Az ógörög vázákon a “nevek” mindenki számára láthatók, de csak a szkíta népek tudják olvasni ezen szkitálék rejtett üzenetét! A név magáért beszél! A tudósok előtt még is rejtve maradt immár két és fél ezer éve.! Erre a korinthoszi kis csészére, mely most Párizsban látható, (Louvre MNC 332), a következő “neveket” írta készítője a bokszoló jelenethez:
ϜΙΟΚΕ ΠΥΚΤΑ ΦΕΥΓΕ, és olvasata: VÍ'Ó Ki E'-BUKTA FÉ' VéGE
> Víjó (vívó) ki elbukta fél vége. (The fighter, who lost it, fears his end.)



TARTALOM Édes anyanyelvünk Kréta képírása magyar! Kép- és rovásírás 'Tengeri' népek? Etruszk=magyar Egyéb gondolatok LINEAR A ANGOL NYELVŰ HONLAPOM
   
 
<<< Előző cikkKövetkező cikk >>>

Módosítva:
2015.06.24.
  
      Nyomtatható változat      Szólj hozzá ehhez a cikkhez!


Blog : Kép- és rovásírásCímkék :
 

A szertő-tetői kép- és rovásfelirat olvasata


A szertő-tetői kép- és rovásfelirat olvasata

A szertő-tetői felirat jelkészletében székely, de a kép és hangírás keverékével, a szerves minószi írásmódokat követi: a képek és a kép- illetve hangjelek/betűk hangértékei mellett a helyzeti értékük, vagyis egymáshoz való viszonyuk, a jelek alkotta összképet leíró kép­ragok (szavak, ragok, képzők) is részei lehetnek az olvasatnak.

A szikla és rajta levő feliratok áttekintő képe Berta Árpád-Károly László cikkéből; a szá­mok a tisztább, a betűk az elmosódottabb jel-csoportok helyét jelzik.

A feliratot Fülöp Sán­dor fedezte fel és Szász Tibor felsősófalvi re­formátus lelkész tárta a tudós világ elé, mely­nek helyszínlelő képvi­selője, Berta Árpád így mutatja be a lelőhelyet és a kutatás előzménye­it: "A helyszín, ahol a szertő-tetői kő talál­ható, festői szépségű környezetben húzódik meg. A területet min­tegy 900 méter magas­ságban hullámzó pla­tók övezik a Bekecs és a Firtos magaslatai mellett, melyek közel 1100 méterig emel­kednek ki. Itt folyik lefelé a Kis-Küküllő, a Korond és a Szováta. Jól ismerhetik a területet azok, akik figyelemmel kísérik az Erdélyben talált rovásírásos emlékeket: 1978 nyarán a Székelyudvarhelyi Múzeum munkatársai vizsgálták át a Firtos-tetőt, és az itteni egykori várban lévő templomrom falán két rovásjegyet is találtak. Nemzetségjegyek is kerül­tek itt elő, melyeket Ferenczi Géza „A székely rovásírás Erdélyben ma létező emlékei” című tanulmányában a X. századhoz köt (Ferenczi 1992: 51–67). Itt találtak egy földből kiálló kődarabot is, két másik rovásjeggyel . Ez utóbbi két jegy fordul elő a nem messze lévő gyergyóditró-tászoktetői rovásírásos feliraton is. " (A teljes cikk itt: http://www.c3.hu/~magyarnyelv/07-3/BA-KL.pdf )

Akit érdekel a cikk minősítése vagy a felirat jelcsoportonkénti ismertetése annak ajánlom Varga Géza honlapját (http://tudos.virtus.hu/index.php?id=detailed_article&aid=45031 ), nehéz lenne fokozni Varga teljesen jogos elítélő szavait.

 

Azért mégsem lehet teljesen szó nélkül hagyni Berta és társai, valamint a rájuk bízott nemzeti intézmények égbekiáltó nemzetellenességét. Berta kiszáll a helyszínre, ahol mint maga is mondja rendre kerülnek elő a székely rovásírás emlékei, leírja, lerajzol­ja, lefényképezi a betűket és kimutatja azok (vélt) párhuzamait a párezer kilométerre levő orhoni jelekkel, a közép és kelet-európai jelkészlettel, és kelletlenül ugyan, de elismeri a székely rovással való hasonlóságukat. A szöveget megsem próbálja elolvasni!

