Az ógörög vázákon a “nevek” mindenki számára láthatók, de csak a szkíta népek tudják olvasni ezen szkitálék rejtett üzenetét! A név magáért beszél! A tudósok előtt még is rejtve maradt immár két és fél ezer éve.! Erre a korinthoszi kis csészére, mely most Párizsban látható, (Louvre MNC 332), a következő “neveket” írta készítője a bokszoló jelenethez:
ϜΙΟΚΕ ΠΥΚΤΑ ΦΕΥΓΕ, és olvasata: VÍ'Ó Ki E'-BUKTA FÉ' VéGE
> Víjó (vívó) ki elbukta fél vége. (The fighter, who lost it, fears his end.)



TARTALOM Édes anyanyelvünk Kréta képírása magyar! Kép- és rovásírás 'Tengeri' népek? Etruszk=magyar Egyéb gondolatok LINEAR A ANGOL NYELVŰ HONLAPOM
   
 
<<< Előző cikkKövetkező cikk >>>

  
      Nyomtatható változat    Küldd el ismerősödnek ezt a cikket!   Szólj hozzá ehhez a cikkhez!


Blog : 'Tengeri' népek?Címkék : lüki, méd, megye, államszövetség, ó-haza
 

A xanthoszi sírkő felirata, d oldal


A Xanthoszi Sírkő Felirata

A Xanthoszi Sírkő Felirata

d oldal


Augustus Schoenborn eredeti rajzát láthatjuk a képen, de az átírást a Titus Didactica honlap­járól töltöttem le, ahol a képről hiányzó szöveg nagy részét pótol­ták, valószínűleg T. Kalinka, J. Friedrich, G. Neumann, H. Metz­ger és mások munkáira támasz­kodva. Sajnos, ezekhez nem tudok hozzájutni, de megnyugtat, hogy az átirat pótolt, piros [] szögletes zárójelben lévő szöveg­részei tökéletesen illenek a képen látható szöveg környezetébe.

Így ezt az oldalt sikerült teljes egészében megfejteni vagyis elolvasni.

Itt érdemes megjegyezni, hogy H. Craig Melchert, a lüki nyelv leg­kiemelkedőbb kutatója és szakér­tője, Lykian Corpus című, 2001-es szöveggyűjteményéből kihagy­ta ezt az oldalt és a c oldal alsó részét is, vagyis a két legteljesebb és legterjedelmesebb lüki szöve­get és ezt a mulasztást azóta sem pótolta.

A tévesen bevésett jelett egy utána írt :) jel törli, a :) tehát mai SMS nyelven így J (mosolyog­va) törli az előtte levő téves betűt. Az átírási hibáknál a törlést a # jellel végeztem, míg az általam végzett átjavításokat zöld {} kap­csos zárójelbe zártam. Ezek az átírási hibák rendszerűek, pl: az r-t kilencszer p-nek írták át a kutatók, az s-t háromszor j-nek, de a többi átírási hibában is a hasonló alakú betűk keverednek.

Az olvasatban pirossal írt részek a kőoszlopról levert vagy elmosó­dott betűk ésszerű bepótlásai. A tisztázott szöveg sötét­sárga () kerek zárójeles részei csupán magyarázatok, nincsenek benne az eredeti szövegben.


Nincs új a Nap alatt! A szöveg hihetetlenül időszerű. A lécekre (ma kártyákra) rótt adósság csak növekszik, az olló nyílik. Mindig akadnak csökevények, árulók, a kárálás (és kábítás) ezen nem segít. A sas (mint hatalmi jelkép) veri az ékeket egyének, csoportok, államok közé. A telhetetlen tur csök (médek és zsidók) és az árulók vagyona is növekszik, a rab pedig csak robotolva hőzöng. Elhízva, a papok is csak papolnak az idegen sas szolgálatában. Az hogy a perjel eredő (ER(e)DŐ!) kapzsiságának áldozatává válik: – egy láda „gyün” (tartozik) lécet vesz „” (díjaz/követel) helyett, – szerintem kevés vigasz. A tur csök a csekket rajta hajtja be, de ettől a népnek semmivel sem jobb.

