Lük írásos emlékeink gyűjteménye II

Lüki írásos emlékeink gyűjteménye II

text 45 {Xanthos}

A

1 [pijet]eñnẽ pixe[s]ere kat-

   [BŰJÉT] ENNYieN VáJVa BIGGY E [SZ]ER ÉK A T-

2 [amla]h arñna se tlawa se p-

   [-ÁMLA] Ha ARaNY NÁSZ E ToLLÁVA’ SZÉP-

3 [inale]se xadawãti meñna°

   [-Ű'Ne ALá E]SZE aDJA oDA VáGY áLLaTI Mi ENNYiN Á'

4 [......]truweheñne(e)se ti

5 [.......]°uti kbijehedi

6 [.........]°t/zi sewe ñte k°

7 [.............]°weli eb°

8 [.................] ne°

9 [...................]

[Bűjét] ennyien vájva, biggy e [sz]er ék a t[ámla], ha arany nász e tollával szép[ülne. Alá e]sze adja oda, vágy állati mi ennyin áll ...

B {See Laroche, FdX 6.117, but also Bousquet, Revue archéologique,1986, 101-105!}

1 [...9....]°asa arus[....]

2 [....9....]°eñtehritdd[i]

3 [.....]°eritiwehñ xñtaxa

4 [....]maliju mara ebeija

5 [...]°i sewene xttaiti te°[.]

6 [.....] ebine esedeñnew°[.]

7 [..ti]ke ne xttadi tike[..]

8 [....]ẽti tihe ẽti sttal[i]

9 [....]meñnebine esube°[..]

10 [....]°e maxani ebin[e....]

11 [...]mei tusñti m[...7...]

12 [....]°eñne hladd[i...6...]

13 [....]wawa (vacat)

text 46 {Xanthos}

1 [ebẽñnẽ .... mene prñnawatẽ [....]°kk[.......]°laz[.....]

2 [tideimi hrppi ladi se tid]eim[e se xah]ba: ehbi[je]

3 [seije ñta tadẽ tesi] mi[ñ]ti: aladahal[i]

4 [ada] O

text 47 {Xanthos}

1 ebẽñnẽ xupu mẽti [p]rñnaw[a]tẽ hura

   EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa íGY ÓBÓ' MiVe' JaVíTI [Pe]RNYéN A'V[A] TéVeLYéVe' Ha ÓRA

2 ikezi hrppi ladi ehbi se tideime seije

   IKEZI HaRaPáPI LÁDI E HéBŰ' SiET IDE ÍM ESZE ILY E-

3 ñte tadẽ tesi miñti ada ||- ) {2 = KETTő}

   -NNYi TETT ADVa JaVáT E SZŰ MI NYiTI A DA' KE'Ti

Ebbe vájva nyílna, víjva így óból mivel javíti [pe]rnyén alv[a] tévelyével, ha óra ikezi (ikati, sürgeti) harapápi ládi e hébűl siet ide. Ím esze ily, ennyi tett adva javát, e szű mi nyiti, a dal kelti.

text 48 {Xanthos}

1 ebẽñnẽ: xupã: mẽti prñ-

   EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa : GYÖPáGGYaL : MiVe' JaVíTI PeRNYé-

2 nawatẽ: padrãma: hrppi ne-

   -N A'VA TéVeLYéVe' : aPADóRa aDJa áLMA : HaRaPáPIN E-

3 re: se t#uhe

   -RRE : SE'TŐ éHE

4 ebẽñnẽ: xupã: mẽti: ijetẽ

   EBBe VáJVa NYú'Na VíJVa : GYÖPáGGYaL : MiVe' JaVíTI : ILY E TéVeLYéVe'

5 q[a]rñnaxa: pssureh: tidei-

   CSaK [A]RRa NYí'Na AGYA : PoSZa SZÓRa ÉHe : iTT ÜDE Í-

6 mi: se tideimi: padrm̃mahe

   -M Ű : SE’TI DE ÍMŰ’ : aPADóRa LáM A HE'

7 xudiwazade: epenẽtijatte

   íGY Ó-DÍVÁ' aZZA' DE : ÉPP E NőVe' JaVíT ILY A TéTE'

8 padrm̃ma

   aPADóRa aLMA

Ebbe vájva nyílna, víjva gyöpággyal, mivel javíti pernyén alva tévelyével. Apadóra (fogyóra) adja álma, harapápin erre sejtő éhe: ebbe vájva nyúlna víjva gyöpággyal. Mivel javíti ily e tévelyével? Csak [a]rra nyílna agya, posza (satnya) szóra éhe: itt üde ím ű. Sejti, de íműl(ámul) apadóra, lám a hely így ó-dívály (ó-divatú) azzal, de épp e nővel javít, ily a tétel: apadóra alma!

divály: Becses értéke, sikeres mivolta, jelessége valaminek; divó állapot, v. tulajdonság. CzF

text 49 {Xanthos}

ebehi: isbazi: m(i)ijesijẽni: padrñma: kumaza: meije ne pemati tike: kbi hrppittãne:

EBBE' HŰ : Ű SZaBÁ'ZI : MILY ÉSZI JóVa' JaVú'NI : aPAD aRaNY MA : KOMÁZZA : íM E' ILY E NÉP É' MA TüTüKKE' : KiBŰ' HaRaPáPIT TőGYeLNÉ:

Ebben hű, ű szabályzi mily észi jóval javulni. Apad arany, ma komázza ím el. Ily e nép, él ma tütükkel, kibűl harapápit tőgyelné.

text 50 {Xanthos}

1 ñt(e)eije tãtẽ: tesi: miñti

   NYú'T E ILYET GYaLa TéVeLYéVe' : iTT E SZŰ : MI NYú'TI

2 aladehali: ada: O

   ALÁ DE HALLI : A DA' : Ő

Nyújt e ilyet gyala tévelyével. Itt e szű mi nyújti alá, de halli: a dal ő.

text 51 {Xanthos}

1 ñt(e)ene qarñnaxa tuwe[tẽ]

   NYiT ENNÉ' CSaK ARaNYoN ADJa ÁT ÖVÉ[T VíJVa]

2 qñtbeh tideimi ehbi

   CóK-NYiTóBa E'HíTT IDE ÍM Ű E HéBŰ'

3 wezzeimi tehluse

   eVEZ eZZE' ÍM ITT E HaLó ŐSE

Nyit (zár) ennél csak aranyon, adja át övé[t víjva] cók-nyitóba, elhítt ide ím ű e hébűl (tokból), evez ezzel ím itt e haló őse.

cók: cókmók, poggy(ász).

text 52 {Sidek-Yayla}

1 ebẽñ[n]ẽ: xupã: mẽnadẽ: krehẽnube: sẽ pijetẽ wazijeje

   EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa : GYÖPáGGYaL : MiVe' JaVú'NA DéVaJ éVe : KőRE Hí' VáJVa NŐBE’ : SZiVéLY VáPa ILYET VáJ VíVA aZ ILY ÉJJE'

2 se(j)ẽni: se pi[j]etẽ: miñti ñtawãtã

   SE óVi JaVú'NI : eSZÉBe' ILYET VáJVa : MI NYú'TI NYiTÁVa' aGY áLTi áGGYaL

Ebbe vájva nyílna, víjva gyöpággyal, mivel javulna dévaj éve. Kőre híj vájva, nőben szivély vápa. Ilyet váj víva, az ily éjjel se óvi javulni. Eszében ilyet vájva, mi nyújti nyitával, agy álti (áltati) ággyal.

text 53 {Seyret}

’Hanadaza építette ezt az épületet feleségének és fiainak’ – Állítólag ez lenne a fordítása a lüki szövegnek.