Minden épeszű, írástudó embert fűtene a kiváncsiság, hogy elolvassa a sziklába vésett üzenetet, a tudósokat különösen, hiszen a kutatás az elemük, az alaptevékenységük. Csakhogy … a “magyar” tudományos intézetek munkatársai, holdudvara, az értel­miség túlnyomó többsége nem akar magyarkodónak, ne adj’Isten, nemzeti érzelmű­nek látszani, ezért kerül és tagad mindent, még a tényeket is, ha azok ellentmonda­nának a kényelmesen langyos-lucskos “Európa utolsó barbárai” jelzőnek. Berta és társai nem félkegyelműek, tudják, hogy a magyarföldön talált írást először is magya­rul kellene megpróbálni elolvasni, csakhogy ők éppen ezt nem akarják, tehát mellé­beszélnek, sumákolnak, elmélkednek a betűkön, - az veszélytelen.

Ismerni egy kódolt szöveg nyelvét többet ér akárhány Rosetta kőnél, a legkeményebb kód feltörése is csak idő kérdése. Az amerikaiak azért kódolták titkos üzeneteiket nawaho nyelvre fordítva, mert az szinte feltörhetetlen, lévén, hogy nagyon kevesen beszélik a nawahot a törzs tagjain kivül. Hasonlítgatni a székelyföldön székely rovás­sal írt jeleket az orhonihoz olyan mintha az olvasót arról győzködném, hogy mivel ennek a szövegnek, amit éppen olvas, minden betűje azonos vagy hasonlít a cherokee (tsalagi) szótagírás jeleihez, ezért tessen a továbbiakban tsalagiul olvasni! Értik ugy-e? Ha székely betűkről beszélne Berta akkor előbb-utóbb akadna egy kiváncsi és csavaros eszű székely aki elolvasná a szöveget, de türkül kevés góbé beszél.

 

Nemrégen egy “magyarkodó” közírónk, egy írásos emlékünk olvasatára azt mondta, nem tudja követni az olvasás menetét, mert nem ismeri a módszertant, mármint magyar szövegek olvasásának a módszertanát. Ha ezt a mondatot kódolom, átírom betükről számokra (transznumeráció) vagy rovásjelekre, attól a módszertana – bármi is az, ha egyáltalán van ilyen – nem változik meg, magyar marad és csak magyarul lesz olvasható. Szóval, mindenki saját szájíze szerint válogatja meg kifogását, hogy miért nem akarja lerázni magáról a ráadott (vagy talán önként felvett?) “barbár” feli­ratú kényszerzubbonyt. Ja, a magyar szövegek olvasásának módszertanát közírónk nem ér rá elsajátítani mert “legfontosabb föladata a magyar nyelv és kultúra egysé­gének föltárása” - a magyar nyelvemlékek és igaz történelmünk ismerete nélkül… Hát ez van, de ebből ennyi elég is!

6S

Azért tisztázzunk egy kis apróságot a hasonló kifogások elkerülése végett. Az itt látható tábla feliratának leolvasása nem okozhat gondot senkinek. A felirat ugyanolyan értelmes mintha csupán betűkkel írtuk volna ki: HATALMAS. Ezért elég száns kifogás lenne azzal védekezni, hogy nem ismerjük az ilyen kevert írás módszertanát. Vajon mennyi időt igényelne megérteni az ehhez hasonló szó- és képírás módszertanát? Ha ezzel a “módszertannal” megismerhetnénk a “magyar nyelv és kultúra egységének” eddig ismeretlen mélységeit, akkor talán nem kellene sajnálni a tanulásra fordított egy-két percet.

A szerves írásban az író a képeket, szójeleket, betűket és (néha) egymáshoz való vi­szonyukat is használja mondandója minél tömörebb leírására. Olvasáskor kimondjuk sorban a képek/jelek neveit/hangértékeit és ha kell, a mássalhangzó vázat újra hangzó­sítjuk. Semmi ördöngösség, de meg kell szokni, hogy az író/rovó 20nál alks képe2, 5lete2, melyekkel 6-6ósan rövidít7i a 20ads és uns szövege2.

