõzzék. Sunyik a lesben üllõ vadász. Igekötõvel tárgyesetet is vonz megsunyni magát. A nyúl megsunyta magát. Lesunyja a fejét. CzF

text 112 {Limyra}

1 ebẽñnẽ: xu[pã:] meti: prñnawatẽ: mñnuhe: tm̃peimeh tideimi hrppi: at[li]

EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa : GYÖPáGGYaL : METŰ' : PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe' : MeNNY NŐHE' : TeLePE Ű MEHeT IDE ÍMŰ' HaRaPáPI : A Tú[LI]

2 ehbi: se tideimi: hbi: ada[m̃]mñnaje: me{:#}ñke: lat[i]: mñnuhe: mene ñtep[i]

E HéBŰ' : SiET IDE ÍM Ű : HűBŰ' : AD Á[LLo]MáNYáN A JE' : ME' aNNYi KE' : LÁT[I] : MeNNYi NŐHE’ : MENE íNYéT ÉPP [Ű]

3 tãti: setenepe: alahadi: tike: kbi: ẽkepi: mñnuhe: lasan[e ñ]t[e]me{>t}i [ala]-

iTT GYúLíTI : SETE NÉPPE' : ÁLL A HAD Ű : iTT IKE' : KűBŰ' : VáJVa KÉPI : MeNNYi NŐHE' : LASSAN [ENNYi] T[E]MeTI [ALÁ]

4 hadi: tike: tibe mei: martti: td[i]ke kbi alade[h]x[xãne.....]°ti

HA DŰ' : TÜ'KE : iTTIBE íME Ű : MÁRTaTI : iTaD[I] Ki E KűBŰ' A LÁDa E[He] íGY [GYóGYuLNa E.....]TI

5 ahbalawija: mar[t]ti: k[m̃]mẽti: se[t]e: alahãti: km̃[mẽti ...ẽ]ni

A' HiBÁLL A' VÍJJA : MARa[TTa]TI : Kü[L]MéVe' JaVíTI : SE[T]E : ALÁ Ha GYúLíTI : KüL[MéVe' JaVíTI ... VáLYúVa'] iNNI

6 qlahi: ebijehi: pñtrẽñn[i .].°ja: sñta pidenezẽ [....]°ata

CSiKLA' HÍ' : E BŰJE HÍ : PeNY TáRVa JöVéNY iNN[I Ja]VaLJA : SZúNYáTA éPP IDÉ' NÉZi VáJVa [A HULL]ATA

Ebbe vájva nyílna, víjva gyöpággyal, metül pernyén alva tévelyével. Menny nőhely telepe, ű mehet ide. Íműl harapápi, a tú[li] e hébűl siet ide. Ím, ű hűbűl ad, á[llo]mányán a jel, me(rt) annyi kell. Lát[i] mennyi nőhely mene (menedék), ínyét épp [ű] itt gyúlíti. Sete néppel áll a had, ű itt ikel kűbűl vájva, képi (képeszti) mennyi nőhely, lassan [ennyi] t[e]meti [alá]. Ha dűl tülke ittibe, íme, ű mártati, itad[i] ki e kűbűl a láda e[he], így [gyógyulna e.....]ti. A' hibáll, a' víjja, mara[tta]ti, kü[l]mével javíti se[t]e alá ha gyúlíti. Kül[mével javíti ... vályúval] inni. Csiklal, híj e bűje hí, peny tárva, jövény inn[i ja]valja, szúnyáta épp idél (ünnepel), nézi: vájva [a hull]ata.

ikel: A székelyeknél am. ékel. CzF

mennyi: (2), (menny-i) régies mn. a ma szokott mennyei helyett: „mennyi harmattal“ (rore coeli. Müncheni codex). „És adnak földi jelenségeket és mennyieket.“ (Bécsi codex). CzF

állomány: (áll-o-mány) fn. tt. állományt, tb. ~ok. 1) Alkatrészek öszvege, melyekbõl valami áll, létezik. (Constitutivum). 2) állag. CzF

külme: (kül-me, azaz kül-mi) fn. tt. külmét. Szó szerént: külsõ valami, azaz külsõ forma. Az okiratok külméjére vonatkozó szabályok. CzF

szunyáta: (szuny-ad-a) mn. tt. szunyátát. Álmos, álomtól nyomott, bóbiskoló; továbbá, álmoshoz hasonló, tunya, lassú, szuszma ember. Mint gúnynév hasonló a poszáta, alamuszta, maszuta gúnyszókhoz. Mi képeztetését illeti, törzse szunyad, melybõl lett szúnyadó, szúnyada, s hangváltozattal szunyáta, s egy jelentésü vele a szúnyatag v. szúnyadag. CzF

hullat: (hull-at) áth. m. hullat-tam, ~tál, ~ott. 1) Eszközli, hogy valami hulljon, potyogjon, egymás után essék. V. ö. HULL. Könyüket hullatni. Likas zsákból kihullatni a buzát. Nem mind bors, amit a kalmár ebe hullat. (Km.). Vérét hullatni az ellenségnek... CzF

text 113 {Limyra}

1 ebẽñnẽ: xup[ã]: mẽti prñnawatẽ: pttar[a]zi urssm̃[mah ]ikezi

EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa : GYÖPá[GGYaL] : MiVe' JaVíT Ű PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe' : BőT TaR[Á]ZI ÜReS SZóLa[MA Ha] ÍKEZI

