Az ógörög vázákon a “nevek” mindenki számára láthatók, de csak a szkíta népek tudják olvasni ezen szkitálék rejtett üzenetét! A név magáért beszél! A tudósok előtt még is rejtve maradt immár két és fél ezer éve.! Erre a korinthoszi kis csészére, mely most Párizsban látható, (Louvre MNC 332), a következő “neveket” írta készítője a bokszoló jelenethez:
ϜΙΟΚΕ ΠΥΚΤΑ ΦΕΥΓΕ, és olvasata: VÍ'Ó Ki E'-BUKTA FÉ' VéGE
> Víjó (vívó) ki elbukta fél vége. (The fighter, who lost it, fears his end.)



TARTALOM Édes anyanyelvünk Kréta képírása magyar! Kép- és rovásírás 'Tengeri' népek? Etruszk=magyar Egyéb gondolatok LINEAR A ANGOL NYELVŰ HONLAPOM
   
 
<<< Előző cikkKövetkező cikk >>>

Módosítva:
2019.09.12.
  
      Nyomtatható változat      Szólj hozzá ehhez a cikkhez!


Blog : 'Tengeri' népek?Címkék : etruszk, pyrgi aranylemezek, perugiai határkő, cortona bronzlemez
 

ETRUSZK – ÍRÁS VAGY NYELV?


Három hosszabb felirat feldolgoz

 

Három hosszabb felirat feldolgozásával fogunk választ kapni a fenti kérdésre.

 


A pyrgi lemezek

 


A Kr. e. V. századra datált három pyrgi aranylemez – egy föníciai-pun, kettő etruszk – 1964-ben történt felfedezése felébresztette a reményt, hogy legalább néhány alapvető nyelvészeti problémára megoldást ad. A lemezek tanulmányozása során sajnos kiderült, hogy az etruszk nyelvűek közül az A-val jelzett hosszabbik csak igen távoli megfeleltetést mutat a föníciai-pun lemezzel, míg a B jelzetű rövidebb és valószínűleg újabb etruszk lemez ettől teljesen független. Pallottino megállapítása szerint „az oly régen várt kétnyelvű szöveg , amely perdöntő lehetett volna, bár a föníciai szöveg alapján értékes elemeket szolgáltatott az etruszk szöveg értelmezéséhez, nem hozott megoldást. Sőt néhány esetben csak még homályosabbá és bonyolultabbá tette az olyan alapvető nyelvészeti kérdések megoldását, mint a mondatszerkesztés, a szintaktikai kapcsolatok, az alakok értéke és sok szó jelentése.”” Mario Alinei: Ősi kapocs, 158. oldal.

 

Az nyugalmazott professzor további 30 oldalon bizonygatja a pyrgi lemezen lévő szövegek ős-magyar voltát imigyen:

ita tmia icac heramašva vatieχe unial astres θemiasa Uni-Astarte miután vezetésével létrehozta ezt a templomot (sírt?) és ezt a bálványképet/szentélyt” 171. oldal.
Ugyanezt a szöveget egy kicsit másképp tördelve a Wikipedia így tolmácsolja:
ita tmia icac he ramašva vatieχe unial astres θemia sa This temple and these statues are dedicated to Uni-Astre”
Ilyen önkényes, belemagyarázó tolmácsolásokat százával lehet találni akadémikusoktól és amatőröktől egyaránt, a hozzájuk tartozó „tudományos” vitákkal, mint amilyen Simon Zsolté: „Nemrégiben nagy felhajtás közepette jelent meg egy hajlott korára tudományos ítélőkészségét elvesztő olasz nyelvész munkája, melyben az etruszk és a magyar nyelv rokonságát bizonygatta, minimális etruszkológiai és uralisztikai ismeretek nélkül (feltehetőleg sikerrel rombolva tovább hazánk népességének amúgy is döbbenetesen hiányos történelmi és nyelvészeti ismereteit).” Simon Zsolt: Etruszkológiai kézikönyv, álnéven. Természetesen, a mi hiányos ismereteinkkel szemben Simon tudja a tutit. Még talán azt is meg tudná mondani, hogy hogyan lehet egy olyan nyelvnek a nyelvtanát megírni melynek a szövegeit még olvasni sem tudják.
Épp ezért az alábbiakban én csupán a szövegek elolvasását kísérlem meg nagyon egyszerű, könnyen követhető módszerrel. A józan ész azt sugallja, hogy az etruszk szövegek írói nem nyelvészek voltak, csupán átlagos írástudók, akik megpróbálták legjobb tudásuk szerint rögzíteni a beszélt nyelvet, a mindig szűkös írásfelületen egy minimális jelrendszerrel és a lehető legegyszerűbb helyesírási szabályzattal.
Jöjjön hát a kihagyásos módszerrel írt szöveg etruszk, azaz szittya-hun-magyar olvasata, a kihagyott magánhangzók visszapótlásával (kisbetűkkel). A beszélt nyelvben nem ejtett és ezért az etruszk fonetikus írásban nem kiírt mássalhangzók helyét az átírásban a ' hiányjel jelzi (ezek a szóvégi n és a mássalhangzó előtti l és j mely beleo'vad az őt megelőző önhangzóba, azt megnyú'tva), az ugyancsak nem jegyzett hosszú mássalhangzót félkövér betűvel (k=kk), az egybeolvadt hangzókat aláhúzással jelzem (dj=gy, nj=ny, ts/tj=cs!, lj=j=i!). A tisztázott szövegben a szavak már mai helyesírásunk szerint szerepelnek. Kevésbé ismert szavaink mai megfelelőit azonnal a szó után megadom (zárójelben), a könnyebb áttekintés végett.
Az átírási táblázat egyetlen meglepetése a jellegzetesen magyar χ (/gy/), Jeff Hill ezt a betűt Ch-nak írja át, mely egyetlen más nyelvben sincs meg, talán ezért is gondolta professzor Alieni, hogy az etruszk meχ azonos a 'magyar' népnévvel. Ez ugyan nem megy, mert az etruszk meχ magyarul is megy vagy meggy, de lehet a kihagyásos módszerrel írt megye is!
ABC1
  
A Perugiai határkövön és a Cortona lemezen az S betűnek a hangértéke Z. Ilyen hangértékbeli és alaki eltérések lehetségesek nem csak a földrajzi, hanem a több mint 700 év időbeni eloszlás miatt is. A lényeg, hogy egy földrajzi és időbeni egységen belül ezek az értékek nem változnak.
 
 

A szavakba tördelés – ahol az eredeti szöveg (pontokkal) nem jelzi (az ókorban ez nem igen volt szokás)
- a tudósok  részéről önkényes, én az ésszerű olvasat követelményének eleget téve tördeltem szavakba a szóközök nélküli szövegrészeket, de az egyértelműen jelzet szóközöket tiszteletben tartva. (“Foremost it is important to note that the signs generally known as word dividers by no means mark lexemic word boundaries in every case. Rather, these often seem to be mere delimitation marks for prosodic breath units or morpho-grammatical and other units, and should be seen on the same structural level as spaced (or partly-spaced) and continuous (or split-continuous) writing. And the same is true for the early use of a space.” Reinhard G. Lehmann (Johannes Gutenberg University of Mainz): On word division and grammar as applied to the second Nerab inscription.) A 'prosodic breath unit' magyarul szólam lenne, a beszéd azon része melyet egy szuszra ejtünk ki.

 

A lemez feliratszáma Jeff Hill gyűjteményében 6314, mellékelve a lemezről készült saját rajza.

Pyrgi-A

ITA · TMIA · ICAC · HE
ITA' TáMJA aJKAK éHE
RAMAŠFAFATIEΧE
uRA' Ma ÁZVa AVATI EGYÉ
VNIALASTRES · ΘEMIA
VoNI ALÁ éSZ-TöRÉS CSE' Mi JÁ-
SA · MEΧ · OVTA · OE8A
SZA' MEGY ÓVTA Ő E FA'
RIEI · FELIANAS · SAL
eRJEI- VEL ÍÁN A SZó SZÁL-
CLVFENIAS · TYRV
Ka áLVa VÉN JÁSZ/íJÁSZ TáG éRVe-
CE · MYNISTAS · OYFAS
KE' MeGaNYI SZíTÁS Ő GuVASZ-
TAMERESCA · ILACFE ·
T ÁM ERE SZóKA' JóLAKVa E
TYLERASE · NAC · CI · AFI
TáGuL ÉRi A SZÉ' aNAK KI A VI-
L · ΧVRFAR · TEŠIAMEIT
Ló GYÚRa VÁR TE'ZőJe ÁM E IT-
ALE · ILACFE · ALŠASE
ALÉ JóLAKVa E ALáZÁSÉ'
NAC · ATRANES · ZILAC
aNAK A ToRÁN E SZó ZILA' Ki-
AL · SELEITALA · ACNAŠF
ÁL eSZEL E ITALA' A'KáN ÁZVa
ERS · ITANIM · HERAM
ÉRő SZó JuTÁNYI íM HÉRA Mű-
FE · AVIL · ENIACA · PVL
VE A VILó E NYáJAKA' BőVüL-
VMΧFA
Ve Ma GYáVA
 
Ital támja (támasza): ajkak éhe. Ural ma, ázva avati (avatja) egyé (azonossá), voni (vonja befolyás) alá. Ész-törés - csel mi jásszal megy – óvta! Ő, e faj erjei-vel (belső erőivel) íán, a szó-szálka. Állva vén jász/íjász tág érvekkel, megannyi szítás, ő guvaszt (duvaszt: kimereszti a szemét), ám ere – szókkal jóllakva e – tágul, éri a szél(ütés). Annak, ki a villó (villanó) gyúra (gyúló anyagra) vár – tejzője (fejőedénye) ám e italé – jóllakva, e alázásé(rt) annak a torán e szó zilaj (szilaj) kiáll, eszel (osztja az észt) e itallal, ajkán ázva (berúgva) érő szó jutányi ím: Héra műve. A villó (villongó, lázadó), e nyájakkal bővülve, ma gyáva!
  
Az utolsó sorban a I · A IIV utólagos hozzáadás, a betűk nagyobbak és az A kötővonalkája a többiével ellenkezőleg lejt, de nagyon is ide illő:
I · A IIV = I. A II.-Ve' = 1 A 2-Ve' = Első a másodikkal!
Vagyis ez az első oldal folytatódik a másodikkal!

 
B lemez, ez a II. oldal! (Jeff Hillnél a feliratszáma 6315):
Pyrgi-BNAC · ΘE8ARIE · FEL
aNAK CÉ' FiÁRa JE' VELe
IIYNAS · ΘAMVCE
JaJoG aNYÁS CSA' MŰ-éKE'
CLEFA · ETANAL
KeL-E VA' E TANAL
MASAN · TIYR
MÁS ANYa TeJ íGéR-
VNIAS · ŠELACE · F
Ve NYáJAS íZEL A KÉ' V-
ACAL · TMIAL · A
AKAL iT MáJAL A
FILΧFAL · AMVC
VILó íGY VAL A MűVüK-
E · PVLVMΧF
E' BűVöLVe Ma GyáV-
A · SNVIAΦ
A S NYaVaLYa A Fi
  
Annak cél, fiára jel, vele jajog (jajong) anyás, csal mű-ékkel (ékszerrel). Kel-e vaj e tannal más anya? Tej ígérve nyájas ízzel, a kéj vakkal itt májal (lakomázik), a villó (villongó) így vall a művükkel bűvölve. Ma gyáva s nyavalya a fi!
 
  
Utólagos beírások:
X \ L = íGY áL = Így áll! (A X (GY) megfordítva így egyben irányzékként szolgál!)
A CIP = A KIPa = A kipa.

Wikipedia: kippah (/kɪˈpɑː/ ki-PAH; also spelled as kippa, kipah) is a brimless cap, usually made of cloth, worn by Jews to fulfil the customary requirement held by Orthodox halachic authorities that the head be covered. It is usually worn by men in Orthodox communities at all times. Most synagogues and Jewish funeral services keep a ready supply of kippot.

 
A pun szöveget nem kell megfejteni, mondja a Wikipedia cikkírója, mert sémi (kánaáni) nyelven íródott. Micsoda véletlen, hogy az etruszk szövegeket is csak olvasni kell, mégpedig magyarul! Az alkalmazott írásmódszer pedig tökéletesen illik a magyar nyelvre. A magánhangzó illeszkedés miatt ugyanis felesleges mindegyiket kiírni, hiszen a magyar szavak általában azonos vagy legalábbis azonos magasságú önhangzókat tartalmaznak. A pun és etruszk szövegek között pedig csupán annyi a közös, amint az a mai helyesírás szerint átírt, de egy jottányit sem változtatott szövegből világosan kiviláglik, hogy az etruszkok (jászok/hunok) megelégelték a mindent ellepő szemita szennyáradatot.
Tényleg nincs új a nap alatt: a Galíciából jöttek vastagon fogó krétával írták fel a nyomorúságos kis vagyonkájukat is elzálogosítók tartozásait koszos falusi italkimérőikben, - melyekre az engedélyeket két kézzel osztogatták a Habsburgok, - így fityókánként elsodorva falvakat (lásd Szabó Dezsőt).

 
Egy kis statisztika: a 190 önhangzóból az írnok 80 kiírását vélte feleslegesnek, mivel ezek túlnyomó többsége azonos vagy azonos magasságú önhangzót követ vagy az követi és így hangértéke kétségtelen. A kivételek oka az oda-vissza olvasat követelménye, amit éppen a magánhangzók kiírásával vagy kihagyásával lehet biztosítani. Egyszerű, ésszerű és gazdaságos írásmódszer!

 
Jaj, de micsoda blamázs! Mai magyar nyelvre átírni 2500 éves szöveget! Még egy megrögzött bő gatyás, eszement szittya sem gondolhatja ezt komolyan! Vagy mégis? Maradjunk vele egy-két pillanatig és gondoljuk végig, mit is jelent az, hogy a magyar ragozó nyelv. A mintegy kétezer szógyökhöz toldott képzőkkel, ragokkal, toldalékokkal képezzük le szavainkat, melyek így szócsaládokat, szóbokrokat alkotnak. Ha egy szóban a gyökváz egyik mássalhangzója megváltozik akkor a szó kiesik abból a szócsaládból, így a szócsaládok széttöredeznének: a nyelv megszűnne ragozó nyelv lenni. A MTA több mint másfél százados törekvése ellenére, nyelvünk még mindig ragozó nyelv, ezért semmi délibábos nincs abban hogy az ókori szövegek, az alkalmazott írásjelek és írásmódszer megismerésével, egy az egyben átírhatók a mai helyesírás szabályai szerint.
A fenti szövegben a jász népnév szerepel. Nem kellene ezen sem meglepődni: a jász az íjászatban kitűnő népek leíró megnevezése: íász > jász (az íj-at régente í-nek ejtették és írták, a görögöknél az ias mellett szerepel ion formában is! Akkor kik is lakták a Ion tenger környékét?)

 
Az eddig kielemzett több mint ötszáz sírfelirat alapján kétségtelenül megállapítható, hogy a tartós írásfelületek (kő, fém, cserép) feliratainak óriási többsége tűkörmondat (palindrom). Emellett a többsoros feliratok még akrosztichonok is, a sorkezdő és záró betűk oda-vissza olvasva egészítik ki a mondandót.
Amikor az etruszk feliratok olvasatába fogtam, természetesen, a leghosszabb szövegekkel kezdtem, hiszen csak hosszabb szövegeken lehet tesztelni a módszer alkalmazhatóságát. Módszerem bevált és kivétel nélkül alkalmazható minden etruszk feliratra. El is jutottam, válogatás nélkül, sorban haladva Jeff Hill monumentális gyűjteményében a 202. sorszámig, mely utal arra a hiedelemre, hogy e világunk visszája a másvilág, vagy is az elhunyt a sírfeliratot a visszájáról látja, visszafelé olvassa.* A feliratokat úgy szerkesztették meg, hogy azok visszafelé olvasva is értelmesek, sőt az egyenes olvasat kiegészítői legyenek. Ezt a módszert tökélyre vitték, mesterei lettek a tükörmondatoknak és szinte minden tartós, ránk maradt feliratuk palindrom. Visszatértem hát ezekhez a hosszabb feliratokhoz és meg sem lepődtem azon, hogy ezeknek is van 'titkos' záradéka.

* A honfoglalók sírjaiban nem ritka, hogy a tárgyak elhelyezése szintén tükörképe a valódinak.” Sándor Klára: Nyelvrokonság és hagyomány

 
Íme az aranylemezek visszafelé olvasva:
  
B:

ΦAIVNS · A | FXMVLVP · E | CVMA · LAFXLIF

FAJi VoNáS A VáGY Mi VáLa'Va éP E'KUM A LÁVa GYúLóJáV-
A · LAIMT · LACA | F · ECALEŠ · SAINV | RYIT · NASAM
A' oLAJ MiT LAKÁ'Va E'KAL EZ SAJNá'Va öReGÍT NÁSZ ÁM
LANATE · AFELC | ECVMAΘ · SANYII | LEF · EIRA8EΘ · CAN
NYA' íTE AVa' ELKE' KÜ'Me Á'Ca S A NeGéLY ILő É'V E JóRA FÉ'TSe oKÁN
    
Faji vonás a vágy, mi vállalva épp elkum (elhuny), a láva gyúlójával olaj mit lakálva (benne lakva) elkall (elfogyaszt) ez. Sajnálva öregít nász, ám lánnyal íte (megítélése): avval elkel. Külme (külleme) álca s a negély (affektálás) illő élv(ezet) e jóra, féltse (ennek) okán.
   
A:

AFXMV | LVP · ACAINE · LIFA · EF

A VáGY MÚLVa éP A KAJáN E aLJáVA' É'Ve
MAREH · MINATI · SRE | FŠANCA · ALATIELES · LA
MÁRa ÉH MIN A TeJ SöRÉ'VeZő ANYáKA' ÁLATI ÉLÉS aLÁ
CALIZ · SENARTA · CAN | ESAŠLA · EFCALI · ELA
Ki ALJaZ SZENY-ÁRuT A KÁN E SZÁZaL A É'VeK ALJa E'LÁ-
TIEMAIŠET · RAFRVX · L | IFA · IC · CAN · ESARELYT
TI E MA ÍZÉT RÁ VáRVa íGY áL JaVA JóK oKÁN E SZARÉ LeGéT
EFCALIACSEREMAT | SAFYO · SATSINVM · EC
E'VéKÁLJA Ki SÉRE' MA TáSA VáGÓ SZó A TuSáJáN ÜM E Ki-
VRYT · SAINEFVLC | LAS · SANAILEF · IEIR
Ve' RioGaT SZÁJáN ÉVÜLő KiáLÁS S A NYÁJaL É'Ve JE'ÍRó
A8EO · ATVO · XEM · AS | AIMEΘ · SERTSALAINV
A FÉ' Ő A TeVŐ üGYE' íM A SZÁJ METSZő SÉRTéS ALAJáN V-
EXEITAFAFŠAMAR | EH · CACI · AIMT · ATI
ÉDJE IT AVA' ViZSA MARó ÉHe oKA KI A' éJoMoT A'TI
 
A vágy múlva épp, a kaján e aljával élve, mára éh, min a tej sörélvező anyákkal állati élés. Alá ki aljaz szenny-árut, a kán e százzal a' élvek alja. Elláti (ellátja) e ma ízét, rá várva így áll java, jók okán e szaré legét elvékálja (kiárusítja). Ki sérrel (fájdalmában) ma tássa (társa), vágó szó a tusáján: üm (hüm = megütközés). E kivel riogat: száján évülő kiállás s a nyájjal élve jelíró a fél, ő a tevő üggyel, ím, a száj, metsző sértés alaján (alanyán) védje itt avval vizsa,* maró éh oka, ki a' éjomot (éhomot/éhgyomrot) ajti (nyitja).
   
* VIZSA, fn. tt. vizsát. Némely tájszokás szerént így nevezik a szőlőtáblának egy-egy szakaszát; máskép: pászta. Hány vizsára osztotta a szőlőt? (Szabó D.).
Minthogy s szőlőmunkások egy vizsán végig menvén, a másikon visszafordulva folytatják munkájokat; innen úgy látszik, hogy vizsa = vissza, azaz forduló, mennyiben egy ily szakaszt a másikhoz képest mintegy visszás irányban vesznek munkálatba, s a hány a vizsa, annyi a forduló. (Czuczor-Fogarasi szótár)
Természetesen, itt írás-fordulókról van szó! Vagyis itt van előttünk fémtáblára vésve, hogy ezek az etruszk feliratok oda-vissza olvasandók. Az írnokok ugyanúgy mint a szőlőmunkások fordulókban, vizsákban végezték munkájukat, legalábbis az ilyen munkákat tartották érdemesnek kőbe, fémbe, cserépbe róni. Tőlük, a Zágrebi Halotti Lepel kivételével, csak ezek a szilárd anyagra írt mesterművek maradtak ránk!

Mint akrosztichon, a sorok kezdő és záróbetűi oda-vissza összeolvasva:
  
A:
IRVSRCCTTLANAEFV                         VFEANALTTCCRSVRI
ÍRVa SoRa KiKeT TaLÁ'NA E'VéVe'     VéVE ANÁ' LeTéTe Ki KáRoS URaLJa
EEAALVSEITECFMLA                         ALMFCETIESVLAAEE
É'-E A ALVó SEJTi-E Ki VáMoLÁ        ÁLMáVa' Ki E'TI ESZéVe' aLÁÁ'-E E
  
Írva sora kiket találna elvéve. Véve annál letéte (letétje) ki káros uralja! Él-e a alvó, sejti-e ki vámolá? Álmával ki ejti, eszével alááll-e e?
  