Kell-e bizonyítani, hogy a tábla ‘felirata’ magyar? Igen, a bizonyíték az, hogy értjük.

Most amolyan kötekedő kedvemben vagyok! A táblának lehet angol olvasata is: SiX aPPLeS > SeX-aPPeaLeS. A többesszám kissé erőltetett, de elfogadom, van angol olvasata is a táblának. Csakhogy magyar szövegkörnyezetben nem azt kutatjuk, hogy van-e az egyes jeleknek párhuzamuk párezer kilométerrel odébb. A magyarban ma használatos latin ábécé legtöbb betűjének van párhuzama az angolban, de pontos kiejtésüket, ki nem ejtésüket, egybeejtésüket, stb. csakis a magyar írás-olvasás szabá­lyainak megis­meréséből sajátíthatjuk el. Ez minden jelkészlettel így van, a párhuza­mok segíthetnek a kutakodásban, de a végső szót az értelmes olvasat mondja ki.

 

Térjünk hát a lényegre, nézzük meg mi az üzenete a szertő-tetői feliratnak:

 

A két szélső írásjel a szekély-magyar rovás (a továbbiakban csak rovás) eSZ betűje.

Jobbról a második a rovás eR betűje.

A harmadik jel (a rovás eM betűje) a Krétai Képírás 034 TA, illetve a Lineáris A írás *59 TA betűje, hangértéke T. Nincs semmi ellentmondás! A hangadó akrofónikus elv hibátlanul működik: A rovás M hangja a Mell, eMlő szavakból veszi hangértéket, mig a minoszi írásokban Tejőgy (tőgy), Tit (csecs), titthe (görög), titte (ném.), didi; teat (Ang.) szavak kezdőhangja a hangadó. Az írásemlék az olvasat szerint régebbi hangértékeket használ mint amit a fennmaradt ábécék rögzítenek.

Mielőtt továbblépnénk ismerkedjünk meg a szórejtő (rébusz) alapelvel is (Borbola János ősmagyar hangváltásnak hívja). Lényege: a képen látható tárgy vagy viszony nevének mássalhangzó-vázát egy új szóra hangzósítani. A csillag, régi nevén HúGY vázát könnyű újra hangzósitanunk, hiszen tudjuk, hogy HeGYtetőn levő felirattal van dolgunk.

Még valami: szerves írásról lévén szó, nem csak a jelek, de néha azok egymáshoz való viszonya, helyi értéke is számít. Olvasás előtt próbáljuk meg leírni/kimondani amit látunk. Itt a betűk a HúGY ‘tető’-n vannak! Akkor pedig van itt – velük egy sorban – egy ötödik betűnk is: a húgy (csillag) csúcsa valójában egy, a többihez viszonyítva kis eS. A betűk és képi elemek együtt: eSZeReTeSZ-kiseS-HúGY-tetőn. Olvasatunk tehát:

1.         SZeRTeS KeSáS HeGYTeTőN

 

A hely neve ma  Szertő-tető, a szót nehéz értelmezni, talán a SZeR(tartás) kiinduló pontja, Tő-je, töve vagy/és szeles/lármás(szertes = serte-perte) lázadás (kesa) szín­helye. A kettő együtt: lázadó szer a szeles hegytetőn

 

 

A párhuzamos vonalakat összekötő, pontozással kirajzolt ív nem része a szövegnek, valószínüleg csak a szikla erezete. Négy betűnk van tehát: két eNY, egy eSZ és egy ‘kis eR’. Az olvasat előtt írjuk le amit látunk: az első eNY elkülönül, önálló szó. Az eSZ, ‘kis eR’, eNY, jelcsoport ‘lejt’, az eSZ kiugrik a sorból, a ‘kis eR’ már lejjebb van, az eNY méglejjebb: eSZ KiSeReNY LeJT > (SZ K_S-R-NY L_JT). Olvasatunk az áthangzósítás után:

            2.         aNNYi SZű’ KeSeRNYe LaJT

Megjegyzés: a lajt mint tartály értendő.