2 ddawahãmah tuhes: hrppi: ladi: ehbi: tuhese

DuDÁVA' Ha GYúLaMa HaTÓ éHES : HaRaPáPI : LÁDI : ÉHBŰ' : őT ÖHESSE

Ebbe vájva nyílna, víjva gyöpá[ggyal], mivel javít ű pernyén alva tévelyével. Bőt tar[á]zi üres szóla[ma ha] íkezi (ékezi) dudával, ha gyúlama ható, éhes harapápi ládi éhbűl őt öhesse.

taráz: (tar-a-az) áth. m. taráz-tam, ~tál, ~ott, par. ~z. Tarrá tesz valamit; különösen a gabonafejeket veri, hogy a szem kihulljon belõlök. Megtarázza a búzát. (Kresznerics). Ez értelemben közel áll taráta szóhoz. CzF

text 114 {Limyra}

1 esedeplẽmeje: mejadẽ: tesi: miñti

E SZEDő ÉPüL VíJVa MÉLLYE' : MÉLY A DúVa' JóVá : TESZI : Mi ÍNYéTŰ'

2 awahai: xupa: ehbi: seine : epñ: puñtẽ

A'VA HA' Ű : GYÓBA : E HéBŰ' : éSSZE' Ű'NE : E PeNY : BŐ eNNYiT VáJVa

3 mei: [a]wahi: tesi: aladahali ->{e dőlt} = az e jele eldőlt! (lásd a következő rajzon)

ME' Ű : [A]VVA' HÍ : iTT ESZi Ű : A LÁDA HALLI E DaLT

E szedő (gyűjtőhely) épül víjva méllyel, mély a dúval (szajréval) jóvá teszi mi ínyétűl alva hal. Ű gyóba e hébűl ésszel ülne. E peny bő, ennyit vájva, me(rt) ű [a]vval hí, itt eszi ű. A láda halli e dalt.

text 115 {Limyra}

1 esedep#lẽmeje: mejadẽ: tesi: miñti

E SZEDő ÉPüL VíJVa MÉLLYE' : MÉLY A DúVa' JóVá : TESZI : Mi ÍNYéTŰ'

2 awahai: xupa: ebehi: mei: awa [h]ai

A'VA HA' Ű : GYÓBA : EBBE HÍ : ME' Ű : AVVA' [H]A Ű-

3 tesi: a[l]adahali: -> {e dőlt} = az e jele eldőlt!

T ESZI : A LÁDA HALLI E DaLT

E szedő (gyűjtőhely) épül víjva méllyel, mély a dúval (szajréval) jóvá teszi mi ínyétűl alva hal.

Ű gyóba ebbe hí. Íme ű alva, – [h]a űt eszi a láda, – halli e dalt.

Φοίνικος Τυρίω 1?

A 114. és 115. felirat kezdete és vége azonos, de az eltérő középső részek mégis egészen más olvasatot eredményeznek. Ízlés, szemszög, elvárás dolga, hogy ezt a kihagyásos módszer előnyére vagy hátrányára írjuk e.

text 116 {Limyra}

1 [....]°z{>p}ixleti prñnawate pixm̃mah

[....] aZ ÜGYeLETI PeRNYéN A'VA TÉPI GYúLaMA Ha

2 tideimi xelijãnaxssah prñnezij[ehi]

iTT ÜDE ÍM Ű üGGYEL ILY GYúL NAGY SZuSSZA' Ha PeRNYéN EZ ILLY[E' HÍ]

[....] az ügyeleti pernyén alva tépi gyúlama ha itt üde ím ű. Üggyel ily gyúl nagy szusszal ha pernyén ez illy[el hí].

text 117 {Limyra}

1 ebeija: erawazija: meti

EBBE' ÍJA : ERő AVVA' aZ ÍJJA' : METŰ'

2 prñnawatẽ: siderija: pa[r{>j}]mn{>ẽ}-

PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe' : SZŰ DERÜLJ A : BA[J] MiVe' Jó Vá'-

3 ah{>ne}: tideimi [h]rppi: etli ehbi se

Na E' : íT iDE ÍM Ű HaRaPáPI : ÉTeLŰ' E HéBŰ' S E

4 ladi: ehbi: se tideimi: pub{>k}ie-

LÁDI: ÉHe BŰ: eSET ÜDE ÍM Ű : BÖKI E-

5 leje:

LÉJE

Ebben íja erő, avval az íjjal metül pernyén alva tévelyével. Szű (szív) derülj! A ba[j] mivel jó válna el-ít (eljut) ide ím ű, harapápi ételül e hébűl s e ládi éhe bű. Eset üde, ím, ű böki eléje.