 

 

Inscription: 44d 


1  [..]hedm̃qrẽ: etrqqi tuwijẽ [di: qrbbli:]

     [TeR]HED LéCeKRe VáJVa : E TuR CSöK CSaK ŰT ÓVI JaVa JóVa' [DŰ' : CsaK RaB BeLŰ' :]

2   .ireimedi: sebedẽnẽ: slãt[u: xbadiz: qrb-]

     KIRE ÍM E DŰ' : eSZÉBE' iDőVe' JaVú'Na VíJVa : SZiLáGYuL uT[Ó : íGY aBBA' De ÍZ CSaK RaB:

3   [b]ledi: alike mlẽ mireke ml[ẽ tm̃qrisñte:]

     [Be]LEDŰ': ÁLLI KÉMeL VíJó'Va MIRE KÉMéL[Ve JaVáTóL CSiKaRI aSSZoNYáT E'-:]

4   wisidi: pruwa ){>j} albrãnake: m[lati: trqqñt-]

     VISZI DŰ' : BeRÓVA ÚJJAL BáR íGY áLNAK É' : M[úLATI : TuR CSöK CSaK NYú'Ti]

5   asa qre tupe: tulijelije p[utu trlluba]

     ÁSSA CiKKéRE TÖBBE' : TOLI JEL ILY E B[ÓTO' TáRuLó oLLÓBA]

6   zrppedunike qezm̃mi: wer [[ik]lebẽke: xñt-]

     ZáR eBBe BEDŐ'NI KE' CSaK EZZeL MI : VÉR[ ÜKLÉBe VáJVa KE' : íGY aNNYi iT-]

7   abã: uweti: sukrẽ:) albmubẽ: [ti: zawa: qttid-]

     -A'Ba GYúL : ÓVa ETTŰ' : SZÓ KáRÁLóBa oMO' Bő VíJáVa' : [eTTŰ' : íZ aVVA' : CSaK uTaT ID-]

8   eziti: qñnãtba: xuzrñta xe [rigasa: tu.a-

     -ÉZÍTI : CSaK NYí'NA GYúLTáBA' : GYŐZő eRéNY iTT AGYÉ[RIG ÁS A : TÚLA-

9   dr] ala: palaraima: sapalite [pñ kizppli

     -DóRa] ÁLL A : BÁL ÁRA IMA : iSZAPPAL ITT E [PeNY BIZ PaPoLI

10 ug] uwãmã: tewete arm̃pã:) atli [tñne: qã.ã:

     ÉG]Ő VáGYáLMa GYúL : iTT E'VÉTTE' ÁRuLóBa Á'TaL I[TT NYú'Na E : CSöK üGYeL iNGYüL

11 pri[j]] edulise: trm̃mile: kupr [[l]lese: mepe

     PáR IJ]EDŐ LISZE : TuR áLLaM ILL E : KOPoRá[[Ló] éLÉSSE' : Mi ÉPPE'

12 ne tu] bidi: urtu: mrssxã: trqq [[i]z: esetesi

     iNNÉTŐ'] eBBŰ' DŰ' : ORTÓ : MáR SaS aGY üGYeL : TuR CSöK CSaK [ŰZ : E SZÉTESő Í-

13 [k]e er[b]] besike: lusasi esẽnẽ[[m{>K}]la:) mepe: stt-

     -KE TeReBé]BE' SZŰKE : eLŐ SASI ESZéVe' JaVáN VáJVa [MúL Mi ÉP E : SöTéT

14 .ni: tr] qqiz: sebuwedriz: mlat. [masaiz:

     HoNI : TuR] CSöK CSaK ŰZi : S E BŐ VEDeR ŰZi : MuLAT Ű [MÁSA ŰZi:

15 .emẽk] e neu{:#} zini: lelebedi ple[jerese:

     REMé'Ve JöVő KÉNE Ó : íZ INNI : LÉL EBBE DŰ' BeLE [Jó ERESSZE' :

16 ..-pe ek]ãnẽ: kuprimi: pzziti ur[[a]sli:)

     LéLBE' E Ke]GYeLőN VíJVA : KUPoRI MI : PéZ iZZÍTI ŐR[[Á] SZáLL

17 [m]e[pd]ur] ade: eriklebe: trqqñti p[...[ ]i-

     [íM] E [Bő oD]ORR]A' DE : ERRI KeLEBE : TuR CSöK CSaK aNNYiT IP[aLL MiT SÍ-

18 .i qi[d]r] as dditiu ñtada xñnije [...

     -RŰ' CSaK IDőRe] ÁS De üDÍTI Ó NYiTTA' oDAaDJa NYő'NI JE[RKéT

19 ..ub[e]] weri: xeriga[z]:ẽ: zuse: ddxu [[g...]

     íGéRŐBE] VERI : iGYERIGA aZ : VíJVa : íZ-ŐSSE' : De iDő íGY Ü[GeTő S

20 ....] iseketu: ewẽne zusi: zbali t [.....

     íGéRő] IS E KETTŐ : EVVe' VíJVa NÉZi ŐS Ű : ZaBÁL ITT [TeLHeTeTLe-

21 ..l]ẽ] tbisu tustti: arm̃paimedi: q[ã [....

     -N eLe]Ve JaVa] TöBBŰ' SZÓ aTTÓ' SöTéTŰ' : ÁRuLóBA ÍME DŰ' : CSaK [üGYeL [Rá JaVaKaT

22 .] utlade: ñte: terẽi: kitewẽ # tunewñn [...

