A xanthoszi sírkő felirata
A xanthoszi sírkő felirata,
c oldal
Ezen
az oldalon két kézírással, két eltérő jellegű és stílusú írást találunk,
közöttük pedig egy görög szöveget. Az első rész a sztélé eredeti szövegének a
része, és a templomhoz tartózó zárda büntető tevékenységét ecseteli, egy műve
miatt átnevelésre ítélttel kapcsolatban.
A második rész, egy graffiti, melyet
már a sztélé sérülése, és valószínűleg a templom lerombolása után véstek az
eredetileg szabadon maradt részre. Az írás minden sora csak a törés vonaláig
megy, így ez a szöveg hiánytalanul leolvasható. A leolvasásnál azért történt
néhány hiba. Ilyen leolvasási hibák könnyen előfordulnak, mivel a kutatót csupán
a külső forma vezérli útbaigazítást pedig csak az értelmes olvasat szükségessége
ad. A kövön azonban vannak kopások és sérülések, melyek megnehezítik a
felismerést. A vésnök is tévedett, de az első téves bevésés elmaszatolási
kísérlete után rájött, hogy a tévesen beírt jelet sokkal esztétikusabb egy utána
írt :) jellel törölni, a :)
tehát (mosolyogva) törli az
előtte levő téves betűt.
A tartalom
igazolja, hogy ez a rész graffiti, mégpedig komoly, de mai nyelvhasználattal
politikailag nem korrekt falfirka: egy lázadó lázong bizakodás és kétkedés
marcangolja, félelem gyötri méd és zsidó szomszédaival kapcsolatban.
Legveszélyesebbnek utólag mégis az érme (pénz) édétűl megrészegült tur csököt
tartja. A xanthoszi (gyantosi?) keresztről egy ballada-szerű szöveg szól
hozzánk, mely nemcsak nyelvében, hanem tartalmában és kifejezésmódjában is
magyar. Nem vitás: embersorsok forognak kockán, melyeket csak villanásiban
észlelünk, de érezzük a végzetes kényszertől didergő embert a sorok mögött,
ahogy a végzet kibeszélésétől felszabadul. A szövegnek ezek a jellegzetes
vonásai, bizony, a magyar ballada fő jellemzői.
Kezdjük
ezt az oldalt egy jellegzetes megfejtés-részlettel Melchert tollából:
Saját gyűjteményében a xanthoszi
sztélé c oldalának első három sora így néz ki:
1 [.....°e]inen°[....]°tãtẽ: zisaprñna[je]
2 [widrñna]he: tideimi: se parzza: xbide: se sp-
3 [part]ali[j]ahe: trbbi: atãnas: zxxãte: terñ: me
A hiányzó részek feltöltésével és a
sorok átrendezésével, a XANTHOS STELE című dolgozatban ez a következőre
változik:
1 Sppart|[azi? …
e] ine n […]tãtẽ: zisaprñna[je?]|[ Widrñna]he: tideimi:
se=Parzza: xbide: se=Sp|[part]ali[j]ahe:
2 trbbi: Atãnas: zxxãte: terñ:
És íme a megfejtés, vagyis a
tolmácsolás:
1 The Spartans (?) –ed to –(?) Tissaphernes, son of
Hydarnes, and the Persian(s) in Kaunos, and the (allies) of the Spartans (?),
2 when (?) they were fighting against Athens.
A tolmácsoláshoz fűzött magyarázatból
megtudhatjuk, hogy zxxãte a ‘they were fighting’
megfelelője, a trbbi pedig ‘against’. A többi az név, azokkal
tehát semmi gond. Sőt, éppen ezek a nevek adják a hátteret az előbbi szavak
“megfejtéséhez”. Hogy miért Spártával, Athénnel és a Perzsákkal foglakozik egy
lükiai felirat? Valószínűleg azért mert nem voltak saját gondjaik, amint ez az
olvasatokból ki is derül. Vagy még sem? Olvassunk bele a szövegekbe és
győződjünk meg erről saját magunk.