1 ebẽñnẽ: prñnawu: mẽn-

   EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa : PeRNYéN Aá VÓ : MiVe' JaVú'Na

2 e prñnawatẽ: hanadaza: hrp-

   E PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe' : HANNÁ oDÁZZA : HaRaP- 

3 pi ladi: ehbi: se tideime

   -áPI LÁDI: ÉHe BŰ : SiET IDE ÍME/ÍM E

Ebbe vájva nyílna víjva (víva/küzdve) pernyén alvó, mivel javulna, e pernyén alva tévelyével (tévedéseivel), hanná (hadná/hagyná) odázza, (de) harapápi ládi éhe bű: siet ide íme/ím e.

text 54 {Phellos} {cf. now on readings Schürr, Kadmos 40.138ff}

1 tukedri: [e]behẽ: m[ex]udalijẽ abu°[.... ]

   áTOK E DeRŰ : [E]BBE HíV JóVa' : íM [EGY] Ó DAL ILY VíJáVA' BO[RONGÓT]

2 °w[ẽte]h◊: zzimaza: murãzah◊ tide[imi]

   V[éVe JöVeT E']HaLVa : ZúZ Ű Ma AZZA' : íM URa GYaLáZZA HaLVa iTT ÜDE [ÍM Ű]

3 ñ[t]a[d]i: eb[eh]ẽ!me uwa xudali[j]ẽ?h◊ e°.°d[... ]

   aNNYi[T] Á'[D]I : EBB[E Hí]V JóVa' ÍM E Ó VÁGYÓ DAL I[LY] VíJáVa' HaLLVa ÉLeD [AL-]

4 °wu meñne [..] tideimi

   -VÓ MENNYeN E'[JÖ]TT IDE ÍM Ű

Átok e derű, [e]bbe hív jóval ím [egy] ó dal, ily víjával bo[rongót] v[éve, jövet el]halva, zúz ű ma azzal: ím ura gyalázza halva. Itt üde [ím ű] annyi[t] ál[d]i, ebb[e hí]v jóval. Ím, e ó vágyó dal i[ly] víjával, hallva éled [al-]vó mennyen. El[jö]tt ide ím ű.

text 56 {Antiphellos}

1 ebẽñnẽ prñnãwu: meti prñnawatẽ

   EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa PeRNYéN eGY aLVÓ : METŰ' PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe'

2 ixtta: hlah: tideimi: hrppi ladi: ehbi

   ÍGY a'TaT A : HaLÁ' Ha : iTT IDE' ÍM Ű : HaRaPáPI LÁDI : E HéBŰ'

3 se tideime: ehbije: seije ti edi: tike: mẽtẽ:

   SÉT IDE ÍM E : ÉH BŰJE : éSSZE' ILY ÉTŰ' ÉDŰ' : TIKE : íM VíJVa TéVeLYéVe'

4 mene qasttu: ẽni: qlahi: ebijehi: se wedri: wehñtezi

   MÉN E' CSaK A SZóT uTÓ : óVa JaVú'NI : CSóKKaL A HŰ : EBBe ILLYE' HÍ : S EVVE' DeRŰ' : óVi E HeNYéT EZ Ű

Ebbe vájva nyílna, víjva pernyén, egy alvó metül pernyén alva tévelyével, így altat a halál. Ha itt idel (idöl/üdől=ünnepel) ím ű, harapápi ládi hébűl sét (siet) ide, ím, e éh bűje. Ésszel ily étül édül, tike (tyúkja), ím, víjva tévelyével mén el, csak a szót utó óva, javulni csókkal a hű ebbe illyel hí s evvel derül, óvi e henyét, ez ű.

text 57 {Antiphellos}

A lüki szöveg a harmadik sornál kezdődik. Az A. Schönborn által készített fakszimile rajzot a kutatók ügyesen feljavították. Az ésszerű olvasat ezeken a javításokon felül megkövetelt még néhány javítást.

3 ebẽñnẽ: xupu: meti: prñnawatẽ: ida maxzza: u{>d}herijeh

   EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa : íGY ÓBÓ' : METŰ' PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe' : IDe AMi ÁGYaZZa aZZA' : DüHÉRe ILY EHe :

4 tideimi: hrppi ladi ehbi: se tideime: sei pijẽtẽ

   iTT ÜDE ÍM Ű : HaRaPáPI LÁDI : E HéBŰ' : SÉT IDE ÍME : éSSZE' Ű ÉPP ILY VíJVa TéVeLYéVe'

5 pijatu: miñti: ẽtri: xupu: sixli: aladehxxãne: se hrzzi

   PIJÁTÓ’ : MI NYiTI : VáJVa TeRŰ' : íGY ÓBÓ' : S ÜGYeLI : A LÁDa ÉHe íGY GYóGYuLNa-E eSZE Ha RóZSáZI

6 tupm̃me: sixla: hrzzi prñnawi: mei: ñtepi tãti

   TOPa LáM E : SZŰ GYaLA : Ha RóZSáZI PeRNYéN AVI : íME Ű : NYiT ÉPÍT úGY LáTI

7 id[ã m]axzzã: se l[adã ehbi s]e[ije] n[e hrppi tã]ti tike

   ÜDe [GYúL M]A GYőZ aZ üGY éL: S E L[ÁDa GYúL E HéBŰ' eSZ]E' [ILYE]N [E HaRaPáPIT íGY eLLá]TI TIKE

8 kbi: hrpp* i(i)jemei: tadi: tike: mene: tubeiti: mãhãi

   KiBŰ' : HaRAP ILY ÉMME' Ű : áTADI : TIKE : MÉN E : íTŐBE ITT Ű : íM áGGYaL Ha GYúL Ű

9 huwedri: se itlehi: trm̃mili: ebidalahaditi: ebei: ñte

   HOVa E DeRŰ : eSZE ITT LEHŰ' : TuR áLLaMI öLÜ : E BŰ DALLA' HA üDÍTI : EBBE Ű : NYe'Te E'

* Schönborn rajzán itt világosan a hrap szó olvasható, ezzel alátámasztva a hrppi első tagjának az olvasatát. A zárójelbe tett i nincs a képen és nincs is rá szükség a mondatban.

Ebbe vájva nyílna, víjva így ó-ból : metűl (metélődik) pernyén alva tévelyével. Ide ami ágyazza azzal dühére ily éhe. Itt üde ím ű, harapápi ládi e hébűl (héjból, koprsóból) sét (siet) ide. Íme, ésszel ű épp ily, víjva tévelyével, pijától* mi nyiti vájva terűl így ó-ból s ügyeli a láda éhe így gyógyulna-e esze ha rózsázi (szépítí). Topa (sánta) lám e szű, gyala (gyáva) ha rózsázi, pernyén avi (öregbíti). Íme ű nyit, épít, úgy láti üde [gyúl m]a, győz az ügy, él s e l[áda gyúl e hébűl, – esz]el, [ilye]n [e. Harapápit így ellá]ti tike, kibűl harap ily émmel (émellyel) ű. Átadi tike, mén e ítőbe (ejtőbe) itt ű. Ím, ággyal ha gyúl ű, hova e derű? Esze itt lehűl, Tur Állami Ölü e bű dallal ha üdíti, ebbe ű : nyelte el.

* pija: új keletű, szlávoktól átvett szó, csakhogy a pióca/pióka szavunknak is ez a gyöke: kicsiny vérivó, pijáló állatka jelentéssel.

ölv: (1), (öl-v) fn. tt. ölv-et, harm. szr. ~e. Ragadozó, vagyis ormadár neve, melynek alkalmazásában, mint több más madarakéban, a szokás nem egyezik meg. Némelyek szerént a sólymok neme alá tartozik, s am. falco palumbarius; Mitterpacher szerént lanius excubitor; németül: Würger, mely magyarul máskép: gébics. Molnár Albertnél: accipiter lanius, németül: Neuntödter. Legközönségesebben a német ,Habicht’ szóval vétetik egy értelemben. Akármily értelemben veszszük is, nem kételkedhetni, hogy gyöke öl ige, minthogy más állatokat öldös, fojtogat, ragadoz, s innen lett ölõ, módosítva ölü, ölv; mint nyel, nyelõ, nyelv; el, elõ, elv; fenyõ, fenyü, fenyv; hamu, hamv stb. Ez elemzésbõl az is kitünik, hogy helyesebben iratik lágyítás nélkül: ölv, mint lágyítva: ölyv. CzF

Ha a tur állami ölü-ből kihagyjuk az államit, marad a tur-ölü > tur-olu > turulu > turul, vagyis a magyar turul madár azonos a lükik nemzeti jelképével, a tur ölyv-vel.

text 58 {Antiphellos}

{cf. now the readings and interpretation of Schürr, Kadmos 40.143ff}

1 [ebẽñnẽ] xupã mẽti prñnawatẽ sbelimi sñnete[h] tideimi

2 [...........]°ahi hrppi lad[i] ehbi se tideime se pije[t]ẽ miñti

3 [..............]°upe[z]ide [st]tati tdi ẽti sbelimi sijẽni teli se lada

4 [...................h]rppittãna hrppi(i)jemei tãti tike terihe

5 [mene tubeiti ... trm̃m]ili: se hppñterus mãhãi miñtehi

text 59 {Antiphellos}

1 ebẽñnẽ: xupã: meti prñnawatẽ: qñturahi: hrppidubeh:

   EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa : GYÖPáGGYaL : METŰ' PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe' : CSaK NYiTÓRA HÍ : HaRaPáPI DOB E' Ha :

2 tideimi zimasttrah: tuhes: mei(j)adi tike: tihe

   iTT ÜDE ÍM ŰZI MÁSéT áTRA Ha : aTTÓ' éHES : ME' ILY ADI TÜ'KKE' : eTTŰ' éHE-

3 zum̃m[ẽ/ã mene tu]beiti: muhãi: huwedri:

   -ZŐ eLMe [GYúL MÉN E' íTŐ]BE ITTI : MOHa áGGYaL Ű: HOVa E DeRŰ

Ebbe vájva nyílna, víjva gyöpággyal, metül pernyén alva tévelyével. Csak nyitóra hí harapápi, dob el ha itt üde ím űzi másét átra, ha attól éhes me(rt) ily adi tülkkel. Ettűl éhező eleme [gyúl, mén el ítő]be itti moha ággyal ű, hova e derű.