 

 

Az első jel egy összevonás: eZS, aK (az eZS szára és jobboldali ágának a meghosz­szabbítása, valamint e vízszintes vonal végéből leereszkedő vonal alkotják az aK jelet, lásd ha­sonlóságát a harmadik jelhez). eT, aK, kisebb szóköz, majd eV és eN a folytatásban. Két szó: ZS-K-T-K V-N. Az olvasat, egy kis módosításal (ZS>Z), amire később visszatérünk:

3.         ZoK, áToK VaN

Megjegyzés: ZOK, Természeti hangszó, … a sirónak szakadozó, görcsösen töredező, fuladozó, csukló tompa hangja, melyből zokog, s átv. értelemben zokon, zokony, és öszszetétellel zokszó származtak. CzF

 

 

Az első két jellel nincs gond: eR és eB. A második eB szára nem véletlenül sikerült hosszabbra, ez egy beszélő összevonás: {eSZ  eB-n}+, annyit tesz: egy eSZ írásjel az eB szárá-n! A két szó, R-B SZ-B-_N olvasata:

4.         RaB SZóBaN/SZű’BeN

Megjegyzés: Mindkét olvasati lehetőség értelmes, rab szű’ben (szívben) a zokszó is rab.

 

 

Sorban a 6. számú felirat jön, két eCS rovásjellel. Ha netán kételkednénk az eCS olvasatban, akkor vegyük a jeleket egy-egy ‘csúcs’ rajzának. A két ‘csúcs’ együtt a többesszámot fejezi ki. A harmadik jel az 1. felirtban megadott minoszi hangértékével szerepel ismét: T. Olvasatunk:

6.         CSúCSáT/CSúCSoKaT

 

 

Egyszerűen csak le kell írnunk az előttünk lévő képet a lehető leg­egyszerűbben és a leírás vázát újra kell hangzósítani! A körben egy nagyobb ‘KöRíV’ és ezen, vagyis a ‘KöRíV’-en két kisebb ív, azaz eN-ek, és ez így együtt pontosan bele-‘illik’ a ‘KöR’-be. Foglaljuk most ezt össze röviden, tömören: KöRíV-eN eN-eK iLLiK  KöRBe > K_R_V-_N  _N-_K-_L_K K_R-B_

Áthangzósítva:

5.         KiRíVóN éNeKLiK KöRBe

Megjegyzések: KIRÍVÓ A többiektől arány- és szabálytalanul elütő, főképpen a zenében és festészetben. Kirívó hang, kirívó szín. CzF

A kör (K_R) és az ív (_V) ehhez hasonló alkalmazására jó néhány példát találhat az érdeklődő olvasó krétai képirásos emlékeink között.

 

 


Innen kezdve visszafelé haladunk, balról jobbra, a szavakat is így olvassuk.

 

A két eK és az eD nem kérdéses: K-K-D:

 

7.         KóKaDó

Megjegyzés: kókad = lankad, kihalóban/kihülőben lévő

 

 

A kép nem egy mestermű, még sem cáfolható, hogy egy újraéledő, gyúló zsarátnakot látunk, a széltől vagy ráfúvástól oldalra irányuló  lángocskákkal:

 

8.         zsarátnak gyúlik

Megjegyzés: ZSARÁTNAK Tüzes hamu vagy pernye v. parázs, apró eleven szén. CzF

 

Az első jel sok fejtörést okozott és csak egy adrenalin-növelő baráti eszmecsere után kattant be, hogy ennek a tárgynak a neve szerepel az egyik Lineáris A szövegen (HT 31 (HM 19) (GORILA I: 58-59). A rajz egy boros pohárra emlékeztet, mégpedig egy nagyon veszélyesre: ezt nem lehet letenni, nincs talpa! Nem is kell neki, mivel ez egy merő­edényke, ‘merőke’, melynek Székelyföldön a ‘merénke’ a neve és mi a Székelyföldön vagyunk! Ez a ‘merénke’ alkot ligatúrát az US írásjelével: {US+‘merénke’}. A folytatásban eR, eG, ‘kis R’: US-M_R_NK_ R-G K_S-R, az olvasata pedig:

            9.         ÜSMeRüNK öReG/RéGi KíSéRő

 

 

A kilenc kép egybeolvasva:

Szertes kesás hegytetőn annyi szű’ kesernye lajt, zok, átok van rab szóban/szű’ben,

Csúcsát/csúcsokat kirívón éneklik körbe, kókadó zsarátnak gyúlik, üsmerünk öreg/régi kísérő.