Inscription: 44c Xanthos
1 [.....e]ine
n[....]tãtẽ: zisaprñna[le]
... ]iTT GYúL
TéVeLYéVe': eZ IS A PeRNYéN Á[LL É-]
2 [widrñnl]he:
tideimi: se parzza: xbide: se sp-
[-V-IDőRe aNNYi
NáLa] éHE : iTT ÜDE ÍM Ű : S E PARáZS iZZA : üGYéBe' IDE : eSZE SZéP
3
[part]ali[j]ahe: trbbi: atãnas: zxxãte: terñ: me
[PÁRáT]
ÁLLÍ[JJ]A Ha E: TeReBéBŰ’: ÁT úGY iLLaNNA SZó: aZ aGY GYóGYuL iTT E : TÉRNYi :
ME-
4 ñ[n]e(e)mu:
axagã: maraza: me ubuhãtẽ: kbijẽti: se
-NNYe[N] ÉMŐ :
AGYA GaGYuL : MÁR AZZA' : ME' ÓBÓ' HaGY eL TéVeLYéVe' : KiBŰ' JóVa' JaVú'T Ű :
éSSZE'
5 utãna:
sttati: sttala: ẽti: malijahi: pddãti
OTT aGYaLNA :
SZiTá'TATI : SZóT á'TALA : aVVa' JaVíTI : Mi ÁLLÍJJA HŰ : ePeDő iDe íGY öLTI
6 ddewẽ
zxxazãi ne une: mẽseweh: m̃mi: se xbide
De iDEVéVe
JaVaZ, íGY áGYAZ üGYeLI NE ÖNNÉ : Mi VaJa'Va eSZÉVE' Hű iLLeMŰ : SZEGYéBe ÜDE
7 sttati mẽ:
sttala: ẽti: qlahi(e)bijehi: se mal[i]-
eSZéT á'TATI íM
VaJa'Va : SZóT á'TALA : aVVa' JaVíT Ű : CSóKKaL A HŰ BŰJE HÍ : eSZE íM ÁLL[Í]-
8 jahi:
se[(j)]ertemehi: se xñtawatehi: xbidẽñ-
-JJA HŰ :
éSSZE' [Jő] ÉRTE'ME HŰ : eSZE GYaNYíTi AVVA' iTT E HŰ : GYoBB IDőVe' aJá'Va NYő
9 hi:
seddewe: sttati mẽ: urublijẽ: meiti: puwe-
HŰ : SÉD iDe
EVVE’: úSZTaT ÁT Ű MiVe' JaVa ÖRÖBőL JaVu' JóVa' : íME ITT Ű : BŐVÉ-
10 ti: azzalã: ddeu trbbeite mẽ:
esbẽte: xñt-
-TŰ' : A ZúZZA
LáGYuL : De iDE ŐT eRéBe BEÍTÉ' MűVe JaVa : ESZéBe' VaJ VéT-E : íGY NYiTT-
11 awatedi un[t]abãm̃me
se mẽ kizzaprñna: wi[ta]
-ÁVA' iTT E'DŰ'
ON[T]ÁBa' GYúL eLME
SZEM VáJVa Ki ŰZi aZZA' PeRNYéN A : VI[TA]
12 ñnah: sewerijamãna telẽzijehi:
qlã[r..]
NYú'NA Ha :
éSSZE' VERi ÍJJA' Ma íGY áLLNA iTT ELeVe JaVaZ ILY HÍ : CSóKKaL GYúL [ReMéNY]
13 arñnas: kehixñta: erbbedi
ñtubeτ{>ẽ}er[.]
ARaNY-NÁS(fa) :
éKKE' HÍ íGY NYiTTA’ : ERéBe BEDŰ' aNNYi TÖBBE' VíJVa ERé[NY]
14 kizzaprñna: epriti: se parza:
meñ[be]: t[.. ]
Ki IZZó aZ A
PeRNYéN Á' : E PiRÍTI : S E PARáZS A : MENNY[BE] : Tá[LaLi]
15 mã: axa: se ñtepi kizzaprñnã:
ttli[.....]