text 60 {Antiphellos}

1 [............................]°uwezeh tidei[mi]

2 [................hrppi atl]i se ladi se tid[eime]

text 61 {Phellos}

1 ebẽ: prñnawã: meti: prñnawatẽ: sbikezijẽi: mrexisa: tideimi ladi ehbi: se tideime:

   EBBe VáJVa : PeRNYÉN A VáGGYaL : METŰ' : PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe' : SZaBI Ki EZ ILY VáJVa Ű : MéRi eGY ISZA : iTT IDE' ÍMŰ' LÁDI E HéBŰ' : SÉT IDE ÍME :

2 ẽnẽ: xñtawata : wataprddatehe:

   VíJVa Nő VíJáVa' : íGY aNNYi TÁVA' iTA' : VÁ'Ti A PoRoD oDa ÁT ÉHHE'

Ebbe vájva, pernyén a vággyal, metűl pernyén alva tévelyével. Szabi ki ez ily vájva, ű méri egy isza (iszákos) itt idel (idől, ünnepel) íműl(ámul). Ládi e hébűl sét ide. Íme, víjva nő víjával, így annyi távval (távlattal) ital válti a porod oda át éhhel!

text 62 {Isinda}

1 unuwẽmi ti prñnawate

   ÖNNÖ' VíVa JaVa íM ITT Ű PeRNYéN A'VA TE'

2 purihimrbbeseh tideimi

   PÓRI HÍM RiBa BESZE HűTI DE ÍMŰ'

3 hrppi: ladi se tideime

   HaRaPáPI : LÁDI SÉT IDE ÍME

Önnön víva java, ím itt ű pernyén alva tel. Póri hím riba (rongy) besze hűti, de íműl. Harapápi ládi sét (siet) ide íme.

text 63 {Isinda} {for readings see now Schürr, Kadmos 40.146f}

1 .°r]max{>g}ut[a]wi [p]rñnawate: .°rpeseh:

   IR]MAGOT [A]V Ű [Pe]RNYéN A'VAT E' : HeRe-PESEH :

2 [ñta]tã: atli: se ladi: se tideime

   [NYú'TA]T áGGYaL : ÁTaL Ű : S E LÁDI : SÉT IDE ÍME

Ir]magot [a]v ű [pe]rnyén, alvat el here-peseh (peshedés?), [nyújta]t ággyal átal ű : s e ládi sét ide íme.

irmag: (ir-mag) ösz. fn. 1) Valamely nemnek vagy fajnak utósó magva, ivadéka, akár az állati, akár a növényi országból. Úgy elpusztítom e népet vagy családot, hogy irmagnak való sem marad belõle. Elsõ tagja ir, talán a fiut, magzatot, ivást jelentõ ivar-ból változott által, mintha volna: ivar-mag, azaz szaporítani való ivadék. 2) Minthogy az utósó ivadék vagyis gyermek legkedvesebb szokott lenni, jelent átv. ért. kedvencz gyermeket. Vigyáz rá, mint az irmagra. Kedves irmagom, egyetlen irmagom! CzF

text 64 {Isinda}

1 [....... pr]ñnawã: .[............]

2 [.............ẽnẽ xñtaw]at[a]: mizrppatahe:

text 65 {Isinda}

1 [..............................]

2 [..........]°h[..............]°d.

3 [..]°il[....]°it[..]tuwete: uwe°..°e....°i:

4 ije°.....°in.°it.....°tase: señn°......

5 ....°rp.: ..°t.°ha:.°ezatadru: d°....

6 ...°uppa..: se hublehi: se..°ti: a: de°..

7 .°ãnãi: se tm̃peri: se: pttuh°.:a itehi: dd°

8 ..°u...°rbbahe ti(i)je: pttule: teli xe°.

9 ..°i: .°i...°i....: itaziti: adai: k°..

10 ....°s...°me.°ne: a: itazi: me°.°eli..

11 .........°mitisñ: trbbeli:

12 ....°e.....kumezeini: teteri:

13 ...... tuw°..°i: ..°xezixene: uw°.°di:

14 .....°edi: u°.°aziti: up°.°e...°i: ...°mi: m°.

15 ....°e..°iti: se uhe: xezixahe: teteri

16 .......°ara: mla: kebeija: iti: urubi: wa°

17 ........°esehi: za: astti: xezixa: se

18 ......°e .°eteiti: m̃mẽti: teteri: iz°

19 ....°t..: ẽ: trqqñti: se [q]la(j)ebi: ddewe-

20 [zehi] se trm̃milije: .°uwe.°ile: xezixahe

21 .......: ẽ: kumeze#iti: teteri: isñt[a]

22 ......°rekm̃ma: tahñ: newemei: kumaza

23 ......°se pihesi: mei ne httemi: tr°..

24 ......: se qlahi: ebijehi: ddewezehi

25 .....°sehi: trm̃mili esehi

text 66 {Timiusa}

1 ebẽñnẽ: p[rñ]nawã: meti: prñna[w]atẽ: pertinamuwa: hrppi ladi:

   EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa : Pe[RNYé]N A VáGGYaL : METŰ' : PeRNYéN A['V]A TéVeLYéVe' : éPP ÉRTe INA' oMÓ'VA : HaRaPáPI LÁDI :

2 ehbi: se tideime: ehbije:

   E HéBŰ' : SÉT IDE ÍM E : ÉH BŰJE

Ebbe vájva nyílna, víjva pe[rnyé]n a vággyal, metül pernyén a[lv]a tévelyével. Épp érte inal omolva harapápi ládi, hébűl sét ide ím e éh bűje.

text 67 {Timiusa}

1 ebẽñnẽ: prñnawã: mẽti prñnawatẽ: xluwãnimi: hrppi ladi: ehbi: se tideime

   EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa : PeRNYéN A VáGGYaL : MiVe' JaVíTI : PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe' : íGY LÓVa' áGYaLNá ÍM Ű : HaRaPáPI LÁDI : E HéBŰ' : SÉT IDE ÍME

2 ehbije: ẽnẽ periklehe: xñtawata

   E HiBa ILLYE' : VíJVa Nő VíJáVa' éPP ÉRIK LEHE : íGY NYú'T A'VA áTA’

Ebbe vájva nyílna, víjva pernyén a vággyal, mivel javíti pernyén alva tévelyével. Így lóval ágyalná ím ű. Harapápi ládi e hébűl sét ide. Íme, e hiba illyel, víjva nő víjával épp érik lehe, így nyújt alva átal.

text 68 {Simena}

1 ebẽñnẽ: xupã: mẽti: prñnawatẽ: arm̃palitxa ..°xuh

   EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa : GYÖPáGGYaL : MiVe' JaVíTI : PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe' : ARRóL iPALL Ű TuDJA VÁGYÓ Ha

2 tide<i>mi: hrppi ladi: ehbi: se tideime

   iTT ÜDE Ma Ű : HaRaPáPI LÁDI : E HéBŰ' : SÉT IDE ÍME

Ebbe vájva nyílna, víjva gyöpággyal, mive javíti pernyén alva tévelyével. Arról ipall (elhallgatja) ű tudja vágyó ha itt üde ma ű. Harapápi ládi e hébűl sét ide íme.

text 69 {Kyana}

1 ipresida◊: arm̃pa◊

   Ű PeRES IDe ÁLLVa : ÁRoL PALáVa'

2 tideimi: tubure◊

   iTT ÜDE ÍM Ű : TOBOR ÉLeVe

Ű peres, ide állva árol (áraz) palával, itt üde ím ű, tobor (tábor) éleve (eleven).

text 70 {Kyana}

1 ebẽñnẽ: xupã mene prñnawatẽ

   EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa : GYÖPáGGYaL : MÉN E : PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe'

2 sbikaza xñtanubeh tideimi

   SZeBBIK AZ A GYaNYó iTT A NŐBE' Ha iTT IDE' ÍMŰ'

3 temusemutah tuhes

   iTT ÉMŐ SZEM OTT ÁHíTÓ éHES

4 Σπιγασα

Ebbe vájva nyílna, víjva gyöpággyal, mén e pernyén alva tévelyével. Szebbik az a gyanyó itt a nőben ha itt idel (idől, ünnepel) íműl(ámul). Itt emő (éber) szem, ott áhító éhes.

text 71 {Kyana}

1 [ebẽñ]ni xu[pã m]enadẽ ..°ãni: i°.°mm...°u.°be.°i.°nei.°e......

2 ..°te..........°tim.°di..........°i........°me...°itl..