B:
NICMVAFEA                                         AEFAVMCIN
iNI KoMáVA' óV-E A                            A É'V AVa' Mi KíN
LELRFACFΦ                                         ΦFCAFRLEL
éL eLáRu'Va A'KuVa Fi                          Fa'VaKA' öVéRe LEL
  
Inni komával óv-e a'? A' élv(ezet) avval mi kín! Él elárulva alkuval fi, fajvakkal övére lel!
  
Mind a visszafelé olvasatokból, mind az akrosztichonokból ugyanaz a hangulat sugárzik, mint az egyenes olvasatból: az etruszkoknak nagyon elegük lett a punokkal kötött egyezségből. Az olvasatok ésszerűen összefüggő gondolatsort alkotnak. Véletlenszerű belemagyarázás szóba sem jöhet, hiszen ilyen hosszú tükörmondat és egyben akrosztichon megszerkesztése nem könnyű. A nyelv és írásmódszer tökéletes ismerete mellett is sok vesződéssel járó, hosszadalmas munkálkodás eredményeként születhet csak meg egy ilyen mestermű.
Az eredeti feliratból semmit nem vettem el, semmit nem adtam hozzá, semmit sem fordítottam le, csupán átírtam a szöveget mai helyesírás szerint. Az etruszk kihagyásos írásmódszer teljesen indokolt, valójában nyelvspecifikus, tökéletesen illik magánhangzó-illeszkedéses nyelvünkhöz. És, mint a fenti olvasatok mutatják, rendkívül alkalmas tükörmondatok és akrosztichonok szerkesztésére.
A kihagyásos írásmódszernek, „tudományosan” kifogásolt okokból, alig van irodalma. Azért itt-ott akad egy-két tudományos berkekben is engedélyezett tanulmány róla. Ilyen Barabási Enikő: A bolognai rovásemlék – székely rovásnaptárunk – című dolgozata, mely dr. Kósa Ferenc irányító tanár felügyelete alatt készült a Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán 2006-ban. Ebből idézek: „Minden nyelv a tömörségre, egyszerűségre, szemléletességre törekszik. A rovásírás tömörítve „rajzol”, a nyelv minden lehetőségét logikusan kihasználja rövid jelölési módok alkotására, mint ahogy modern gyorsírásunk teszi:
1. … Kerüli a kettős mássalhangzók kiírását, …
4. Magánhangzó-harmónia és hangrendi illeszkedés alapján magánhangzók kihagyása. Magas hangrendű szavakban elég egy magas, mély hangrendű szavakban elég egy mély magánhangzót jelölni.
9. Fonetikus írásmód alkalmazása jelmegtakarítás céljából abban az esetben, amikor szóelemző írásmód szerint kellene írni.
Rovásnaptárunk másfél évezreddel később keletkezett mint az etruszk szövegek, de a szűkös írásfelület, a vésés/rovás nehézsége és a közös nyelv ugyanazokhoz megoldásokhoz vezették az írnokokat, mint korunkban a hasonló gondokkal küzdő SMS-ezőket. Nincs új a Nap alatt!
  
Akik szeretnék látni, hogy az etruszkológusok hogyan ferdítették le a fenti egyenes olvasatot (ők az akrosztichonról és a visszafelé olvasatról semmit sem tudnak), azoknak íme a felirat Jeff Hill tolmácsolásában (a lilával szedett részek Jeff Hill betoldásai az eredeti felirat átírásába és angol fordításába):

A oldal:

01     ITA TMIA ICAC Pirgy ABph

This plunder and-this

01|02 FE|RAMAS VA VATIEChE

sta|tue's-libationary altar is-setaside (as)

03     UNIAL ASTRES

The-Goddess-Juno's, The-God-Astre

03|04 ThEMIA|SA MECh ThUTA

Themia|'s-son's-wife. Ourjudge primary,

04|05 ThEFA|RIEI VELIANAS SA(I)L

Mrs.-Thefa|riei, Mr.-Veliana's (wife), of-four (years) (ofservice),

06     CLUVENIAS

of-Chiusi,

06|07 TURU|CE MUNISTAS ThUVAS

dona|ted the-chambered temple's (construction).

08     TAMERESCA ILACVE

The-censorial-magistracy-asa-whole with-a-feast (order that)

09     TULERASE NAC CI

she-should-be-honoured by for-three

09|10 AVI|L

of-ye|ars

10     ChURVAR

dances

10|11 TESIAMEIT|ALE ILACVE ALSASE

ceremon|ial! With-a-feast sheshould-be-worshipped

12     NAC ATRANES

because the-sanctuary's

12|13 ZILAC|(I)AL SELEITALA

que|en's prayers

13|14 ACNASV|ERS ITANIM

on-behalf-of-birthin|g-mothers (were answered). And-so

14|15 FERAM|VE AVIL ENIACA

statue's-libationa|ry-altar foryears (let-endure) for-asmany-as (there are)

15|16 PUL|UMChVA

the-quanti|ty-of-stars-in-thesky!

17     | • A(ULESE)

End-of-message • (which-wascomposed) by-Mr.-Aule.

18     CLANUS CLANUS V(ELIAS)

(Copied onto this golden tablet by the Hand) of-the-son of-the-son of-Mr.-Velia.]

B oldal:

 

01 NAC ThEFARIE

When Mr.-Thefarie,

01|02 VEL|IIUNAS ThAMUCE

Mr.-Vel|iiuna's (son), allowed

03 CLEVA ETAN(I)AL

carpentry of-foreigners,

04 MASAN TIUR

in-the-month of-December,

05 UNIAS SELACE

of-The-God-Unia, he-paid-for

05|06 V|AC(I)AL TMIAL

a-ce|lebration of-the-tributemoney

06|07 A|VILChV(I)AL

a|nnual (which)

07|08 AMUC|E

there-woul|d-be

08|09 PULUMChV|A SNUIAF

(as-great-a-quantity-as-thereis-of) the-group-of-sta|rs (or) (as-great-a-quantity-as-thereis-of) the-annual-nail-drivingceremonies!

10 Ch(AE) L(AUChUMESI IN)

(It is forbidden to add more text in this unused area of the tablet: commands:) Mr.-Chae, /, on-behalf-of-Our-King,

11 NACI(A)L

Mrs.-Naci's (son).

 

És íme a feliratok egy másik fordítása Adolfo Zavaroni tollából mely Etruscan as a “lingua franca” or “pidgin” IV - The Pyrgi golden Plates written in Etruscan: a new interpretation, February 2017 cím alatt fut a világhálón.

ita tmia icac heramaşva

vatieχe unialastres

θemiasa meχ θuta

θefariei velianas sal cluvenias

turuce munistas θuvas tameresca

ilacve tulerase nac ci avil

χurvar teşiameitale

ilacve alşase nac

atranes zilacal seleitala

acna şvers itanim heramve

avil eniaca pulumχva

This (holy) house and these two-statues

were pledged to the (two) Junones.

After building a big protective-wall

Thefariei Velianas, minister of the Purifying (goddess),

offered the construction of the protected residence

in the month of Tuler. After three years

the works were approved

in the month of July, when —

the underworld Rectress being interred —

an artisan carved (her) statue for the temple.

Its years pass together with the stars.

nac · θefarie · veliiunas ·

θamuce cleva · etanal

masan tiurunias · şelace ·

vacal · tmial ·

avilχval · amuce · pulumχv9a · snuiaφ

After Thefarie Veliiunas

had ordered the oracle of the (holy) house,

the prophet of Lucina disposed

the augural art of the temple.

(It) will run everlasting together with the stars.

Mint látható, ezek a műveletlen, félírástudó, barbár etruszk írnokok még a miniszter nevét sem tudták a két lemezre egyformán ráírni.

 

A harmadik pyrgi aranylemez föníciai-pun(?) feliratának átiratát is Jeff Hill gyűjteményéből vettem át, az alábbi betűket összeegyeztetve etruszk megfelelőikkel:

ע = = V/U; א = ’ = A; ק = Q = θ/Th; ו = W = F; י = J = I/J; ש = Š = S/SZ

 

01     לרבת לעשתרת אשר קדש

LRBT L‛ŠTRT ’ŠR QDŠ

To-the-Lady The-Goddess-Astarte, here the-temple

LeíRó BeTű eLeVe SZóT íRT A SZóRa oCSúDáS

02     אז אש פעל ואש יתן

’Z ’Š P‛L W’Š JTNPyrgi-C

which has-built and has-given

A'ZÁS éPÜLVe A SZáJ uTáN

03     תבריא ולנש מלך על

TBRJ’ WLNŠ MLK ‛L

Mrs.-Thefariei, Mr.-Velianus's (wife), queen of

őT BiRóJÁVa' iLőN SZó MeLéKéVeL

04     כישריא בירח זבח

KJŠRJ’ BJRḤ ZBḤ

Cerveteri in-the-month of-the-Sacrifice

KÍSéRI ABa JóRa HúZ BoHó

05     שמש במתן אבבת

ŠMŠ BMTN ABBT

Of-The-Sun, as-a-gift,

S MáSaB Mi TaNÁBa BeTé-

05|06     ובנ|תו כעשתרת ארש בדי

WBN|TW K‛ŠTRT ’RŠ BDJ

in-the-tem|ple-and because the-Goddess-Astarte hasrepayed

Ve BáNTó VaKU' SZóTáRaT A RoSZBa DI-

07|08     למלכי שנת שלש ||| רח|בי

LMLKJ ŠNT ŠLŠ ||| BJ|RḤ (III={HáRoM})

in-the-year of-her-reign 3 inthe-m|onth

LeMa LöKI SZiNTeSeL S 3 BaJRa Hu-

08     כרר בים קבר   

KRR BJM QBR

of-Karar on-the-day-of themystical-burying-of-the-God.

Ka íRóRa BaJ Mi CSáBa uR-

09     אלם ושנת למאש אלם

’LM WŠNT LM’Š ’LM

And-may the-years of-the statue

ALMa ViSZoNT éLeMe A SZó-ALoM-

10     בבתי שנת כם הככבם

BBTJ ŠNT KM HKKBM

of-the-Goddess in-her-temple be-the-same (in-number) asstars

Ba' BuTa JóSZáNTa KuM HuKa oKáBa' íM

11     אל

’L

these!

A L

12     קא [Jeff Hill's footnote: the lightness of the writing cogently indicates that the endorsement

was, again, written by a different Hand:.]

QA

(It is unrighteous to add more text in this unused area of the tablet.)

13     ת

T

(This copy is the property of the temple.)

 

Leíró betű (hieroglifa?) eleve szót írt. A szóra ocsúdás ajzás (alaptevés, illesztés, zabolázás),* épülve a száj után, őt birójával (irányítójával) illőn. Szó mellékével (szövegkörnyezetével) kíséri abba: jóra húz bohó s másabb, mi tanába betéve bántó. Vakul szótárat a rosszba dilemma löki szintessel (eredetihez hasonlóval), s 3 bajra huka (néma): íróra baj mi csába (ostoba) uralma; viszont eleme a szó-alomban buta jószánta (jóakarata); kum (hum, megbúvik) huka okában (némasága okán) ím a L.

*AJAZ/AJZ, (aj-az); áth. m. ajaz-tam, ~tál, ~ott, v. ajzottam, ajzottál, ajzott, par. ajazz, htn. ~ni v. ajzani. 1) A ló szájába, vagyis ajkai közé zabolát tesz. Paripáját nyergeli, ajazza. 2) A nyilat ajánál fogva az íjra alkalmazza. „A vadász ül hosszu méla lesben, vár felajzott nyilra gyors vadat.“ Vörösm. 3) Asztalos munkában a deszkát bevési, hogy rovatékába, mintegy ajakai közé a másikat beereszsze. Hasonló érteménye van az ácsoknál, midőn egyik gerenda élét a másik rovatékába eresztik.” CzF Itt: a magánhangzó(k) beillesztése a mássalhangzók közé, vagyis maga a szóképzés, képileg leírva.

 

Ez a pár mondat egy rövid nyelvtani bevezető. A fonetikus írás betűi, itt főleg mássalhangzói, a szavakat ajazzák meg, helyezik a betűkkel megszabott „rovátkába”, irányítják a beszéd folyamába. A szavakra a betűkből ocsúdunk rá, a szó szövegkörnyezete van ebben segítségünkre. Egy szótár rossz ha hasonló szavai dilemmát okoznak s néma 1) mikor az író enged az ostobaságnak, 2) viszont a buta olvasó járatlanságát kihasználja és 3) nem írja ki a beolvadó L hangokat.

 

Mint akrosztichon, a sorok kezdő és záróbetűi összeolvasva, oda-vissza:

   

LATNSTLRABA SNLHNIIRMML

LÁTNi SZóT eLőRe ABA' SZóNáL HoNI/HuNI/HuNI ÍRó MíMeL

LMMRIINHLNS ABARLTSNTAL

eLMe Mi íRJa JöN HaLóN iS ABA' áRuLT SZóN uTAL

Látni szót előre, abban szónál honi/huni/hunni (hunyni = bújni) író mímel! Elme, mi írja, jön halón is, abban árult (felfedett) szón utal.

Ez a szöveg világos utalás a felirat (a föníciai-pun szöveg mögé) rejtett mondandójára, amit az írnok halála után is fel lehet fedni. Kicsit megkésve ugyan, de éppen ezt tettük!

Most pedig jöjjön a visszafelé olvasat:

   

11     LAPyrgi-Cfotó

aLÁ

10     MBKKHMKTNSITBB

íM BuKiK Ha Mi KöTNé SaJTóBa' Bo-

09     MLASAMLTNSWMLA

MoL A SÁM aLaT eNYéSZVe MáL Á-

08     RBQ MIBRRKHR

RBoC MI BáR öRöK Ha íRá-

07     IB III SLSTNSIKLML

JáBa' 3 SZóLáSTaN-SZIKLa Mi áL

06     IDBSRATRTSUKWT

IDő BeSZéRe ÁTíRT SZóVa' Ki Vá'Tó-

05     NBWTBBANTMBSMS

N BőVíT BáBÁ' iNTő MiBe' SZáMoS

04     HBZHRIBAIRSIK

HiBáZ Ha iRáLYáBA' ÍRó SuLYKo-

03     LUKLMSNLWAIRBT

LVa éKeL MáS NYeLVű ALJRa BeTa-

02     NTISAWLUPSAZA

NíTI SZAVaLVa BeSZe AZ A

01     SDQRSATRTSULTBRL

SZó DiCSéRő S A TaRTóSULT BíRáL

Alá, ím, bukik, ha mi kötné, sajtóban bomol a sám alatt. Enyészve mál(ik) árboc, mi éber erők húrjában. 3 szólástan-szikla mi áll ide: beszére (beszédre) átírt szóval ki váltón bővít bábál (segít); intő miben számos hibáz: ha irályában író sulykolva ékel más nyelvű aljra, betaníti (betanítja) szavalva; besze: az a szó dicsérő, s a tartósult bírál!

 

A visszafelé olvasat is tökéletesen illeszkedik az egyenes olvasathoz. Újabb három írásszabályt ismerhetünk meg: 1) segít a szó felismerésében a mélyről magas magánhangzóra és fordítva váltásnál a betoldott önhangzó; 2) hibáz aki idegen szavakat sulykolva szavaltat, vagyis papagáj módjára betanít; 3) a beszéd a döntő, a tartósult szó dicséri íróját.

Meg sem próbálkozom vitatni, esetleg, ne adj' Isten!, kétségbe vonni a tudósok által (több változatban) lefordított, állítólag „szemita, pontosabban kánaánita nyelven (mely a héber illetve arámi és ugarita nyelvek közeli rokona) írt” felirat tolmácsolását, noha az „filológiailag bizonytalan a mondattanilag észlelt nehézségek és az alkalmazott szókészlet miatt”. A kánaánita vagy föníciai-pun szöveg léte vagy nem léte nem váltóztat azon, hogy a feliratnak van magyar olvasata, oda-vissza és mint akrosztichon is. A felirat jelkészlete éppen annyira helyénvaló (legitim), mint a ma használt „latin ABC”. Fonetikus írásnál csak a jelek képi értéküktől elvonatkoztatott hangértéke számít, azt pedig valóban egyértelmű volt meghatározni több ismert forrás alapján. Az idézetek az alábbi angol Wikipedia szövegből származnak:

The Phoenician text has long been known to be in a Semitic, more specifically Canaanite language (very closely related to Hebrew, and also relatively close to Aramaic and Ugaritic); hence there was no need for it to be "deciphered." And while the inscription can certainly be read, certain passages are philologically uncertain on account of perceived complications of syntax and the vocabulary employed in the inscription, and as such they have become the source of debate among both Semiticists and Classicists. (Wikipedia)

Egyáltalán nem meglepő hogy a főnicainak tartott feliratnak is van több fordítása. Az alábbi a Paolo Agostini & Adolfo Zavaroni szerző páros dolgozatából, melynek címe: The bilingual Phoenician-Etruscan text of the golden plates of Pyrgi:

To [our] Lady, to ʿAštart. This holy place was made and donated by Thefarie(i) Velianas, who reigns over KYŠRYʾ, in the month of the Sacrifice to the Sun, as a donation to the House [= temple]; and he made [this] effigy, so as to satisfy the wish of ʿAštart , [during] the third year of his kingdom, [in] the month KRR, in the day the divinity is buried. And years [=long life] to the simulacrum of the divinity in its House [= temple], [may its] years [be] as many as these (very) stars.

 


A perugiai határkő

Az 1822-ben talált kőtábla 46 nagyon jól olvasható sort tartalmaz. Feltételezik, hogy a felirat a perugiai Velthina és a chiusi Afuna családok közötti egyezséget írja le egy terület (közös) használatáról. Szó sincs e két családról az alábbi olvasatban, mint ahogy e mondat elején sincs szó arról, hogy Ó-Sin csekket csal adóról!
Szemben a közhiedelemmel, az etruszk írás a Földközi tenger környékén kialakult és elterjedt kép- és vonalas mássalhangzóírásban gyökerezik, ezért teljesen természetes a számok mássalhangzó vázának betűsorként való használata.

Előlap:Perugia pic
EVLAT · TANNA · LAREZVL
EVe' Tó TANúNÁ' aLÁRó E ZuVoLó
AMEFAΧRLAVTN · FELOINAΣE
AMi E VÁGYRóL AVaTNá VELe Ő INAS-E
ΣTLAA8VNAΣSLELEΘCARV
aSZTaLA A FüVöN A SZűZEL ELé ÉCaKA RÜ-
TEZAN8VΣLERITESNΣTEIΣ
TÉZ ANYi Fi VéSZ eLÉRI őT EZeN eSTE IS
RAΣNEΣIPAAMAHENNAPER
íRÁSoN E SIBA' ÁM A HENYéN A PER
XII (12) FELΘINAΘVRAΣARAΣPE
12 éVEL CSÍNYA' Ő URAS A RÁSáBa' É-
RAΣCEMVLMLESCVLZVCIEN
Ri A SZó KÉMé'Ve iLeMeL EZeK éVe eLőZVe KI E'N-
ESCIEPLTVLARV
ÉZő KI ÉP LáTóVaL ÁRU'

Evvel látó tanúnál aláró e zuvoló (mendemondázó)! Ami e vágyról avatná, vele ő inas-e? Asztala (a látó tanúé!) a füvön a szűzzel. Elé éccaka rütéz (elragadtatja magát) annyi fi, vész eléri őt ezen este is. Íráson e sibaj (zsibaj), ám a henyén a per. 12 évvel (évesen) csínnyal ő uras a rásában (gyolcs bő-gatyában). Éri a szó kémélve (kímélve) illemmel – ezek éve előzve – ki elnéző, ki épp látóval árul.

AVLEΣI · FELΘINAΣARZNALCL
Á'Va LESI VELe CSÍNYA' SZÁRaZoN ALaKuL
            ENΣI · ΘII=CII=102={SZáZKéT} · ΘI=CI=101={SZáZeGY} · LΣCVNA · CENV · E
ENYi SZÍ SZüZeKeT SZűZ íGY LeSi KíVáNJA KÉNYÜ' E
PLC · 8ELICLARΘALΣA8VNEΣ
BiLéK FÉLI KeL A RiTYÁLáS A FiÚ-NESZ

Állva lesi, vele csínnyal szárazon alakul ennyi szí (szív). Szüzeket szűz így lesi, - kívánja kényül e billék (pöcs); féli, kell a rittyálás (magürítés), a fiú-nesz (alattomos ürügy).
 