 

***

 

A betűkkel jelzett jelcsoportok/szavak halványabbak, csak karcolással írt jelek, későbbi hozzáírás, amint az a szövegből is világosan következik.

 

Az első két hozzáírás sorrendje B, A és ezzel a sorrenddel öszhangban, balról jobbra kell olvasni a jeleket.

Az első jel ‘KöR’-ön eSZ jele: KoRoNáS. Az I (Marsigli) jelet egy összerovás követi: eZS+US, a kettő együtt: IéZUS (Jézus). A negye­dik három betű összerovása: I+eD+eZS. (A függőleges szárat egy pontban metszi két vonal, egyik az I (Marsigli), a másik az eD viz­szintes vonalkája.) A ligatúra olvasata: IDéZő. Az utolsó előtti jel egy ‘le’-felé mutató eNY és egy eG jel összerovása. Ennek az olvasata, hozzáolvasva az utólsó eZS jelet: LeNYüGöZő.

Az utólag bejegyzett szöveg első része tehát:

            B.        KoRoNáS JéZUS-IDéZő LeNYüGöZő

 

 

Az első jel a már megszokott módon olvasva: ‘kis R’, az aK-kal alkot egy szót: kiseRaK > KíSéRiK. A következő jel az eB és eLY összerovása, melyeket az eT és I követ: BuLYTóI (a baki megbo­csájtható, mivel a Czuczor-Fogarasi szótár szerint a “BUJTÓ, (buj-t-ó, boly-t-ó) származhat egyaránt a buj vagy boly gyökökből.):

 

A.        KíSéRiK BuJTóI

 

 

Az első jel egy egyenlőszárú ‘kereszt’.

A második jelcsoport egy nagyon összetett ligatúra. Egymást követi két eV:  és , ez a két jel egybeolvasva, hangzósítva: ViVő. Ebből folyta­tólagosan kiszakadva , mintegy kihangsúlyoz­va a következő szavak jelentését, képletesen két összevont jel-ből:  és , (eNY és eLY)-ből: (NYáLYá)-BóL  három másik jel: ,  és  (eSZ, aK és eT) ‘áll ki”,  (SZaKaTT)áL Ki,  tördelés után: NYáLYáBóL SZaKaTTáL Ki. A helyesírási “hiba” (nyály!) nem főbenjáró bűn, lehet, hogy nem is hiba, hiszen az eLY mindkét előfordulásában a J hangérték ad értelmes olvasatot. A szakadt hangzás szerinti írása nem tekinthető hibának. Az olvasat egyértelmű, félreérthetetlen:

 

C.        KeReSZT-ViVő NYáJáBóL SZaKadTáL Ki

 

 

A két utolsó jel duplán vonalazott, ezek kihangsúlyozott betűk illetve szavak, olvasataik:

            D.        TE      és   E.   IS

 

 

 

Az utólag beírt szöveg, ezek szerint, így hangzik:

Koronás Jézus-idéző lenyügöző, kísérik bujtói.

Kereszt-vivő nyájából szakadtál ki TE IS!

 

 

A két különálló szöveg nagyon jól kiegészíti egymást és azt hiszem értelmezésükhöz külön magyarázatra nincs szükség. Egy dolgot azonban meg kell említeni: van a jelcsoportok térbeli eloszlásában, szétszortságában valami ami még magyarázatra vár. A teljes kép még várat magára.

A processzió, körmenet, amiről szó van, ha ma már esetleg nem is divatos, biztosan hagyott maga mögött valamilyen nyomot, a helybeliek talán tudnak is róla.

A szövegkörnyezet szerepét és fontosságát ismeretlen szövegek fejtegetésénél nem lehet túlértékelni, ezért ajánlom figyelmesen végig olvasni a csíksomlyói Salvator kápolna feliratát:

Ezen a helyen láttatot az égből lebocsátatni lajtorja és itten csodálatos procesio járások és énekszók éjszaka hallattak azért hívatot ezen hely Salvator helyének. 1734 DI 30 AUG. MA

Ha nem hiszünk az éjszakai procesio járások és énekszók mennyei eredetében, akkor egy távolabbi csúcsot kirívón (hangos elnyújtott hangón) körbe éneklő, összesereglett emberek fáklyás menetére kell gondolnunk, mely az éj sötétjében az égből leereszke­dő lajtorjának tűnhet.