3 .............°rm̃m..°ijẽ tike .......°n.....

text 72 {Kyana}

ebẽñnẽ: tezi: mene: ñte: tuwetẽ: xudali[j]ẽ: murãzah [:] tideimi: hrppidem[e...... ]-

   EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa : iTT EZ Ű : MÉN E' : NYűTTE : TÖVÉT VáJVa : eGY Ó DAL I[LY] VíJáVa' : íM ŐR GYaLáZZA HA : iTT ÜDE ÍM Ű : HaRaPáPI iDE ...

maza seije [ t]ike mẽtẽ mene [q]a[sstu

   MÁZZA' eSZE ILYET ÍKKE' MiVe' JaVíTi TéVeLYéVe' MENE [CSaK] A [SaSTÓ'

{see Zimmermann, Lykische Studien I.142ff, for new text}

Ebbe vájva nyílna, víjva itt ez ű. Mén el, nyűtte tövét vájva egy ó dal i[ly] víjával. Ím őr gyalázza ha, itt üde ím ű, harapápi ide … mázzal esze ilyet íkkel (ékkel), mive javíti tévelyével. Mene (menedéke) [csak] a [sastól ...

text 73 {Kyana}

ebẽñnẽ: prñnawã: mẽne: prñnawatẽ: x{>ã}udrehila: hrppi ladi: ehbi:

EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa : PeRNYéN A VáGGYaL : MiVe' JaVú'Na E : PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe' : áGYaLÓDRa EHÜL : HaRaPáPI LÁDI : E HéBŰ'

Ebbe vájva, nyílna víjva pernyén a vággyal, mivel javulna e pernyén alva tévelyével. Ágyalódra ehül (rá éhezik) harapápi ládi e hébűl.

text 74 {Hoiran}

text 74a

1 ebẽñnẽ [...................]

2 tideim[i.......................]

3 tibeije: k[bi tike............]

4 tubidi: e°[.....................]

text 74b

1 [........]°e ladi [......]°e[....]°e partt°[......]

2 [...........]°ha: tr°.°u.°uwe..°hi: wassa°[.........]

3 [.........................]°le kume°[...........]

text 74c

1 [.]°dabehẽ : mei : ẽ°.°ñ^?enẽni: ehbi

   [O]DA BEHíV JóVa' : ME' Ű : VíJVa KöNNYEN VáJ éVű'NI : E HéBŰ'

2 .°dawetẽ : tahe : tideimi :

   ODAVET VaJ óV : iTT A HE’ : iTT ÜDE ÍM Ű :

3 se trbbulehe : tuhẽi :

   S E TeReBéBŰ' LEHE : uTO Hí VíJVa Ű :

4 se lada : setideimi :

   S E LÁDA : SE’TI DE ÍMŰ' :

5 se xahba : ẽkuwe :

   éSSZE' eGY A HiBA : VáJVa KÖVÉ'

[O]da behív jóval, me(rt) ű víjva könnyen váj, évülni e hébűl odavet. Vaj óv itt a hely? Itt üde ím ű s e terebébűl lehe utó(lag) hí víjva ű s e láda sejti, de íműl. Ésszel egy a hiba: vájva kövély (kevély/fitgtató).

text 74d {For text c-d see Neumann in: Öster. Archäolog. Inst. Jahresheft 55, Beiblatt pp. 68-131}

1 ebẽi : me[ ]

   EBBe' VáJVa Ű : ME[LLÉ]

2 [.]°keriwa : ssaha

   KERŰ'Ve A : SaSSA' HÁ'

Ebben vájva ű, me[llé] kerülve, a sassal hál.

text 75 {Tyberisos}

1 ebẽñnẽ: xupã: mẽne [pr]ñnawatẽ: tettm̃pe:

   EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa : GYÖPáGGYaL : MiVe' JaVú'Na E : [PeR]NYéN A'VA TéVeLYéVe' : TETTéT LePPE':

2 hñtihãmah: tid[ei]mi sene ñte: tãti tdi

   HuNYT Ű HoGY áLMA Ha : iTT ID[E' Í]MŰ' SZÉNNE' NYűTi E' : TuDJa éLTIT aDI

3 i[s]bazi: meije: ni hr[ppi] tãtu: tike: m̃mẽ: ladã ti(i)je

   Ű [Hi]BÁZ Ű : ME' ILY E : eNNI HaRa[PáPI]T GYúLíTÓ : éTÜKKE' : LoMó'Va JaVa : LÁDa GYúLT ILLYE'

4 h[rpp]i: la[ti] hrppi[(i)je me]i: tadi: tike: kbi: mẽne

   Ha[RaPáP]I : LÁ[TI] HaRaPáPI[JÉ íME] Ű : áTADI : TIKE : KűBŰ' : MűVe JaVú'Na-E

5 tubidi: q[l]a[(j)]eb[i s]e malija: se t[asa]: miñtaha

   uTÓBB IDe Ű : CSaK [aL]ÁJa E B[Ű SZ]EM ÁLLÍJJA : S E T[ÁSSA] : íM Ű NYiTTA' HA'

Ebbe vájva nyílna, víjva gyöpággyal, mivel javulna e [per]nyén alva tévelyével. Tettét leppel (titkolva) hunyt ű, hogy álma ha itt id[el (idől, ünnepel) í]műl, szénnel nyűti (tövestől tépi) el: tudja éltit adi ű. [Hi]báz ű, me(rt) ily e: enni hara[pápi]t gyúlító étükkel lomolva java, láda gyúlt illyel. Ha[rapáp]i lá[ti], harapápi[jé íme] ű átadi tike, kűbűl. Műve javulna-e? Utóbb ide ű csak [al]ája e b[ű sz]em állíjja (állítja). S e t[ássa]? Ím, ű nyittal hal.

text 76 {Tyberisos}

1 e[b°.............]°ẽ:.[............]ladã: se: tideimis: se xah-b[as

2 [........]°ati: tide[i]m°[....]°ada xuraz°....°xlatẽ: se

3 el°[.........]°p[..................: umredeh°.......°ni: se xabad-

4 ranas se suti .....................

5 °di tike: mene [m]alija q[a°...........]°as s-

6 e hu°

text 77 {Çindam}

1 ebẽñnẽ: prñnawã meti prñnaw-

   EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa: PeRNYéN A VáGGYaL METŰ' PeRNYéN A'V-

2 atẽ:ñturigaxã{>{l+v}}: hã{>{l+v}}i tideimi ẽnẽ: arpp#axuhe:

   -A TéVeLYéVe' : aNNYi TÖRI GAGYuLVa : HaLVa ÜTI DE ÍM Ű VíJ óVa Nő VíJáVa' : ARRa PuPA eGY ÓHE’ :

3 hrppi: ladi: ehbi: se tideime: ehbije xñtawata:

   HaRaPáPI LÁDI : E HéBŰ' : SÉT IDE ÍM E ÉH BŰJE íGY NYiTTA' VÁ'T A'

Ebbe vájva nyílna, víjva pernyén a vággyal, metül pernyén alva tévelyével. Annyi töri gagyulva, halva üti, de ím ű víj óva nő víjával, arra pupa egy óhely (óvóhely). Harapápi ládi e hébűl, sét ide ím e éh bűje, így nyittal vált a'.

pupa: fn. tt. pupá-t. 1) A természetrajzban igy neveztetnek azon hengerded, vagy gömbölyü héjak, melyekké a hernyók bõre átalakúl, a melyekben ezen férgek egész kifejlõdésökig félholt állapotban maradnak. E név púpos voltuktól látszik származni. Egyébiránt németül is: Puppe. 2) Népies, és gyermeknyelven am. kenyér, különösen púpos kenyér, melyet a gyermekek jobban szeretnek; innen drága kenyér helyett is, különösen rosz termés után, szokták mondani: az idén pupa (néhutt: pepe) lesz a kenyér. CzF

text 78 {Tyssa}

Az 1. sor ẽ jelei nem ugyanazok mint a többi sor ẽ-nek átírt jelei, amint az ábra mutatja. Ezek az utóbbi jelek valójában ligatúrák, az l és v össze-rovása: {l+v}. Másutt is előfordul.