CLENΘVVLΘE
KiLENC VéN GYŰ' LéCE'/LőCSE'
8ALAΣ · ΧIEM 8VΣLE · FELΘINA
FA aLÁ S íGY éJE' íM Fi-VéSZüL E VELe CéLJáNÁ'
HINΘACAPEMVNICLETMASV
HaJiNTSA üKAPó E MŰN JóKaL E'Ti MA ZSiVá-
NAPER · ΣRANCZ LΘII=CII=102={SZáZKéT} 8ALΣTIF
NYA' PER SiRÁNKoZó áLSZüZeKeT Fa aLá eSTIV-
ELΘINA · HVT · NAPER · PENEZΣ Perugia facs
EL CSÍNYA' HŰTő aNA PER BENE űZéS
MASV · ACNINA · CLEL · A8VNAFEL
MÁZo'Va AKi aNYINÁ' KeL EL A Fi Vo'NA VELe
OINAMLERZINIA · INTEM AME
OLYaN ÁMuLó ÉRZüLJöN JA' INTE íM AME'-
R · CNLFELOINAZIA ΣATENE
Re KíLVa ELŐJöN AZ uJASA' TENÉ
TE · SNE · ECA · FELΘINAΘVRAΣΘ
TE' üZeNÉ E'KA' eVEL CSÍNY A CSŰR A SZó-CS-
AVRAHELVTESNE RAΣNECEI
AVaRA' Ha ELVeTE űZNÉ RÁ SZeNYE' Ki EJ-
TESNΣTEIΣ RAΣNEΣΧIMΘΣP
TEZőN eSTE IS íRÁSoN ÉSZ-GYIMőCS SZéP
ELΘVTAΣCVNAA8VNAMENA
ÉLC-UTAS KíVáNJA A FiÚNÁ' MÉN Á'
HEN · NAPER · CICNLHAREVTVΣE
éHEN aNÁ' PER KI KíNáL HARÉ'Va TéVeSZE

Kilenc vén gyűl léccel/lőccsel fa alá s így éjjel, ím, fi-vészül e, vele céljánál hajintsa (dobja meg) ükapó. E műn jókkal ejti ma zsivánnyal per. Siránkozó álszüzeket fa alá estivel csínnyal hűtő anna (adna) per (itt: bíró/elöljáró) – benne (ipar)űzés(!) mázolva! Aki annyinál kel el, a fi volna vele olyan ámuló: érzüljön (mutasson érzelmet), jaj inte (jutányos), ím!, amelyre kínálva előjön az, ujjassal tenné, tej (magömlés) üzenné: elkall (elkopik), evvel csíny a csűr a szó-csavarral! Ha elvette: űzné rá szennyel ki ejtezőn (folyamatos ejtésen) este is! Íráson ész-gyimőcs (gyümölcs) szép élc-utas kívánja, a fiúnál mén áll éhen: annál per ki kínál, harélva (kárálva) tévessze!

Oldallap:
FELΘINAΣ | ATENAZVC | IENESCI · IP
eVEL CSÍNY Á' iS A TÉNY AZ VaK iLYEN EZ KI IP-
AΣPELANE | ΘI · 8VLVMΧ | FAΣPELΘI=CI=101={SZáZeGY}
A' SZéPE' LÁNY ECSeLJe Fi VáLVa íM GYáVA SZéPEL SZűZ eGY-
RENEΘI=CI=101={SZáZeGY}EST | ACFELΘINA | ACILVNE ·
RE NESZeZi íGY EZT AKiVEL CSÍNY Á' AKI eLVeNÉ
TVRVNEΣC | VNEZEAZVC | IENESCI ·
őT VáRVáN ESKüVe' eNYEZE AZ VaK iLYENE ZöKI ÁCSo'-
VMICΣ · A8V | NAΣ · PENON | A · AMA FELΘ
Va MI KéSZ A Fi-Vő iNAS éP E NŐN Á' AMA VELe CS-
INA A8VN | OVRVNI · EIN | ZERIVNACΧ
ÍNA' A Fi-VőN Ő VéR VéNáJa ÉJeN üZÉRI Vo'NA KeGY
AΘI=CI=101={SZáZeGY} VNΧ | VLΘL · IΧ · CA | CEΧAZIΧVΧ | E
A SZűZ GYúLó CSóVáN GYúVaL CSaLi ÍGY oKA' KE' áGYAZ ÍGY ÜGYE

Evvel csíny áll is, a tény az vak, ilyen ez ki ipall (fed) széppel. Lány ecselje (cirógassa) – fi válva (kivételesen), ím, gyáva – széppel szűz egyre neszezi, így ezt, akivel csíny áll, aki elvenné őt várván esküvel, enyezze (enyelegjen vele). Az vak, ilyennel zöki (löki), ácsolva mi kész. A fi-vő inas épp e nőn, áll ama vele csínnal. A fi-vőn ő vér vénája. Éjen üzéri volna kegy, a szűz gyúló csóván gyúval (gyutaccsal) csali. Így okkal kel, ágyaz így ügye!

Egy kis statisztika: A felirat 241 szavában 234 magánhangzó van a 432 mássalhangzóval szemben. Ez a 35:65 v:c arány beszédre túl keménynek, hacsak nem lehetetlennek teszi a nyelvet. Az olaszban ez az önhangzó:hangzó arány 1:1, nem csoda, hogy olyan dallamosnak hangzik. Az alkalmazott kihagyásos írásmódszer által kihagyott 208 magánhangzót visszatöltve, az etruszk (magyar) beszélt nyelv a 442:432 (picivel több mint 1:1) magánhangzó:mássalhangzó arányával ugyanolyan melodikussá vált mint az olasz nyelv.
  
Nézzük most meg szóról-szóra az írnok melyik magánhangzókat hagyta ki az első négy sorban:

            EVe' Tó TANúNÁ' aLÁRó E ZuVoLó
AMi E VÁGYRóL AVaTNá VELe Ő INAS-E
aSZTaLA A FüVöN A SZűZEL ELé ÉCaKA RÜ-
TÉZ ANYi Fi VéSZ eLÉRI őT EZeN eSTE IS

A -val/-vel képzőpárt (kiejtve -va/-ve) elegendő csupán egy V-vel jelölni hiszen egyértelmű, hogy melyik követi az E mutatószót. A magánhangzó harmonizálásból következik, hogy a LÁTó Á önhangzóját csak mély önhangzó követheti, csakúgy mint a következő szóban, ám itt fontos kiírni a záró önhangzót (az L-t nem ejtjük) mivel az meghatározza a szó mondatbeli szerepét. A következő szó ugyanazzal az írott betűvel kezdődik mint amivel az előtte lévő befejeződik, ezért felesleges kiírni. A zuvoló szó önhangzóit felesleges kiírni mivel mássalhangzó-vázába csak ez az egy szó illik bele. A második sorból kihagyott önhangzók visszapótlása magától értetődő, egy első osztályos tanuló is képes lenne rá. A harmadik sor első szavát jobb lett volna A-val indítani, de így sem lehet kétség, hogy asztal szavunk itt az írott kőoszlopra vonatkozik, amit magas hangon sztélének mondunk. Nem nehéz rájönni, hogy ez az asztal a szűzzel hol állhat, hogy eténként mi játszódhat le előtte.

Az i mint közép hang követi az A-t az AMi és az ANNYi szavakban.

Az írnok megkönnyíthette volna az olvasó dolgát ha mindenütt kiírja az első önhangzót és az utolsót is ha az módosítja a szó mondatbeli szerepét, de ne feledjük: a visszafelé olvasatot is szem előtt kellet neki tartania. Mivel mássalhangzókat nem hagyhatott el, az értelmes visszafelé olvasatot csak az önhangzók kiírásával vagy éppen kihagyásával tudta biztosítani! És ezt felülmúlhatatlan hozzáértéssel tette, amint azt a fenti sorok visszafelé olvasata mutatja:

   

SIET SZeNYeZET JóRa ELSőÜ' FiNYÁ' aZÉ' T-

URÁ' KeCSEL ELőZ S ANYáVá FA' ALa TeSZi

ÉSZ ANYi JÓ éLÉVe' iNT VALóRa GYÁVa-E MA

eLé ÜZÉR ÁL A NYaNYÁT TALá'Va E'

A ' hiányjel a j, l és ly (melyet több tájegységben l-nek ejtenek) helyett áll, melyeket a beszélt nyelvben általában nem ejtünk (evve) vagy beleo'vasztunk az előtte lévő magánhangzóba, találva helyett taláva, el helyett e' (kissé megnyú'tott e).

A sírfeliratok elemzésével szerzett tapasztalatok alapján jogosan feltételezhetjük, hogy ez a felirat is akrosztichon. Valóban az! Íme a sorkezdő és záró betűk alkotta szöveg:

Előlap:

E AΣTR XII=12={TiZeNKéT} REAEPC 8HNEMORTATEH

E ASZTa'Ra TűZNé KiT REÁ ÉP KoFa Hí NÉMa ŐRT Á'T ÉHe

LEVΣRENV LEΣ EAVFSLEEΘIPAE

eLEVe SeRÉNYÜ' LES E A'Vó ViZSLáÉ-E CSIBA E'

Oldallap:

FAIAΘFRAATVIVNAIOZAVCE

VAJ Á'CáVa' uRA' ÁTÚJu'VáN A JÓ aZA' VaK-E

ΣCPEΧΘI=CI=101={SZáZeGY}TAECCΘVNΘNNXΧAΧE

SZóKéPE' íGY SZűZ eGYúTA' E KaKuCS VoNCáN NaGY GYAGYa E

E asztalra tűzné, kit reá épp kofa hí. Néma őrt állt éhe, eleve serényül les e, alvó vizsláé-e 'csiba el!'? Vaj álcával ural átújulván, a jó azzal vak-e? Szóképpel így szűz egyúttal e kakucs (rövidlátó) voncán.* Nagy gyagya e.

* vonc: voncalékvonszolt valami, különösen a vadászoknál, dögrész, zsiger stb. melyet földön vagy havon oly czélból vonczolnak, hogy bűzén rókát, farkast vagy más dúvadat bizonyos helyre csaljanak. CzF

Ugyanezek az akrosztichonok visszafelé olvasva:

Oldallap:

EXAXXNNΘNVΘCCEAT{SZáZeGY}XEPKΣ

EGY AGYa áGYáN iNTSe NőVe' CSaK KÉ' A TuSáZó áGYüGYE BéKéS

ECVAZOIANVIVTAARFΘAIAF

E Kő VÁZOLJa ANYi ÚJ ÚTA' A RoVó CSALJa AVa'

Előlap:

EAPIΘEELSFVAEΣEL VNERΣVEL

É' A BICE ELűZVe aVA' ÉSZ ELeVe NYER SZíVEL

HETATROMENH8 CPEAER{TiZeNKéT}RTΣAE

Ha E TÁTóRa Ő MÉN Ha FéKéBE' A ERő TüZéN KiTaRTáSA' É'

 

Egy agya ágyán intse: nővel csak kéj a tusázó, ágyügye békés. E kő vázolja annyi új úttal, a rovó csalja avval. Él a bice (nyomorék) elűzve, avval ész; eleve nyer szívvel, ha e (száj)tátóra ő mén, ha fékében a' erő tüzén kitartással él.

A teljes felirat visszafelé olvasva, kezdve a sztélé (asztal!) oldalán:

Oldallap:

 

E | XVXIZAXEC | AC · XI · LΘLV | XNV ΘL{SZáZeGY}A

EGYÜ' íGY IZó ÁGYÉKA' Ki GYúJa eLCSaLVa íGY NőVe' CSaLó SZűZ GYA-

XCANVIREZ | NIE · INVRVO | NU8A ANI

GYa KAN ÚJRa E ZeNéJE JöN ÚR VONu'Va FA' ANYI

ΘLEF AMA · A | NONEP · ΣAN | V8A ΣCIMV

CSeLÉVe' AMA A NŐNÉP őSANYáVa' FiA SoK IMáVa'

ΘA · ICSENEI | CVZAEZENV | CΣENVRVT

CSA' ÍKeZE NEJ Ki VaZA' EZEN VaK SZENVéRe VéT

· ENVLICA | ANIΘLEFCA | TSE{SZáZeGY}ENER

E NőVeL LYuKA ANYI CSeLÉVe' KA'T eZE' SZűZ üGYE NYER

{SZáZeGY}LEPΣAF | XMVLV8 · IΘ | ENALEPΣA

SZűZ üGYeL E PoSZÁVa' íGY áMULVa Fi ICÉN ÁL ÉP S A

PI · ICSENEI | CVZANETA | ΣANIΘLEF

BaJ ÍKeZi E NEJ Ki ViZSÁN E TÁS ANYI CSeLÉVe'

Együl így izzó ágyékkal, ki gyúja (gyújtósa) elcsalva így nővel. Csaló szűz, gyagya kan, újra e zenéje. Jön úr vonulva, faj annyi cselével ama. A nőnép ősanyával, fia sok imával csal, (hogy) íkezze (ékezze) nej. Ki vazall(us), ezen vak szenvére (vegyes érzelmére) vét. E nővel lyuka annyi cselével kajt (kutat), ezzel szűz ügye nyer. Szűz ügyel e poszával (satnyával), így ámulva, fi iccén áll épp s a baj íkezi (ékezi): e nej, ki vizsán e táss (társ) annyi cselével.

Előlap:

EΣVTVERAHLNCIC · REPAN · NEH

E SUTáVa' ÉRi A HáLa NeKI Ki eRE BÁNó NÉHa

ANEMANV8AANVCΣATVΘLE

A NEM ANYáVa' FA' A NőVe' Ki SATU' CSeLE'

PΣΘMIXΣENΣAR ΣIETΣNSET

BőSZíTSe/BúSíTSa MI íGY SZENY SARa S iLYET SZíNeZ E Tű-

IECENΣAR ENSETVLEHARVA

JE KÉNYeS ARa E NéZETéVeL E'HÁRU' A

ΘΣARVΘANIΘLEF · ACE · ENS · ET

CSuSZA RUTYÁ' aNYI CSeLÉVe' A KÉ' E'NéZő E T-

ENETAΣ AIZANIOLEF · LNC · R

ÉNYE' TÁS A JóZAN JÓ eLEVe LáNYoK R-

EMAMETNI · AINIZRELMANIO

ÉMÁ'Ma E TaNúJa ÁLJoN ÍZéRe ÉLeMe ANYi JÓ

LEFANV8A · LELC · ANINCA · VSAM

eLÉVe' A NőVe' FA' LELKe ANYINaK A VáZ ÁM

ΣZENEP · REPAN · TVH · ANIΘLE

SZüZEN ÉP eRE BÁNó TéV Ha ANYI CSeLE'

FITΣLA8 {SZáZKéT} LZCNARΣ · REPAN

VITa SZóL A Fi SZüZeKeT aLáZ KiN A RoSZ RÉPA NY-

VSAMTELCINVMEPACAΘNIH

ÚZ A MeTÉLő KÍN VáM E BAKA' CSa'NI H-

ANIΘLEF · ELΣV8MEIX · ΣALA8

A NYITJa eLEVe ELSőÜ' FéME ÍGY iS ALAFa

EΘLVXNVΘNELC

ECSeLVe uGYaN ViCeN ÉLi Ki

 

E sutával éri a hála, neki ki erre bánó néha. A nem anyával faj, a nővel ki satul (itt: önkielégül) csellel, bőszítse/búsítsa mi így szenny sara, s ilyet színez e tűje. Kényes ara e nézetével elhárul a csusza, rutyál (fecseg) annyi cselével a kéj. Elnéző e ténnyel táss (társ), a józan jó eleve. Lányok rémálma, e tanúja, álljon ízére éleme (életfolyama) annyi jó elével (elődjével). A nővel faj lelke annyinak a váz (rongyokból készült utánzat), ám szüzen épp erre bánó tév(edés), ha annyi csellel vita szól. A fi szüzeket aláz, kin a rossz répa nyúz, a metélő kín vám e bakkal! Csalni, ha nyitja eleve elsőül, féme (csillogása) így is alafa (jutalom), ecselve (közösülve) ugyan, (de) viccen (pajkosan) éli ki!

ΣENV8AΣLAΘRALCILE8 · CLP
SZENYÜ' FASZaL A CSóRé ÁL KI eLÉ Fi KeLeP-
E · VNEC · ANVCΣL · {SZáZeGY}· {SZáZKéT} · IΣNE
E' ViNÉK ANYi VaK SZóLáS űZ íGY SZüZeKeT IS NÉ-
LCLANZRAΣANIΘLEF · IΣELVA
LKüLe LÁNY ZáRÁSA' aNYI CSeLÉVe' IS ÉL aVA'
  
Szennyül (szennyesül) fasszal a csóré, áll ki elé fi. Keleppel vinnék, annyi vak szólás űz így szüzeket is, nélküle lány zárással – annyi cselével – is él avval!

 
VRALVTLPEICSE
ÚRA' aLVóT LePE' ÍKeZE-
NEICVZLVCSELMLVMECΣAR
N E LYuKáVa' ZüLVe KöZELeMüLVe íME KéSZ ÁRu
EPΣARAΣARVΘANIΘLEF{TiZeNKéT}
ÉP SARAS ÁRuVa' CSA'NI CéL E ViTáZóN Ke'Té-
REPANNEHAMAAPIΣENΣAR
Re ÉP A NőN E HÁMA' A BaJ S E NáSZÁRa
ΣIETΣNSETIRELΣV8NAZET
SIET SZeNYeZET JóRa ELSőÜ' FiNYÁ' aZÉ' T-
VRACΘELELSΣANV8AALTΣ
URÁ' KeCSEL ELűZi SZÁNVa FA' ÁLTaSa
EΣANIOLEF · NTVALRXAFEMA
ÉSZ ANYi JÓ éLÉVe' iNT VALóRa GYÁVa-E MA
LVZERAL · ANNAT · TALVE
eLé ÜZÉR ÁL A NYaNYÁT TALá'Va E'
  
Úrral alvót lepel ékezzen! E lyukával züllve, közelemülve (közelemként), íme, kész áru. Épp saras áruval csalni cél e vitázón, keltére épp a nőn e hámmal a baj s e nászára siet szennyezett. Jóra elsőül finnyál (finnyáskodik), azé(rt) turál (tréfál), keccsel elűzi, (de) szánva faj áltassa. Ész annyi jó élével int valóra, gyáva-e ma? Elé üzér áll, a nyanyát találva el.

A kőoszlop felirata egy ésszerűen megszerkesztett szöveg, az egyenes és a visszafelé olvasat, valamint a sorok kezdő és záróbetűi oda-vissza olvasva összefüggő gondolatsort alkotnak. Nem dolgunk ítéletet mondani a felirat erkölcsösségéről, itt csupán a szöveg gondolati egysége számít, ez bizonyítja ugyanis az olvasat helyességét és létjogosultságát. Az egyenes olvasat 245 szavát az akrosztichon és a visszafelé olvasat 335 szóval növelte, ami így számszerűleg is már elég hosszú szövegnek bizonyul módszerem helyességének a bizonyítására. A tény, hogy ez a 335 új szó mint tükörolvasat és akrosztichon egészíti ki az egyenes olvasatot, megtöbbszörözi ezeknek a szavaknak súlyát. Ilyen bravúrt semmilyen beleolvasással nem lehet létrehozni, ha az nincs benne az eredeti szövegben. Ezek az olvasatok a felirat egyszerű átírásai: a kihagyásos írásmódszerrel kőbe vésett feliratot átírtam mai helyesírásunk szabályai szerint, csupáncsak visszapótolva az eredetiből kihagyott magánhangzókat és a beszélt nyelvben nem ejtett, így a fonetikus írásban nem jelölt vagy egybeolvadt mássalhangzókat.
A feliratban nincsenek írásjelek, a szavakba és mondatokba tördelést az ésszerűség vezényelte, ebben csupán a szólamelválasztó jelek segítettek. Ezeket kivétel nélkül mindkét irányba figyelembe vettem.
A rovásemlékeinkben alkalmazott kihagyásos írásmódszer egyes szabályait, pl. a hangrendváltást (magasról mélyre és fordítva), a szóvégi magánhangzó kiírását, az etruszk írnokok csak ritkán alkalmazták, mivel náluk elsődleges követelmény volt, hogy a szöveg oda-vissza olvasható legyen, még ha ezzel meg is nehezítették az olvasó dolgát. Az azonban nem zavarta őket, hogy így egyes feliratoknak több olvasata is lehet, sőt néha egyenesen erre játszottak.
A kőoszlop felirata nem a perugiai Velthina és a chiusi Afuna családok közötti egyezség, melynek minden betűjét be kellene tartani, mégis a szöveg elégé egyértelmű és alaposan körüljárja a témát. A téma eleve a kőoszlopon volt, egy nagyon kívánatos nőt ábrázoló szobor formájában, sok kamasz nemi ösztöneit felcsigázva. Ez adta az ötletet írnokunknak, hogy hogyan lehetne csellel a gyagya fiúkat kielégíteni és egyben a bukott lányokat férjhez adni.
 
És íme a kőoszlop fordítása/értelmezése/magyarázása Jeff Hill: CORPVS INSCRIPTIONVM ETRVSCARVM (NOVVM) című gyűjteményéből, a 4538. számú felirat:

01      EURAT • TANNA • LAREZUS

EU RAT TANNA LA(RISUS) REZUS

Eu! Notice! In-the-council, Mr.-Tanna, Mr.-Laris Rezu's (son) (says):

02      AMEVAChRLAUTN • VELThINAS • E

AME VAChR LAUTN(ASE) VELThINAS

There-is an-agreement-ritual, the-family of-Mr.-Velthina,

03     STLA • AFUNAS • SLELEThCARU

E|ST LA(UTNASE) AFUNAS SLELETh CARU

be|tween, the-family of-Mr.-Afuna. In-the-property: lands,

04      TEZAN • FUSLERI • TESNSTEIS

TEZAN FUSLERI TESNS TEIS

huts, crops, beasts those.