 

A jelek hangértékei alig térnek el az ismert székely-magyar rovás ábécék hangértéke­itől. A ‘kis eR’ szószerint értendő. Az eZS olvasata minden alkalommal Z, ebben a szövegben eZ a szabály! Az eLY mindkét előfordulásában J hangértékű, a mai eM jel hangértéke mindkétszer T. Az eSZ-t pedig néhány helyen átírtam S-nek, noha éppen­séggel hagyhattam volna a szejpítő csángó tájszólásban.

Az időbeni és térbeli, de főleg a íráshordozóbani lényeges eltérések miatt nem várha­tó, hogy a szertő-tetői rovásjelek sok hasonlóságot mutassanak a minoszi írásjelekkel, ennek ellenére, a már tárgyalt eM (= T)-n kívül, van néhány említésre méltó:

- eD  és eT : LinA 1, DA  (Duggancs, palánta ültetésre használt ágas fa), D hangértékkel.

Az eR (Rovás, Rovat) és az eCS (CSő) párhuzamos vonalai a rovátka szélét, illetve a cső falát jelképezik, a közéjük húzott vonalkák, x-ek a híjat jelölik:

- eR  : LinA 76, RA2  hangértéke R; Phaisztoszi korong 45 , hangértéke R.

- eCS : LinA 56, PA3  hangértéke P; Krétai Képjel 039 , hangértéke P [Pipa(szár), az angol Pipe örzi eredeti értelmét], a cső és pipaszár szavak értelme ugyanaz!

Az aK a hangvilla rajzolatú, 057 Kulcs (Key, Clef, ang.) képjel egyszerűbb változata:

- aK : Krétai Képjel 057 ; LinA 67, KI , mindkettő K hangértékekkel.

- eG : LinA 304 , mindenkor éG, _G hangértékkel. Alakra nézve ide tartozik az eS (Sátor), az eG (mint Góc), az eL (Lak) és az eK(Kuckó=sut!), mind fedett, zárt helyiségek vonalas rajzai: . A 036 S hieroglíf egy vásári Sátor rajza, a 156  Lé a (szőllő)Lugas vonalas rajza, elégé meggyőző hasonlóságot mutatnak.

- eF  és eB : LinA 47, FA , hangértéke F, DA-val összeróva Fő’D = Föld.

- eV és U : LinA 54, WA ,  Vászon, hangértéke V; LinA 61, O , Olajmécses.

- eLY : LinA 57, JA  Járom/Lóiga, J/L hangértékkel. Az eLY a lyuk/lik rajza, de lehetne az 57 JA jel legyszerűsítve, lekerekítve, vagy a bőrből készült, koszorú-szerű lóiga vonalas rajza is. A legvalószínűbb, hogy az egész eN, E, O, eNY, eH, … sorozat:  a 092L (segg)Luk változatai a szalonképesebb Ö mint öl (azon félöbölforma hajlás, melyet az ülő embernek combjai és hasa képeznek) variálása: Ö az Öl, összeérő két comb, eH a Has (lyukkal!), eNY a NYövekvő, dagadó has, stb.

 

Az írásmód mássalhangzós (abdzsad) írás, a szövegben az I magánhangzó az egyetlen kivétel, érdekessége, hogy szókezdő és szóvégző hangként is szerepel.

 

A jelek helyi értékét lehetetlen előre megadni, hallgatni kell a szövegbe iktatott képi kifejezéseket leíró szavakra/ragokra, azok részei a mondandónak. Az itt szereplő viszonyító szavak és ragok sűrűn szerepelnek a minószi írásokban, különösen a krétai képírásban. Az olvasat könnyebben követhető A képírások rejtjelkulcsa című dolgoza­tom áttanulmányozása után. (http://osmagyar.kisbiro.hu/ ).