1 ebẽñnẽ: tezi: mene: prñnawatẽ: xuprija

   EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa : iTT EZ Ű : MÉN E : PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe' : íGY Ó PáR ÍJJA

2 seine(e)pñne: ijetẽ{>{l+v}}: esedeñnewe: maxa[h]

   eSE ÜNNEP eNNYiNÉ' : ILYET eLeVe : ESED ENNYi Nő EVVE' : iMÁDJA Ha

3 seiti sijeni: purihimeiqa: uwati{>w}seh:

   eSZE ÍTi IS ILYEN Ű : PÓRI HÍM E Ű CSóKKA' : ÓVAT VeSZ E' Ha :

4 nẽ{>{l+v}}ni: seine(e)pñ e[l]jetẽ{>{l+v}}: esedeñnewe: maxah

   Nő eLVoNI : S E ÜNNEP eNYELőJÉT eLeVe : ESEDi ENNYi Nő EVVE' : iMÁDJA Ha

5 seipñpudẽ{>{l+v}}: idãxre{>l}: maxah: xahbu: xili

   éSSZE' Ű PeNYéBe O'DaLó'Va : IDő aGYaLáGYáRóL : Ma AGYA' Ha : aGYA HiBÚ’ : GYŰLI

Ebbe vájva nyílna, víjva itt ez ű. Mén e pernyén alva tévelyével. Így ó (óv) pár íjja, ese (esküje) ünnep ennyinél. Ilyet eleve esed ennyi nő, evvel imádja ha esze íti (inti) is. Ilyen ű, póri hím e. Ű csókkal óvat vesz el ha nő elvoni s e ünnep enyelőjét eleve esedi ennyi nő, evvel imádja, ha ésszel ű penyébe oldalólva idő agyalágyáról ma agyal, ha agya hibul gyűli.

peny: fn. tt. peny-t v. ~et, tb. ~ek, harm. szr. ~e. A penésznek, vagy nedvek romlása miatt peshedt testnek anyaga; melybõl képzõdtek: penyü, penyv, penyh, penyhed, olyformán mint: feny, fenyü, fenyv; eny, enyû, enyv; seny, senyû, senyv; ned, nedü, nedv, stb. Minthogy a peny és penész v. penyész természetöknél fogva sikamlósak, és ragadósak, rokon hozzájok az elõtét nélküli eny, enyü, enyv, enyek, enyekes, és a g elõtétes geny, genyedés, genyedség, sõt a ragadós mocskot jelentõ szeny v. szenny is, és a rühnek tájdivatos neve: senynyedék. CzF

óvat: Nyilatkozat, mely által valaki előlegesen óvást tesz, nehogy jogai egy valaki által megsértessenek, vagy hogy sértési szándok ellenében fenntartassanak. CzF

text 79 {Tyssa}

[.....................]°i:

text 80 {Kaș}

{For correct readings see Neumann in The Fort at Dereagzi, ed. James Morganstern pp. 114-117}

1 ebẽñnẽ: xupã: mene prñnawatẽ xakbija hrppi ladi ehbi se tide[i]-

   EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa : GYÖPáGGYaL : MÉN E PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe' íGY AKóBa ÍJJA' HaRaPáPI LÁDI E HéBŰ' SiET IDE [Í]-

2 me: seini ñtepi tãtu tike nede xuwatiti ne mei mene

   ME : S E INNI NYú'T EBBŰ' TőGGYeL uTÓ TÜ'KÉN ÉDE íGY ÓVA TÜTÜ NEME ÍME NE

3 [trq]as tubidi se malija hrixuwama

   [TaRTSáK] A SuTÚBa' IDe Ű SE Ma ÁLLÍJJA HÍRŰ' íGY ÓVA iMA

Ebbe vájva nyílna, víjva gyöpággyal, mén e pernyén alva tévelyével. Így akóba íjjal harapápi ládi, e hébűl siet ide [í]me s e inni nyújt ebbűl tőggyel (tömlővel). Utó tülkén éde, így óva tütü neme, íme, ne [tartsák] a sutuban (titokban), ide ű se ma állítja hírűl, így óva ima.

akó: fn. tt. akó-t. Híg testek, áruk mennyiségét meghatárzó mértéknem, valamint azon üreges edény, mely e mennyiséget magába foglalja. Nagysága országok szerint különféle. A magyar akó 64 itczébõl, azaz 32 pintbõl áll. Akóval mérni, akójával adni venni a bort, pálinkát, sört. Elõfordul már egy 1240-diki oklevélben „cum magno cubulo, qui vulgo Ako vocatur.“ Jerney Magyar nyelvkin­csek. Vágmellékén akóval mérik a szilvát is. Megvan a török nyelvben is akov alakban. CzF

tütü: fn. tt. tütüt, tb. ~k. Gyermeknyelven jelent italt, különösen vizitalt, mint a papa ételt, a pupa kenyeret. Úgy látszik az it-al elsõ részének megkettõzésébõl (it-it) származott, mint több más szó a gyermeknyelvben. Tréfás népnyelven, borital. Szereti a tütüt. CzF

text 81 {Kandyba}

1 ebẽñnẽ: mene prñnawatẽ: xurijãna

EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa : MÉN E PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe' : GYÓRa ILY GYúLNA

2 hrppi ladi: ehbi se tideime

HaRaPáPI LÁDI : E HéBŰ' SiET IDE ÍME

Ebbe vájva nyílna víjva, mén e pernyén alva tévelyével, gyóra ily gyúlna. Harapápi ládi e hébűl siet ide íme.

text 82 {Kandyba}

{for reading see Schürr, Kadmos 40.148, after Arkwright; restored name per Schürr, p. c.}

[.............m]uhube kerhhis! habudah tideimi pertinah tuhes

... M]OHÓ BEKÉR Hí HISZ HA BÓDA' HíTT IDE ÍMŰ' PERT INA' Ha aTTÓ' éHES

... m]ohó bekér, hí, hisz ha bódal (kábítószer) hítt ide, íműl pert inal, ha attól éhes.

bódal: (bód-al) ösz. fn. tt. bódal-t, tb. ~ok. Bódító erõvel biró szer. (Narcotin). CzF

text 83 {Arneai}

1 [ebẽñnẽ: .......: m°....pr]ñnaw-

2 [atẽ ............... °h]: xahba

3 [hrppi ..........e]hbi se mu°

4 [.............]°ma: asawãza

5 [.........]: krzzubi: ẽnẽ: peri-

   KöRöZ űZŐBŰ' : VíJVa Nő VíJáVa' : éPP ÉRI-

6 [klehe:]xñtawata: mei ñtepi: ta-

   [-K LEHE :] íGY NYú'Ti AVVA' áTA': íME Ű eNNYiT ÉPŰ' : TÁ-

7 [sñti:]epñ[e]pi ppu[w]ẽti tijẽi

   [-SS NYiTI :] E PeNY [É]PP Ű PaPÓ' [Ví']Va JaVíT ITT ILY VáJVa Ű

8 [xup]a: ebe[hi] a[d]ãma: se ladas

   [GYOPP]A' : EBBE [HÍ] A[D] áGGYaL íM A' : S E LÁDA SZ-

9 [eb]tte[his] se lahhi ebttehi

   [-EBB] TéTTE' [HISZi] éSSZE' aLÁ Ha HÍ EBBe TéTTE' HÍ

10 [ses]edẽñ[new]e: ñteme(j)epi: ta-

     [S ES]ED VíJVa eNNYi [NÉVV]E' : NYiT E MEJJ EPI : iTA'

11 di: ti[k]e [tik]e: seije ne(e)pi: mh-

     DŰ' : iTT Ű [K]E' [TÜ'KK]E' : eSZE ILYEN EPI : íM Ha-

12 °.°u hãti: ebeila: epñ xupa: ppu-°

     LÓ Ha GYúL áTI : EB E'ILLA': E PeNY-GYOPPA' : PaPÓ'-

13 ..°wẽti: tijẽi: ebehi: tibe: ese-

     -Va Ví'Va JaVíTI : iTT ILY VáJVa Ű : EBBE HÍ : iTTIBE : ESE-

14 deñnewe: ebttehi: tibe lahhi

     -D ENNYi NÉVVE' : EBBe TeTTE' HÍ : iTTIBE aLÁ Ha HÍ

15 ebttehi: mene: tubidi: trqqa-

     EBBe TeTTE' HÍ : MENE : uTÓBB IDŰ' : TaRTSáK CSóKKA'

16 s: se itlehi: trm̃mili: huwedri

     S : eSZE ITT LEHŰ' : TüReLeM ILLI : HO' VÉDőR Ű

… köröz űzőbűl, víjva nő víjával, épp éri[k lehe (lelke)], így nyújti avval átal. Íme, ű ennyit épül, tá[ss (társ) nyiti]. E peny [é]pp ű, papól, [víj]va javít, itt ily vájva. Ű [gyopp]al (gyöppel) ebbe [hí], a[d] ággyal ím a' s e láda sz[ebb] téttel, [hiszi] ésszel alá ha hí ebbe. Téttel hí [s es]ed, víjva ennyi [névv]el nyit e mejj (mell), epi (epés, keserű) ita (itala) dűl. Itt ű [k]el [tülkk]el, esze ilyen epi. Ím haló ha gyúl, áti eb elillan e peny-gyoppal. Papolva, víjva javíti itt ily vájva, ű ebbe hí, ittibe, esed ennyi névvel, ebbe tettel hí ittibe. Alá ha hí, ebbe tettel hí, mene (menedéke) utóbb idül, tartsák csókkal s esze itt lehűl, türelem illi hol védőr ű.

itti: itteni, helyi, helybeli e helyhez tartozó.

text 84 {Sura}

1 ebẽñnẽ: prñnawã: meti: prñnawatẽ: mizr{>p}etije: murãzah: tuhes{>j}: mluhidaza: surezi

   EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa : PeRNYéN A VáGGYaL : METŰ' : PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe' : MŰ ZSeBÉTŰ' JE' : MÖRRe GYaLuZZA Ha : TŐHELY : MeLLŐ' HIDAZZA : SZÓ REZZŰ'

2 hrppi atli: ehbi: se ladi: se tideime: ehbije: sedadẽ: atli: hrzzẽ [i]spazijẽ: mete: ñta tãti