Ma aGYaL :
AGGYA' : SZENNY TÉPI KiŰZi aZZA' PeRNYéN eGYüL : TeTTeL Ű
16 [.]e[..] tideimi ehbi arusñ:
nene xla[..... ]
[N]E[Ve’Ve]
iTTI DE ÍM Ű E HűBŰ’ A ROSSZ NYű: iNNEN E GYaLÁ[ZóT
KiNe]-
17 welẽ: τ[.]ã{>x}ke
ñtele a{>d}iti: tihe: zum̃[m..... ]
VELi VíJVa :
MéLLYe[L] üGYe KÉNYTELE' üDÍTI : iTTI HE'
: iZZÓ áL[Ma HeLYéT Á]-
18 taxa: sei tez[.....] axã: ñtepi:
t[........]
TADJA :
eSZE ITT E Z[ÁRDÁB]A
GYóGYuL : NYú'T ÉPP Ű : T[ÁMASZT...]
19 ñtem̃me: arñnase: se[.]uzez[i......]
aNNYiT ELME:
ÁRNYa'NÁ éSSZE: SZE[LL]Ő űZ E' Z[IVaTaRT]
... ]itt gyúl
tévelyével, ez is a pernyén á[ll év-időre, annyi nála] éhe. Itt üde ím ű s e
parázs izza. Ügyében ide esze szép [párát]
állí[jj]a, ha e terebébűl át úgy illanna szó. Az agy gyógyul itt e térnyi
mennye[n]. Émő
(éber) agya gagyul már azzal, me(rt)
óból hagy el tévelyével, kibül jóval javult ű. Ésszel ott agyalna, szitáltati
szót általa. Avval javíti mi – állíjja – hű epedő. Ide így ölti, de idevéve
javaz, így ágyaz. Ügyeli ne önné (enné/emésztené)
mi, vajalva eszével, hű illemű szegyébe üde eszét áltati. Ím vajalva szót
általa, avval javít ű. Csókkal a hű bűje hí, esze ím áll[í]jja hű. Ésszel [jő]
értelme, hű esze gyanyíti avval itt e hű gyobb idővel ajálva nyő. Hű séd,
ide evvel úsztat át ű. Mivel java öröből (ürüből)
javul jóval íme itt ű. Bővétűl a zúzza lágyul, de ide őt erébe
(fékbe/gyeplőbe) beítél műve java. Eszében vaj
vét-e? Így nyittával itt eldűl, on[t]ában
(folyamában) gyúl elme, szem vájva. Ki űzi azzal
pernyén a vi[ta] nyúlna. Ha ésszel veri, íjjal ma így állna itt eleve. Javaz
ily, hí csókkal, gyúl [remény], arany-nás(fa)
ékkel hí. Így nyittal erébe bedűl annyi többel víjva eré[ny],
ki izzó az a pernyén áll. E piríti s e parázs a menny[be] tá[lali].
Ma agyal aggyal, szenny tépi, kiűzi azzal pernyén együl tettel. Ű [n]e[velve]
itti, de ím ű e hűbűl a rossz nyű,
innen e gyalá[zót kine]veli víjva méllye[l] ügye,
kénytelen üdíti itti hely. Izzó ál[ma
helyét á]tadja, esze itt e z[árdáb]a
gyógyul, nyújt épp ű t[ámaszt...]
Annyit elme árnyalná ésszel: sze[ll]ő űz el z[ivatart]!
A szövegben, mint láthatjuk, szó
sincs sem Spártáról, sem a perzsákról, sem a fenti tolmácsolás többi
szereplőjéről. Az összefüggő, értelmes szöveg, jellemzően ballada-szerű
megfogalmazásban, egy átnevelő intézetről (zárdáról) szól, mely kineveli a
gyalázkodót, aki meggyógyul, sőt más tévelygőknek is támaszt nyújt.
֎
Most pedig
lássuk a graffitit!