A szertő-tetői kőtábla felirata olyan mennyiségben tartalmaz képírásos elemeket, hogy tanulmányozása kitűnő bevezető lehetne Krétai Képírásos emlékeink olvasásának csínjába-bínjába. A székely-magyar rovásnak ez az emléke csak a magyar írásbeliség szerves, évezredekre visszanyúló, belső fejlődésének folyamatában ismerhető meg. A szerves írás-olvasás módszere sokkal lassabban változott, mint a jelek, melyek első­sorban az írás anyagi hordozójától és az íróeszköztől függ, míg a módszer inkább nyelvfüggő.

Ideje lenne a kutatást a leszármazott írások/rovások (székely-magyar, (orhoni) türk, rún, stb.) összehasonlítása és egymásból való eröltetett származtatása helyett az ős-forrás, a minószi írások felé fordítani. Nem azt állítom, hogy minószi írások közvetlen leszár­mazottja a székely-magyar rovás, hanem azt, hogy a minószi műveltséget is magába foglaló Bronz-kori magyar írásbeliség nem veszett ki nyomtalanul a Kárpát-medencéből sem, talán csak alaposabban kellene kutatni utána. Krétán a szenthelyek (sanctuary) legtöbbje hegytetőkön található, talán hasznos lenne a Szertő-tetőn is jobban szétnézni.

Valószínűleg Berta és társai is rájöttek, hogy itt többről van szó mint székely paraszt gyerekek falfirkájáról, ezért a ködösítés, a mellébeszélés, a mű-érdektelenség, mely valójában nagyon is érdekelt kultúrjavaink lekicsinylésében, elbagatelizálásában. Csak egy mindenáron, mindenek felett és mindenütt a vélt idegen elvárásoknak és érdekeknek megfelelni akaró beteges elmének – és ilyenből széphazánkban, sajna, sok van - jut eszé­be, hogy a Szertő-tetőn, magyar (szöveg)környezetben orhoni törököt akarjon fogni.

 

***

 

The rovás (runic) inscription of Szertő-tető (Szertő Crest), Transylvania is an organic writing in which the signs, additionally to their logographic or phonetic values, can have positional values as well. The method is the same as in the Minoan writing systems and the signs and/or sign-groups are the same or they as an acrophonic group are derived from the same hieroglyph.

The text is about rite or ritual (szer, in Hungarian, it is in the name of the place) held on the Szertő-tető, which could turn into procession with Christianity, which again could turn, by a sighting of it from afar, into an annual pilgrimage (Csíksomlyói búcsú).

 

 

 

Mellár Mihály



Módosítva:
2015.06.24.
  
    Nyomtatható változat      Szólj hozzá ehhez a cikkhez!

Szerkesztő: webmester
Dátum:2010.03.11.
Olvasás: 1848

<<< Előző cikkKövetkező cikk >>>
 
    

  
 

Eddigi hozzászólások:

Tovább a cikkek kigyüjtött hozzászólásainak oldalára =>


Hozzászóló neve: soproniCikkek 4. hozzászólásaIdeje: 2010.05.06. 17:03  
Érdekes volt olvasni megfejtésedet, gratulálok!

Hozzászóló neve: dengiszCikkek 1. hozzászólásaIdeje: 2010.03.13. 15:40  
Kedves Mellár Mihály!
Örülök, hogy végre valaki foglalkozik a sztélé felirataival. Nekem is van rá egy megoldásom, bár több helyen bizonytalan vagyok, azért leírom. A jelkészlet a türk egy változata. Csak a lényegét írom le a mostani szavainkkal, de a szavak egyébként kicsit másként hangzanak, régies stítusban. Pl. : az Ojbárs a szövegben Albars-ként van írva. A húgy szó is szerepel, yygy-ként. Így hangzik:

Üstökös húgy (csillag) szeli
Segítse Kücsi elküldeni Ojbars tizedes
csíkon tűzcsóva
itt üzenek
Őrlángos küldi

A szöveg alapján a kort is behatárolhatjuk nagyjából, mert az Atilla idejében, vagy nem sokkal előtte-vagy utána az Erdélyben tartózkodó hunok hagyhatták hátra. A hegytetőn egy fényjelekkel üzenő őrhely volt. Az én verzióm szerint.
Üdv.!

 
    

  
 
A cikkhez regisztráció nélkül is hozzászólhatsz, egy tetszőleges név megadásával.
Ne feledd: azok a szavak, amelyekkel minősítesz valakit, többet mondanak rólad, mint akiről beszélsz!
Neved / nicked:   
  (Írjál be egy nevet, különben nem megy el a hozzászólásod.)