   HaRaPáPI Á'TaL Ű : E HéBŰ' : éSSZEL Á'DI : SiET IDE ÍM E : ÉH BŰJE : eSED A DéVaJ aVVa' : ÁTaLLI : Ha éRZi ZSiVaJáVa' Ű SZoBÁZ ILY VáJóVa' : METÉ': NYú'T ÁT GYaLuT Ű

3 ebñnẽ: hãtã: se ladã: hrppi(i)jemei: tadi: tike: tike: mene qla: [q]a[s]tt(i)ebi: surezi: sedadẽ

   EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa : Ha GYúLíTó GYúL: S E LÁDi GYúL : HaRaPáPIJé EME Ű : áTADI : éTÜK E : TIKKE' : MÉN E CSiKe aLÁ : [CSaK] A [Sö]TéT É'BŰ' : SZÓ REZZÜ' : őS E DA' De VíJáVa'

4 hrm̃mã: ijase: atlahi: mep(i)ẽti hãxx{>g}ati: mluhidaza:

   Ha eReLeM GYúL : ÍJAS E' : Á'TaLA HÍ : íME éPP óVa JaVíT Ű HoGY LéGY GÁT Ű : MáLLÓ HÍD AZZA' :

ddeipñte{:#} xitẽ(e)pi{:#} term̃ mluhidaz{>t}ãi

   De iDE Ű BáNYáT EGYÜTT VáJVa éPÍT ERRőL eMeLŐ HIDAT üGYeLI

5 medi: ñte xultti: hrm̃mã: pñtbahi: ñte(ẽ)nẽ(?): xruwi: medetew[ẽ] kumezeiti: uhazata: tuweri se

   MÉD Ű : NYiT-E íGY OLTaTI : Ha eReLeM GYúL : PeNYéT aBBA Hí Ű : NYiT-E NőVe JóVá : íGY ROVI : MÉDET EVVe' [VíJVa] KOMa EZZE' ÜTI' : Ó-HAZÁT A' : uTÓ VERI S E

6 mizratijehe: kumehi: adaijẽ: ||- : urazijẽ [...] adi: ẽ: se(j)epi hadi ti:[s]e meine: kumazati:

   MŰ ZáRATi ILY E HE': KŐ íME HÍ : A DA' ILY VíJáVa' : 2 (KéT) : URA aZ ÍJ VíJóVa' [S : aGYa] Á'DI : VíJVa : SÉLYE PIHA DŰTI : [SZ]EMEIN E : KŐ MÁZAT Ű :

7 mene: pddẽ: qla: sm̃mati: ebi: surezi

   MENNE : Be DuDa VíJáVa' : CSiKoL A : SZóLaMa ÁTI : E BŰ: SZÓ REZZŰ'

Ebbe vájva nyílna, víjva pernyén a vággyal, metül pernyén alva tévelyével. Mű zsebétűl jel: mörre (merre) gyaluzza ha tőhely mellől hidazza. Szó rezzűl (rezzen) harapápi által, ű e hébűl ésszel áldi: siet ide, ím, e éh bűje. Esed a dévaj, avval átalli ha érzi zsivajával ű szobáz ily vájóval, metél, nyújt át gyalut ű. Ebbe vájva nyílna víjva, ha gyúlító gyúl s e ládi gyúl. Harapápijé eme, ű átadi étük e tikkel (tyúkkal), mén e csike (csirke) alá. [Csak] a [sö]tét éjbűl szó rezzül, ős e dal de víjával ha erelem (őselem) gyúl, íjas el általa hí. Íme épp óva javít ű, hogy légy gát. Ű málló híd azzal, de ide ű bányát együtt vájva, épít erről emelő hidat. Ügyeli méd, ű nyit-e? Így oltati ha erelem gyúl, penyét (pedig) abba hí. Ű nyit-e nőve jóvá? – így rovi médet evvel [víjva] koma, ezzel üti. Ó-hazát a' utó veri s e mű zárati, ily e hely. Kő íme hí: a dal ily víjával, 2 (két) ura: az íj víjóval [s agya] áldi víjva. Sélye piha dűti [sz]emein e kő mázat. Ű menne be duda víjával, csikol (csikland) a szólama, áti e bű, szó rezzűl.

átall: Gyöngéd szégyenletből, szeméremből, tartózkodásból valamit tenni vonakodik. CzF

erelem: (er-elem) ösz. fn. Eredeti elem, melybõl a testek öszveállottak (Urstoff). Jobban: õselem. CzF

piha: (pih-a v. pih-ha) indulatszó, melyre igen undoritó, csúnya, utálatos szagu és külsejü valami fakaszt bennünket. A pih (1) gyök a-val toldva; azonban lehet öszvetett szó is a pih és nyomatékos ha alkatrészekbõl, mint az ej ha! e he! ü hü! a ha! Különösen fõnevül használva tt. pihá-t s am. ganaj, emberszar. Pihába lépni. Pihában maradni. CzF

text 85 {Myra}

1 ebẽñnẽ: xupã: mẽti prñnawatẽ: esedeplẽmi:

   EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa : GYÖPáGGYaL : MiVe' JaVíTI PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe' : ÉSSZE' iDE BeLeVáJVa MŰ

2 hrppi ladi: ehbi: se tideime: ehbije: humelije:

   HaRaPáPI LÁDI : E HéBŰ' : SiET ÜDE ÍM E : ÉH BŰJE : HOMu ELI JE'

Ebbe vájva nyílna, víjva gyöpággyal, mivel javíti pernyén alva tévelyével, ésszel ide belevájva ím ű. Harapápi ládi e hébűl siet, üde ím e éh bűje, homu (hamu) eli jel.

text 86 {Myra}

1 ebẽñnẽ: prñnawã: mẽti prñnawatẽ: erimñnuha:

   EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa : PeRNYéN A VáGGYaL : MiVe' JaVíT Ű : PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe' : E RIMáNYoN ÓHA' :

2 semuteh: tideimi: hrppi: atli: ehbi: se(j)ẽni: ehbi:

   SZEM O'Tó-E Ha : iTT IDE' ÍMŰ' : HaRaPáPI : ÁTaLI : ÉHBŰ' : eSÉLY VaJ ViNNI : E HéBŰ'

Ebbe vájva nyílna, víjva pernyén a vággyal, mivel javít ű pernyén alva tévelyével e rimányon: óhaj. Szem oltó-e ha itt idel (ünnepel) íműl? Harapápi átali éhbűl esély vaj vinni e hébűl?

text 87 {Myra}

1 ebẽñnẽ*: xupã: meti

   EBBe VáGVa NYí'Na aVVa' éGVe : GYÖPáGGYaL : METŰ'

2 pr[ñ]nawatẽ: apñnãtama

   PeRNYéN A'VA TéVe'GőVe' : A PeNYéN GYúLT Á'MA

3 hrppi: ladi: e[h]bi: se tide-

   HaRaPáPI : LÁDI : E [Hé]BŰ' : SiET IDE

4 ime: meipñ: pudẽ: ti ñte

   ÍME : ME' Ű PeNY : éPP ODa VáGVa : TŰNJ iTT E-

5 xahba: [eh]bi: waz{>irñ}zije: kbatra {lásd a rajzot!}

   -GY A HiBA : [ÉH]BŰ' : IRáNYoZ ILLYE' : KáBA ToRRA

* Itt az ẽ különbözik az eddiktől, de szintén egy hármas összevonás {V+G+V}(két V a G γ/Y-alakú jelében!)

Ebbe vágva nyílna avval, égve gyöpággyal metül pernyén alva tévelygővel. A penyén gyúlt álma. Harapápi ládi e [hé]bűl siet ide íme, me(rt) ű peny, épp oda vágva tűnj!? Itt egy a hiba: [éh]bűl irányoz illyel kába torra.

peny: A penésznek, vagy nedvek romlása miatt peshedt testnek anyaga; melybõl képzõdtek: penyü, penyv, penyh, penyhed, olyformán mint: feny, fenyü, fenyv; eny, enyû, enyv; seny, senyû, senyv; ned, nedü, nedv, stb. Minthogy a peny és penész v. penyész természetöknél fogva sikamlósak, és ragadósak, rokon hozzájok az elõtét nélküli eny, enyü, enyv, enyek, enyekes, és a g elõtétes geny, genyedés, genyedség, sõt a ragadós mocskot jelentõ szeny v. szenny is, és a rühnek tájdivatos neve: senynyedék. CzF

text 88 {Myra}

1 ebẽñnẽ prñnawã mene prñnawatẽ ddaqa[qa]sa st{>ñ}tuleh:

   EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa PeRNYéN A VáGGYaL MÉN E' PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe' De oDA CSóKKA' [CSuKA]SSa ASSZoNYáTÓL E' Ha