05     RASNES • IPAAMAFENNAPER

RASNES IPA AMA FEN NAPER

In-the-Etruscan-way itself there-is useful hectares

06     XII • VELThINAThURAS • ARAS • PE

XII VELThINAThURAS ARAS

12 of-the-Velthina-family. Ofploughland,

07     RAS • CEMULMLESCULZUCI • EN

PE|RAS CEMULM LESCUL ZUCI

of-unde|veloped-land, andalso-of-pens-of-animals, ofirrigation-chanels consisting,

08     ESCI • EPLTULARU

EN|ESCI EPL TULARU

ext|ending-to to-the-divinelyregistered borders (belonging)

09     AULESI • VELThINASARZNALCL

AULESI VELThINAS ARZN(I)AL

to-Mr.-Aule, Mr.-Velthina's (and) Mrs.-Little-Arthni's

10     ENSI • ThII • ThIL • SCUNA • CENU • E

CL|ENSI ThII ThIL SCUNA CENU

s|on. Here-and-there (is a) fruittree orchard (within)

11     PLC • FELICLARThALSAFUNES

E|PLC FELIC LARTh(I)ALS(I) AFUNES(I)

both-the-divinely-registered and-also-the-traditional (borders) (belonging) to-Mrs.-Larthi's -- Mr.-Afune --

12     CLEN • ThUNChULThE

CLEN(SI) ThUNChULThE(I)

son. The-Goddess-Thunchulthei,-Goddess

13     FALAS • ChIEM • FUSLE • VELThINA

FALAS ChIEM FUSLE (IN) VELThINA

Of-Ancestors three-also chambers-for-use-of Velthina

14     FINThA • CAPE MUNICLET • MASU

FINThA CAPE MUNICLET MASU

spirits takes. In-thesarcophaguses (will be) priests.

15     NAPER • SRANC • ZL ThIIFALSTI • V

NAPER SRAN CZL ThII FALSTI

(There-are) hectares (forcrops) (and) vegetable-gardens eight, one building.

16     ELThINA • FUT • NAPER • PENEZS

V|ELThINA FUT NAPER PENEZS

Mr.-V|elthina six hectares grants-to

17     MASU • ACNINA • CLEL • AFUNAVEL

MASU ACNINA CLEL AFUNA

the-priests, the-same of-his Mr.-Afuna,

18     ThINAMLERZINIA • INTEMAME

VEL|ThINAM LERZINIA INTE

and-Mr.-Vel|thina-also flaxfor-clothing, household provisions,

19     R • CNL • VELThINA • ZIA SATENE

MAME|R CNL VELThINA ZIA SATENE

fodd|er. Of-his Mr.-Velthina ten square-paces

20     TESNE • ECA • VELThINAThURAS • Th

TESNE ECA VELThINAThURAS

of-wild-land: see the-Velthinafamily's

21     AURAFELUTESNERASNECEI

Th|AURA FELU TESNE RASNE CEI

s|toreroom! Mr.-Felu Tesne inthe-Etruscan-way three

22     TESNSTEISRASNESChIMThSP

TESNS TEIS RASNES ChIMTh

of- huts -those, in-the-Etruscan-way also-in-the-three

23     ELThUTASCUNA AFUNA MENA

SP|ELTh UT(US)A SCUNA AFUNA MENA

agre|ements ownership inrespect-of-the-fruittree (orchard(s)) cedes, offering

24     FEN • NAPER • CICNLFAREUTUSE

FEN NAPER CI CNL FARE UTUSE

of-any hectares three his ploughland ownership.

 

Oldallap:


01     VELThINAS

VELThINAS

Mr.-Velthina's

02     ATENA • ZUC

ATENA

farm

03     I • ENESCI • IP

ZUC|I ENESCI

consist|ing (of land) extending-to

04     A • SPELANE

IP|A SPELANE

tho|se underground-rooms

05     ThI • FULUMCh

ThI

there

06     VA • SPELThI •

FULUMCh|VA SPELThI

collections-of-sto|nes = walls, heaps-of-firewood,

07     RENEThI • EST

RENEThI

any-of-the-things-on-the pastures.

08     AC • VELThINA

(R)EST|AC VELThINA

And-also-the|-house Mr.-Velthina,

09     ACILUNE •

ACILUNE

(and) the-storage-jugs,

10     TURUNE • SC

TURUNE

(and) the-borders,

11     UNE • ZEA • ZUC

SC|UNE ZEA

ce|des; moreover,

12     I • ENESCI • ATh

ZUC|I ENESCI

consist|ing (of land) extending-to

13     UMICS • AFU

ATh|UMI(E)CS(I)

to-Mr.-Ath|umie's-(place)-also.

14     NAS • PENThN

AFU|NAS

Mr.-Afu|na's

15     A • AMA • VELTh

PENThN|A AMA

markingsto|ne is

16     INA • AFUNA

VELTh|INA AFUNA

Mr.-Velth|ina (and) Mr.-Afuna

17     ThURUNI • EIN

ThURUNI EIN

together-ownership for,

18     ZERIUNA • CL

ZERI UNA CL

made by-both this

19     A • ThIL ThUNCh

A ThIL

there

20     ULThL • ICh • CA •

ThUNCh|ULTh(EIA)L ICh CA

of-the-Goddess-Thunch|ulthei,-Goddess-Of-Ancestors, as these

21     CEChA ZIChUCh

CEChA

sacred-hymns (=CARMINA?)

22     E

ZIChUCh|E

there-was-a-writ|ing.

 

 

A Cortona bronztábla

 

Ez az 1992-ben megtalált és 2000-ben publikált, mintegy kétszáz szavas* – s így a harmadik leghosszabb ismert – etruszk szöveg (i. e. III/II. sz.) egy szerződés vagy egyezség, amely egy bizonyos Pètru Scèvas és a cortonai Cušu fivérek között köttetett.” - állítja Simon Zsolt zsinórban a tudományos állásponttal.

* Valójában 200 szólam, de egyenes olvasatban – Simonék csak erről tudnak! – 450 szó, míg a felirat összes lehetséges olvasata több mint 1700 szó! A kihagyásos módszerrel írt feliratban, a magánhangzók úgy lettek elhelyezve, hogy az előttük és mögöttük lévő betűk is értelmes olvasatot adnak, és természetesen mindezek az így kapott betűsorok, és az eredeti betűsor is, oda-vissza olvasandók. A felirat ezek mellet még kétoldali akrosztichon is. Az etruszkok az ilyen mesterműveket tartották érdemesnek szilárd felületre írni, ezért csak az ilyenek maradtak fenn az utókor számára. Erre a titokra az etruszkológia eddig még nem jött rá.

Két különleges jel:

Retrograde Lettershape Ǝ = E. (csupán kiemeli a mássalhangzót melyre néz) és

Strange Lettershape ʃ -- . Valójában a korrektúrában máig használt új bekezdés jele.

Cortona A pictCortona A facs

Első oldal:
01 ET . PƎTRVIΣSCƎFƎΣƎLIYNTΣ . F
     E'Ti BETűRe VISZáZiK E VÉSZEL IGéNYT iS óV
02 INAC . RESTMC . CENV . TƎYRΣAR . CVS
     JóNAK REZe'Te Mi Ki-KENVe TÉNYé CéGéReS ÁRu Ki ViZS-
03 YOVRAΣ . LARISA[LC]SVTA . PESC . SPAN TETƎNOVR
     Ga ÓVóRA S áL ÁRuJa aZAL Ki ZuVaTA' PEdZi Ki ZaBÁN TETÉN Ő VaRá-
04 SA . ΣRAN . ΣARC . CLOIITƎRSNA . OVI . SPAN OI . ML
     ZS A SoRÁN aSZÁ'Ra Ki KeLŐ JaJT ÉReZ aNÁ' Ő VaJ ZaBÁN OLY MáLé
05 ƎΣIF OIC . RAΣNACII[NFYII]NNI . PES . PƎTRVΣ . PAF
     ESéLYéVe' OLYiK RÁSZo'NA KI I[Ni VíG JöJö]N iNI éP EZ eBE' iT RaVaSZ BA' aV-
06 AC . TRAV LACTIYR . TƎN[Σ]VRCTƎNΘA[] . ZA CINATPR
     A' Ki TuRÁ'Va LAKoT JoGáRa TÉNY-SiVáR KiT ENi CSA' íZ A KÍNÁ'T BoR-
07 PNISERAC . ZAL[SIX] CΣ . ƎSVE RECYSYΘVΦΣVM . P
     Ba' aNYI íZE' RÁ Ki íZ ALá KiSZí EZ ePeSVE REKeG iZeG CSÚFoSU' íM éP
08 ES . PƎTRVΣTA . SCƎV[AΣ] NVΘANATVRLARTPƎTR
     EZ eBE' iT RaVaSZ TÁ' íZeKE' V[ÁSó]N ÚTJÁN A TÚRaL ÁRTó éP E TöR-
09 VNI . ARNT . PINI . [L]ART . [CT]PI . LVSCE . LARIS . SALINI . F
     VéNYI ARáNYáT BaJo'NI aLÁíRóT [KöTi] BaJ eLeVe eZeKE' LÁRIZ aZAL INI óV
 
Ejti betűre, visszázik (oda-vissza olvasatot készít) e vésszel, igényt is óv. Jónak rezelte (hazudása) mi kikenve tényé: cégéres áru, ki vizsga óvóra s áll áruja azzal, ki zuvattal (rágalmazással) pedzi ki zabán. Tettén ő varázs a során. Aszályra ki kellő jajt (fájdalmat) érez, annál ő vaj zabán oly málé? Esélyével olyik (némelyik) rászólna, ki inni víg: – jöjjön inni! Épp ez ebben itt ravasz. Baj avval ki turálva (csevegve) (jól)lakott jogára tény-sivár, kit enni csal íz, a kínált borban annyi ízzel rá, ki íz alá kiszí (lopótökkel). Ez epesve (epedezve) rekeg (krákog), izeg(-mozog) csúfosul, ím. Épp ez ebben itt ravasz: tál ízekkel v[ás]ón, útján a túrral (ételtorlással) ártó. Épp e törvényi arányát bajolni (bajosnak találni) aláírót köti baj, eleve ezekkel láriz (lári-fáriz), azzal inni óv.

 
10 ƎTNAL LART . FƎLARA . LARΘALISALART . FƎLARA .
     E TaNAL áL ÁRTó VELe ARA aLÁíRó CSAL ÍZ ÁL ÁRTó VELe ÁRA
11 AVLESA . FƎL . PYMPYPRYIY . AVLE CƎL ATINA . SƎ
     AVaL E ZA' VELe BőGő íM BőG BeRúGIG AVa' LÉ Ki E LATINÁ' íZE'
12 TMNAL . ARNZA . 8ƎLΣNI . FƎLΘINAL . FƎL . LYISNA
     TöMéNY ÁL ARaNYoZA FELé SZó'NI VÉLi CSÍNYAL eVEL eLéG JóZaN Á-
13 LVSCE . FƎL YSLNA . NY8RESA . LARV . SLANZV . LARZ
     LVa íZeKE' VÉLi iGaZoLNÁ iNGe FaRÉ aZA' LÁRVa íZ áLÁN áZVa aLÁ RáZa
14 ALARTLEFƎLAFEΣ ARNT . PƎTRV . RAV8E ƎPRV
     ÁL ÁRTó LÉVEL A VÉSZ ÁRNYáT éP E'TűRVe uRA' VőFÉ' E BoRáVa'
15 Σ . AMEZƎLΧE . CVSV LARISAL . CLENIARC . LARIS
     S A MÉZ-ELeGYE' KöVeZVe áLÁRa ÍZ ÁL Ki éLEN JÁR Ki LÁRIZi-
16 CVSV . TARISALISALA RIZAC CIAN . IARISAL . PƎTR
     K ViZSáVa' TÁRJa aZAL IZó ÁL A RaJZA' Ki KaJÁN JÁRJa aZAL BETű Ró-
17a V . SCƎ[FA]Σ RNTLEI .
       Va eZeKE' [óVÁ]SáRa iNTő LELJe
  
E tannal áll ártó, vele arra aláíró csal, íz áll ártó vele. Ára avval e zaj, vele bőgő, ím, bőg berúgig (berúgásig), avval lé, ki e latinnál ízzel tömény áll, aranyozza. Felé szólni, véli csínnyal, evvel elég józan állva: ízekkel, véli, igazolná: inge faré (nyomorúság), azzal lárva, íz állán ázva, alá rázza. Áll ártó lével a vész, árnyát épp eltűrve ural vőfély e borával s a méz-eleggyel kövezve (megkövülve) állára íz áll. Ki élen jár, ki lárizik (lárifárizik) vizsával (oda-vissza olvasandó írással), tárja azzal izzó áll a rajzzal. Ki kaján járja, azzal betű, róva ezekkel óvására, intő lelje.

 
17b                         PƎTRVΣ . PVIA
                     BETű RaVaSZ, BUJA
 
Betű ravasz, buja

   

18 CEN . ZIC . ZIΧVΧE . SPARZƎΣTIΣ . ΣAZLEIΣ . IN
     KÉN iZIK / KÉNY áZIK - íZ ÍGY ÜGYE' / űZ ÍGY ÜGYE' - íZ BÁR íZESíT IS / ZaBÁRa eZE' SZíT IS - SZÁZ LEISZa / SZÁ' íZLELJe iS - INi
19 ΘVΧTI . CYSVΘYRAΣ . SYΘIV . AME . TALSVΘIFE
     CSéVe GYű'TI / INCSéVe' GYú'TI - Ki iGaZáVa' CéGéRe A SZó / Ki GaZ ViCSoG RÁ SZó – ZúG iCéJéVe' A MÉ' / ZúGaTJa JóVa' A ME' - iTALoZó ViC JaVa E [NÁSZ] / Tő-ALa'Zó ViCeIVE' [iNAS]
20 NAΣ . RATMOYΧT . CEΣY . TLTELTƎI . SIANΣ . SPA
     iRAT MÖGé üGYéT KESZeG íTéLeTEL íTÉ'Je ZaJA' iNaS ZaBÁ-
21 RZƎTE . ΘVPSALT . ZIC . 8RATVCE . CVSVΘYRAΣ . LA
     Ra íZ-ÉTE' CSóVa PőZS ALaT iZIK FuRA TŰKE' KáVáZVa CSiGáRA S oLA'-
22 RISALISFLA . PƎTRVΣC . SCƎFAΣ . PESΣ . TARΧIAN
     Ra ÍZ ALJaZVa iLA éP ETRUSZK íZeKE' VÁS eBE' íZeS TÁRGYaLJA íNY-
23 EΣ CNLNVΘE . MALEC . LARTCVCRINALAYSISA .
     ES Ki NYeLNé ViCE' MÁLÉ Ki áLÁRa iTóKáVa' KöRéJe NYÁLA' GuZSaLYoZA
24 ZILAΘ MEΧL . RAΣNAL .[LA]RISCƎ LATINALAY
     ZILA' CSoMó EGYüL uRASaN ÁL áLÁRa ÍZeKE' iLATa JöN ÁLAGa
25 SACLANC . ARNT LVSCNL[A]8NΘAL . CLANC . LARZ
     ZÁKLa ANaK A RoNTó LeVe ZeKéN LAFaNC ÁL aKLÁNaK aLÁRáZ-
26 A . LART . TVRMNA . SALIN[ CCIHLƎTTLƎV . PTRVP8VTI]
     A áL ÁRTó TÜReM aNÁ' aZA' áLJoN [ Ki Ki IHLETéT eLEVe BoToRU' éP FÚ'TJa

Kén izzik, kény ázik. - Íz így ügyel, űz így üggyel. - Íz bár ízesít is, zabára ezzel szít is. - Száz leissza, száj ízlelje is! - Inni cséve gyűjti, incsével (incselkedésével) gyújti (gyújtja). - Ki igazával: cégére a szó; ki gaz: vicsog (vicsorog) rá szó! - Zúg iccéjével a mély, zúgatja jóval a mell. - Italozó vicc java e nász, tő-alajzó* vicceivel inas.** Irat mögé ügyet keszeg (sovány) ítélettel ítélje zajjal inas. Zabára íz-étel csóva pőzs (rőzse) alatt izzik fura tűkkel kávázva csigára s olajra íz aljazva illa ép etruszk ízekkel vás(ik). Ebben ízes tárgyalja, ínyes ki nyelné, viccel málé ki állára itókával köréje nyállal guzsalyozza (fonogatja). Zilaj (szilaj) csomó együl, urasan áll állára, ízekkel illata jön, állaga zákla (sületlen tészta), annak a rontó leve zekén lafanc (rongyos) áll, aklának (foltnak) alárázza. Áll ártó türem (csomó) annál, azzal álljon ki, ki ihletét eleve botorul épp fújtja.

   

* ALANY, (al-any) fn. tt. alany-t, tb. ~ok. Újabbkori szó. 1) A mondat azon része, melyről valami igenlőleg v. tagadólag, tiltólag vagy parancsolólag állíttatik (subjectum dictionis), alapszó, alapfogalom, pl. ezen mondatban: Az Isten mindenható, alany: az Isten. 2) A bölcsészetben, bölcselkedő vagy működő személy, a mûködés alapja, mint a tárgy ellentéte. 3) A kertészetben azon alapcsemete, melybe a nemesítés történik vagy történt; másképp: ALAJ. Mindenütt alap értelmű.” CzF Itt: szótő/gyök, amihez oltva vagyis ragasztva/ragozva képezünk új szavakat.

** Ezek az összetett mondatok ravaszul úgy készültek, hogy az első rész alternatív olvasata adja a mondat második részét!


 
A bronzlemez egy nyolcada hiányzik, ennek ellenére a hiányzó hét félsor betűit sikerült nagy valószínűséggel helyreállítani. Az alábbiakban látni fogjuk, hogy az egyes visszaállított (lila) betűk némelyike 6-8-szoros egymást feltételező és ellenőrizhető összefüggésben illeszkedik a felvetett téma szövegkörnyezetébe.
  
27 PNAL . CLENIA RC . FƎLΧE[LALNMOI VEV CIV XVV]
     éP NÁLa KeL ENi JÁRó Ki VELe üGYE[L ÁLNa íM OLY VEVő KIVe' eGYÜ'Ve RoSZ
28 ΣERCFƎLΧE . CVSVAVLE[VTIDΣRVEN LAVLΣT]
     SZó ÉRi KIVEL üGYE KáVáZVA VeLE [VéT IDőS éRVÉN aLÁVaLó SZíT
29 ANINALCLARIS . 8VLN[TEL CAΣRZƎM ΣORVIIR ΣVP]
     ANYINÁL Ki LÁRIZ FULadNi [íTÉLi Ki A SZóRa eZE' íM SORV JaJRa SUP-
30 RC . LART . PƎTCE . VSLNAL[VI . YR . VA . PƎT . YV . MTAT]
     Ra Ki áL ÁRTó BETűKE' VáZ aLaNYAL [VAJ iGéRe VA' BETű iGéVe' MaTAT
31 INAΘVR . TƎCSINAL . FƎL[ TETTAYTIYRYLVET]
     úJNÁ' CSŰRi íTÉ'KeZő JóNÁL VELe [TETeT AGaT IGeRaGaL eVE' Té-
32 VΣ . LARISC . CVSV . YSLNA[ PECLALVASIAV PICLVRIOT PVT]
     VeS LÁRIZiK Ki ViZSáVa' iGaZoLNÁ[ eBE' KóLÁLVa A ZaJÁVa' éP ~IK-eLVe RáJÖT BUTa
  
Épp nála kell enni járó, ki vele üggyel állna ím. Oly vevő kivel együlve rossz szó éri, kivel ügye kávázva, vele vét idős érvén alávaló, szít annyinál ki láriz. Fulladni ítéli ki a szóra ezzel ím sorv (sorvadás), jajra supra (vessző), ki áll ártó betűkkel. Váz alannyal vaj igére vall? Betű igével matat, újnál csűri, ítélkező jónál, vele tettet aggat igeraggal. Evvel téves lárizik (lárifárizik), ki vizsával igazolná, ebben kólálva (csavarogva), a zajával épp ~ik-elve rájött (hogy) buta.

 
A tábla hátsó oldalára is vésett az írnok: Cortona B
33 AYLESALINT . CYSVAL
     AGuL EZ ÁL INTő Ki iGaZáVAL
34 ZILCI . LARΘAL . CVSVΣ . TITINAL
     ZaJLó KéJ áLARCAL KáVáZVa iS TI'Tó JóNáL
35 LARISALC . SALINIΣAVLESLA . CELTINƎITIS
     áL ÁRuJa aZAL Ki íZ ALá INI SZAVaL E ZILA' Ki ÉL TeJeN EJTi ÍZe-
36 Σ. TARSMINAΣΣ . SPARZA INΘVΧT CEΣY .
     S éTÁRu íZe MIN A SZóSZ ZaBÁRa íZ ÁLJoN CiVóDJa őT KÉSZSéG
37 RATM . SYOIY . SYOIYSA . FƎLΧEΣ . CYSYΣA
     iRAT Mi ZuGOLYiG ZúG OLY iGaZA' VELe üGYÉSZ Ki iGaZSáGoS A-
38 VLESLA . FƎYRVΣ . TTLNIΣ . FƎYRYSLA .
     VaL E ZiLA' VÉLi CéGéRéVe' SZó TeTeL NYISa VELe CéGéR iGaZoLÁ
39 LARΘALC . CELATINAΣAMAL . LARISALC . CƎ
    áLARCAL Ki KE' LATIN A SÁMAL eLÁRuLJa íZALKu Ki E
40 LATINAΣ . ΣTLNAL
    LATINÁ' iS SZó TaLáNYAL
  

Aggul ez áll intő ki igazával:

Zajló kéj álarccal kávázva is tiltó jónál, áll áruja azzal ki íz alá inni szaval. E zilaj (szilaj), ki él tejen, ejti ízes étáru (ételáru) íze min a szósz, zabára íz álljon, civódja (perelje) őt készség. Irat mi zugolyig zúg oly igazzal, vele ügyész ki igazságos, avval e zilaj (szilaj) véli cégérével szó tettel nyissa! Vele cégér igazolá (igazolta): álarccal ki kel, latin a sámmal (támasszal), elárulja ízalku, ki e latinnál is szó talánnyal.
  