Humán ellenőrző kód:

Másik_kód_kérése
Kedves Hozzászóló!
Írd be ide a fenti képen látható kódot.
(ha bizonytalan vagy a kód olvasásában, a kis nyilakra kattintva kérhetsz egy másikat)




 
    


A szkíta nyelv feltámad mint szkíta-hun-magyar.

(Mellár)



Generálás ideje: 0.01 mp 
 KEZDŐLAPRA
 TÁRSOLDALAK
 VENDÉGKÖNYV

Keresés a honlapon


Felhasználónév:

Jelszó:


Regisztráció

A szkíta nyelv feltámad mint szkíta-hun-magyar.

(Mellár)


Kép- és rovásírás
A téma nemcsak az egyértelműen rovásos emlékeket tartalmazza, hanem azokat is, amelyekben a betűkön kívül szójelek, képek, képi viszonyítások (helyi értékek) is részei az olvasatnak. Ezt az írásformát talán szerencsésebb lenne egy rá jellemző kifejezéssel, 'SZERVES ÍRÁS'-nak nevezni. (Mellár Mihály)


Az angol nyelvű honlapomon a krétai
Lineáris A
feldolgozása kétnyelvű.




Tárhelyszolgáltatónk

Unsoft.hu

Kapcsolat

Levél a webmesternek


  Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS és a betlehemi csillag
  GONDOLGOK
  FORRÁSOK
  www.kisbiro.hu: Közhírré tétetik!
  Szekeres Anna Fotó
  Mocsáry Évelőkertészet
  Mlinkó István Általános Iskola, Eger
  Elektro-Tec, Gyöngyös
  Ősmagyar nyelvek
  Eurochess - ONLINE SAKKISKOLA
  Heves megyei sakkélet
  Gyöngyösi ENERGIA SC sakkegyesülete
  Meglátások
  Boricsev Oleg
  Mellár Mihály: Atlantisz - hol volt, hol nem volt
  Szekeres Sándor: Munkahelyek és a népességcsökkenés
  A gyöngyösi Ringsted utca oldala
  Évelő növények, évelő virágok
  Dionysius Exiguus latin nyelvű munkái
  UNIX-időbélyeg kiszámítása
  Szekeres Sándor: Egyszerű játékok a sakktáblán
  Szkíta Főnix
  The Scythian Phoenix
  Eurochess - ONLINE CHESS SCHOOL
  Chess Quotes
  Laws of Chess
  Chess piece names
  Sakk aranyszabályok
  PGN Specification and Implementation Guide
  PGN kódok jelentése (ENG/HUN)
  Chess Glossary
  Sakk kifejezések szótára
  Sakkfigurák nevei más nyelveken


Szekeres Sándor

Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS

és a betlehemi csillag

A könyv a múlt és a jelen sérthetetlen dogmáit kérdőjelezi meg, fájdalmas sebeket szakitva fel a társadalmi közérzeten, mind a hétköznapokra, a tudományos életre és a hit világára vonatkoztatva. Megtalálta a valódi betlehemi csillagot, szó lesz a történelmi, a pártus Jézusról, a valós keresztrefeszítéséről és egy szörnyű végű összeesküvésről, aminek egyik következménye a téves időszámításunk és a kronológiánk sötét középkora. Talán nem is véltetlen, hogy most íródott meg a könyv - írja - ismét az útkeresés korában járunk. Létezésünk és hitvilágunk alapjai esnek szét, új kérdések jönnek, új válaszok kellenek. Ezek alapjait érinti meg ez az írás, új szemléletet adva eddig érinthetetlennek gondolt tabuknak.


Te vagy itt a(z)
258605
látogató!
Ma  42,
ebben a hónapban
153 látogató volt.
Jelenleg
0 regisztrált tag
és 2 vendég olvas minket.

Üdvözlöm oldalamon!

Oldalt eddig 258605 alkalommal keresték fel.

Regisztrált felhasználók száma:6
Látogatók összesen 1848 alkalommal szóltak a fórum 1 témájához és a honlap cikkeihez.

Legutóbbi 5 felhasználónk:
SzekeresS
aurigas
decoder
aries
zitabiro