     K]ÖTéL AD-E : NYú'T E : TERV JóVa' Ű : KIT E'VÉVe JaVa úTON E VÉNYeN [KöTéLLe-

23 l]e(j)epñ tere kere: sxxaija kuti: pssa [t.]

     -L] ÉJJE' BáNYa TERE KÉR E' : SZiDJa aGYA ÍJA KÖTI : éPP SaSSA' [uTÓ-]

24 zajala: metene mrssxati: urtuwãz: mar[ãz]

     -ZAJJAL A : METÉ'NÉ MáR SaS aGYÁT Ű : ORTÓVa' GYaLáZ : MÁR [GYúL íZ]

25 trm̃milebete keri: trei: xali pise: xup..

     TüReLMe ILL EBBE TEKERI : íTéRE Ű : íGY ÁLLI PISSZE' : GYÚPo[NT]

26 qrbbli: meije(a)lbãma: pssesi: slama: ker[i]

     Ki RaB BeLŰ' : íME ILLYE' áLL Be GYúLaMA : ePéS SZESZŰ' : SZóLAMA : KER[Ű']

27 lẽprijasxxa: muni: trbbdi: tasñtuwadi:

     eLéVe' JóVa' PáRÍJJA SZiDJa aDJA : oMÓ'NI : TeReBéBe DŰ' : TÁSS aNNYi uTÓVA' DŰ' :

28 mẽm[r]ezñ trppali: metu neu prijelijed[i]

     MiVe' JaVa MáR EZ NYiTóRa PaP ÁLL Ű : MÉ'TÓN E Ó PeRÍJELő ILY É'De[L]

29 kibe meredi:) nikm̃qrimiz ñtuwitẽni: up-

     KI BEMÉRi E'aDNI KeL CSuKóRa ÍMe ÍZ NYiT ÓVI uTóVa' JaVú'NI : Ó Be-

30 lesiz: waxssadi: kibe meredi:) nik m̃qri-

     -LE iS ŰZi : VAGY SaSSA' DŰ' : KIBE' MÉRő ÉDeNI KuLaCS KiRŰ'

31 miz ñtuwitẽni: uplesiz: waxssadi: tub-

     íM ŰZ NYiTÓVa' ITT VáLYúVa' iNNI : ÖBLE S ŰZi : VÁGY SaSSA' DŰ' : TÖBB

32 uriz ẽkede: predi: zazati: zriqali:

     ŐRIZVe JaVa KEDÉ' PöNYe : PeRE DŰ' : űZi AZ ÁTI : ZáRi Ű CSaK ÁLLI :

33 nike dezi: mutala: apñ tadi: tetbeti:

     iNNI KE' DE űZI : íM ŐT ALÁ : A PeNY iTA' DŰ' : TETűBE' TŰ :

34 laKra:) memuni: trbbdi: tuwi: uwadra: met-

     aLÁMeNőRe íM E aMONNI : TeReBéBe DŰ' : őT ÓVI : ÓVi ADóRA : METT-

35 u pene tesẽni: qñza: prijelija: medetu

     -Ő' PENÉT ESZéVe' JaVú'NI : CSaK NYÚZZA : PeRÍJELő ÍJA : MÉDET Ó'-

36 xezm̃: xbadasa: alasi dadupe: sebe pasb-

     -DJa EZZeL : üGYBe' Á'DÁSA : ALá ÁSI oDA iDŐBE' : SEBBE' PaS Bá-

37 [.]asi: esẽnẽmla:) plejerẽ: pijeti: ilẽne:

     [-R] A SZŰ : ESZéVe' JaVú'Na VáJVa MeLLéBe eLÉJE RóVa JaVa : éPP ILY ETTŰ' : ILLó VaJ-VéNE :

38 [..]qezm̃mi: mekedije: qelideli: albãpe

     [KI] CSöKKE' űZeLMI : íM ÉKED ILLYE' : CSöKKEL Ű DELI : ALáBB üGGYeL PE-

39 [..]kupttle: muxssa: pijelumlez: ñte mle-

     -RT] KOPTaT LE : íM O'DJa SaSSA' : BŰ JEL ÖMöL EZ : aNNYiT EMEL E

40 [...]si: mire: lidebe: lbijẽi: trelewñne:)

     [PYRRHu]SZI : MŰRE : éL IDEBE' : öLeB ILY VáLYúVa' Ű : TűR ÉL E VÉNYéN

41 [....]xñtabure: kñtre: eluwipe busawwñn-

     [TaRoLVa] íGY NYú'T A BŐRE : KöNNYíTőRE : ÉL ÖVIBE' BŐS A'Va VéNYéN

42 [....] la: tralije: wijedribe: albaxã: m̃qr-

     [HaRCo]L A : TuRRAL ILY E : VÍJ E DiRIBBE' : ALáBB ADJa üGYeL LéCeKRe

43 [....]eime: mulẽnipe: zppli: ẽtrebe asx-

     [ÖLÉB]E ÍME : oMOLVa Jó VoNi Ű BE : űZ PaPoL Ű : VáJVa TúR EBBE' A SZó GYa-

44 [....] i: a[t]rala mu[w{>i}]a:) xzzãtãpe: trqqi[z]:

     [-LáZó ÁT]I : A [T]uR ÁLLAMO' [Ű] GYőZ aZ üGGYeL uTóDJa öLéBE' : TuR CSöK CSaK Ű[Zi] :

45 [t]rm̃] mile: zm̃pde ese ti xerigazñ: epeqzz.