32 sbirte: mezireima sabadi: mrKKdipe: sebe:
pasbã
SeBBŰ' íRT E: MEZőÍRE ÍMe A SZABAD Ű: MiRe MéN MoNDI éPP E: SEBBE: PaS Be
üGYeLő-
33 natri: slati: xusttedi: sebe xñtab[j]u sebe
ñte la-
-N ÁTíRI: S LÁTI: íGY ŐS TeTTE DŰ': SEBE íGY NYITTA' BaJOS EBBE NYű TeLi A'
34 Kra: tru)jeli: zazati: nbb:):
trqqizkkepe: mede zp-
MéNóRA: TuR JELŰ: íZ AZ ÁTI: NeVe: TuR-CSöK CSaK ÍZ Ki KEPe E: MÉDDE' eZ Pá-
35 p{>r}li:
xixbati: qetbeleimis: sike tesi: uwed{r}
RuL Ű: íGY ÜGYBe' ÁTI: CSaK ÉTBELiEI MŰ S: eSZÜKET ESZI: ÓVa E DőRe
36 erẽpliz: sebe leli: pi{>w}nati:
ma[s]asi: tulijeb[ ]#
ERőVe' JaVáBóLŰZi: S EBBE’ LELI: éPP VoNÁT Ű: MA SASI: aTTóL iLY E Bu-
37 laKra: trbbdi: xeriga: mexbadiz: kudi: mrKKd{[i
...]}#
-L(Y)A MéNóRA: TeReBéBe DŰ’: iGYER IGA: MEGYéBe ADó ŰZő: KŰ’DI: MiRe MéN MiND
38 kssa: trm̃mili#ja
uweti padmruwasa kuplle
[ ]#
Ki SaSSA’: TuR LáM ILLI: íJJA': ÓVi ETTŰ’ aPAD MáR ÓVÁSA KOPoLLYaL E-
39 sebe: xbadasi esãnãmla:)
ebinube kere: sel
{b[e...]-}#
-SZÉBE': íGY aBBA' oDA SZŰ E'SZéGYeLNi GYűL Mi eLÉBŰ' NŐ BÉKÉRE: éSSZEL
40 udi: slãmati: zrbblã:
m̃{>θ}qrẽ:
muri: tupleleimi [ ]-#
Ó’DI: SZó LáGYuL Mi ÁTI: eZRéBe' Bú LáGYuL: CSúCSoKRa
VáJVa: íM ŐRŰ': TOPoL ELE ÍMŰ'
41 az: sebe sbirtẽ pzziti: lelebedi: xñtabasi
[ ]-#
ÁZó: SEBBE SeB-ÍRT VáJVa BűZ íZITŰ': LELi EBBE' DÜ’ : íGY NYiTTÁBA' SZŰ-
42 pe: nike: waxsi: pibi: krese: rm̃{>θ}pali:
predi: xapaxi: j-
-BE': iNNI KE’: VÁGY S Ű: éPIBŰ’: KeRESE': Rá CSaPPAL Ű : BeRÉ' DŰ': aGYÁBA
GYŰ': aLJ-
43 adi: mrKKasuwẽti: sebe(ẽ)nẽ: laKri:
xñtabaimi: slãma
-A De Ű : MiRe MéN MáN A SZÓVa' VaJ VéTI: eSZÉBEN VáJóVa': LÁM NőRŰ': GYaNYíTi
ABBA' ÍM Ű: SZiLáGYuL MÁ'
44 zrbblã:)
meuwe kemijedi: waxsadi: zrqqiti: zireim
eZeR BiBoLa íM E ÖVEKKE' MILY ÉDÜ': VÁGYáS Á'DI: eZeR CSóK CSöKÍTI: ÍZIRE ÍMe
45 emedi: xbadasadi: kudi: mawate: klleima:
wijedri: ñt-
E MEDDő Ű : áGYBa' Á'DÁS Á'DI: KiÓ'DI: Mi Á'VA TE': KaLLó öLE IMA: éV ILLYE'
DeRŰ: NYiT-
46 uwitẽni: pduradi: sebe pasbã:)
ñte ne puketi: xbide-
-Ó VITáVa' JaVú'NI: aPaDÓRa ADI: SEBBE PAS Be NYiT-E üNNEPÖKET Ű: üGYBe IDE-