Ugyanez a felirat visszafordulva is olvasható:
40 LANLTΣ . ΣANITAL
     aLANYi áLíTáS/aLíTáS SANYÍTó ÁL
39 ECCLASIRAL . LAMAΣANITALEC . CLAΘRAL
     ÉKeKeL A ZaJ uRAL LÁM A SZó ANYIT ALÉ' Ki KuLACSRa ÁL
38 ALSYRYΘLƎV . ΣINLTT . ΣVRYΘLƎF . ALSELV
     ALáZ iGeRaG CSeLÉVe' SaJNáLTaT SZóViRáG CSeLÉVe' ALáZ ÉLVe
37 ASYSYC . ΣEXLƎF . ASYIOYS . YIOYS . MTAR
     AZ iGéZő iGéK SZó-EGYüLÉVe' A ZúGó JÓ' iGéZ iGe JÓ' iGáZ MiT A Ra-
36 YΣEC . TXVΘNIAZRAPS . ΣΣANIMSRAT . Σ
     GoS ÉK TőGYéVe'/TóDJáVa' CSíNJa A ZáRA BíZa SZó SZÁNJa MaZuRÁT SZó
35 SITIƎNITLEC . ALSELVAΣINILAS . CLASILAR
     űZőJéT iLYEN ÍTéLi-E Ki ALáZa E oLVASóJáN ILő A'Zó KeL A ZILA'Ra
34 LANITIT . ΣVSVC . LAΘRAL . ICLIZ
     aLANYÍT IT SZóVáZ VaK LÁTSZóRa ÁLKaL ÍZ-
33 LAVSYCTNILAS . ELYA
     üL A ViZSa iGéKeT NYILAZ E áLaGA'
  
Alanyi állítás/alítás (vélés) sanyító (kínzó) áll ékekkel, a zaj ural, lám a szó annyit alél ki kulacsra áll, aláz igerag cselével, sajnáltat szóvirág cselével, aláz élve az igéző igék szó-együlével (szóegyvelegével). A zúgó (magánhangzó) jól igéz, ige jól igáz. Mit a ragos ék tőgyével/tódjával (toldásával = ragjával), csínja a zárra bízza, szó szánja mazurát (csavargóját). Szó űzőjét ilyen ítéli-e ki alázza e olvasóján? Illő ajzó (zabolázó) kell a zilajra (szilajra), alanyít (alannyá tesz) itt szóváz, vak látszóra áll. Jókkal ízül a vizsa, igéket nyilaz e állaggal.

 
32 [TVP TOIRVLCIP VAISAVLALCEP] ANLSY . VSVC . CSIRAL . ΣV
     TéVéBe' iT OLYRa VaL KI BeVALJa íZ aVaL ÁLKÉP] ANYi LéZeGő VáZáVa' Ki éKeZI uRAL SZóVa'
31 [TEVLYRYITYATTET ] LƎF . LANISCET . RVΘANI
     VeL iGeRaG úJíTGATó TET] eLEVe aLANYi ÍZeKET RUCANI
30 [TATM . VY . TƎP . AV . RY . IV]LANLESV . ECTƎP . TRAL . CR
     uTAT Mi VáG TÉP AVa' RÉGi JóVa'] aL ANY éLeZVe ÉKíTi ÉP TáRAL KöRé
29 [PVΣ RIIVROΣ MEZRΣAC LET] NLV8 SIRALCLANINA
     BÚS íRóJa IVóRa/ÍVóRa ŐSMEZőRe SZÁ' KeLETi] NYeLV Fő íZIRe ALaKuL ANYINÁ'
28 [TΣL VAL NEV DITV] ELVAVSVC EXLƎVCREΣ
     iTaSuL VALóN E'VéRe SZéDÍTVe ]ELeVe AVa' űZVe KEGYeL É'VeKRe ÉSZ
27 [ΣRVVXVIC VEV IOMNLAL ] EXLƎF . CRAINELC . LANP
     SZó-RoVóVa' GYáVa ~IK VEVő JÓ Mi NáLA eL]EGYüL EVe' Ki RÁJöNE iLiK aLANYáBa
  
Tévében itt olyra vall, ki bevallja íz avval álkép, annyi lézegő (lézengő) vázával, ki ékezi ural szóval. Tévvel (tévedéssel) igerag újítgató tett eleve alanyi ízeket ruccanni. Utat mi vág, tép avval régi jóval alany élezve ékíti ép (szó)tárral köré. Bús írója ivóra/ívóra (magvasításra) ősmezőre száll, keleti nyelv fő ízire alakul annyinál, ittasul valón elvére szédítve, eleve avval űzve keggyel élvekre (élvezetekre). Ész szó-rovóval gyáva ~ik vevő, jó mi nála elegyül evvel, ki rájönne illik alanyába.

 
26 [ITV8PVRTP . VELTTELHICC] NILAS . ANMRVT . TRAL . A
     JóTeVő Fő BűVe áRTóB VELe TéT E LéHa ~IK Ki] NYILAZ A NéMa RoVó iT TáRAL A
25 ZRAL . CNALC . LAΘN8[A]LNCSVL TNRA . CNALCAS
     RAL KIN ALaK LÁTSZóN Fő [Á]LNa KöZéVeL TaNúRA KíNÁLóKA' Zú-
24 YAL ANITAL ƎCSIR[AL] . LANΣAR . LXEM ΘALIZ
     ÁL A NYITAL ÉKeZ ÍR[AL] aLANY SÁR eLeGYE Mi CSALIZó
23 . ASISYALANIRCVCTRAL . CELAM . EΘVNLNC ΣE
     A ZIZeGő ALANYIRKáVa' KiTéRő ÁL éKEL AMi E'TSe VéNLáNYoK eSZÉ-
22 NAIXRAT . ΣSEP . ΣAFƎCS . CΣVRTƎP . ALFSILASIR
     N A JeGY RA'Ta SZűZ ÉP SZÁ'Va ÉKeZő KéSVe éRTÉBe' A LáVa ZILA' iZóJáRa
21 AL . ΣARYΘVSVC . ECVTAR8 . CIZ . TLASPVΘ . ETƎZR
     ÁL S A RéGi CSöVeZőVe' Ki E'KöVeTi ARa Fi KéJeZ iTaLA' íZiBe' ViC E'Ti E ZáR-
20 APS . ΣNAIS . IƎTLETLT . YΣEC . TXYOMTAR . ΣAN
     A' BiZ S NYÁJaS iLYET LETiLT éGeSE Ki TuDJa éGŐ MiT ARa SZÁN
19 EFIΘVSLAT . EMA . VIΘYS . ΣARYΘVSYC . ITXVΘ
     E VICVáZLAT É' MA VIC GaZ SÁRGöCSéVe' iZeG Ki IT íGY ViCe'-
18 NI ΣIELZAΣ ΣITΣEZRAPS . EXVXIZ . CIZ . NEC
     adNI S JELZi A SZó SIeTőS E ZáRA' BiZ EGYÜ' íGY IZó KéJűZő eNEK
17b AIVP . SVRTƎP
       A JaVáBa SZÜReTE' éP
  
Jótevő fő bűve ártóbb, vele tét e léha ~ik, ki nyilaz. A néma rovó itt táral (nyit) a zárral, kin alak látszón főállna (felállna) közével tanúra, kínálókkal zúgó (magánhangzó) áll a nyittal (kulccsal), ékez írral (gyógykenőccsel) alany sár elegye. Mi csalizó a zizegő alanyirkával, kitérő áll ékkel, ami ejtse. Vénlányok eszén a jegy rajta, szűz épp szállva (megszállva) ékező, késve értében a láva zilaj (szilaj) izzójára áll s a régi csövezővel, ki elköveti, arra fi kéjez itallal. Íziben vicc ejti e zárral biz s nyájas ilyet letilt. Égesse ki tudja: égő mit arra szán. E viccvázlat él ma: vicc gaz sárgöcsével izeg, ki itt így viccelne is jelzi: a szó sietős e zárral biz, együl így izzó kéjűző, ennek a javába szüretel épp!

 
17a IELTNR Σ[AF]ƎCS . V
       JEL TéNYRe SZó [AVa'] ÉKeZ Ve-
16 RTƎP . LASIRAINAICCAZIRAL ASILASIRAT . VSVC
     RTÉBe' aLÁZó IRÁLYáN AJKaK A'ZóJáRa ÁL A ZILA' íZJáRAT ViZSáVa' Kö-
15 SIRAL . CR AINELC . LASIRAL VSVC . EXLƎZEMA . Σ
     ZÍRó ÁL Ki RÁN ÉLő Ki aLÁZa ÍRó ÁL ViZSáVa' Ki EGYüL EZE' MA SZa-
14 VRPƎ E8VAR . VRTƎP . TNRA ΣEFALƎFELTRALA
     Va RaB-E E FuVAR VéRTÉBe' TaNáRa eSZÉVe' ALÉ'Va ELTuRÁL A
13 ZRAL . VZNALS . VRAL . ASER8YN . ANLSY LƎF . ECSVL
     RAL ViZSáN ALáZ URAL A'Zó ERő FüGőN ANYi LéZeGő eLEVe ÉKeZ VeLe
12 ANSIYL . LƎF . LANIΘLƎF . INΣLƎ8 . AZNRA . LANMT
     ANYi ZaJoGó éL eLEVe aLANYI CSeLÉVe' JöN SZó eLÉ Fő AZoN uRA' aLANY MiT
11 ƎS . ANITA LƎC ELVA . YICYRPYPMYP . LƎF . ASELVA
     ÉSZ A NYITAL ÉKEL VA' iGéJüK íGéRő BuGáBa' MaGáBa' eLEVe A'Zó ÉL aVA'
10 . ARALƎF . TRALASILAΘRAL . ARALƎF . TRAL LANTƎ
     ARA eLEVe TáR ÁL A ZILA' CSóRÁL ARA LEVő TáRAL aLANYT [E'-
  
Jel tényre szó, [avval] ékez vertében alázó irályán, ajkak ajzójára áll a zilaj (szilaj) ízjárat. Vizsával közíró áll, ki rán: élő ki alázza. Író áll vizsával, ki együl ezzel ma, szava rab-e e fuvar vértében? Tanára eszével alélva elturál (eltereturál, eltereferél), a zárral vizsán aláz, ural ajzó erő, függőn annyi lézegő (lézengő) eleve ékez vele. Annyi zajogó él eleve alanyi cselével, jön szó elé fő. Azon ural alany, mit ész a nyittal (kulccsal) ékel vaj? Igéjük ígérő bugában magában eleve ajzó él avval. Arra eleve tár áll, a zilaj csórál (csűrcsavar) arra levő tárral alanyt el.

 
09 F . INILAS . SIRAL . ECSVL . IP[TC] . TRA[L] . INIP . TNRA . INV
     E']V úJoN ILó A'Zó ZaJ uRAL E KöZéVeL JoBí[T Ki] TáRAL JöN JoB TaNRA ÍNYéVe'
08 RTƎPTRALRVTANAΘVN [ΣA]VƎCS . ATΣVRTƎP . SE
     ÍRT E BoToR ALáRoVó TANÁCSo'VáN SZAVa ÉKeZő Á'TaSa URáT ÉP íZÉ-
07 P . MVΣΦVΘYSYCEREVΣPSƎ . ΣC LAZ . CARESINP
     Be' MűVe' SZó FÚ'TSa GaZ iGéK ERÉVe' SeBeZE SZó-KaLAuZ oKA' RÉZSüLJöN Pe-
06 RPTANIC AZ . AΘNƎT . CRV[Σ]NƎT . RYITCALVART . CA
     RBe' TANúJa Ki ÁZó Á'CáN E'Ti Ki RaVaSZ öNÉT RiGoLYáT KiÁLVa ÁRT KÁ-
05 FAP . ΣVRTƎP . SEP . INN[IIYFN]IICANΣAR . CIOFIΣƎ
     VÁBa' SZóVeReT ÉP íZÉBe' JöN aNYI iGéVe' aNYI aJKÁN SZó-ÁR Ki JÓ' VISE-
04 LM . IONAPS . IVO . ANSRƎTIIOLC . CRAΣ . NARΣ . AS
     Li íM JÖN A BíZó JöVŐ ANYáZó RE'TI JÓL Ki KóRÁSZ NYÁRS A'Zó-
03 RVONƎTETNAPS . CSEP . ATVS[CL]ASIRAL . ΣARVOY
     Ra VONó E'Ti E TaNA' BíZó KöZÉBe' A V aZoKaL AZ ÍRó ÁL SARáVa' Ő iGé-
02 SVC . RAΣRYΘNƎT . VNEC . CMTSER . CANI
     Z VaK íRÁSa RaGaCS iNÉT ViNÉ Ki KéM-TőZSÉR Ki A NYáJá-
01 F. ΣTNYILƎΣƎVƎCS . ΣIVRTƎP . TE
     Va' SZóTaNiG JeLES E'VE' éKeZi SZó JaVáRa iT ÉP íTÉ'
  
Elv újon illó, ajzó zaj ural e közével, jobbít ki tárral jön jobb tanra. Ínyével (ízléssel) írt e botor alárovó. Tanácsolván szava ékező áltassa urát ép ízében. Művel szó fújtsa (fojtsa), gaz igék erével (fékével, gyeplőjével) sebezze szó-kalauz, okkal rézsüljön (tévedjen rézsútra) perben tanúja, ki ázó álcán ejti, ki ravasz önét, rigolyát kiállva árt. Kávában szóveret ép ízében jön annyi igével, annyi ajkán szó-ár, ki jól viseli, ím. Jön a bízó jövő, anyázó rejti jól. Ki kórász, nyárs ajzóra vonó ejti e tannal. Bízó közében a v(edés), azokkal az író áll sarával. Ő igéz, vak írása ragacs, innét vinné ki kém-tőzsér. Ki a nyájával szótanig jeles elvvel ékezi, szó javára itt épp ítél.

 
Ebben a szövegben sincs szó a „Pètru Scèvas és a cortonai Cušu fivérek között köttetett” szerződésről, ellenben sok szó esik magáról az alkalmazott írásmódszerről! Ezt bizony nem ártana az etruszkológusoknak nagyon alaposan áttanulmányozni, hiszen egy ókori, mondhatnánk vérbeli, 'etruszkológus' szól hozzájuk és mutatja be az alkalmazott írásmódszer minden csínját-bínját.

 
És most jönnek a ráadások. Mint akrosztichon, a sorok kezdő és záró betűi is a témát boncolják. Az írnok ide beiktatott négy-négy rendkívüli sorkezdő és sorzáróbetűt a választó vonalakkal, melyek a mai napig új bekezdést jelölnek a korrektúrában:
  
EIYSEAPCENVEATLAEΣCVCΘNRRECZSAPΣARIV
E IGaZÉ A BéKE NYe'VE Á'TaLA E SZó-KUKaC NYeRőRE KöZíZ A BeSZe ÁRJáVa'
FSRLFRLPΣRFAEAZEVSRANEAANΣAYZA[IΣTPTTT
VeZéReLVe uRaL Be SZóRa VA' E AZÉ' ViZSa-iRÁNY-E A ANYaSZÁ' iGaZa A[LJaST BeTű TeT
  
E igazé a béke nyelve, általa e szó-kukac nyerőre. Közíz a besze (beszéd) árjával vezérelve ural. Be szóra vall-e azé(rt)? Vizsa-irány-e a' anyaszáj igaza? [Aljast betű tett.
  
Ugyanez visszafelé:
  
TTTPTΣI]AZYAΣNAAENARSVEZAEAFRΣPLRFLRSF
TeTeT BeTű SZíJ]AZ iGA SZóNÁ' A É'Ne ÁRaZVa EZ A E A VéR SZóBa' LeíRVa áL éReZVe/eReZVe
VIRAΣPASZCERRNΘCVCΣEALTAEVNECPAESYIE
VaJ íRÁSBA' ZúZa Ki ÉRi RoNTSa KUKa eSZE ÁLTA' E'VéNEK BA' E ZúGó-JE'
  
Tettet betű szíj]az, iga szónál A élne árazva. Ez a E a vér szóban leírva áll érezve/erezve. (Szójáték: árazva – érezve/erezve!) Vaj írásban zúzza ki éri, rontsa kuka esze által? Elvének baj e zúgó-jel* (vagyis a magánhangzó jele!).

 
*ZÚGÓ: 1) Általán, ami zúg. Zúgó viz, tenger, szél. ... 2) Tavak, folyók stb. partján, vagy töltésén, vagy gátján csinált, s fölvonókapuval ellátott rés, nyílás, melyen a vizet kiereszteni, csapolni lehet. ...” CzF. A mássalhangzók közötti résen így áramlanak ki a magánhangzók!
  
A fentiekből az következik, hogy itt a vita a fonetikus és a kihagyásos írásmódszer között folyik, vagyis ez utóbbinak a vizsás változata ellen, amelyben a zúgó-jelet, azaz a magánhangzót nem az egyértelmű olvasat követelményének, hanem a visszafelé olvasat biztosításának megfelelve helyezik el. Lásd az adott példát: míg az ARSV kiírás olvasat egyértelműen ÁRaZVa, addig a RSF kiírás olvasata bizonytalan: éReZVe/eReZVe, hogy csak e két mondatba illő olvasattal éljünk.

 
A hátsó oldal mint akrosztichon:

AZLΣRVLL LLSYAAEL – LEAAYSLL LLVRΣLZA

AZaL SZóRa VáLaL eLőL ZúGó A A ÉL – LE A ÁGaZ eLőL eLőL ÜReS aLáZA
  
Azzal szóra vállal elől zúgó A: a él. – Le A ágaz elől, elől üres alázza!

A szöveg megértéséhez lásd az első szó első betűjét, vagy az előbbi példát. Az írnok valójában amellett érvel, hogy a szó első magánhangzóját mindig ki kellene írni. Ezt az elvet még a vizsa érdekében sem szabadna feladni.

Most pedig térjünk vissza az egyenes olvasat első sorához:
ET . PƎTRVIΣSCƎFƎΣƎLIYNTΣ . F
Ennek alternatív olvasata:
E'Ti BETűRe VISZáZó Ki Ǝ-VE' SZELő IGéNYT iS óV
          Ejti betűre, visszázó (visszafelé olvasatot készítő) ki Ǝ-vel szelő igényt is óv! és nézzük meg, hogy mit szel az Ǝ jelek elé az írnok! Ezek az Ǝ betűk nem egy új hangot jelölnek csupán ki szeletelik, kiemelik az előttük lévő betűket, azokat amelyek felé fordulnak. Írjuk le ezeket a kiemelt betűket és töltsük fel a betűközöket csupa Ǝ önhangzókkal. A hiányzó félsorok néhány betűjét, az ésszerű olvasat követelménye alapján, megpróbálom visszahozni a hiányzó betűket. Noha lila gőzünk sincs arról, hogy ezek a betűk pontosan hol álltak, azért a négyszeres keresztrejtvény szerű egyezés elégé alátámasztja őket. A további illesztések pedig a helyüket is meghatározza.
  
PCFΣTTTLPTTΣPCPFFFFCS8FFFFPEZPCPZTZPCCC[LL]F[]F[][Z]P[]TF[P] / NFFFC
          Be KeVéS TeTeT LéBe-TeTeS BéKe BéVéVe' VéVe éKeZ Fé'Ve VéVe eVe' PÉZBe' KéPZeT ZSeBeK éKe Ke[L eL]Vé[]Ve [][ZSe]Be []TéVe éP / NeVe' eVe' éV éKe
  
Be kevés tettet lébe-tettes béke bévével (bőjével) véve ékez, félve véve, evvel pézben (pénzben)font> képzett zsebek éke kel elvéve zsebbe téve épp, / – nevel evvel év éke!
  
Visszafelé olvasva:
CFFFN / [P]FT[]P[Z][]F[]F[LL]CCCPZTZPCPZEPFFFF8SCFFFFPCPΣTTPLTTTΣFCP
          KéVéVe' VéNY // [éP] VéT[] Pé[Zé][]Ve' éVe [LeL]KeK KéPZeTe ZseBeK PéZ E BéVéVe' VéVe FéZeK eVe' VéVe eVee' BéKéBe' eSeTe TéP LéTeT TeSZ VéKBe
  
Kévével vény, épp vét pézével éve (évelődve) lelkek képzete zsebek péz e bévével véve, fézek (fűzék, fészek) evvel véve, evvel békében, esete tép létet, tesz vékbe (jégen vágott lékbe).
   