    [T]uRuL] MILLYE' : ZüLLőBe DE ESETi IGYER IGÁZi aNNYi : EBBE' CSaK aZ íZ

46 trppalau: ripssedi: prlleli: kedipe ñt [(e)[ẽ]-

     TuR PaP ALÁ Ó : RIPő éSZ SZEDI : PeRReL LELI : Ki E'DŰ' eBBE' aNNYi T[E[Ve JaVá-

47 nẽ: eprike: ziti: kalu:) .[e]sãtñniu: qñtbẽ

     -N VáJVa : E PeRÜKKE' : iZZÍTI: KALéZó' [E] SZeGGYeL TuNYáN Ű Ó : CSöKöNYíT Be VíJVa

48 uwaxa: mlati: wzza: ijesi: mewelpumi: mrK[K]-

     Ó VÁGYA : íM áLLATI : VáZ iZZA : ILY E SZŰ : íM EVVE’ LoPÓ MŰ : MiRe MeNNe [MoN-]

49 di pttilike: xusttike: qidrala: ke pen[e]

     -DI éPíTTeT Ű LÜKKE' : íGY OSZTaT ÍKKE' : CSaK IDőRe ÁLL A : KÉPEN [E'-]

50 ziu: sukredi: kibe: pasbu:) urttu: qelid[e]-

     -űZI Ó : SOK REDŰ' : KIBE' : éPP A SZoBOR iTT uTÓ : CSeKÉLI Du[]-

51 li: kibei mei: perepñ(:#) nestte: mlati: xba[da]-

     -LI : KŰBE ÍME Ű : PERE' BáNYáN E SöTéTTE' : MúLATI : üGYBe' A[Á]-

52 siz tuwemedi: lijenuwez: muwaxã: ppe...-

     -Si ÍZ TŐVE' MÉDÜL ILYEN ÖVEZi : Mi ÓVA' GYóGYuL : PaP ELLeN-

53 zi: kibe: pruxssi: rbbinezis:) mexeri[ga]-

     -ZI : KI BE' : BiRÓ üGYeS eSZŰ : RaB BŰNE űZI MEGYÉRe I[GA]-

54 zñ: m̃qrẽ: sebe: pigasa: sebuwedri: urasl[a.]

     -Z aNNYi : LéCeKRe VáJVa : eSZÉBE' : PIGÁSSA’ : eSZE BŐVE' DeRŰ' : Ó íRÁS L[ÁDa]

55 mene uwe lãte: ripsse ẽmu: meuwe: ãzi#sse

     MENNE ŐVELe üGYLeTTE' : RÍPő eSZeS EVVe' Jó VáMO' : íME ÖVÉ : íGY eLőZI S SZÉ-

56 xuzruwãta: eim̃: waxssa: ){>j} atlasi: neburẽni:

     -GYÖ' ZáRÓ'Va úGY áLLTA : E' ILLő : VÁGY SoSe ALJÁT LÁSSa Ű : eNNÉ' BŐRéVe' Jó VeNNI :

57 trm̃milijẽti: ripssẽ: tm̃pewẽti: sebeite:

     TüReLeM ILLI JaVa JaVáT Ű : RÍPi S öSSZeVáJVa : íTéLöBE VéVe uJJáVa' üTI : SEBBE' ÍTÉ' :

58 sẽkẽne: mãmre kebure: medutu: lusalija:

     S VíJVa KeVéLY ViNNÉ : áM aGYaL MiRE KE' BŐRE : MÉD Ó-TÓ' : LÖSZ ÁLLÍJJA :

59 zẽna nuniti: xruwasaz:) m{>l}eqliju: xupeliju:

     ZSiVaJ VoNÁN ÖNÍTI : eGY ROVÁSSA' LÉCeKKeL Ű JÓ : íGY Ó-BELI JÓ :

60 sebe lijeiz: dde{>{+j}}lupeliz: ni uwe: lugãtu: sm̃- (az e kalapja nem ˄ hanem x, vagyis !)