2 tideimi hrpi ladi ehbi se tideime se[j] ẽke lati ddaqasa

   iTT IDE' ÍM Ű HaRaPI LÁDI E HéBŰ' SiET IDE ÍMe E SÉLYe VáJVa KELL ÁTI De DAC iKASSZA

3 mene ñtepi tãti ñtipa tezi se ladã ehbi kbi tike mei nipe ñtepi tãtu

   MENNE íNYéT ÉPP ITT GYúLíTI NYú'TI éPP ÁT EZ Ű S E LÁDa GYúL ÉHBŰ' KűBŰ' iTT Ű KE' íME INNI PENYéT E PŰT GYúLíTÓ

4 tibei nipe hlm̃mi tuwetu hlm̃mi mei tuweti tike tibei

   iTTIBE' INNI éPP E HaLáL MI iTT ÓV ETTŰ' HaLáL MI íME ITT ÓV ETTŰ' iTT Ű KE' iTTIBE' Í-

5 ñtepi tadi tike mene itlehi tubeiti trm̃mili huwedri

   -NYéT ÉPP ITADI iTT Ű KE' MÉN E' ÍTéLi E Hű ÍTÖBBE' ÍTI TüReLeM ILLő IHÓ’ VÉDő RI

6 se trqqas: se mãhãi{>v}huwedri

   S E TuR CSöK CSaK ÁS : SZEMe üGGYeL Ha GYúL Va'HÓ' VÉDőRŰ'

Ebbe vájva nyílna, víjva pernyén a vággyal, mén el pernyén alva tévelyével, de oda csókkal [csuka]ssa asszonyától el ha itt idel (ünnepel). Ím ű harapi, ládi e hébűl siet ide íme. E sélye vájva, kell áti, de dac ikassza, menne, ínyét épp itt gyúlíti, nyújti épp át, ez ű s e láda gyúl éhbűl. Kűbűl itt ű kel, íme inni, penyét (pedig) e pűt gyúlító ittiben inni épp e halál mi itt óv ettűl. Halál mi íme itt óv ettűl, itt ű kel, ittiben ínyét épp itadi. Itt ű kel, mén el, ítéli e hű ítőben, íti türelem illő ihol védő ri s e tur csök csak ás, szeme üggyel ha gyúl vajhol (vajh!-olva sopánkodik) védőrűl.

ikat: (ik-at) áth. m. ikat-tam, ~tál, ~ott. Tájszó. Annyi mint mozgat, menésre sürget, késztet, ösztönöz. CzF

text 89 {Myra}

1 xupã: ebẽñnẽ: mẽnadẽ: hri[xm̃]ma nẽne: ehbije: mei ñt-

   EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa : GYÖPáGGYaL : MiVe' JaVú'Na A DéVaJ óVa : HíRŰ' [íGY áLL] MA NőVe' JaVú'Na E : ÉH BŰJE : íME ÍNYéT

2 epi tasñti: ẽnehi: hrixm̃ma[hi] esedẽñnewẽ adime(j)ẽ:

   ÉPP ITTAS NYiTI : VaJ ViNNé ÉHŰ' : HíRŰ' íGY áLL MA [HÍ] ESEDVe JóVa' eNYe'NE VeVőJéVe' Á'Di IME Jó iVóJáVa' :

3 tik#e: xttbã: tisñke: mẽne: i[t]lehi: qãti: trm̃mili:

   TŰ'KE : íGY iTaTi BáGYuL : eTTŰ' aSSZoNY KE' : MiVe JaVú'Na E : I[TT] LEHŰ' : CSóK GYúLíTI : TüReLeM ILLI:

4 seipm̃: p{>r}ablãti{:#} tijãi

   eSZE IPaLL: RABLó aGGYaL TÜTÜJé GYúL Ű

Ebbe vájva nyílna, víjva gyöpággyal. Mivel javulna a dévaj óva, – hírűl, – [így áll] ma nőve: javulna e. Éh bűje, íme, ínyét épp ittas nyiti, vaj vinné éhűl? Hírűl, így áll ma, [hí] esedve jóval, enyelne vevőjével, áldi ime jó ivójával. Tülke így itati, bágyul ettűl: asszony kell mive javulna e. I[tt] lehül, csók gyúlíti, türelem illi, esze ipall, rabló aggyal tütüjé gyúl ű.

ipall: Molnár A. szerént am. valamit elföd, eltakar, hallgatva elmellõz, eltitkol. Jóformán kiavult és homályos eredetû ige, hacsak a latin pallio-tól nem származtatjuk. CzF

text 90 {Myra}

1 ebẽñnẽ: xupã: mẽne prñnawatẽ: hrixm̃m[a: lusñtrah: tideimi: m]eñte-

   EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa : GYÖPáGGYaL : MiVe' JaVú'Na E PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe' : HíRŰ' GYúLaMA : eLŐ SZúNYóT aRRA Hí : iTT ÜDE ÍM Ű : MENNYiT É-

2 pi tãti: hri#xm̃mã: se(j)ẽn<i>: lusãtrahñ: se(j)e[sedeñnewẽẽnehi: lusãt]rahñ

   -PP ITT GYúLíT Ű : HíRŰ' íGY áLMa GYúL : SÉLYe VáJVáN : éL ŐS GYúL TuR AHáNY : SÉLYE [SZEDi ENNYi NÉV VíJVa VíJVáN E HÍ : éL ŐS GYúL Tu]R AHáNY

3 se munaiti: hrppi kduñ tijãi: ñtep[i] tãn°[..................] tãti:

   S E MONNA' ÍTI : HaRaPáPI Kű'DŐ NYú'TI JeGGYeL Ű : NYú'Ti ÉP[I]T GYúLNi [ ... ] iTT GYúLíTI :

4 ladã: aladi ..ezeti: adi: mẽ(j)ẽ tik[e x]tt[bã tisñke]

   LÁDa GYúL : ALÁ DICS VEZETI : Á'DI : Mi VáJVa JóVa' JaVíTI K[EGYé]T Tö[BB GYűLT ISZoNYoK E]

5 me[n]e: itlehi qãñti: trm̃mili: seip[m̃: pablãti: tijãi]

   ME[N]E : ITT LEHŰ' CSaK üGY LaNYíTI : TuR áLLaM ILLI : eSZE IPa[LLi : RABLó GYúLíTI : iTTiJé GYúL Ű]

Ebbe vájva nyílna, víjva gyöpággyal, mivel javulna e pernyén alva tévelyével. Hírül gyúlama, elő szúnyót arra hí. Itt üde ím ű, mennyit épp itt gyúlít ű. Hírül, így álma gyúl: sélye vájván. Él ős, gyúl tur ahány: sélye [szedi, ennyi név víjva víjván e hí. Él ős, gyúl tu]r ahány s e monnal (mintegy) íti: harapápi, küldő nyújti jeggyel, ű nyújti ép[i]t gyúlni [ ... ] itt gyúlíti. Láda gyúl, alá dics vezeti, áldi mi vájva jóval javíti k[egyé]t, tö[bb gyűlt. Iszonyok e] me[n]e itt lehül, csak ügy lanyíti, Tur Állam illi, esze ipa[lli, rabló gyúlíti, ittijé gyúl ű].

text 91 {Myra}

1 ebẽñnẽ pr[ñ]nawã mene prñnawatẽ xlppasi xssẽñzijah ti[deimi meije ñte tãti]

   EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa PeR[NYé]N A VáGGYaL MÉN E' PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe' GYaLa PaP A SZŰ GYáSZ SZaVa JóVa' NYúZi ÍJA Ha üT I[DE ÍMŰ' ME' ILY E eNNYi TETT GYúLíTI]

2 xlppasi se ladu e[h]bi seije ni hrppi tãtu tike atlahi ti[be kbijehi m{>β}ei(j)]

   GYaLa PaP A SZŰ S ELADÓ E [Hű] iBISSE’ ILYEN Ű HaRaPáPIT GYúLíTÓ iTT Ű KE' Á'TaLA HÍTT Ű [BE KűBŰ' JE' HÍ MeNE ILY]

3 adi tike ti[h]e zu[m̃]mã mewe(j)esu httẽmi

   ADu ITT Ű KE' iTTI[H]EZ ÓLoM GYűLeMÉVE' JE' SZÓHaToTT ÉMŰ'

Ebbe vájva nyílna, víjva per[nyé]n a vággyal, mén el pernyén alva tévelyével. Gyala pap a szű, gyász szava jóval nyúzi íja ha üt i[de. Íműl me(rt) ily e, ennyi tett gyúlíti.] Gyala pap a szű s eladó e [hű] ibissel, ilyen ű, harapápit gyúlító. Itt ű kel, általa hítt (hívott) ű [be, kűbűl jel hí, mene ily] adu (menedéke ily odú). Itt ű kel, itti[h]ez ólom gyűlemével jel szóhatott éműl (éberül).

gyala: (gyal-a) elvont törzsöke gyalabeli és gyaláz szóknak. Jelentése a gyal gyöknél adott értelmezés szerént: csoszogva járó, totyogó, totya, azaz ügyetlen, gyáva. Kassai J. szerént Pest megyében divatos: gyala ember, am. gyáva, gyámoltalan, hitvány ember; Erdélyben pedig Gyala-kuta helynév. CzF

ibis/cibik: (czib-ik) 1) Elvont vagy kiavult törzse czibikel szónak. 2) Egyiptomi madár neme, a gólyához hasonló. Kigyót, békát, gyíkot eszik. Hangutánzó. (Tantalus ibis). CzF

text 92 {Myra}

1 [e]bẽñnẽ prñnawã meti prñ[naw]atẽ

   [E]BBe VáJVa NYí'Na VíJVa PeRNYéN A VáGGYaL METŰ' PeRNYé[N A'V]A TéVeLYéVe'

2 [.]°urttija mahanahidi axã[t]i u[we]hi

   [T]ÖRTeT ÍJJA' MA HA'NA HŰ DŰ' A GYóGYuLó eTTŰ' ÓVi E HŰ

3 [hr]ppi ladi e<h>bi hrpp[i]uwe [..]°n[......]

