Tartalom

A képírások olvasása nem kíván magasabb műveltséget, mint bármilyen más írás olvasása. Természetesen van néhány elsajátítandó alapelv és szabály, de ezek egyszerű szabályok. az írás nem úgy vette kezdetét, hogy egy szuper-intelligens ős vagy ősakadémia nekiült és megalkotta az írást, megrajzolta a betűket és meghatározta hangértéküket. Nem, a dolog nem így történt. A velünk született rajzolási/ábrázolási hajlamot - azt hogy a hasonlóság alapján felismerjük a lerajzolt tárgyakat - a népi leleményesség egészítette ki a hasonló hangzással. Ez az írás-olvasás lényege: hasonló alakúsággal képileg megjeleníteni hasonló hangzású szavakat. A képírás szervesen épül a beszédre, egymást kiegészítik, modellezik és alakítják: a magyar nyelv tana a képírásban gyökerezik (még megírásra vár). Annyira természetes a kép és a hang kapcsolata, hogy a csoda az lett volna, ha a magyar nép nem fedezi fel és teszi közkincsé a képírást. Megtette és meg is lakolt érte. Ezer éve küzd ellenünk, és e képességünk megsemmisítésén Európa és a komprádor magyar értelmiség. A magyar az egyedüli nép aki "megtéríttetésekor" nem írást kapott, hanem írásától megfosztatott.

Ezt az ősi, letagadott írásbeliséget kapja most vissza az, aki itt belép!

A Krétai Képírás szerves írás, melynek szövegeit az írás tudói úgy szerkesztették meg, hogy a képi elemek hangos kimondásával az írások üzenetét mindenki (a nem írástudó is) megértse. Ez tehát egy képi elemekkel lejegyzett, a képrejtvényhez hasonló, szigorúan fonetikus írásmód. Az olvasás a képjelek és a képragok felismerése és nevük hangos kimondása az esetleg szükséges hangváltással.

A fentiekből következik, hogy a szöveg csak a képírás eredeti nyelvén olvasható.

A kép leolvasásának van egy természetes útja: az adott kezdőponttól sorba vesszük a képelemeket, vagyis egy ésszerű útvonalat követünk (minden más káosz) és ezzel a szerves sorrenddel már meg is határoztuk a képírás (hieroglif írás) nyelvét. Az indoeurópai nyelvek tele vannak hurkákkal: (púp) hát-on - (hunch) on back, az angol szövegben vissza kell fordulni a hát elé, hogy a szó mondatbeli szerepét meghatározzuk. Ezek a hurkák a képírást olvashatatlanná tennék. A magyar nyelv egyenes irányú, lineáris, melyben mindig az utolsó szó vagy rag határozza meg az előtte elmondottak mondatbeli szerepét (lásd Varga András nyelvtanát!).

A magyar nyelv 'egyenes' beszéd, képírásra egyedüli alkalmas, tehát nem csak valami csoda folytán, hanem ésszerűségi alapon is: a Krétai Képírás nyelve a magyar!

Nyelvünk és a képírás szerves összefonottságát a XVII. századi, énlakai kazetta-festő mester még biztosan ismerte. Habár lehetett ő az utolsó írástudó, szerencsére képírást olvasni ma is tud mindenki, - aki akar.

Az etruszk nyelvvel a komolynak hitt Etruszkológia foglalkozik. Aki ennek a tudománynak az alapjait szeretné górcső alá venni az hamar rájön, hogy minél jobban összpontosít annál jobban homályosodik a kép, mivel a nagy és híres etruszkológusok még olvasni sem tudják a szövegeket. A feliratok betűi között ugyanis nincsenek írásjelek, a kor szokása szerint a szóközöket csak elvétve jelölik és sok szónak csak a mássalhangzó vázát írja ki az írnok/vésnök. A kutatókat ez nem zavarja, az írásmódszer meghatározása nélkül fejtik a szövegeket, fordítanak (ferdítenek) és szótárt állítanak össze, melyben nemcsak a szavak értelmezése, de még léte is bizonytalan, sőt nyelvtant is írnak.

A továbbiakban én egy nagyon egyszerű, betűről-betűre követhető módszer segítségével átírom (transcribe/transliterate), lemásolom/leírom az etruszk szövegeket mai helyesírás szerint, lehetővé téve így mindenki számára azok olvasását és megértését. Nagyon tanulságosak és érdekesek ezek a tudományos belemagyarázásoktól mentes szövegek. Kezdem a három leghosszabb szöveggel és mivel a módszerem ezeken bevált, a többi sem lehet kétséges. És tényleg érdemes beleolvasni ezekbe az ősi feliratokba, meglepő, hogy még a sírfeliratok is milyen változatosak és mesteriek tudnak lenni!