     eSZÉBe' ÉL ILYE' ÍZ : De DeLeJeLŐ BELŰ' űZi : iNNI ÖVÉ' : LÓG GYúLíTÓ : SZeLLe-

61 mẽte: klleime qñtili uwe: plluwi: mluxxãt-

     -MéVe' (v. szólamával) JaVú'T-E : Ki eLőL E ÍM E CSöK eNNYiTŰ' NYŰVi E' : éPP eLőLe ÓVI : íM eLŐDJe GYaGYa LáT-

62 i: tunewñni:) mewẽnẽ: trm̃milija: km̃masadi

     -I : uTÓN E VéNYeN íME VeVőJe ViNNé VáJVa : TúR aLá MI áLLÍJJA : oKKaL íM aSZAD Ű

63 sladipe: qelelija: uni: tẽpe: urtuz: marãz

     SZaLAD Ű BE : CSöKKEL ELő ÍJA : Ö'Ne Ű : TéVeLYéVe' eBBE': ORoTOZ : MAR GYaLáZ

64 trbbẽni ti ne km̃mẽti: punãmadedi: asãnãm-

     iTT RaB BiVaJ VoNÍT Ű eNNEK eLeMéVe' JaVíTI : PONGYoLa MA iDE DŰ' : A SZó GYúLNi GYúL Má-

65 la:) xumalade nẽnijeti: masxxm̃tije: qzze

     -Ló GYOM ALÁ DE NeVe JaVáN ILY ETTŰ' : MA iS GYóGYuLT ILLYE' : CSíKoZZa íZE

66 mirẽñne: xinasike: sesi: m̃qri kebura sebẽ-

     MI RoVóJa VéNYéN E : GYÜN A SÍKE' : eSZESŰ' : LéCeKRŰ' Ki E BŐ uRA eSZÉBe VáJVa

67 nesi ke tedesike: xugasi: xñtawaza:) mire k-

     NESZŰ' KÉTE' DE SZIKE : GYUGGA' SZŰ' : GYaNYóT AVVA' űZ MIRE K-

68 edije qñtra: ilẽnedije: tm̃qrisñte: masxxm̃

     -E' DÍ-JE' CSöK NYiT RÁ : ÜLVe JaVáN E DÍ-JE' : iTT LéCeKRŰ' SuNYíT E : MA SZeGY íGY eLe-

69 xupdidu: qiqlẽniredi: trei xali: kitssel-

     -GY ÖBe DŰ' aDÓ : CSuKI CSíKoLVa JaVú'NI eRED Ű : TűRRE' ÍGY ÁLL Ű : KIT SZESSZEL

70 .m̃]: trisu: warasijez: xidrasadi:) neizke tuwiz

     íTéL : TuRI SZÓ : VÁR A SZÍJ EZ : eGY IDőRe A SZÁDoN E ŰZőKKE' TOVa ŰZ

71 .m̃:# t[r]m̃mile: sukri: xñtabatu: t[e]tu[r]e: trqqñti

     TuRuL MILLYE' : SOKRa Ű : úGY NYú'T ABBA uTÓ : TETT ŐRE : TuR CSaK óCSó' KöNNYíTI



[Ter]hed lécekre vájva, e tur csök (csökevény) csak űt óvi, java jóval [dűl, csak rab belűl] kire ím e dűl. Eszében idővel javulna, víjva szilágyul ut[ó(lag) így abban, de íz (rokon) csak rab, [be]ledűl, álli, kémel víjolva (sikoltozva), mire kémél[ve javától csikari, asszonyát el]viszi, dűl beróva újjal. Bár így álnak (hamisnak) él, m[úlati tur csök, csak nyújti], ássa cikkére, többel toli jel. Ily e b[óton (bolton) táruló ollóba] zár, ebbe bedőlni kell! Csak ezzel mi vér[ üklébe (öklébe) vájva kel, így annyi it]alba gyúl. Óva ettűl, szó kárálóba omol bő víjával, [ettűl íz avval csak utat id]ézíti, csak nyílna gyúltában. Győző erény itt agyé[rig ás, a túladóra] áll a bál, ára ima. Iszappal itt e [peny biz papoli, ég]ő vágyálma gyúl: itt elvéttel (elvétellel) árulóba által i[tt nyúlna. E csök ügyel, ingyül pár ij]edő lisze1: Tur Állam ill(an) el koporá[[ló2] (kuporgató) éléssel. Mi éppen innétől] ebbűl dűl ortó (irtó), már sas agy ügyel, tur csök csak [űz.