A szöveg egyértelműen arra utal, hogy a görög felirat ‘eléje bökték’, vagyis utólagos graf­fiti szerű hozzáadás. A mondandója is erre utal: a görög sírfelirat tulajdonosának halálán derül a lüki szöveg írójának szíve, mivel a baj amit a görög íja okozott neki, úgy érzi, hogy ezzel elégtételt nyert.

text 118 {Limyra}

1 [ebẽ]ñnẽ: .tisẽni: meti: prñnawatẽ: xuñnijẽi: masasahe: tideimi: hrzzi: ñtat[ã xu]ñnijeje: s[e] ladi:

[EBBe VáJVa] NYí'Na : MiTŰ' SZíV JaVú'NI : METŰ' : PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe' : GYÓNJoN ILY VíJVa Ű MA SASSA' iHE' : iTT ÜDE ÍMŰ' : Ha éRZi eZ Ű : NYiT ÁT[üGGYeL GYÓ]NJoN ILY E JE': S [E] LÁDI

2 [ehb]i: seuweni: hrppi: tatu: tike: h°[..]se[m]ei alahadi: tike: se xtta: ẽ: adi: meuwehri: alaha°[.]°e: [.....]

[E HéB]Ű' : SE ÖVÉ iNNI : HaRaPáPI : iTATÓ : TÜ'KE : Ha [HÍ] SZE[MM]E' Ű ALÁ HA DŰ' : TÜ'KE : S EGYüTT iTA' : VaJ aVVa' : AD Ű : íM E ÖVÉ HíRŰ' : ALÁ HA ...

3 [....ma]rtti: tike: mene: itlehi: tubeiti: trm̃mili: huwedri: se marazij[a]: miñtaha: [s]ei(j)epñ: t°..°ahe

[.... MÁ]RTaTI : TIKE : MÉN E' : ÍTéL E HŰ : TÖBBE ÍTi Ű : TuR áLLaMI öLÜ : iHÓ' VÉDőR Ű : eSZE MÁR AZ ÍJJ[A'] : MI NYiTTA' óHA' : [eSZ]E ÉPP aNNYi : ...

4 [...]°e...°ti: tibeiti: me unẽ: esde: seije: ahatahi: ñtata me ñtepi: ta[s]ñti [.....]°tati[...]°x[..]°i

5 [.........]°re: mẽtẽ: ti#(j)adi: tike: te°...: ẽ°.°eh.: eridadi: tibe: ebe°..: mene: eti°[.......]

trbbe[........]

6 [........]°ati: tiweje: epñ tise(a)di: tibeiti: we unẽ: e°..°i ..°e ñtepi:

7 eke: ihiqla: me ttazi

[Ebbe vájva] nyílna, mitűl szív javulni metül pernyén alva tévelyével. Gyónjon ily víjva ű ma sassal ihen (ihol) itt üde ímül(ámul) ha érzi ez ű (ki) nyit át [üggyel. Gyó]njon, ily e jel s [e] ládi [e héb]űl se övé. Inni harapápi itató tülke ha [hí] sze[mm]el ű, alá ha dűl tülke s együtt ital, vaj avval ad ű? Ím e övé, hírül alá ha … [.... má]rtati tike mén el. Ítél e hű, többel íti. Ű Tur Állami Ölü, ihol védőr ű, esze már az íjj[al], mi nyittal óhaj. [Esz]e épp annyi : ...

text 119 {Limyra}

1 [ebẽ]ñnẽ: xupã: meti:

EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa : GYÖPáGGYaL : METŰ' :

2 [p]rñnawatẽ: hura: nuba

PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe' : Ha ÚR A : NŐ aBBA'

3 [ti]deri: ñteriwa°...: tid<e>imi

[iTTI] DERŰ : eNYÍTTE RIVA' ... : iTT Ű DE ÍMŰ'

[Ebbe vájva] nyílna, víjva gyöpággyal,: metül pernyén alva tévelyével. Ha úr a nő, abban [itti] derű: enyítte (helyette) rivall ... itt ű de íműl (ímmel-ámmal).

text 120 {Limyra}

1 ebẽñnẽ: xupã{>λ}: meti: prñnawatẽ: pumaza: ertelijeseh: tideimi

EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa : íGY Ó BáLáVa' : METŰ' : PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe' : BŐ MÁZZA' : ÉRTe ÉL ILY ÉSSZE' Hí : iTT ÜDE ÍM Ű