Próbáljuk meg ugyanezt a módszert az Ǝ utáni betűkkel is:
 

TFΣLNNRΣTNNSTVTTLLLLTLLLLLTPLTFTΣITTFL[TV]L[]L[][M]T[]CL[T]ILLLL

TéVeS eLeN NYeRéSZeTeN NéZeTéVe' TéTeLeL LeLeT eLé LéL-LeLeTéBe' eLTéVedT SZÍT TéVe' Le[T Vé]Le[]L[Me]T KeL[T]I LéL-éLeL
 
Téves ellen(ség) nyerészeten nézetével tétellel lelet elé – lél-leletében eltévedt – szít tévvel vélelmet, kelti lél-éllel (lélekre hivatkozva).

 
Visszafelé olvasva:

LLLLI[T]LC[]T[M][]L[]L[VT]LFTTIΣTFTLPTLLLLLTLLLLTTVTSNNTΣRNNLΣFT

LéL éLeL Í[Té]L éKe[]T [Me][]Lé []eL[VeT] eLVeT TISZTéVe' TeLePeT LeL LéL éLeTeL LeL LéTeT VéT eZ éNéN TeSZ eRéNYeN éLéSé'VeT
  
Lél éllel ítél éket, mellé elvet elvet, tisztéve telepet lel, lél élettel lel létet, vét ez énén, tesz erényen élésélvet.

 
Az etruszkok imádtak játszani a betűkkel és a szavakkal! Itt négy eszperente s szöveget csaltak még a palindrom és akrosztichon olvasatokhoz ráadásként. Csodálatos ügyesség, igaz? Pedig ez még csak a kezdet! Az írnok, a fentiekkel azonos módon, felhasználta a 'rendes' E betűket is egy újabb üzenet közlésére, melyben tömören, de tökéletesen fogalmazza meg az oda-vissza olvasat előnyeit és hátrányait:

RCPTPSVRPCLLCRLF8MXLLCXLMFCTTCPNΘLMC

íRó Ki BeTű Bő ZaVaRáBa' KóLáL KeRüLVe Fő íM eGYüL áL KeGYeLMéVeL KuTaT KiBoNCoL MiKe-
LX[V]ΣXL[V][T]C[T][P]LLCCXLC
L GYá[V a] SZéGYeL[Ve] [Tö]Kí[T] [Be]LőLüK KiGYűLiK
  
Író ki betű bő zavarában lál (csavarog), kerülve fő, ím együl áll kegyelmével, kutat, kiboncol. Mikkel gyáva szégyellve tökít (elrejt) belőlük, kigyűlik.

Visszafelé olvasat:

CLXCCLL[P][T]C[T][V]LXΣ[V]XL

KeL GYöKöK eLé iLő [Be][Tű] Ki[T] [Ve]Le eGYeSü'[Ve] aGYaL
CMLΘNPCTTCFMLXCLLXM8FLRCLLCPRVSPTPCR
Ki MeLé CSíN-BuKTa TáKo'Va íM eLeGY KeL eLé íGY Mi Fö'ViLó íRóKaL aLaK-PáR ViZSáBa' Tő-BoKoR
  
Kell gyökök elé illő betű kit vele egyesülve agyal ki, mellé csín-bukta tákolva ím, elegy. Kell elé így mi fölvilló (feltűnő) írókkal alak-pár, vizsában tő-bokor.
 

 
A 'rendes' E mögött lévő betűcsoport olvasata:

TSNSTSRRCSLSCFSFΣEZCNINSITNΣLΘCSΣMCX

iT üZeN íZ-TőZSéR íRó Ki íZeL űZ Ki ViZSáVa' SZó EZeKeN JöN ZaJ TéNY SZóLó CiKáZ/CSiKéZ SZáMuK uGYa-
NN[V]RCR[N][L]V[T][C]SSLΣΣSL
N Nö[Vő] iRKáRa [NYe][L]Ve[T] [K]öZ-íZLéS SóZ eL
  
Itt üzen íz-tőzsér, író ki ízzel űz ki zsával (visszaforduló olvasattal). Szó ezeken jön, zaj tény, szóló cikáz(ik)/csikéz (csipeget, böngész), , számuk ugyan növő, irkára nyelvet köz-ízlés sóz el.

 
Természetesen, ennek is van visszaforduló olvasata:

LSΣΣLSS[C][T]V[L][N]RCR[V]NN

aLáZó SZó SZóL íZ-űZő[K] [Té]Ve [eL][eN] öRöK éR[Vé]NYű Na-
XCMΣSCΘLΣNTISNINCZEΣFSFCSLCSRRSTSNST
GYoK íM SZáZaK CSaLáSáN iT JóZaN JöNeK íZES ViZSáVa' KeZeL KöZíRó őRZő TüZéN űZőT
  
Alázó szó szól, íz-űzők téve ellen örök érvényű nagyok, ím, százak csalásán itt józan jönnek: ízes vizsával kezel közíró őrző tüzén űzőt.

 

 
Ha van eszperente akkor van aszparanta is! Az A betűt megelőző és követő betűk, csupáncsak A/Á magánhangzókkal feltöltve, hacsak nincs más magánhangzó közvetlenül megadva, szintén értelmes mondatokat alkotnak.
Az A-t-t előző betűk:
01-09   NΣRLSTPSRΣNPRNPFRLZNRZTVΘNLILLS
             NáSZRa aLáZaTBa ZáRáSáN PáRNáBa' VáR LáZáN RáZTa VaCáNáL ILA A LáZ
10-17a NLLRLΘSLLRASYLNNLZNNNSLLLZLLΣRΣLSILTSSLZIISF
            NYáL áLáRa áLCa aZaL aLá RÁZa GáLáN NYáLaZNá NYaNYa aZaL áLZaL áLáSáRa SZáL aZ ILaT aZaZ áL ZaJ aJZVa
17b-26 IPΣRVTNRIPSRRLSLFTIMLNLSLRNLLNLSLCLΘLLZLNS
            IPa SaRáVa' TáN aRáJa BaZáR-áRa Rá LáZaL Vá'T ÍM LáNY aLáZ áL aRaNYaL LáNY aLáZ LaKaL CSaL aLá aZaL aNYáZ
27-32 NI[L]V[L]KNL[C]LN[T]NN[T]LN[LVI]<]
           NYÍ[Ló]Va[L] KöNYű Lé[Ke]LNi [Ta]N NYi[T] aLaNYa[L VI]-
33-40 .]SVL&#ΘNLSSLTNPZRSΣLLLΘLNΣMLSLNN
            ]ZSa aVb>aL CSa'Na LáZ aZaL TaNáBa ZáR aZ SZáLaL áL CSaLNa SZáMaLaL aZ aLaNYáN
  
Nászra alázatba zárásán párnában vár, lázán rázta cánál (vackánál) illa láz! Nyál állára álca, azzal alá rázza, gálán nyálazná, nyanya azzal áll, lázzal állására száll az illat, azaz áll zaj ajzva (zabolázva). Ipa sarával tán arája bazár-ára rá lázzal vájt, ím, lány aláz ál (hamis) arannyal , lány aláz lakkal, csal alá azzal anyáz. Nyílóval könnyű lékelni. Tan nyit alannyal, vizsa avval csalna, láz azzal tanába zár, az szállal áll, csalna számmal az alanyán.

Visszafelé olvasva:
4040-33 NNLSLLMΣNLΘLLLΣSRZPNTLSSLNΘLVS[
          NYaNYa LáZaL aLMáSaN áLCa aLá áL aLaS ZáR aZ PáNTaL aZaZ LáNCaL VáZ
32-27 [IVL]NL[T]NN[T]NL[C]LNK[L]V[L]I]IN
          [JaVaL] NáLa [Ta]NoN [Té]NYeL [Ke]LNe Ki [eL]Ve[L] JöN
2626-17b SNLZNLΘLCLSLNLLNRLSLNLMITFLSLRRSPIRNTVRΣPI
            aZoN áL aZ NáLa CSaL Ki aLáZ aLaNYaL aLaNY-íRó LáZ aLaNYa LáM IT aVaL ZüLőRe áRaZ aBa' IRáNYT VáR SZaBJa
1717a-10 FSIIZLSSTLISLΣRΣLLZLLLSNNNZLNNLYSARLLSΘLRLLN
            VáZaLJ aLJaZ aLáZ aZá'TaL ÍZ áLáSáRa SZáLZaL ÁL aLáZNá NYaNYa aZ aLaNY NáLa GaZ ÁRaL aLáZ CSaLáRaL áLNa
09-01 SLLILNΘVTZRNZLRFPNRPNΣRSPTSLRΣN
          aZaL áLJa LáNY CSa'Va áT ZáRáN aZaL Rá VáPáN RaB NáSZ RáZa Ba'T aZaL Rá SZáN
  
Nyanya lázzal almásan (lázfoltokkal) álca alá áll, alas (alacsony minőségű) zár az pánttal azaz lánccal, váz javall nála. Tanon ténnyel kelne ki elvvel jön, azon áll az. Nála csal ki aláz alannyal. Alanyíró láz alanya, lám, itt avval züllőre áraz, abban irányt vár szabja! Vázalj aljaz, aláz azáltal; íz állására száll, lázzal áll, alázná nyanya, az alany nála gaz árral aláz, csalárral (csalóval) állna. Azzal állja lány csalva át zárán, azzal rá vápán rab nász rázza, bajt azzal rá szán.

 
Az A-t követő betűk:
01-09 CRΣRLPNΣNRONΣCFCVCCTCLSΣNTRRRRL
           KáRoSRóL BáNáS aNYiRa ÖNöS KiVe' KUKáK áTKa áL aZ SáNTa aRáRa Rá áRaL
10-17a LRRLRLLRRAVFVTSLR8LLNLRNRLRFRVMRLRRRLLRCNRLΣ
            eLőRe RááL áRaL áL-íRóRa A VeVő VéT ZüLőRe FüLeL NáLa eRéNYRőL éRV RoVó aMiRőL íRóRa RáLeL iRKáN RóLa SZó
1717b-26 CRZΣMLΣTNRLTΣRLPΣRNLRLYZΘΣLRTLYCNR8LNRLRSL
            KöRöZ SZó MeLé SZóT íNYéRőL TeSZ RóLa éP SZóiRáNYaL uRaL iGaZíTJa SZóLóRa uTóLaG KöNYű Rá FeLe'Ni Rá eLőRe aZaL
27-32 LR[L]V[V]NLR[Σ]RL[T]ΘL[Y]RT[LSV]<]
          eLáRu[L]Va [Vi]Né eLőRe [SZá']RóL [Te]TSZő áLa[G]Ra uTa[Ló ZÚ]-
3333-40 YLLRLLRLLVCRΣRITFVFLRLTΣMLRLTΣL
          Gó eLöLRőL eLáRuLi eLeVe KiRe SZoRÍTVa VíVe eLőRe LeTeSZi Mi eLö'RőL iTb> SZóL
  
Károsról bánás annyira önös. Kivel kukák átka áll, az sánta arára rá al (áraz). Előre rááll árral ál-íróra, a vevő vét, züllőre fülel, nála erényről érv rovó. Amiről íróra rálel, irkán róla szó köröz: szó mellé szót ínyéről tesz*, róla épp szóiránnyal ural, igazítja szólóra. Utólag könnyű rá felelni, rá előre azzal elárulva vinné előre szájról tetsző állagra utaló zúgó (magánhangzó). Elölről eláruli (elárulja) eleve kire szorítva, víve előre leteszi mi elölről itt szól.

* Az előző szó hangmagasságához alakított szájüregnek megfelelő magasságú szót tesz.

 
Visszaforduló olvasat:
40-33 LΣTLRLMΣTLRLFVFTIRΣRCVLLRLLRLLY
          LeSZ uTaLóRóL MáS uTaLóRa eLViVő VéTő ÍRáS iRKáVaL iLőRőL eLáRuL eLéG
32-27 [VSL]TR[Y]LΘ[T]LR[Σ]RLN[V]V[L]RL
          [VáZ áL] TőRa[Ga]L CSa[To]L Rá [SZó]Ra aLaNYá[Va'] Va[Ló]RóL
26-17b LSRLRNL8RNCYLTRLΣΘZYLRLNRΣPLRΣTLRNTΣLMΣZRC
            eLőZőRőL RáNYíLó Fő-iRáNYoKiG eLTeRüLő SZóCSő ZúGó öLéRőL NYeR SZóBóL RoSZ TúLéRőNYiT SZóLaMa SZóZáRKa
17a-10 ΣLRNCRLLRRRLRMVRFRLRNRLNLL8RLSTVFVARRLLRLRRL
            SZóL íRóNaK RóLa áL-íRóRa íRó-LáRMa VáRVa áRaL eRéNYRe eLőNYeL áL Fő íRó aLáZaTáVa' óVa VÁR úRaL áL áRuLóRa áR áL
09-01 LRRRRTNΣSLCTCCVCFCΣNORNΣNPLRΣRC
          áL-íRó íRóRa áRTó iNaS aZaL KiT KaKUKo'Va KiSZó'Na Ő eRéNYeS NéPeL íRó-SZaRKa
  
Lesz utalóról más utalóra elvivő vétő írás, irkával illőről elárul elég. Váz áll tőraggal, csatol rá szóra alanyával valóról. Előzőről rányíló fő-irányokig elterülő szócső zúgó öléről nyer szóból rossz túlérőnyit. Szólama szózárka. Szól írónak róla, – ál-íróra író-lárma várva árral – erényre előnyel áll fő (föl) író alázatával óva. Vár úrral áll, árulóra ár áll. Ál-író íróra ártó inas, azzal kit kakukkolva kiszólna, ő erényes néppel író-szarka.

 

 
Iszpirinti, vagyis az I betűk előtti betűsor:

VLFROIVOΣOCIYINTCNNPNPRLN / LYTNΘYRNRRLRCNRE

VáLa'Va íRÓJáVa' ŐSÖK JoGa INT KíN NéPeN PeReLNi LeGoTaN CéGéR NYeRőRe eLéRi KéNYéRE
VZZTEΣTΘΘESZRLXRSZRTL / [C]N[C][T]NR[V][V]CZ[T]R[P]
ViZSáZóT E SZóTő CSeCSEZő/CSeCSÉZő ZáRaL aGYaRoZó üZéR íTéL [Ki]Ne[K] [Ta]NáRa [Ve][Vő] KöZ [Te]Re[Pe]
LZCTTRLNTETMAOONTRT
LáZ KiT TeReL öNTE'T MA Ő ÖNT eRőT
 
Vállalva írójával, ősök joga int: kín népen perelni. egottan (azonnal) cégér nyerőre eléri kényére vizsázót (oda-vissza fordulókban írót) e szótő csecsező/csecséző (szépítgető) zárral. Agyarozó (ellenkező) üzér ítél, kinek tanára vevő köz terepe. Láz kit terel öntelt ma, ő önt erőt!

 
Visszafelé:

TRTNOOAMTETNLRTTCZL / [P]R[T]ZC[V][V]RN[T][C]N[C]

TéRíTő NŐ Ő Á'MáT E TéNYeL éRTeTi Ki eZeL [Ba]Rá[T] aZoKa[L] eRéNY[T][Ko]No[Ku]-

LTRZSRXLRZSEΘΘTΣETZZV / ERNCRLRRNRYΘNTYL

L ToRZó íZRe üGYeL éRZi eZE' CSúCS íTéSZÉT ZúZVa ERéNY KiRe LeíRó íRNa RéGi CSíNYT áGáL-

NLRPNPNNCTNIYICOΣOVIORFLV
Na iLóRa BűNBe' NYí'Na Ki TaN JoG JóK ŐSi ÓVóJa ORV éLVe
  
Térítő nő ő, álmát e ténnyel érteti, ki ezzel barát, azokkal erényt konokul torzó ízre ügyel. Érzi ezzel csúcs ítészét zúzva erény, kire leíró írna, régi csínyt ágálna illóra, bűnben nyílna ki tan. Jog jók ősi óvója – orv élve!

Az I-betűk utáni betűsor:
ΣYNSITSMFCININPYNSANLLSNF / SYNFNSSASSSZAAS
SZóiGéNY űZ JóT ZöMéVe' KÍNáLJa NéP-iGéNY aZA' iNaL aLáZóN VáZ-iGéNY VoNZa íZ A'Zó ZúZa aZA' A ZSá-
PACXΣΣNCVFSACSSANSLSNN / [H]A[V][D]NS[I][Y]NN[Y]S[C]
BA KeGYeS SZóNoKáVa' ViZSa A KöZíZ ANYi íZ-LáZáN Né[H]A [Va][Do]N Sa[Jo][G] iNeN [iGa]Z [Kí]-
NLLTNSNΣNTSNNYYΣNSN
NáL LáTó NéZeN SZó iNTéZő iNeN GőGöSeN üZeN
  
Szóigény űz jót, zömével kínálja, nép-igény azzal inal alázón, váz-igény vonzza, íz ajzó zúzza, azzal a zsába kegyes szónokával vizsa, a közíz annyi íz-lázán, néha vadon sajog. Innen igaz kínál, látó nézzen, szó intéző innen gőgösen üzen.

Visszafelé olvasva:
NSNΣYYNNSTNΣNSNTLLN / [C]S[Y]NN[Y][I]SN[D][V]A[H]
öNZőN SZeG iGéNYeN aZTáN SZíNeZNe TaLáLóN [Kö]Z-[iGé]NYeN [iGé][Je] aZoN [Dú'][V]A [Há]-
NNSLSNASSCASFVCNΣΣXCAP / SAAZSSSASSNFNYS
NYNá íZ-LáZáN A ZúZóKA' íZ VU'KáN S SZóGYöK ABa' ZA' AZ ZúZa íZ aZA' üZeN VaN iGaZ
FNSLLNASNYPNINICFMSTISNYΣ
VoNZó áL eLeN AZoN iGéBeN JöN IK-éVe' MeZíTő JóZaN eGéSZ
Önzőn szeg igényen, aztán színezne találón köz-igényen. Igéje, azon dúlva, hányna íz-lázán a zúzókkal íz-vulkán s szógyök abban zaj, az zúzza, íz azzal üzen. Van igaz vonzó, áll ellen azon, igében jön ~ik-ével mezítő (öltöztető) józan egész.

 


Az I betűt, a szövegkörnyezettől függően, ejthetjük magánhangzónak (/i/í/) illetve mássalhangzónak (/j/ly/). Ezt könnyű megindokolni: a /j/ hang eredetileg kemény /i/ hang, de mivel indokolható az O és Θ betűk hasonlósága, sőt, nagyon sok régi kézírásos emlékben, azonossága? Az etruszkológusok többsége szerint az etruszk (magyar) nyelvben nem is volt /o/ hang. Akármi is e két betű hasonlóságának/azonosságának a magyarázata, itt az átírás Θ jele a fénykép és a fakszimile rajz szerint is O, a szövegkörnyezet alapján pedig vagy az /o/ó/ö/ő/ magánhangzókat illetve a /c/cs/ty/ mássalhangzókat jelöli. A megválaszolatlan kérdések ellenére a feliratnak vannak oszporonto olvasatai is.
Íme az i>O (és Θ)) betűk előtti betűk sora:

NYNLANFNYVRLNVYVMEVVANR [MTΣ]A[I]] RNYYLLR

aNYaGoN aLANY VaN iGéVe' íRó aLaNYU' iGéVe' eME' Va'VA NYeRi [MiT SZ]Á[J]-üRéN GéGeL eLőíR
 
Anyagon alany van igével, író alanyul igével emel, vallva nyeri mit száj-ürén (szájüregén) géggel (gégével) előír.
 
Visszafelé olvasva:
RLLYYNR [I]A[ΣTM] RNAVVEMVYVNLRVYNFNALNYN
aRóL LéG-iGéNYRe [úJ]A' [SZóT Mé]RNe A ViVő E'Me VéGéVe' NYeLőRe VáG NYe'VéN ALaNY-iGéNY
 
Arról lég-igényre újjal szót mérne a vivő elme, végével nyelőre vág nyelvén alany-igény.

 
Az i>O (és Θ) betűk utáni betűk sora:
YVVIVIIAVAAIVYIIYVYEMAC [IYR]V[T] AAVIIYYA
iGéVe' ÚJ VaJ JAVA A JóVa' éGI JoGáVa' iGE MA Ki [JoGáRa] U[T]A' ÚJ IGeáGA'
 
Igével új vaj java a jóval? Égi jogával ige ma ki jogára utal új igeággal.
 
Visszafelé olvasva:
AYYIIVA [T]V[RYI] CAMEYVYIIYVIAAVAIIVIVVY
ÁG GaLY JaVa A [T]Ű[RaG ~I]KA' eME' iGéVé éGI JoG VaLJA A VÁLYúJáVa' IVó VéGe
 
Ág gally java, a tűrag (tőrag) ~ik-kal emel igévé. Égi jog vallja: a vályújával (vályúnyi mennyiséget) ivó vége.