   [HaRa]PáPI LÁDI E HéBŰ' HaRaPi P[Ű] ÓVi-E

[E]bbe vájva nyílna, víjva pernyén a vággyal, metül pernyé[n alv]a tévelyével. … [T]örtet íjjal, ma halna hű, dűl a gyógyuló, ettűl óvi e hű. [Hara]pápi ládi e hébűl harapi, p[ű] (pih) óvi-e?...

text 93 {Myra}

1 e[b]ẽñn[ẽ x]upã mẽt[i p]rñn[a]watẽ upazi musxxah tideimi hrppi ladi: ehbi: se tideime:

   EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa GYÖPáGGYaL MiVe' JaVíT[I Pe]RNYéN [A']VA TéVeLYéVe' ÓPA űZI íM ŐS GYóGGYA' Ha iTT ÜDE ÍM Ű HaRaPáPI LÁDI E HéBŰ' : SiET IDE ÍME :

2 sttatiti [me]i [ñ]t[ep]i t[a°.]°i upazi se ladu: ehbi kbi tike mei nipe ñtepi tãtu tibei nipe hlm̃mi tuwe[tu]

   SüTTeT ÁTIT ÍME ÍNYéT ÉPP ITATI ÓBA aZ IS ELADÓ E HéBŰ' KűBŰ' iTT Ű KE' íME INNI PENJéT ÉPP Ű TőGGYeL TÖ'TI BE INNI éPP E HaLáL MI TOVi E[TTŐ']

3 [..]°ahi[.]°i: hlm̃mi mei tuweti tike tibei ñt[epi] tadi tike mẽne trqas tubidi se muhãi huwedri:

   [DE] ÁHÍ[T]I HaLáL Mi ÍMME' ITT ÓVi E TÜTÜKET Ű eBBE ÍNYéT [ÉPP I]TADI TÜ'KKE' MiVe' JaVú'Na E TuR CSiKASZ uTÓBB ÜDÜ' eSZE MOHa-áGGYaL IHÓ' eVVE' DeRŰ'

Ebbe vájva nyílna, víjva gyöpággyal, mivel javít[i pe]rnyén [al]va tévelyével. Ópa űzi ím ős gyóggyal ha itt üde ím ű. Harapápi ládi e hébűl siet ide, íme, süttet átit (túlvilágit). Íme ínyét épp itati óba, az is eladó e hébűl. Kűbűl itt ű kel, íme, inni penjét (üresen pengését) épp ű tőggyel tölti be. Inni épp e halál mi tovi (távolíti) e[ttől,] [de] áhí[t]i. Halál, mi ímmel(-ámmal) itt óvi e tütüket, ű ebbe ínyét [épp i]tadi tülkkel, mivel javulna e tur csikasz (szikár). Utóbb üdül (javul) esze, moha-ággyal ihol evvel derül.

pen: peng (mélyhangon pang) a gyakorító -g képző nélkül.

text 94 {Myra}

1 ebẽñnẽ: prñna[w]ã: meti: prñnawatẽ: hurttuw[e]ti: hrppi ladi: ehbi: me[n]e ñtepi tãti hrzzi: prñnawi: se ladã:

   EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa : PeRNYéN A [V]áGGYaL : METŰ' : PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe' : Ha ORTá'TÓ' V[É]T Ű : HaRaPáPI LÁDI : E HéBŰ' : íM E[NN]É íNYéT ÉPP ITT GYúLíTI HaRáZSoZI : PeRNYéN AVI : S E LÁDi GYúL :

2 ehbi: se haxãnã: se[ij]e ne: hrppi tãti: tik[e]: h[rpp]i[(i)j]em[ei] tadi: [t]ike: mene: itlehi: qãñti: trm̃mili:

   ÉHe BŰ : S E'HAGY GYaLáN GYúL : eSZE [ILY]ENNE' : HaRaPáPIT GYúLíTI : iTT Ű K[E'] : Ha[RaPáP]I[J]É' íM[E I]TA' DŰ' : [T]Ü'KKE' : MÉN E' : ÍTéL E HŰ : CSaK GYaNYíTI TüReLeM ILLI :

3 seite: ti(j)ap[p]di: tike [..]°edehe: me ttiti: ah°[.........] zata [....]°n ẽni: qla[hi] ebijehi:

pñtreñnehi

   eSZE ITT E : iTT ILY ÁPo[Ro]Dó Ű : iTT Ű KE' [éBR]ED EHE : íM E TüTÜTŰ' : ... NőVe' JaVú'NI: CSóKKaL A [HŰ] EBBe ILLYE' HÍ : éPP NYiT eRÉNYéN E HŰ

Ebbe vájva nyílna, víjva pernyén a [v]ággyal, metül pernyén alva tévelyével. Ha ortálytól (ítélettől) v[é]t ű, harapápi ládi e hébűl ím e[nn]é. Ínyét épp itt gyúlíti, harázsozi, pernyén avi s e ládi gyúl, éhe bű s elhagy gyalán. Gyúl esze, [ily]ennel harapápit gyúlíti. Itt ű k[el] ha[rapáp]i[j]é(rt), ím[e, i]tal dűl [t]ülkkel. Mén el, ítél e hű, csak gyanyíti, türelem illi, esze itt e? Itt ily ápo[ro]dó ű, itt ű kel, [ébr]ed ehe, ím, e tütütűl ... nővel, javúlni csókkal, a [hű] ebbe illyel hí, épp nyit erényén e hű.

ortály: Heltai szerént am. tanácsi határozat, itélet. „Nem sok tanács után kihozák az ortályt az uraknak tanácsából, hogy Hunyadi Mátyást választották volna magyar királylyá.“ (Krónika 2. dar. 7. l.). CzF

harázsol/harizsál: A székelyeknél arról mondják, ki a tüzet szétkaparja vagy hadarja. Úgy kiharizsálád-e azt a tűzet? (Kriza J.). Rokon horzsol igével. CzF

text 95 {Myra}

1 .°eburehi#(j)ẽti: prñ[n]awate ..°i..°l.°[h tide]imi .....°addeh tuhes

2 hrpp(i)ẽni: ehbi: se tuhe ehbije [mei(j)a]di ti[k]e tihe [z]um̃mẽ

3 mẽne itlehi: qañt[i] trm̃mili: h[u]we[dri]

text 96 {Myra}

1 [.............]°re[b.]°edise[..°r]u[r]: [..]°uga: [...]°uzireh:

2 se m°[...........]°ija mu°[.]°i: metluje: tu°[...]°ei: se terss°

3 [................]°i

text 97 {Myra}

1 pr[ñ]nawat°[........

2 t°.°i.. hr°[

3 .°ut.°eje .°pt[

text 98 {Limyra}

1 pizziti: prñnawate: ddepñneweh: tideimi: hrppi

   PÍZ iZZÍTI : PeRNYéN AVVA' íTE : DéD ÉPP eNNYi NÉVVE' HÍ : iTT IDE ÍM Ű : HaRaPáPI

2 ladi: ehbi: se tideime

   LÁDI : E HéBŰ' : SiET IDE ÍME

Píz (pénz) izzíti, pernyén avval íte (ítélete), déd épp ennyi névvel hí itt ide ímül. Harapápi ládi e hébűl siet ide íme.

text 99 {Limyra}

1 purihimetiti: prñnawate: masasah: tideimi

   PÓRI HÍMET ÍTI : PeRNYéN A'VA íTE : MA SASSA' Ha iTT ÜDE ÍM Ű

2 xupã:: ebẽñnẽ hrppi: atli: ehbi: se tideime: ehbije:

   GYÖPáGGYaL : EBBe VáJVa NYú'Na VíJVa HaRaPáPI : A TúLI : E HéBŰ' : SiET IDE ÍM E : ÉH BŰJE :

3 {number sign?}

   {inkább egy (dupla) akasztófának nézném! Célzással a sas jelkép nem kívánt használatára.}

Póri hímet íti (inti) pernyén alva íte (ítélete) ma sassal ha itt üde ím ű gyöpággyal. Ebbe vájva nyúlna víjva harapápi, a túli e hébűl, siet ide ím e éh bűje.