2 hrppi ladi: ehbi: uwiñte: xumetijeh: zzimazi: se: tideime: ehbije

HaRaPáPI LÁDI : E HéBŰ' : ÓVi ÍNYéT E : GYOM-ÉTŰ iLY EHe : ZúZI-MÁZI : öSSZE : iTT ÜDE ÍM E : EH BŰJE

Ebbe vájva nyílna, víjva így ó bálával, metűl pernyén alva tévelyével. Bő mázzal érte él, ily ésszel hí, itt üde ím ű. Harapápi ládi e hébűl óvi ínyét e gyom-étű, ily ehe, zúzi-mázi össze. Itt üde ím e eh bűje.

text 121 {Limyra}

ebẽñnẽ xupã meti prñnawatẽ erm̃menẽni: se lada ehbi hrppi atla eptte se prñnezi epttehi

EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa GYÖPáGGYaL METŰ' PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe' ÉReLeM E NőVe' JaVú'NI : S E LÁDA E HéBŰ' HaRaPáPI A TúLLA' ÉPP éTéT ESZi E PeRNYéN EZŰ' ÉPíTeTTe E HŰ

Ebbe vájva nyílna, víjva gyöpággyal, metül pernyén alva tévelyével. Érelem e nővel javulni s e láda e hébűl, harapápi a túllal (a másvilágival) épp étét eszi e pernyén. Ezül (ez okból) építette e hű.

érelìm: (ér-el-ìm) fn. tt. érelmet. A gyümölcsök azon kifejlett állapota, midõn törzsökjöktõl többé nedvre nincs szükségök, s tökéletesen megnõttek és éldelhetõk. CzF

text 122 {Limyra}

ebẽñnẽ: xupã: mẽti: prñnawatẽ: mlẽteder[i] tutinimeh: tideimi

EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa : GYÖPáGGYaL : MiVe' JaVíT Ű : PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe' : MeLLé-VáJVa TEDD E üR[Í]TŐT INNI íME Ha : iTT ÜDE ÍM Ű

Ebbe vájva nyílna, víjva gyöpággyal, mivel javít ű pernyén alva tévelyével. Mellé-vájva tedd e ür[í]tőt inni, íme ha itt üde ím ű.

text 123 {Limyra}

1 ebẽñnẽ: xupã: mẽti: prñnawatẽ: exeteija

EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa : GYÖPáGGYaL : MiVe' JaVíT Ű : PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe' : EGY ÉTE' ÍJJA'

2 hrppi: atli: ehbi: se: ladi: ehbi: se: tideime

HaRaPáPI : A TúLI : E HéBŰ' : S E : LÁDI : ÉHBŰ' : eSZ E' : iTT ÜDE ÍM E

Ebbe vájva nyílna, víjva gyöpággyal, mivel javít ű pernyén alva tévelyével. Egy étel íjjal, harapápi a túli e hébűl s e ládi éhbűl esz el, itt üde ím e.

text 124 {Limyra}

1 ebẽñnẽ x- EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa íGY

2 upu sei ÓBÓ' éSSZE' Ű

3 hriti ñt- HáRÍT ÍNYéT-

4 ipa me Ű' aBBA' íM É-

5 ti adẽ u- TŰ’ ADVa JaVa Ö-

6 hetẽi e- HET VáJVa Ű E-

7 b#ehi ñt- Bi ÉHŰ' eNNYiT

8 atã sebei- ÁT úGY LeS EBBE I-

9 [j]es km̃mis [LY] E SZűK eLMe IS

10 itei la- ÍTÉ' Ű LÁ-

11 di tide- DIT ÜDE

12 ime ehb- ÍM E EH B-

13 ije ..u ŰJE De uTÓ

Ebbe vájva nyílna, víjva így óból. Ésszel ű hárít ínyétűl abban. Ím étül adva java, öhet vájva ű ebi éhűl ennyit. Át úgy les ebbe, i[ly] e szűk elme is ítél ű ládit: üde ím e eh bűje, de utó(lag).

Schoenborn fakszimile rajza és a Melchert-Titusz átírás lényeges eltérést mutatnak. Pl. a 4. és 5. sorok helyet cserélnek, a 10. sor pedig nem is szerepel a rajzon, de nincs miért kételkednünk az átiratban: a szöveg mindvégig következetes.

text 125a {Limyra}

[.............]°ddad

text 125b {Limyra}

araxa xñtab[u]ra xinaxa

ARa AGYa ÁGYNYiTó A B[O]RRA íGY INNi ADJA

Ara agya ágynyitó a b[o]rra, így inni adja.

text 126 {Limyra}

1 prddewãti: prñnawa[te]: zãnaza: serm̃maij°...