 
A VV (/u/ú/ü/ű/v/) betűk előtti betűk sora:

RNCOSOORAΣΣΘΣRETRL / AALRZRARCSCSR / RPXΘSISΘTCSRNCLT

eRéNY KÖZÖL ŐRÁ eSZeS CSőSZ eRE TáRLA' ÁLíRó ZáRÁRa KöZ KöZíRóRa éP üGY CSéZáJa ZuTYu'Ta KöZeRéNY KeLeTő
[R][X8]CSA[]8[Σ]E[RY]Θ[L]LCS[PL] / SCSAΘAR
[Rá] [íGY FaL]KáZ A [] Fő [S]E[ReG] CSe[L]eL Ki Za[BLá]Z Ki aZA' óCSÁR
Erény közöl (középutat választ), őrá eszes csősz ere tárlal (tár). Álíró (hamis író) zárára köz, közíróra épp ügy csézája zutyulta (rázta össze). Közerény kellető rá így falkáz, a fő sereg csellel, ki zabláz, ki azzal ócsár (ócsároló).
 
Vissza:
RAΘASCS / [LP]SCL[L]Θ[YR]E[Σ]8[]ASC[8X][R]
íRó Á'CÁZ KöZ [eLéBe] aZoKaL [áL] Cé[GéRe] [SZó]F[]A' aZoKa[L FőüGYé][R]
TLCNRSCTΘSISΘXRP / RSCSCRARZRLAA / LRTERΣΘΣΣAROOSOCNR
íTéL KíNRa űZőKeT Cé'ZóJa iZíTJa üGYéRe BáR aZ KöZöKRe ÁRaZ RóLA ÁLíRóT E RoSZ CSőSZ SARO' Ő ZOKoN íR
 
Író álcáz, köz elébe azokkal áll, cégére szófaj, azokkal főügyér ítél kínra űzőket. Célzója izzítja ügyére, bár az közökre áraz, róla álírót e rossz csősz sarol (sarlóz), ő zokon ír.

A V (/u/ú/ü/ű/v/) betűk mögötti betűk sora:
ITSRTRIΣLREΦMΣARNS / LLSSLR8ΣSLSTS / ΣIXXΘAΘPCSΘΣΘCSR
IT aZéRT eRéLYeS éLőRe E Fa'MáSZó ÁRNYa aZaL aLáZ ZüLőRe FaSZaL űZ TüZeS ÍGY GYú'TJA CSíPő KöZé CSúSZaTJa KöZíRó
[P][VT]SAL[]L[P]S[AM]R[E]ΣSY[TR] / ASΣLXLΣ
[Bő][VíTi] aZAL []aLa[Po]Za [AMi]R[E] SZó-ZúGa[TóRa] A'ZáSaL GYűL SZó
 
Itt azért erélyes élőre e falmászó (holdkóros) árnya, azzal aláz, züllőre fasszal űz. Tüzes így gyújtja, csípő közé csúszatja (csúsztatja). Közíró bővíti, azzal alapozza amire szó-zúgatóra (magánhangzóra) ajzással gyűl szó.

Vissza:
ΣLXLΣSA / [RT]YSΣ[E]R[MA]S[P]L[]LAS[TV][P]
SZó eLeGYeL SZóZÁ[RaT] iGéZéS[E'] Rá[MÁ]Z [Be] Le[]aLÁZó [TéVe'] [Pá]-
RSCΘΣΘSCPΘAΘXXIΣ / STSLSΣ8RLSSLL / SNRAΣMΦERLΣIRTRSTI
RoZ Ki CSőSZ iCéZőKBe CSA' CSőDJe íGY IS íZT űZ LáZaS FóRaL űZ aZaL aLáZN íRÁS Mi FE'őRLőS Je'Re ToRZíTI
 
Szó eleggyel szózárat igézéssel rámáz be, lealázó tévvel (tévesen) pároz, – ki csősz iccézőkbe csal, – csődje így is ízt űz lázas fórral (fuvarral), űz azzal alázón írás, mi felőrlős jelre torzíti (torzítja).


Ezek a magánhangzók és az őket megelőző illetve követő betűk alkotta 'szótagok' sorrendbe rakásával sikerült a lemez hiányzó nyolcadának a rekonstruálása. Mint ahogyan egy keresztrejtvény fejtegetésének a vége felé, először azokra a szavakra összpontosítunk, melyekből csak egy-két betű hiányzik, azok pótlásával újabb szavak válnak megfejthetővé, míg végül minden betű a helyére kerül. Szerencsénkre, ez egy négy dimenziós rejtvény, oda-vissza iránnyal, így némely betűknek nyolcszorosan kell megfelelniük az értelmes olvasat követelményének. A megfejtés tehát sokkal könnyebb volt mint felismerni, hogy mivel is állunk szemben.
Tényleg, mivel is állunk szemben? Egy mesterművel, mely saját létjogosultsága ellen érvel. A helyesírási szabályok felrúgása ellen harcol azok felrúgásával! A magánhangzók hiányos jelölésének módszere nagyon ésszerű és gazdaságos írásmódszer, betartva néhány egyszerű szabályt, mint például a szó(lam) első, vagy a mondatbeli szerepet meghatározó szóvégi magánhangzó kötelező kiírása. A sírfeliratok e-világot és a más-világot, színt és fonákot tükröző divatja ezeket a szabályokat feláldozza az oda-vissza olvasatú vizsák oltárán. Ez az irányzat ellen küzd írnokunk, szerencsénkre sikertelenül, mivel csak az ilyen feliratok kerültek szilárd felületekre és csak ezek maradtak fenn az utókor számára.
Nos, ezek az olvasatok alapján, mivel az etruszk nyelvtan több elemével is foglalkozik, már lehetne, és végső ideje is lenne, nyelvtant írni, igazi magyar nyelvtant a mai német helyett!
  
Az etruszkológia tudománya mit állít ezekkel az olvasatokkal szembe? Ilyeneket: pɜtrui scɜvɜ = Pètru Scèvas. Ilyen neveket százával tudnék a szövegekbe beleolvasni. Itt van pl. a szomjas tɜnθ ur, azaz Tencs Úr, az ias turi = íász Túri család, almas an.ti ur = Almás Anti úr és a többi. Ha unial astres = Uni-Astarte, akkor heramaš miért nem Héra mása? - kérdem az urakat.
Ez nem viccelődés, ez az etuszkológia (és a többi hasonló „tudomány”) módszere: keress egy betűcsoportot, mely hasonlít egy (indoeurópai) szóhoz/névhez, e betűcsoportot övező betűkből alkoss új „szót”, ruházd fel dedikál vagy ehhez hasonló értelemmel (ez mindig bejön!). Bővítsd a kőrt újabb „szavakkal” amíg ki nem kerekedik egy 500 oldalas könyv, melynek valahol a közepén még azt is kijelentheted, hogy egyetlen szó jelentésében sem vagy biztos, ezt a kutya sem fogja megugatni. (Lásd Ignacio J. Adiego. A The Carian Language című könyvét a kár nyelv megfejtéséről!) Könyved jogán te leszel a Jani, katedrát kapsz és többet egyetlen tanítványod sem meri kétségbe vonni zagyvaságaidat! Sőt, tovább fogják görgetni az általad beindított hólabdát. Csak elvétve akad egy-két ember aki a hógolyót kigurítja a napra és rájön, hogy csak zagyva lé az egész. Ők azonban „döbbenetesen hiányos történelmi és nyelvészeti ismeretekkel” rendelkeznek, magyarán: nem fogadják el a „tudományos” maszlagot gondolkodás nélkül. De addigra a könyvtárak már megteltek etruszk szótárakkal, melyek elfelejtik leszögezni, hogy nemcsak a benne lévő szavak értelmezése, de még létezésük sem biztos. Mivel én csupán olvasom az etruszk feliratokat, csak a helyesírás változása okoz gondot, de szerencsére az nem befolyásolja a szavak értelmét, sem a mondandó folyását és szerkezetét.
Olvasni egy szöveget csak van értelme ha értjük is amit olvasunk, ez pedig csak az írás eredeti nyelvén lehetséges. A pyrgi aranylemezek 123, a perugiai határkő 245, a Cortona bronzlemez kb. 450 szót tartalmaz. Ez utóbbi összes lehetséges olvasatai ezt a számot több mint 1700 szóra emelik, értelmes, kerek !!tükörmondatokba!! szerkesztve, értelmes, összefüggő mondanivalóval, melyek nem mellékesen, éppen ezekkel az olvasatokkal foglalkoznak. Ennyit ilyen összefüggő gondolatsorokba beleolvasni egy más nyelven írt szövegbe még közeli rokon nyelvek esetében sem lehetséges. Idegen nyelvekről csak tolmácsolni, fordítani (ferdíteni) lehet és annál szertelenebbül minél kevesebben beszélik azt a nyelvet. Ideális eset kihalt, ismeretlen nyelvű szövegek lefordítása és, mondjuk, az állítólagosan megfejtett négy szó 20 %-a(!) alapján indoeurópai nyelvnek kinyilatkoztatni – ez aztán a tudomány!

Az truszkológusok meggyőződéssel állítják, hogy kinyilatkoztatásaik maga a megcáfolhatatlan tudomány. Lásunk néhány idézetet megmondó emberük Giulio M. Facchetti: The Interpretation of Etruscan Texts and its Limits című dolgozatából:

The problems of interpreting Etruscan texts rest on two issues: how to determine the “best current knowledge” and how to value the various different interpretations offered by different authors. Much of Etruscan grammar is debated (what I call controversum) or unknown (what I call ignotum), but not to the same extent in all areas. For instance we have wide information about the flexion of nouns and demonstrative pronouns. As to vocabulary, despite the sparse remains, it has been possible to reconstruct a more or less precise meaning for a respectable number of terms: but much remains unknown, or unconfirmed. This, mostly, is what makes short Etruscan texts translatable, while longer ones can remain quite obscure.

Ez a néhány mondat maga a „controversum” és az „ignotum”: a rövid textusokat ugyanis azért tudják lefordítani, azaz leferdíteni mert azokat nehéz ellenőrizni, nincs bennük visszacsatolás. A hosszabb szövegek „fordítása” éppen azért lesz zavaros (obscure) mert még a szavak „többé-kevésbé precíz értelme” is csupán feltevés, melynek elfogadottsága nem tényeken nyugszik, hanem azon, hogy ki mondja. Példát erre épp Facchetti szolgáltat a következő idézetben, melynek hosszúságáért elnézést kérek. Mentségemre szolgáljon magyar vonatkozása és több lényeges kérdés melyekkel érdemes foglalkozni.

Still more recently Mario Alinei published Etrusco: una forma arcaica di ungherese (Alinei 2003; see Gheno 2004), and all his skills as linguist has not availed him from doing similar methodical blunders. I do not wish to go into details here; suffice it to say that Alinei clears away all the combinatory work done on Etruscan (for grammar especially) to try to make Uralic inflexions fit without ripping the seams. He completely ignores the aforesaid recent findings in phonology (and phoneme/grapheme relationships), returning to the obsolete but convenient theory that the handwriting changed and orthography was not consolidated (p. 263); this has been a catch-all approach for all who used etymology or groundless comparative studies. With a few prods in the right direction comparing the five or six hundred Etruscan surviving lexemes with the tens of thousands offered by other languages (or more if you take whole families) can result in anything. Even in the vocabulary alone, Hungarian and Etruscan are irreconcilable: take Etr. cel, which from the Tavola di Cortona and other documents we are certain meant “earth” (but see p. 54) …(Az Ősi kapocsban ez a 61. oldal).

Alinei minősítését csak a „tudományos érvelés” bemutatása végett idézem, ugorjuk is át és nézzük a kinyilatkoztatást: „a magyar és az etruszk nyelv összeegyeztethetetlen, mert az etruszk cel Cortona tábláról és más dokumentumokból biztosan „föld” jelentésű”, míg Alineinél „cella=(sír)kamra; kelet, a kel igéből” és c(e)lelkegyeletteljesen a kell igéből”.

Olvasatomban az említett Cortona táblán celtineitis|ςKi ÉL TeJeN EJTi íZeS”; celaméKEL AMi”; larθalc . celáLáRa CSALóKa KeL”. És egy másik dokumentum, a 230. felirat Jeff Hill gyűjteményéből: celneKELőNÉ'”, vagyis az etruszk cel = magyar kel vagy kell, mivel az etruszkok nem jelölték a hosszú mássalhangzókat (ezért én is csak félkövérrel emelem ki őket).

This is not to say that the search for languages related to Etruscan always be inadmissible; rather it is to stress that such a theory would be well-founded only if took account of all the results (if only to refute them) that have emerged from the debate (which is still developing and changing) of the “phase of refinement”, that offers theoretical bases from the most advance combinatory studies (sensu lato). By contrast, no one of the etymological attempts have come near to working in this way (and from this comes their fundamental unreliability), being unable or unwilling to take account of the scientific data of the “phase of refinement”.

Ebben a bekezdésben Facchetti ugyan elismerne nyelvrokonságot az etruszkkal, de csak akkor ha az elfogadná az etruszkológusok minden (szerinte is állandóan változó) eredményét, melyen a legfejlettebb kombinatorikus tanulmányok alapszanak! Nos, kedves Facchetti úr, én ennél többet ajánlok fel: nyelvi azonosságot! Itt van a teljes élő magyar szókészlet és nyelvtan, mely egy az egyben megfelel az etruszknak. Az etruszkok helyesírása ugyan más volt mint a mai, de ez egy nyelvész számára nem akadály, igaz? De még ebben is a segítségére vagyok, átírom az egész etruszk gyűjteményt mai helyesírás szerint. Az ön dolga csupán az lenne, hogy minden tudományos adatot leellenőrizzen és finomítson (phase of refinement).

This less-than-ideal situation makes it difficult to state what the consensus is on any issue among the specialists (between what is accepted, debated or unknown).

A tudomány nem konszenzuson hanem tényeken nyugszik! Az én tudományom, az olvasás, kőbe, fémbe, agyagba vésett betűkön nyugszik, melyek a beszélt nyelvet írják le fonetikusan, míg az Etruszkológia magas tudománya bizonyítatlan feltételezések és minden alapot nélkülöző kinyilatkoztatások alapján magyaráz – magyarázza magyartalanítva a magyar szöveget!



Íme a Cortona lemez fordítása/értelmezése/magyarázása Jeff Hill: CORPVS INSCRIPTIONVM ETRVSCARVM (NOVVM) című gyűjteményéből, az 15911. számú felirat (a lilával szedett részek Jeff Hill betoldásai):



01 ET PETRUIS SCE VES ELIUNTS V

    E(IN) T(A) PETRUI(E)S SCE VES ELIUNT(E)S

    Contract this (is), of-Mr.-Petruie Sceve, olive-oil-farmer,

02 INAC RESTMC CEN U TENThURSARCUS

    V|INAC REST(E)M(A)C CEN U TENThUR SAR

    of-both-the-v|ineyard and-also-of-the-house-value AES-GRAVE-ingot-one-pound-in weight ten --

03 UThURAS LARISAL--SVLA PESC SPANTE TENThUR

    CUS|UThURAS(SVLA) LARIS(I)ALSVLA PESC SPANTE TENThUR

    of-the-family-of-Mr. Cus|uthura (and) of-the-family-of-Mrs.-Larisi, and use-also of-the-lake -- AScoins

04 SA SRAN SARC CLThII TERSNA ThUI SPANThI ML

    SA SRAN SARC CLThII TERSNA ThUI SPANThI

    six vegetable-gardens and-ten. At-the-same foreshore, there at-the-lake

05 ESIEThIC RASNAS IIIIƆ INNI PES PETRUS PAV

    ML|ESIEThIC RASNA 3 IIIIƆ INNI PES PETRUS

    and-in-the-nearby-lo|wlands, in-the-Etruscan-way-of measuring, hectares 4½, in the-favour of-use of-Mr.-Petru

06 AC TRAULAC TIUR TEN--URC TENThA ZACINAT PR

    PAV|AC TRAULAC TIUR TENThURC TENThA ZACINAT

    both-fru|it-of-the-land and also-that-lease-money, per month, also-an-AES-GRAVEingot-one-pound-in-weight worth in-food in-lease payment,

07 INISERAC ZAL ʃ CS ESIS VERE CUSUThURSUM P

    PR|INISERAC ZAL ʃ CS ESIS VERE CUSUThURSUM

    and-also-of-f|ish-catch of-two (measures). ʃ Of-this expense there-is-an-owing also-of-Mr.-Cusurthura's

08 ES PETRUSTA SC EVA-- ʃ NUThANATUR LARTPETR

    P|ES PETRUSTA SCEVAS ʃ NUThANATUR LART

    u|se, of-Mr.-Petru's things, Mr.-Sceva's (son). ʃ Guarantors: Mr.Lart,

09 UNI ARNT PINI LART --IPI LUSCE LARIS SALINI V

    PETR|UNI(AL) ARNT PINI(AL) LART VIPI(AL) LUSCE LARIS(US) SALINI(ALISA)

    Mrs.-Petr|uni's (son), (and) Mr.-Arnt, Mrs.-Pini's (son), (and) Mr.-Lart, Mrs.-Vipi's (son), (and) Mr.-Lusce, Mr.-Laris's (son), (and) Mrs.-Salini's-daughter's-husband,

10 ETNAL LART VELARA LARThALISA LART VELARA

    V|ETN(I)AL LART VELARA LARTh(I)ALISA LART VELARA

    Mrs.-V|etni's (son), (and) Mr.-Lart Velara, Mrs.-Larthi'sdaughter's-husband, (and) Mr.-Lart Velara,

11 AULESA VEL PUMPU PRUCIU AULE CELATINA SE

    AULESA VEL PUMPU PRUCIU(S) AULE CELATINA

    Mr.-Aule's-daughter'shusband, (and) Mr.-Vel Pumpu, Mr.-Pruciu's (son), (and) Mr.-Aule Celatina,

12 TMNAL ARNZA FELSNI VELThINAL VEL LUISNA

    SE|TMN(I)AL ARNZA FELSNI(ALISA) VELThIN(I)AL VEL LUISNA

    Mrs.-Se|tmni's (son), (and) Mr.-Little-Arnth, Mrs.-Felsni's-daughter's-husband, Mrs.-Velthini's (son), (and) Mr.-Vel Luisna,

13 LUSCE VELUSLNA NUFRESA LARU SLANZU LARZ

    LUSCE(S) VEL USLNA NUFRESA LAR(IS)US LANZU

    Mr.-Lusce's (son), (and) Mr.-Vel Uslna, Mr.-Nufre's daughter's-husband, Mr.-Laris's (son), (and) Mr.-Lanzu, (and)

14 A LARTLE VELAVES ARNT PETRU RAUFE ʃ EPRU

    LARZ|A LARTLE VELAVES ARNT PETRU RAUFE(S) ʃ

    Mr.-Lit|tle-Larth Lartle, Mr.-Velave's (son), (and) Mr.-Arnt Petru, Mr.-Raufe's (son). ʃ

15 S AME VELChE CUSU LARISAL CLENIARC LARIS

    EPRU|S AME VELChE CUSU LARIS(I)AL CLENIARC LARIS

    In-the-party-of-the-recei|ver are: Mr.-Velche Cusu, Mrs.-Larisi's (son), and-his-sons, (and) Mr.-Laris

16 --USU L--RISALISA LARIZAC CLAN LARISAL PETR

    CUSU LARIS(I)ALISA LARIZAC CLAN LARIS(I)AL

    Cusu, Mrs.-Larisi's daughter's-husband, and-Mr.-Little-Larth the-son of-Mrs.-Larisi, (and)

17 U SCE----S ARNTLEI PETRUS PUIA

    PETR|U SCEVAS ARNTLEI PETRUS PUIA

    Mr.-Petr|u, Mr.-Sceva's (son), (and) Mrs.-Arntlei, Mr.-Petru's wife.