E széteső íke (éke) terebé]ben szűke, elő sasi eszével javán vájva [múl mi ép. E sötét honi tur] csök csak űzi s e bő veder űzi: mulat ű, [mása űzi, remélve jövő, kéne ó íz inni. Lél (lélek) ebbe dűl bele, [jó eresszen lélben. E ke]gyelőn víjva, kupori mi péz izzíti, őr[[á] száll [ím] e [bő od]orr]al3, de erri (erreg) kelebe. Tur csök csak annyit ip[all4 mit síl (sírként) csak időre] ás, de üdíti ó nyittal: odaadja nyőlni je[rkét, ígérőbe] (kölcsönbe) veri, igyeriga (köz-iga) az, víjva íz-őssel, de idő így ü[gető s ígérő] is e kettő. Evvel víjva nézi ős, ű zabál itt [telhetetlen. Ele]ve java] többül, szó attól sötétül, árulóba íme dűl, csak [ügyel [rá javakat k]ötél ad-e, nyújt e terv jóval. Ű kit, elvéve java, úton e vényen [kötéllel] éjjel bánya tere kér el, szidja; agya íja köti épp sassal. [Utó]zajjal a metélné már sas agyát, ű ortóval gyaláz. Már [gyúl íz], türelme ill ebbe, tekeri ítére ű, így álli pisszel gyúpo[nt].

Ki rab belül, íme illyel áll be gyúlama: epés, szeszül szólama, ker[ül] elével, jóval páríjja, szidja, adja omolni terebébe. Dűl táss (társ), annyi utóval dűl. Mivel java már ez, nyitóra pap áll, ű méltón, – e ó períjelő5 (perjel) ily – élde[l]6 ki beméri eladni kel, csukóra, íme, íz nyit. Óvi utóval javulni, ó bele is űzi, vagy sassal dűl, kiben mérő édeni kulacs, kirül ím űz nyitóval itt vályúval inni öble s űzi vágy. Sassal dűl több, őrizve java, kedély pönye (ronda) pere dűl, űzi az áti, zári, ű csak álli.

Inni kel, de űzi, ím, őt alá a peny (penész), ital dűl, tetűben tű. Alámenőre ím e amonni (amonnani) terebébe dűl, őt óvi, óvi adóra, mettől penét (pedig) eszével javulni csak nyúzza. Períjelő íja médet oldja, ezzel ügyben áldása alá ási. Oda időben sebbel (sebesen) pas (csap), bá[r] a szű eszével javulna vájva mellébe. Eléje róva java, épp ily, ettűl illó vaj-véne, [ki] csökkel űzelmi7, ím, éked (ékesedik) illyel. Csökkel ű deli, alább üggyel pert] koptat le. Ím oldja sassal, bű jel ömöl, ez annyit emel e [pyrrhu]szi műre. Él idebenn, öleb ily vályúval, ű tűr él e vényén [tarolva] így nyújt a bőre könnyítőre. Él öviben bős, alva vényén [harco]l a turral. Ily e, víj e diribbel, alább adja, ügyel lécekre.

[Öléb]e, íme, omolva jó, voni ű be, űz, papol ű, vájva túr, ebben a szó gya[lázó át]i. A [T]ur Államon [ű] győz az üggyel utódja ölében. Tur csök csak ű[zi] [t]urul] millyel8 (pecséttel) züllőbe, de eseti igyer igázi, annyi ebben csak az íz!

Tur pap alá ó ripő9 ész szedi, perrel leli ki eldűl. Ebben annyi t[e[ve javán vájva, e perükkel izzíti kalézól (kóláz) [e] szeggyel (pénzes-zacskóval) tunyán ű. Ó csökönyít be víjva, ó vágya, ím, állati váz izza, ily e szű! Ím, evvel lopó mű mire menne – [mon]di. Építtet ű lükkel, így osztat íkkel (ékkel), csak időre áll a képen, [el]űzi ó. Sok redül (ráncosul) kiben épp a szobor, itt utó, csekéli du[]li kűbe, íme, ű perel bányán e sötéttel, múlati ügyben, a[á]si. Íz tővel médül (méd lesz), ilyen övezi, mi ó-val gyógyul: pap ellenzi ki bel (maghoz tartozó).

Biró ügyes eszű, rab bűne űzi megyére. I[ga]z annyi lécekre vájva? Eszében pigással (pigézővel), esze bővel derül. Ó írás-l[áda] menne ővele ügylettel, rípő eszes: evvel jó vámol. Íme övé, így előzi s szégyön zárolva, úgy állta el, – illő vágy, – sose alját lássa ű. Ennél bőrével jó venni. Türelem illi, java javát ű rípi (ropja) s összevájva ítélőbe véve ujjával üti, sebbel ítél s víjva kevély vinné. Ám agyal, mire kell bőre? Méd ó-tól lösz – állíjja (állítja). Zsivaj vonán (zsarolva) öníti (elsajátítja) egy rovással, lécekkel ű jó. Így ó-beli jó eszében él ilyen íz. De delejelő belül űzi, inni övén lóg gyúlító. Szellemével (v. szólamával) javult-e ki elől e, ím e csök, ennyitűl nyűvi el (fosztja meg), épp előle óvi? Ím elődje gyagya, – láti utón, – e vényen íme vevője. Vinné vájva, túr alá, mi állíjja (állítja) okkal, ím, aszad (aszik) ű.