PáRoD iDE VáGY LáTI : PERNYÉN A'VA [íTE] : íZ GYúLNa AZZA' : SZEReLMe Á' ILY ...

2 neru°.........°ñne: ...°mãte

text 127 {Limyra}

1 st°.°mahat[i prñ]nawate: epñxuxa tideimi hrppi

2 ani°......°e se tuhe se muneite se [x]ahbe

text 128 {Limyra}

1 [e]bette: [..........]°h: arawazija: me(j)adẽ: krustti t[r]bb#ẽnemeh: tideri: przzidi: axãti: esbe[h]i:

2 ..°ti: [..........ebei]la: isbazi: amu [si]xani teli: se [l]ada: ti uwe hrppi tadi: tike: meite: nalau: ti◊e: ara[wã]

text 129 {Limyra}

hlah:

HuLLA Hí             Hulla hí!

text 130 {Limyra}

ddepñneweh:

DéD E PeNYeN EVVE' Hí                 Déd e penyen evvel hí!

text 131 {Limyra}

1 [.....]°ati[: pr]ñnawate: hrppi ladi: ehbi: mene: ñtepi: tã{>g}ti: ebñnẽ: se ladã: ehbi:

[.....] ...[: PeR]NYéN AVVA' íTÉ' : HaRaPáPI LÁDI : E HéBŰ' : íM ENNE : íNYéT ÉPŰ' : TáGíTI : EBBe NYú'Na VáJVa : éSSZEL Á'D GYúL : ÉHiBŰ' :

2 [.....]°eruma.°u se xawarttu: seijeti: eseritadi: tike xupa: ebehi: tibete: alahadi:

[LÉLEK]ERŐ MÁR ÖSZ E GYÁVa ÁRTóTÓ' : eSZE ILY ETTŰ' : ESZéRe ITA' DŰ' : TÜ'KE íGY ÓVA : EBBE' HŰ : iTTIBE TE' : ALÁ HA DŰ' :

3 [t]ibe ti(i)je: (e)se xttadi: tike hruttla: ebeija: me ttlidi: ẽni qlahi: ebijehi nuñtãta:

[iTT]IBE iTT Ű ILLYE' : ESZE üGYeT áTADI : TÜ'KE Ha RÚT iTaLLA' : EBBE' ÍJJA' : íM E TeTTeL IDÜ' : eVVe' JaVú'NI CSóKKaL A HŰ : EBBe ILLYE' HÍ NŐ NYú'Ti íGY áLTA' :

4 am̃m[ã]ma: uwa se ni(j)epi: zalatu: se ttiti ẽni qlahi: ebijehi: rm̃mazata: xθθase: ada: < {DőL Λ!}

ÁLoM [GYúLa]MMA' : ÓVi A SZÉN ILY ÉPŰ' : aZZAL ATTÓ' : S E TéT ITT ÍVa JaVú'NI CSóKKaL A HŰ : EBBe ILLYE' HÍ : iRaLoM AZÁ'TA' : íGY CSiCSÁSÉ : A DA' : DaLoL

5 sewe trbbala hati: tawa

S EVVE' TeReBéBe ALÁ HA'TI : iTÁVA'

… [per]nyén avval ítél. Harapápi ládi e hébűl, ím enne, ínyét épül tágíti, ebbe nyúlna vájva. Ésszel áld, gyúl éhibűl [lélek]erő, már ösz (esz) e gyáva. Ártótól esze ily, ettűl eszére ital dűl, tülke így óva, ebben hű: ittibe tel (tölt) alá ha dűl [itt]ibe itt ű. Illyel esze ügyet átadi. Tülke, ha rút itallal, ebben íjjal, ím e tettel idül. Evvel javulni csókkal a hű ebbe illyel hí. Nő nyújti így által, álom [gyúla]mmal óvi a szén, ily épül azzal attól s e tét itt íva javulni, csókkal a hű ebbe illyel hí. Iralom azáltal így csicsásé, a dal dalol s evvel terebébe alá hajti itával (italával).

iralom: (ir-al-om) fn. tt. iralmat, harm. szr. ~a. Irásba foglalt ismeretek öszvege a tudományok vagy szépmüvek bizonyos ágában. Mely ha szélesb értelemben vétetik, helyesebben: irodalom. Szép iralom, tudományos iralom. Franczia, német, angol, magyar iralom. Ó világ, új világ irodalma. Öszves irodalom. CzF

text 132 {Limyra}

1 [...............]°e: xudrehila: kiruh: tideimi: ẽnẽ: periklehe:

[...............] : GYÓ iDőRE HÍ aLÁ : KŰ RUHa : iTT ÜDE ÍM Ű : VíJVa NőVe' JóVa' : éPP ÉRIK LEHE :