18 CEN ZIC ZIChUChE SPARZES TIS SAZLEIS IN

    CEN ZIC ZIChUChE SPARZES TIS SAZLEIS IN

    This writing was-a-writing of the-agreement that- verbal - one instead-of;

19 ThUChTI CUSUThURAS SUThIU AME TAL SUThIVE

    ThUChTI CUSUThURAS SUThIU AME TAL

    displayed in- Mr.-Cusuthura's-tomb is, by-the

20 NAS RATM ThUChT CESU TLTELTEI SIANS SPA

    SUThIVE|NAS RATM ThUChT CESU T(ITIA)L TELTEI(ALISA) SIAN(A)S

    sepulchral-inscripti|on-carver, and-under-divine-protection displayed, (lies here). Mr.-Cesu, Mrs.-Titi's (son), Mrs.-Teltei's-daughter's-husband, of-the-founder

21 RZETE ThUI SALT ZIC FRATUCE CUSUThURAS LA

    SPAL|RZETE ThUI SALT(E) ZIC FRATUCE CUSUThURAT ʃ

    reque|sts there the-second writing, (and) made-the decision in-the-Cusuthuruclan. ʃ

22 RISALISVLA PETRUSC SCEVAS PESS TARChIAN

    LA|RIS(I)ALI(E)SVLA PETRUSC SCEVAS PESS

    Of-the-family-of-Mrs.-La|risi and-also-of-Mr.-Petru Sceva: of-the-use

23 ES ʃ CNL NUThE MALEC LART CUCRINA LAUSISA

    TARChIAN|ES ʃ CNL NUThE MALEC LART CUCRINA LAUSI(E)SA

    of- (this-place-which-we-call) -Tarchian|e. ʃ Of-this they-state, and-they witness: Mr.-Lart Cucrina, Mr.-Lausie's-daughter's husband,

24 ZILATh MEChL RASNAL ----RIS CELATINA LAU

    ZILATh MEChL(UM) RASN(I)AL LARIS CELATINA

    general judge-also of-ETRVRIA, (and) Mr.-Laris Celatina,

25 SA ------NC ARNT LUSCNI --RNThAL CLANC LARZ

    LAU|SA CLANC ARNT LUSCNI(AL) ARNTh(I)AL CLANC

    Mr.-Lau|'s-daughter's husband, and-his-son Mr.-Arnt, Mrs.-Luscni's (son), and-Mrs.-Arnthi's -son

26 A LART TURMNA SALIN---------------------------------------

    LARZ|A LART TURMNA SALIN(I)AL LARTh CELATINA

    Mr.-Lit|tle-Larth, (and) Mr.-Lart Turmna, Mrs.-Salini's (son), (and) Mr.-Larth Celatina,

27 PNAL CLENIARC VELChE-------------------------------------

    A|PN(I)AL CLENIARC VELChE CUSU LARIS(I)AL

    Mrs.-A|pni's (son), and-his sons-also, (and) Mr.-Velche Cusu, Mrs.-Larisi's (son),

28 SERC VELChE CUSU AULE------------------------------------

    PAPAL|SERC VELChE CUSU AULESA LARTh ETRUSCA LARThUSC

    and-his-neph|ews-also, (and) Mr.-Velche Cusu, Mr.-Aule'sdaughter's-husband, (and) Mr.-Larth Etrusca, both-Mr.-Larth's

29 ANINALC LARIS FULNA----------------------------------------

    ANIN(I)ALC LARIS FULN(I)AL ARNTh ETRUSCA ARNThUS

    and-also-Mrs.-Anini's (son), (and) Mr.-Laris, Mrs.-Fulni's (son), (and) Mr.-Arnth Etrusca, Mr.-Arnth's (son),

30 RC LART PETCE USLNAL---------------------------------------

    CLENIA|RC LART PETCE USLN(I)AL LARIS ETRUSCA LARIS(US)

    and-his-so|ns-also, (and) Mr.-Lart Petce, Mrs.-Uslni's (son), (and) Mr.-Laris Etrusca, Mr.-Laris's (son), (and),

31 INAThUR TECSINAL VEL---------------------------------------

    CUCR|INAThUR TECSIN(I)AL VELThUR ETRUSCA VELThURUS ARNTh

    amongst-Cucr|ina-clanmembers, (descendents) of-Mrs.-Tecsini: Mr.-Velthur Etrusca, Mr.-Velthur's (son), (and) Mr.-Arnth,

32 US LARISC CUSU USLNA---------------------------------------

    LARTh|US LARISC CUSU USLN(I)AL VEL ETRUSCA VELUS LARTh(I)AL

    Mr.-Larth|'s (son), and-Mr.-Laris Cusu, Mrs.-Uslni's (son), (and) Mr.-Vel Etrusca, Mr.-Vel's (son), Mrs.-Larthi's (son), (and)

33 AULE SALINI CUSUAL

    AULE SALINI(ALISA) CUSU(I)AL

    Mr.-Aule, Mrs.-Salini'sdaughter's-husband, Mrs.-Cusui's (son), (and)

34 ZILCI LARThAL C USUS T ITINAL

    ZILCI LARTh(I)AL C USUS T{ }ITIN(I)AL

    the-leading-women (daughters) of-Mrs.-Larthi, (daughters) of-Mr.-C usu, (daughters) of-Mrs.-Titini,

35 LARISALC SALINIS AULESLA CELTINEITIS

    LARIS(I)ALC SALINI(E)S(C) AULES L(AUTNITh)A

    and- (daughters) -of-Mrs.-Larisi and-of-Mr.-Salinie, (and) Mr.-Aule's slave.

36 S TARSMINASS SPARZA IN ThUChTCESU

    CELTINEITIS|S TARSMINASS SPARZA IN ThUChT CESU

    At-Lak|e Trasimen|e the arrangement for the displaying: Mr.-Cesu.

37 RATM SUThIU SUThIUSVE VELChES CUSUSA

    RATM SUThIU SUThIUSVE VELChES CUSUSA(S)

    Under-divine-protection in the-tomb, (which is the tomb) of-the-sepulchral-inscriptioncarver, (and) of-Mr.-Velche, Mr.-Cusu's-daughter'shusband,

38 ULESLA VELThURUS T--TLNIS VELThURUSLA

    ULES LA(UTNIThA(S)) VELThURUS TITLNI(E)S VELThURUS LA(UTNIThA(S))

    (and) of-Mr.-Ule's slave, (and) of-Mr.-Velthur, (and) of-Mr.-Titlnie, (and), of-Mr.-Velthur's slave,

39 LARThALC CELATINAS APNAL LARISALC CE

    LARTh(I)ALC CELATINAS APN(I)AL LARIS(I)ALC

    and-of-Mrs.-Larthi, (and) of-Mr.-Celatina, (and) of-Mrs.-Apni, (and) of-Mrs.-Larisialso, (and)

40 LATINA S NTLNAL

    CE|LATINAS PITLN(I)AL

    of-Mr.-Ce|latina, (and) of-Mrs.-Pitlni.



Csupán két megjegyzés: 1. ebben a ferdítésben az anyós illetve az após nevét tízszer használja az írnok a szerencsétlen flótások pontosabb beazonosításához, míg a feleséget csak egyszer!, 2. a cel nem csakföld” ebben a ferdítésben, hanem a Celatina név első szótagja és ugyanaz a celtineitis|s At-Lak|e” (tónál) jelentésű szóban. De ebben az egészben a legszánalmasabb, hogy 113 „név” szerepel a fenti fordításban, mivel a nehezen megfejthető szavakat az etruszkológusok kinevezik névnek, amivel nem kell tovább bajlódni!



Aki szétnéz világhálós honlapjaimon láthatja, hogy ez az etruszk olvasat csak egy a sorban, ugyanezzel a módszerrel egy egész sor 'kihalt' nyelv írásos emléke szólal meg szépen magyarul.

Mivel fonetikus írásokról van szó – a grafikai jelek a beszéd hangjait jegyzik le a kihagyásos írásmódszer egy helyi, egyszerűségénél fogva könnyen felismerhető változata szerint – ezért ezek az írások csak eredeti nyelven, eredeti hangozással válnak értelmessé és csakis azok számára akik beszélik ezen írások nyelvét. Semmilyen formula, semmilyen algoritmus nem képes egy adott nyelven kimondott/leírt értelmes gondolatsor hangjait/betűit úgy átírni, hogy a hangok/betűk egy másik nyelven értelmes, sőt ugyanolyan értelmű gondolatsorrá álljanak össze. (Ha valaki nem tudná, a fordítógépek nem egy nyelv betűit/hangjait írják át egy másik nyelv megfelelő hangjaira, betűire, hanem a szavakat, szófordulatokat, kifejezéseket, mondatrészeket ültetik át a másik nyelv megfelelő elemeire.)

Következésképpen, ha egy viszonylag hosszú betűsor olvasata egyszerű (helyes)írási szabályok betartásával értelmes, a szövegkörnyezetbe illő gondolatsort alkot, amit nemcsak olvasni tudunk, de értünk is, akkor teljes bizonyossággal kizárható annak az eshetősége, hogy az adott betűsornak más nyelven is lenne értelmes olvasata. Magyarán, ha értjük e sorokat akkor nem kell külön bizonygatni, hogy magyar, de azt sem, hogy ez a betűsor más nyelveken teljesen értelmetlen betű- illetve hang-kavalkád és hogy az is marad bárhogyan is csűrjük-csavarjuk az olvasás módját.

Vannak nyelvi játékok, melyekben a mondandó az ellenkezőjére fordulhat egyetlen vessző áthelyezésével, vagy melyek a hangsúly eltolásával idegennek hangzanak, esetleg még értelmesek is egy idegen nyelven, de ezek rövid, gyermeteg játékok. Itt csak ebben a három feliratban több mint 2000 szót olvashatunk értelmes tükörmondatokba szerkesztve, melyek mind a megadott témával foglalkoznak. Nincs az a lángész aki ilyet bele tudna olvasni egy olyan idegen nyelvű feliratba, amely azt eredetileg nem tartalmazta.

Akkor meg hogyan lehetséges, hogy az etruszk nyelven írt szövegeket magyarul olvassuk? Ugyanúgy mint ahogyan a székely nyelven írt szövegeket olvasnánk, vagyis ugyanazt az egyetlen magyar népet és nyelvet hívják székelynek, tráknak, lükinek, lüdnek, eteo-krétainak (minószinak), lemnoszinak, eteo-ciprusinak, etruszknak és még ki tudja mi mindennek.

A fenti dőlt-betűs meghatározásban szerepel a bizonytalan értelmű ’viszonylag hosszú betűsor’ követelménye. Vajon elég hosszúak-e a fenti feliratok szövegei ahhoz, hogy biztonsággal állíthassuk a feliratok magyar voltát? Ha az egyes szavak olvasatai hagynak is némi kétkedést maguk után, a szövegek együtt minden kétséget kizárnak efelől. Emellett az etruszk szövegek megerősítik az azonos korszakból származó, hasonló jellegű kár, lüki, lüd, stb. feliratgyűjtemények olvasatait is.

Leszögezhetjük tehát hogy, az etruszk egy nép-nemzet saját műveltséggel és üdvtörténeti szereppel, de nyelve a magyar nyelv és ezen még a magas tudomány sem változtathat egy jottányit sem!

Akkor miért övezi ilyen néma csend ezeket az olvasatokat? - kérdezem és újra elmondom:

Mi a célom mindezzel?” – kérdezi az egyik nyugalmazott egyetemi nyelvtanár. Jogos a kérdés. Amikor gyarmattartóink és helytartóik politikai érdeke másutt van, amit nyilatkozatokban, intézményekben, oktatásban, államfői részvéttel nyomatékosított kongresszusokon évszázadok óta sulykolnak, akkor ezek az olvasatok forradalminak tűnnek. A tények itt senkit sem érdekelnek? A sztyeppén le-fel száguldozó vad barbár olyan romantikus; milyen szép lenne ma is olyan szabadon nyargalni, nyergelni a végeláthatatlan pusztán! (Trianon is csak azért kellett, hogy a magasba tornyosuló Kárpátok koszorúja ne zavarja a végeláthatatlanság képzetét!) Hogy őseink többsége sohasem rohangászott Eurázsia szerte az vajon kit érdekel?

A magyar nyelv szavainak, szógyökeinek tekintélyes hányada gyermekszó, vagy hang- és mozdulat utánzó szó (etimon), a kapcsolat már ezen keresztül is meglehet” – mondja egy másik egyetemi tanár, akadémikus. Magyarán: a kár, és a többi anatóliai nyelv azért nem lehet magyar, mert írásos emlékeik a magyar nyelv általa felsorolt elemi tulajdonságaival rendelkeznek! Furcsa logika.

Magyarkodó” közírónk nem ér rá belenézni ezen olvasatok módszerébe, mivel “legfontosabb föladata a magyar nyelv és kultúra egységének föltárása”. Igaz, annak idején, az első osztályban talán fél évig is eltartott mire buksi fejünkkel elsajátítottuk az írás-olvasás csínját-bínját, de egy felnőtt értelmiséginek ugyan mennyi idejébe telne egy átírási táblázat áttekintése? Akinek egy lehetséges két-háromezer éves nyelvemlék nem ér meg negyed óra ráfordítást, az ne magyarkodjon.

Az olvasás lényege, hogy az ember érti amit olvas, ezért csak kivételesen fűzök magyarázatot az olvasatokhoz. Így hát értetlenül hallgatom a következő megjegyzést (szintén nyelv tanár): “Nekem nem tisztem eldönteni szakmai kérdéseket. Különösen nem akkor, ha nem merültem bele magam is a nyelvemlékek tanulmányozásába. De nyelvérzékem azt súgja, hogy ezek a nyelvemlékek más kultúrkörben mozognak, mint ami fölsejlik értelmezéseidben.” Mi is az a szakma amiben állást kellene foglalni? Olvasás! Bármilyen hihetetlen, olvasni nemcsak latin-betűs iratokat lehet és ahhoz, hogy valaki más jelkészlettel (pl. rovással) leírt magyar szöveget is megtanuljon olvasni nem kell szakvizsgát tenni. Vagy a szakmai tudás annak eldöntéséhez szükséges, hogy a más írásjelekkel (rovással, etruszk ABC-vel, stb.) leírt szöveg magyar-e vagy sem? Ez sem szakmai kérdés: az ember vagy érti amit olvas, vagy nem érti. Noha szakmai kérdésekben is lehet szerepe az érzékeknek, azért a tények a mérvadók. A kultúrkör, ami felsejlik az olvasataimból, nem az én értelmezéseim, – nem az olvasó határozza meg az olvasott szöveg tartalmát. A szövegek értelmezése, feldolgozása már tényleg szakmai kérdés és meg is hagyom a szakembereknek.

Sarlatánság amit csinálsz, miért írnának ilyeneket az emberek”, summázza egy másik értelmiségi a véleményét. Valóban, miért írnának ilyeneket? De árulja már el nekünk, ‘szaki’, miért írnának olyanokat, amilyeneket a ‘megfejtők’ vélnek ‘megfeleltetni’, ‘tolmácsolni’ azokban a szövegekben. Egyáltalán, miért írna bárki bármit? A közös ezekben a megjegyzésekben, kritikákban a gyávaság. A magyar értelmiség képes kitalálni lehetetlennél lehetetlenebb kibúvókat, csakhogy elkerülje saját józan eszével felmérni, leellenőrizni, véleményezni ezeket az olvasatokat. (Azt hiszik mivel 'értelmiségiek' ezért mentesülnek népmeséink intelmétől, mely szerint: aki nem hiszi járjon utána!) Félreértés ne essék, személy szerint senkit sem vádolok, senkinek semmit nem rovok fel; nekem a politikai-társadalmi viszonyokkal, a közhangulattal van bajom, amelyikben egy értelmiségi nem nyilatkozhat nyíltan saját értelmi képessége szintjén. Legyünk őszinték, a fent idézett megnyilatkozások sületlenségek, mellébeszélések, csúsztatások. Ilyeneket egyenes ember csak akkor tesz, ha az őszinte kinyilatkozás negatív hatással lenne rá, megbélyegeznék érte, veszélybe hozná karrierjét, stb.

Azért suba alatt történnek más kijelentések is, pl. “A trákokkal kapcsolatban nincs gondom, az hangírás visszaolvasását jelenti és ott a gondolat nem annyira szabad.” Ez a nincs gondom, azt jelenti, hogy azt elfogadja, vagy legalább is nem tud érveket felhozni ellene. A trák feliratgyűjtemény jelenleg három rövid felirat, ha azok olvasataival akadémikusunknak nincs gondja, akkor még kevésbé lehet a kár, lüd, lüki és etruszk olvasatokkal. És ez már valami!

Ezek az idézetek mind úgynevezett ‘magyarkodó’ értelmiségiektől származnak. Na és hivatalosék? Ők annyit tehetnek, hogy ezután még szigorúbban megválogatják majd, hogy kiket engednek soraikba.

Ekkor megnézik, hogy áll a lista,

Bejön egypár új akadémista,

E díszes tisztet olyaknak osztják,

Akik tudják, hogy: hogy él az osztyák

És a cseremisz mit szokott enni...

De túl okosnak nem szabad lenni!...

Ady Endre: Tudósok hete

Azóta se változott semmi, ösztönösen minden 'akadémista' magánál gyengébbet javasol a bandába, ezt hívják kontraszelekciónak. Azonban előbb utóbb az IQ mérce valahol 70 körül megáll és akkor egy másik minisztérium hatáskörébe helyezik majd a nyelvészetet. Ezt kell kivárni …



Mellár Mihály



Módosítva:
2019.09.12.
  
    Nyomtatható változat      Szólj hozzá ehhez a cikkhez!

Szerkesztő: decoder
Dátum:2017.03.19.
Olvasás: 2222

<<< Előző cikkKövetkező cikk >>>
 
    

  
 

Eddigi hozzászólások:

Tovább a cikkek kigyüjtött hozzászólásainak oldalára =>


 
    

  
 
A cikkhez regisztráció nélkül is hozzászólhatsz, egy tetszőleges név megadásával.
Ne feledd: azok a szavak, amelyekkel minősítesz valakit, többet mondanak rólad, mint akiről beszélsz!
Neved / nicked:   
  (Írjál be egy nevet, különben nem megy el a hozzászólásod.)


Humán ellenőrző kód:

Másik_kód_kérése
Kedves Hozzászóló!
Írd be ide a fenti képen látható kódot.
(ha bizonytalan vagy a kód olvasásában, a kis nyilakra kattintva kérhetsz egy másikat)




 
    


A szkíta nyelv feltámad mint szkíta-hun-magyar.

(Mellár)



Generálás ideje: 0.04 mp 
 KEZDŐLAPRA
 TÁRSOLDALAK
 VENDÉGKÖNYV

Keresés a honlapon


Felhasználónév:

Jelszó:


Regisztráció

A szkíta nyelv feltámad mint szkíta-hun-magyar.

(Mellár)


Etruszk=magyar

Az etruszk nyelvvel a komolynak hitt Etruszkológia foglalkozik. Aki ennek a tudománynak az alapjait szeretné górcső alá venni az hamar rájön, hogy minél jobban összpontosít annál jobban homályosodik a kép, mivel a nagy és híres etruszkológusok még olvasni sem tudják a szövegeket. A feliratok betűi között ugyanis nincsenek írásjelek, a kor szokása szerint a szóközöket csak elvétve jelölik és sok szónak csak a mássalhangzó vázát írja ki az írnok/vésnök. A kutatókat ez nem zavarja, az írásmódszer meghatározása nélkül fejtik a szövegeket, fordítanak (ferdítenek) és szótárt állítanak össze, melyben nemcsak a szavak értelmezése, de még léte is bizonytalan, sőt nyelvtant is írnak.

A továbbiakban én egy nagyon egyszerű, betűről-betűre követhető módszer segítségével átírom (transcribe/transliterate), lemásolom/leírom az etruszk szövegeket mai helyesírás szerint, lehetővé téve így mindenki számára azok olvasását és megértését. Nagyon tanulságosak és érdekesek ezek a tudományos belemagyarázásoktól mentes szövegek. Kezdem a három leghosszabb szöveggel és mivel a módszerem ezeken bevált, a többi sem lehet kétséges. És tényleg érdemes beleolvasni ezekbe az ősi feliratokba, meglepő, hogy még a sírfeliratok is milyen változatosak és mesteriek tudnak lenni!


Az angol nyelvű honlapomon a krétai
Lineáris A
feldolgozása kétnyelvű.




Tárhelyszolgáltatónk

Unsoft.hu

Kapcsolat

Levél a webmesternek


  Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS és a betlehemi csillag
  Kik vagyunk?
  GONDOLGOK
  FORRÁSOK
  www.kisbiro.hu: Közhírré tétetik!
  Szekeres Anna Fotó
  Mocsáry Évelőkertészet
  Mlinkó István Általános Iskola, Eger
  Elektro-Tec, Gyöngyös
  Ősmagyar nyelvek
  Eurochess - ONLINE SAKKISKOLA
  Heves megyei sakkélet
  Gyöngyösi ENERGIA SC sakkegyesülete
  Meglátások
  Boricsev Oleg
  Mellár Mihály: Atlantisz - hol volt, hol nem volt
  Szekeres Sándor: Munkahelyek és a népességcsökkenés
  A gyöngyösi Ringsted utca oldala
  Évelő növények, évelő virágok
  Dionysius Exiguus latin nyelvű munkái
  UNIX-időbélyeg kiszámítása
  Szekeres Sándor: Egyszerű játékok a sakktáblán
  Szkíta Főnix
  The Scythian Phoenix
  Eurochess - ONLINE CHESS SCHOOL
  Chess Quotes
  Laws of Chess
  Chess piece names
  Sakk aranyszabályok
  PGN Specification and Implementation Guide
  PGN kódok jelentése (ENG/HUN)
  Chess Glossary
  Sakk kifejezések szótára
  Sakkfigurák nevei más nyelveken


Szekeres Sándor

Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS

és a betlehemi csillag

A könyv a múlt és a jelen sérthetetlen dogmáit kérdőjelezi meg, fájdalmas sebeket szakitva fel a társadalmi közérzeten, mind a hétköznapokra, a tudományos életre és a hit világára vonatkoztatva. Megtalálta a valódi betlehemi csillagot, szó lesz a történelmi, a pártus Jézusról, a valós keresztrefeszítéséről és egy szörnyű végű összeesküvésről, aminek egyik következménye a téves időszámításunk és a kronológiánk sötét középkora. Talán nem is véltetlen, hogy most íródott meg a könyv - írja - ismét az útkeresés korában járunk. Létezésünk és hitvilágunk alapjai esnek szét, új kérdések jönnek, új válaszok kellenek. Ezek alapjait érinti meg ez az írás, új szemléletet adva eddig érinthetetlennek gondolt tabuknak.


Te vagy itt a(z)
249657
látogató!
Ma  17,
ebben a hónapban
3791 látogató volt.
Jelenleg
1 regisztrált tag
és 1 vendég olvas minket.

Üdvözlöm oldalamon!

Oldalt eddig 249657 alkalommal keresték fel.

Regisztrált felhasználók száma:6
Látogatók összesen 1845 alkalommal szóltak a fórum 1 témájához és a honlap cikkeihez.

Legutóbbi 5 felhasználónk:
SzekeresS
aurigas
decoder
aries
zitabiro