47 wñni: ulaxadi: zrẽtẽni: sebẽnari: kupriti:
turaxss-
-VoNJa iNNI: ÓLLA’ íGY ADI: eZRéVe' JaVáT VáLYúVa' iNNI: SEBe VáLYúVa'
iNNA úRI: KÓPé üRÍTI: iTT ŐRÁ íGY SZuSZ-
48 a[l]i: na#triti mlu m: awate: waxsadi:
wizttasppazñ:)
-Á[L]I : iNNA TéRÍTI MúLÓ iMÁVA' TE': VÁGY S Á’D Ű: VIZeT iTTAS PiPÁZ-
49 ẽkebei xustite:)
mrggazñ: klleimedi: sbirtẽ: xbad-
-Va JaVaK EBBE' ÍGY OSZT Ű TöMi RéGi IGAZa aNNYi:
oKKaL eLE ÍME DŰ’: SeB-ÍRT VáJVa: aGYáBa De
50 iz: tuwi pene padrete: xeriga: waxsa: murei:
sebe zri-
ÍZ: TÖVIBE NÉP AD eRET E:
iGYER-IGA: VÁGYáSSA': íM ŐRE Ű: eSZÉBE ZaRI-
51 gali: neitalã:)
sede keri trisu: qñnãtbisu: prete
-GÁLI NE ITAL SÉDE KÉRI őT úRI SZÓ: CSöKöNYöN GYúLT BŰ-SZÓ: BőRÉT E-
52 laxadi: zrẽtẽni: sebebe qirzẽ: utakija
trm̃miliz:
-LADJA aDI: eZRéVe' JaVáT VáLYúVa' iNNI: SEBÉBE CSaK ÍReZ VáJVa: OTT AKI
áLLJA TuR áLLaMI eLŰZö-
53 tbiplẽ: trpplẽ: tuburiz: pduradi: xuzruwẽtiz:)
-TTBŰ' éPüLVe JaVa : TuR PaP LoVaLJa aVVa': TOBOR IZZ: aPaDÓ áRAD Ű:
GYŐZő ROVáVa' JaVíTI
54 xãzbi: tuminesi: hñtawã: kridesi: sebedi:
qirzẽ: z{>ñ}iw-
GYóGYuL íZiBŰ': TÖMÍN E SZŰ: Ha NYiT A VÁGGYaL : KöRŰ' éDESŰ': SEBE De Ű: CSaK
ÍReZi VáJVa: NYÜV-
55 i: dewis: asa: muwati: zrẽtẽniz: ali:
muwilade: epñ tadi
I: DE VISSZa: ÁSSA: Mi ÓVi ÁTI: eZRéVe' JaVíTVa JaVú'Ni ŰZi: ÁLL Ű: íM ÓVi ILLA'
DE: E PeNYe áTADI
56 sebe: pasbbã:)
nepe kiijisiu utetu ñtelija: pidritẽ*-
SEBBE: PAS BúBa’ NÉPE KI ILY ISI Ó ŐT E
TUNYa íTÉLi ÍJJA’: éPP Ű DőRÍTi VíV-
57 ni: pirli: murẽnedi: tuburiz: upleziz: sike
tesi: arpp-
-NI: PÍRuL Ű: íM ŐRéVe' JaVáN E'DŰ': TOBOR ŰZi: OPáLÉ' eZ ŰZi: SZŰKE TESZI:
ÁR-BáB-
58 axus: ẽti: tm̃pewẽti:)
kibe uwe neu: psseje: qidridi: la-
-A úGY OSSZa: aVVa' JaVíTI: őT öLéBEVéVe JaVíTi KIBE’ ÖVÉN E Ó: BeSZéS ÉJJE':
CSóK IDőRe IDI’: LÁ-
59 xadi: zirẽple: mede (e)rẽple: xradi: waxsa:
truijele: m(e) ẽ
-GGYA' DŰ': aZ ÍRóVa' JaVa ÉPüL-E: MÉD ERe VaJ eVVE' éPüL-E: üGYRe AD Ű: VÁGY
áSSA: TűRŐ ILY ELE: MűVe JaVa
60 mi: mawili:
klleimedi: alKãnalax: qize: qle: p[ẽ]n{>d}iu:
tub-