2 [xñ]tawata

[GYaNYó]T AVVA' uTA'

...gyó időre hí alá, kű ruha itt üde, ím ű víjva nővel, jóval épp érik lehe (lelke), [gyanyó]t avval utal.

text 133 {Limyra}

{i.e., xñtlapa (ñSg.) + nasalization & -ne 'it'}

1 xñtlapãne: prñnawate: perikleh: mahinaza: epñtibazah

íGY NYú'T aLÁ PoGGYaL eNNE : PeRNYéN A'VA iTT E : éBER ÜK LEHe : MA HÍNA iZZA : E PeNYéTŰ' aBÁZZA (fehéríti) Ha

2 tideimi

iTT ÜDE ÍM Ű

Így nyújt alá poggyal, enne pernyén alva. Itt e éber ük lehe ma hína (hívna), izza e penyétűl, abázza (fehéríti) ha itt üde ím ű.

peny: A penésznek, vagy nedvek romlása miatt peshedt testnek anyaga. CzF

text 134 {Limyra}

1 e[bẽ]ñ[nẽ xu]p[ã] met[i p]rñnawatẽ: masasi: hrppi ladi [e]hb[i]: xuwataje: meñje ñtepi tãti:

E[BBe VáJVa] NYí'[Na VíJVa : GYÖ]Pá[GGYaL] MET[Ű' Pe]RNYéN A'VA TéVeLYéVe' : íM A SASI : HaRaPáPI LÁDI [E] HéB[Ű'] : íGY ÓVA uTALJa E' : MENNY-JE' íNYéT ÉPP iTT GYaLíTI :

2 [..]°ta [........]: xupa ebei: me ñte ne h[r]iala[h]ha[di]: tike: ebiñte ni hrppi tãtu:

... : GYÓBA EBBE' Ű : íM E NYűT ENNÉ Hí[R]Ű' ALÁ [Hí] HA [DŰ'] : TÜ'KE : EBBŰ' NYú'T E iNNI HaRaPáPIT GYúLíTÓ :

3 tik[e.....]tibe [..tt]l[i]di: trbẽtadra zata: hriñ[te]: mei(a)lahadi: tike:

TÜ'K[E ....ÖN]TI eBBE [... TeTTe]L [I]DŰ' : TeReBÉ' áTADóRA iTTA' : HíRŰ' eNYe[TTE] : íME Ű ALÁ HA DŰ' : TÜ'KE :

4 a[m̃]m[ãma ....]°a: [ẽ]ni ma#hanahi: sene perepñ: itlehi: qãñti: trm̃mili:

Á[Lo]M [GYúLaMA ....] . : [VaJ Ví']NI MA HANNA HŰ : eSZE NÉPÉRE PeNYe : ITT LEHŰ' : CSaK üGGYeL NYiTI : TuR áLLaMI öLÜ

E[bbe vájva] nyíl[na, víjva gyö]pá[ggyal], met[ül pe]rnyén alva tévelyével, ím, a sasi. Harapápi ládi [e] héb[űl], így óva utalja el. Menny-jel ínyét épp itt gyalíti (alacsonyítja) ... gyóba. Ebben ű, ím, e nyűt enné. Hí[r]ül, alá [hí] ha [dűl] tülke, ebbűl nyújt e inni harapápit gyúlító. Tülk[e ....ön]ti ebbe [... tette]l [i]dül terebély átadóra ittal. Hírül, enye[tte] (helyette) íme ű alá ha dűl, tülke á[lo]m [gyúlama ....] . [Vaj víj]ni ma hanna (hagyna) hű esze, népére penye, itt lehűl, csak üggyel nyiti Tur Állami Ölü.

terebély/terepély: Minek ágai, szárnyai, szélei, a középponttól, illetõleg deréktól köröskörül kinyúlnak, messzeterjednek. Terepély almafa. Terepély szárnyu sas. Terepély sátor, szoknya, kalap. CzF

text 135 {Limyra}

1 ab[aija] a[raw]az[ija m]e [pr]ñnaw[at] ẽ: [.]°uwata: trbbẽnimeh: tideri: sebẽla: ehetẽme

A B[A' ÍJA] A[RÁV]A' aZ [ÍJA M]E' PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe' : [R]OVATA’ : TeRéBe BúVa JaVú'NI íME Hí: iTT Ű DERŰ': eSZÉBe VáJ ViLLA: EHETő VaJa'Va íM E-

2 t[i(j)ad]i [ti]k[e t]ihe [zum̃]mẽ meije [n]a[la]u tike:arawã: sene teseti: tubeiti: trm̃mili

TŰ' [Á'D]I [éTÜ]K[ET] Ű éHE[ZŐ Lá]M VaJa'Va ME' ILLYE' [N]Á[LA] Ó'TIK E' : ARA VáGYaL eSZÉN E'TESZi ETTŰ' : TÖBB-E ITT Ű : TüReLeM ILLI