Szalad ű be, csökkel elő íja, ölne ű, tévelyével ebben orotoz10, mar, gyaláz. Itt rab bivaj vonít, ű ennek elemével javíti. Pongyola (sleppje) ma ide dűl, a szó gyúlni gyúl máló gyom alá, de neve javán ily ettűl, ma is gyógyult illyel. Csíkozza íze mi rovója vényén e gyün (tartozik) a síken11. Eszesül lécekrűl, ki e bő ura, eszébe vájva neszül kétely, de szike (csírája) gyuggal (dugással) szűl. Gyanyót (gyanút) avval űz mire kell dí-jel12 (díjaz, azaz követel). Csök nyit rá, ülve javán e dí-jel, itt lécekrűl sunyít e. Ma szegy így elegy, öbe dűl, adó csuki. Csíkolva javulni ered ű. Tűrrel (hurok, kelepce) így áll ű, kit szesszel ítél turi szó: vár a szíj, ez egy időre a szádon, e űzőkkel tova űz. Turul millyel sokra ű úgy nyúlt, abba utó tett őre, tur csak ócsón könnyíti.

֎

1 lésza/lisza: a lüki/tur államszövetség, megyék/kantonok szövetsége. lisz: egy-egy ilyen szövetséges megye.

lésza: (1), (le-esz-a) fn tt. lészát. E szó az ország különféle vidékén különbözõ jelentésekkel bir ugyan egyes tárgyakra alkalmazva: de azon alapfogalomban mind megegyeznek, hogy lésza bizonyos növények ágaiból vagy száraiból csinált oly szövedék v. fonadék, melynek területe lapos, és majd lefektetve, majd felállítva, majd kerekre hajtva használtatik... CzF

2 kopor: Tájdivatos ige a szokottabb kapar helyett. Származékai: koporgat. CzF

3 odor: Általán öblös üreg, s gyökre (od) megegyeznek vele odu, odo; v. udu, adu, odv), s előtéttel: podva, pudva. Különösen a gabonacsürnek oldalt kidudorodó öble, kebele, melybe cséplés- vagy nyomtatáskor a szalmafélét rakják. Folyóviz odra, vagyis a folyó fenekének gödrös helye. CzF

4 ipall: Molnár A. szerént am. valamit elföd, eltakar, hallgatva elmellőz, eltitkol. Jóformán kiavult és homályos eredetű ige, hacsak a latin pallio-tól nem származtatjuk. CzF

5 períjelő > perjel: a (hit)vita/hittan irányát, hangnemét (húrját) meghatározó elöljáró: per-íj-elő. (latinul: prior)

6 éldel: Kéjt, gyönyört, örömet érez, azokat folytonosan vagy gyakran használja. Éldelni a szép tavaszi napokat. Éldelni a farsangi mulatságokat. Éldelni a mezei élet örömeit. Másképen: élvez. CzF

7 üzelem: Cselekvény; melynél fogva valaki egy vagy más dologban eljár, azokkal tartósabban foglalkodik. CzF

8 millye: Molnár A. szerént jelent szelenczét, vagy tokot, különösen holmi füszernek valót, pl. sómillye, borsmillye. CzF Mivel a szó gyöke eredetileg emelkedés, dudorodás, a só és bors tartók nevüket a rajtuk levő pecsételőhöz hasonló díszítésükről kapták.

9 ripő/ripők: Darabos erkölcsü, pórias magaviseletü ficsúr, úrias betyár, ki amint mondják jobb házból (alsóbb nemesi vagy polgári osztályból) való ugyan, de mind külső viseletében, mind erkölcsében (durvaságban) inkább a pórnépet utánozza. E szónak gyöke, úgy látszik, a székely ríp, mennyiben a ripők magáról azt hiszi, hogy ő derekabbul cselekszik másnál, vagyis, hogy ő pórias magaviselete által a természethez hívebb, és ez által másoknál különb; s a köznép is ezt tartja róla; jól rípi mint a székely mondja. Néhutt: rüpők. CzF

10 orot: Valamely fanemü növényt gyökeréről, vagy gyökerestül kivág, kimetsz, kiás. A székelyeknél divatozó tájszó, mely egy az ort, irt hasonló értelmü igékkel, s legközelebbi rokona a nyiltabb ajakkal ejtett arat, előtéttel: gyarat, sarol, tarol. CzF

11 sík v. sik: Arany vagy ezüst füsttel megfuttatott irha, vagy szövet, mely mintegy pótszerül használtatik a valódi arany vagy ezüst paszomán helyett, pl. a szinpadi öltözékeken, diszítvényeken. Arany sikkal szegélyezett ruha, sipka, kalap. Ezüst sikkal diszített lóterítő. Szélesb ért. sárga vagy ezüstfehér szinü papir- vagy szövetszalag, mely szemre némileg aranyosat, ezüstöset mutat. CzF

12: régies fn. tt. dí-at. l. DÍJ. Megadni valaminek díát. Munka día. Bűn día. Érdem día. Nemes día. Azon í-vel végződő egyszerü szók osztályába tartozik, melyek j vagy v toldalékhangot vesznek föl, mint: nyí nyív, szí szív, hí hív, rí rív, szí, szíj, hí hij. CzF

Mellár Mihály



  
    Nyomtatható változat    Küldd el ismerősödnek ezt a cikket!   Szólj hozzá ehhez a cikkhez!