MŰ: iMÁVa' ÜLI: oKKaL LE ÍME DŰ': ÁLMáN GYúLNA LÁGY: CSóK ÍZe: CSóK eLÉ: Bű[V
JóVa'] DIÓ: TÖBB/uTÓBB
61 edi lebi: kudi: pubrati:
pere: medije tike: xuzrñtas-
ÉDÜL EBBŰ': Ki Ó'DI: BŐ BaRÁTI : PERRE : MÉD ILY E
TÜ'KKE': GYŐZőRe eNNYi iTTAS
62 isi: xrbblatã: trqqñtasi: tali: ermedeleli:
tulijeli
ISZI: üGYéRe BáBáL A TőGGYeL: TuR CSöK CSaK NYiTÁS Ű: áTALI: ÉReM ÉDE LELI:
uTÓLI JELŰ'
63 wixsabalaba: metm̃me xbade: lẽm̃pe: tunewñni:
sebe (e)rẽ-
VIGYe SÁBA-LÁBA: METi eLME-áGYáBA' DE: eLeVe áJú'Va LéP E: úTON E'VoNJa
iNNI: SEBÉRe VáJVa
64 pli: sabaka:
qetbeleima: trqqiz: tbisu: serije kabu-
PaLL Ű: SZAVAKKA': CSeKÉ'T BELE ÍM A: TuR CSöK CSaK ŰZi: uTóBB Ű SZÓ': SZERÍJÉ'
Ki A BŐ-
65 rã: sebe masa:
-Re üGYeL: eSZÉBE MÁSA:
* az ẽ-nek nincs szára,
vagyis a ligatúrában nincs J, ez csak {V+V}!
Sebbűl
írt e (kőoszlop) mezőire íme a szabad. Ű mire mén?
– mondi. Épp e sebbe pas (csap), be ügyelőn átíri s
láti: így ős tette dűl. Sebe így nyittal bajos, ebbe nyű teli. A ménóra tur jelű,
íz (rokon) az áti, neve: tur-csök, csak íz ki kepe
(kéve/kupac) e méddel, ez párul, ű így ügyben áti
csak étbeliei mű s eszüket eszi. Óva e dőre erővel javából űzi s ebben leli épp
vonát (vonzalmát), ű ma sasi:
attól ily. E bul(y)a ménóra terebébe
dűl igyer,
iga, megyébe adó űző küldi. Mire mén mind ki sassal? Tur lám illi
(illeti) íjjal, óvi ettűl,
(de) apad már óvása kopollyal
eszében, így abban oda szű, elszégyelni gyűl, mi elébűl nő békére: ésszel oldi.
Szó lágyul mi áti ezrében bú, lágyul, csúcsokra vájva, ím őrűl
(őrként) topol (tapos)
ele íműl. Ázó sebbe seb-írt vájva, bűz ízitűl leli ebben düh, így nyittában
szűben inni kel vágy s ű épibűl keresel (keresgél)
rá, csappal ű berél (csereberél), dűl agyába, gyűl
alja.
De ű mire mén
mán a szóval vaj? Véti eszében vájóval. Lám, nőrül gyanyíti, abban ím ű
szilágyul mán. Ezer bibola (cifraság) ím e övekkel
mily édül,
vágyás áldi ezer csók csökíti (csökkenti) ízire.
Íme e meddő, ű ágyban áldás, áldi, kioldi mi állva tel,
kalló
öle ima, év illyel derű.