3 s[e ma]r[az]i[ja]: miñt[ah]a

eSZ[E MÁ]R [AZ] Í[JJA'] : MI NYiTT[A' H]A'

A b[aj íja (húrja)] a[ráv]al az [íja, m]e(rt) pernyén alva tévelyével, [r]ovatal (ravatal) terébe búva, javulni íme hí. Itt ű derül, eszébe váj villa: ehető vajalva. Ím ettűl [áld]i [étü]k[et], ű éhe[ző, lá]m vajalva, me(rt) illyel [n]á[la] oltik el. Ara vággyal eszén elteszi, ettűl több-e itt ű? Türelem illi (elhagyja), esz[e má]r [az] í[jjal], mi nyitt[al h]al.

text 136 {Limyra}

1 e[b] ẽñnẽ: xupã meti prñnawatẽ [..................]

2 tideimi: murñnah: tuhas: se [.] en°[...................]

3 ehbi se ladi: se tideime

text 137 {Limyra}

1 ebẽñnẽ: xupã: met[i p]rñnawatẽ: ẽnẽhineri xulidah:

EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa : GYÖPáGGYaL : MET[Ű' PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe' : VíGaN VéG éHIN ÉRI íGY ÖLI DA' Ha :

2 tideimi: hrppi [lad]i: ehbi: se tideime:

iTT ÜDE ÍM Ű : HaRaPáPI [LÁD]I E HéBŰ' : SiET IDE ÍME :

Ebbe vájva nyílna, víjva gyöpággyal, met[ül pernyén alva tévelyével. Vígan vég éhin éri, így öli dal ha itt üde ím ű. Harapápi [lád]i e hébűl siet ide íme.

text 138 {Limyra}

1 ebẽñnẽ: xupã: meti prñnaw-

EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa : GYÖPáGGYaL : METŰ' PeRNYéN A'V-

2 atẽ:uwihairi kbatri: ehbi: plezzijeh-

A TéVeLYéVe' : ÓV Ű HA ÍRÍ Ki BÁToR Ű : ÉHBŰ' : BeLEZúZ ILY EH-

3 eje

E JE'

Ebbe vájva nyílna, víjva gyöpággyal, metül pernyén alva tévelyével. Óv ű ha írí ki bátor, ű éhbűl belezúz, ily éhe jel.

text 139 {Limyra}

1 ebẽñnẽ: xupa mẽti prñna[wat] ẽ tilume: zizahã-

EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa : íGY ÓBA' : MiVe’ JaVíT Ű PeRNYéN A'[VA T]éVeLYéVe' TILO’ íME : eZ IZZA Ha GYúL

2 mah tideimi hrppi ladi ehbi: xuxuneje

MA Ha iTT ÜDE ÍM Ű HaRaPáPI LÁDI E HéBŰ' : GYÓGYON ÉJJE'

3 se tideime ehbij[e] se uwe{:#} ti hrppi tãti tike mẽne

SiET IDE ÍM E ÉH BŰJ[E] eSZE ÓVi ETTŰ’ HaRaPáPIT GYúLíTI TÜ'KE MiVe' JaVú'Na E

4 tubidi h[p]pñter[us] mãhãi: se marazija miñtaha:’

uTÓBB IDŰ’ Ha [Pa]P NYiT ER[ŐS] Mi GYúL Ha GYúL Ű : eSZE MÁR AZ ÍJJA’ MI NYiTTA' HA' :

5 hlm̃midewe: mlejeusi: murñna

HaLáLa íM IDÉVE' : MeLLÉJE ŐSI : MÓR NYú’NA

Ebbe vájva nyílna, víjva így óban, mivel javít ű pernyén al[va t]évelyével. Tilol (tilt), íme ez izza ha gyúl ma, ha itt üde ím ű. Harapápi ládi e hébűl gyógyon, éjjel siet ide, ím, e éh bűj[e]. Esze óvi ettűl, harapápit gyúlíti tülke, mivel javulna e utóbb idül. Ha [pa]p nyit er[ős] mi gyúl ha gyúl ű. Esze már az íjjal, mi nyittal hal. Halála ím idével (ünnepével), melléje ősi mór (vályog) nyúlna.