Szerkesztő: decoder
Dátum:2016.02.26.
Olvasás: 831

<<< Előző cikkKövetkező cikk >>>
 
    

  
 

Eddigi hozzászólások:

Tovább a cikkek kigyüjtött hozzászólásainak oldalára =>


 
    

  
 
A cikkhez regisztráció nélkül is hozzászólhatsz, egy tetszőleges név megadásával.
Ne feledd: azok a szavak, amelyekkel minősítesz valakit, többet mondanak rólad, mint akiről beszélsz!
Neved / nicked:   
  (Írjál be egy nevet, különben nem megy el a hozzászólásod.)

Extra mosolyok:
(Egérrel megfogva behelyezhetőek a szövegbe.)

Humán ellenőrző kód:

Másik_kód_kérése
Kedves Hozzászóló!
Írd be ide a fenti képen látható kódot.
(ha bizonytalan vagy a kód olvasásában, a kis nyilakra kattintva kérhetsz egy másikat)




 
    


A szkíta nyelv feltámad mint szkíta-hun-magyar.

(Mellár)



Generálás ideje: 0.03 mp 
 KEZDŐLAPRA
 TÁRSOLDALAK
 VENDÉGKÖNYV

Keresés a honlapon


Felhasználónév:

Jelszó:


Regisztráció

A szkíta nyelv feltámad mint szkíta-hun-magyar.

(Mellár)


'Tengeri' népek?
Sokan gondolják úgy, hogy minószi olvasataim a fantazmagória birodalmába tartoznak, mivel semmi más nyoma annak, hogy abban az időben magyarok jártak volna a térségben. Ennek néztem utána a Tengeri népek című dolgozatban és az eredmény még engem is meglepett.
Mesém a tengeri népekkel kezdődik, akik sem nem tengeriek, sem nem népek; egyetlen népről van szó, melynek egyes csoportjait kinézésük, viselkedésük, harcmodoruk, fegyverzetük alapján látnak el különböző leíró nevekkel – magyarul. Az összefoglaló ‘tengeri népek’ megnevezés pedig nem más mint tengernyi, emberi és természeti katasztrófák következtében éhező, kétségbe esetten élelem után kutató, néptömeg. Több utalás is van e néptömeg eredetére és népiségére, de a meglepő bizonyíték a nép, vagyis e nép maradékának nyelvére a trák, lemnoszi, lüki és most ime, a lüd, alfabétákkal íródott nyelvemlékek. Ezek magyar olvasatait, szerintem, lehetetlen megcáfolni, ezért ignorálasuk is bűn lenne. (Mellár Mihály)


Az angol nyelvű honlapomon a krétai
Lineáris A
feldolgozása kétnyelvű.




Tárhelyszolgáltatónk

Unsoft.hu

Kapcsolat

Levél a webmesternek


  www.kisbiro.hu: Közhírré tétetik!
  Eltévedt időszámítás
  Szekeres Anna Fotó
  Mocsáry Évelőkertészet
  Mlinkó István Általános Iskola, Eger
  Elektro-Tec, Gyöngyös
  Ősmagyar nyelvek
  Meglátások
  Eurochess
  Hevessakk
  Agriasakk
  Boricsev Oleg
  Mellár Mihály: Kitalált a kitalált középkor az...
  Mellár Mihály: Atlantisz - hol volt, hol nem volt
  Tomory Gábor Néptánciskola
  Borostyán Néptáncegyüttes
  Csibészke Néptáncegyüttes
  Mákvirág Néptáncegyüttes
  A gyöngyösi Ringsted utca oldala
  Évelő növények, évelő virágok
  UNIX-időbélyeg kiszámítása
  Egyszerű játékok a sakktáblán
  Szkíta Főnix
  The Scythian Phoenix

Te vagy itt a(z)
71279
látogató!
Ma  125,
ebben a hónapban
3540 látogató volt.
Jelenleg
0 regisztrált tag
és 33 vendég olvas minket.

Üdvözlöm oldalamon!

Oldalt eddig 71279 alkalommal keresték fel.

Regisztrált felhasználók száma:6
Látogatók összesen 1806 alkalommal szóltak a fórum 1 témájához és a honlap cikkeihez.

Legutóbbi 5 felhasználónk:
SzekeresS
aurigas
decoder
aries
zitabiro