Nyitó vitával
javulni, apadóra adi. Sebbe pas, be nyit-e ünnepöket ű? Ügybe idevonja
inni, óllal így adi ezrével javát (jószágát),
vályúval inni. Sebe vályúval inna, úri kópé üríti itt őrá, így szuszá[l]i
inna. Téríti múló imával tel vágy s áld ű vizet ittas. Pipázva
(füstölögve) javak, ebben így oszt ű, tömi régi
igaza annyi okkal. Ele íme dűl
seb-írt vájva agyába, de íz tövibe nép ad eret (féket)
e igyer-iga vágyással. Ím őre ű, eszébe zarigáli
(zargatja). Ne ital séde!
– kéri őt úri szó, csökönyön gyúlt bű-szó. Bőrét eladja,
adi ezrével javát, vályúval inni. Sebébe csak írez vájva, ott aki állja: – tur
állami elűzöttbűl épülve java, – tur pap lovalja. Avval tobor
(tábor) izz, apadó árad, ű győző rovával
(megrovásával) javíti, gyógyul ízibűl. Tömín
(tömjén) e szű ha nyit, a vággyal körül édesül
sebe, de ű csak írezi, vájva nyüvi, de visszaássa. Mi óvi áti, ezrével javítva
javulni űzi. Áll ű, ím óvi illal (meneküléssel), de
e penye
átadi. Sebbe pas, búban népe, ki ily isi (ősi) ó,
őt e tunya ítéli íjjal, épp ű dőríti
vívni. Pírul ű, ím őrével javán eldűl, tobor űzi, opálé(rt)
ez űzi. Szűke teszi: ár-bába úgy ossza, avval javíti. Őt ölébevéve javíti Kibel
(Kybéle) övén e ó.
Beszés éjjel,
csók időre idill lággyal dűl az íróval. Java épül-e? Méd ere
(féke) vaj evvel épül-e? Ügyre ad ű, vágy ássa,
tűrő, ily ele. Műve java mű, imával üli, okkal le íme dűl. Álmán gyúlna lágy
csók íze, csók elé: bű[v jóval] dió. Több/utóbb édül
ebbűl, ki oldi bő baráti perre, méd ily e tülkkel. Győzőre ennyi ittas iszi,
ügyére bábál a tőggyel (tömlővel).
Tur csök csak
nyitás, ű átali, érem (pénz) éde leli utóli jelül,
vigye sába-lába.
Meti (metszi) elme-ágyában, de eleve ájulva lép e
úton, elvonja inni. Sebére vájva pall
ű szavakkal csekélyt
bele. Ím a tur-csök csak űzi. Utóbb ű szól, szeríjé(rt)
ki a bőre (bőségre) ügyel: eszébe mása.
A graffiti első mondata kétségtelené teszi, hogy a sztélé
sérülése után íródott és végig vezeti a sebzett, szándékosan megrongált sztélé
és a sebzett, idegen elnyomatásban élő ember gondolatát az egész szövegen.
Tur/tür a lüki (Lycian) ember saját megnevezése. Ennek
többese a turk, türk (tyrsenoi), trák, etruszk, stb. népnevek.
A ménóra tur jelként való említése utalás lehet az életfa
ugyancsak hét ágára, de az írnok szerint a rokonság tőlünk ered és nem fordítva.
Kétszínűség, hamis beszéd, sasi (sas jelképet viselő
katonai) hatalom, mely a közügyeket, az adóbehajtást, főleg kamat formájában, a
ménóra terebébe juttatja, hiába a turi illő ellenállás. Ugyanez a két jelkép
alatt folyik ma is az életünk.
A tétlenség ellágyuláshoz, italozáshoz vezet. Már csak ő,
a sebzett tur hiszi a közügyek saját kézben tartásának fontosságát, de csak
rajtaütéssel és gyors elillanással tud csatákat nyerni. Háborúhoz pénzre lenne
szükség, sajnos az opál fogytán, pedig Kybéle, a kűbe élő Istennő velük van. De
ki a nagyobb veszély, a tur-csök/turcsik vagy a méd? A kérdést könnyű eldönteni:
az „érme éde” ma még inkább uralja életünket.
֎
|