idûl, idül: Gyöke id, melybõl idv, idves, idvez, idvezûl is stb. származnak. Értelme: egészsége, megroncsolt testi állapota jobbra változik, jobban érzi magát, épûl, éperedik, magához, erejéhez tér. Máskép: üdûl. CzF

mór: 3) Polyvával kevert és meggyúrt sárból, mintával kiszakasztott téglaforma, s napon száritott tömeg, melyet falépitésekre használnak, máskép vájog v. vályog. Ha a mórt kiégetik, tégla lesz belõle Kemenesalján magát a szalmás sárból rakott falat mely néhutt: fecskefal, fecskerakás, nevezik mórnak. Innen úgy látszik, mintha a latin murus, német Mauer, régi felsõ-német mur, mura, moure stb. szók értelme rejlenék benne. Egyébiránt a magyarban is mor, mart, stb. valami magasat, magasodót jelentenek. V. ö. MOR. A vájog mindenesetre magyarosabb, és a magyarban elemezhetõbb eredetü. CzF

text 140 {Limyra}

1 ebẽñnẽ: xup°[.] mẽti [prñnawatẽ]

2 hrpp°.°tiqñ[....]°e[.... tideimi]

3 ladi: ehbi [.................]

text 141 {Limyra}

midah

text 142 {Limyra}

ebẽñnẽ: [x]upã: me[t]i prñnawatẽ weqa[d]etu: ñteri:

EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa : GYÖPáGGYaL : ME[T]Ű' PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe' eVVE' CSuKA[D] E TŐ : eNNYiT ERRŰ’ :

Ebbe vájva nyílna, víjva gyöpággyal, me[t]ül pernyén alva tévelyével. Evvel csuka[d] (bezárul) e tő (nemzettség), ennyit errűl.

text 143 {Limyra}

2 ebẽñnẽ: ñtatu: mẽti prñnawatẽ: xudara: [hrppi l]adi: ehbi: m̃mije:

EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa : NYiTTATÓ : MiVe' JaVíT Ű PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe' : íGY ÓDÁRA : [HaRaPáPI L]ÁDI : E HéBŰ' : LáM ILY E :

3 se tideime: ehbije

SiET IDE ÍM E : EH BŰJE

4 se pij[ete] mlã#ñnaz{>ñ}i: ebẽñnẽ: ñtatu: pttlezeje:

eSZÉBe' ILY[ ÉTE' ]MeLLé GYűL NYűNe A NYŰ : EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa NYiTTATÓ : BeTéTTeL EZ ÉJJE' :

5 se ladi e[h]bi mam̃mahaje: kbatri: ehbi: se tideime: ehbije

S E LÁDI É[He] BŰ MALMA HA JE': Ki BÁToR Ű : E HéBŰ' : SiET IDE ÍME : EH BŰJE

Ebbe vájva nyílna, víjva nyittató, mivel javít ű pernyén alva tévelyével így ódára. [Harapápi l]ádi e hébűl, lám ily e, siet ide ím e eh bűje. Eszében ily[ étel ]mellé gyűl, nyűne a nyű, ebbe vájva nyílna víjva nyittató betéttel ez éjjel s e ládi é[he] bű, malma ha jel, ki bátor ű e hébű siet ide, íme eh bűje.

text 144 {Limyra}

1 e[bẽñ]nẽ: xupu: mẽti p[rñna]watẽ

E[BBe VáJVa NYí']Na VíJVa : íGY ÓBÓ' : MiVe' JaVíT Ű Pe[RNYéN A']VA TéVeLYéVe'

2 ati[bin] ẽ: hrppi: ladi: eh[bi] se tideime

Á'TI [BŰN] VíJVa : HaRaPáPI : LÁDI : E Hé[BŰ'] SiET IDE ÍME

E[bbe vájva nyíl]na, víjva így óból, mivel javít ű pe[rnyén al]va tévelyével, álti (áltatja) [bűn] víjva. Harapápi ládi e hé[bűl] siet ide íme.

text 145 {Limyra}

1 [ebẽñnẽ: xupã m]eti [p]rñnawatẽ hla: ñterubila:

2 [hrppi ladi ehbi] se tideimi mei ñtepi tãti: hlã se lad[ã]

3 [se tideimi:...m]ete(a)lahaditi sei ..°i

4 [................]°uh[.....]°u. [ẽn]i: qlahi ebijehi

5 [..........]°r[.....]°m[....adai]jẽ < --

text 146 {Limyra}

1 [ebẽñn] ẽ: xu[p°. m°.... prñnawatẽ]

2 [....]°ma: hrpp[i................]

3 [se tid]eime

text 147 {Limyra}

1 ebẽ [ñ]nẽ xup°[. m°... pr]ñn[awat] ẽ .°ppeli .°tipuwa[h] hrppi atli: ehbi

2 seine hrpp[i.....................]°eneje tik[e] alade°..°ladi

3 [......................................................]

4 [.......................]°ã kbbidã .°u.............

text 148 {Limyra}

zru°.°eh se[mut]ah xupa ebã{>{l+v}}hã{>{l+v}}

ZáRO'T E Hű SZE[M OTT] A HaGYÓBA' EBéLLVe HaLVa

Zárolt e hű sze[m, ott] a hagyóban ebéllve halva.