Az ógörög vázákon a “nevek” mindenki számára láthatók, de csak a szkíta népek tudják olvasni ezen szkitálék rejtett üzenetét! A név magáért beszél! A tudósok előtt még is rejtve maradt immár két és fél ezer éve.! Erre a korinthoszi kis csészére, mely most Párizsban látható, (Louvre MNC 332), a következő “neveket” írta készítője a bokszoló jelenethez:
ϜΙΟΚΕ ΠΥΚΤΑ ΦΕΥΓΕ, és olvasata: VÍ'Ó Ki E'-BUKTA FÉ' VéGE
> Víjó (vívó) ki elbukta fél vége. (The fighter, who lost it, fears his end.)



TARTALOM Édes anyanyelvünk Kréta képírása magyar! Kép- és rovásírás 'Tengeri' népek? Etruszk=magyar Egyéb gondolatok LINEAR A ANGOL NYELVŰ HONLAPOM
   
 
<<< Előző cikkKövetkező cikk >>>

  
      Nyomtatható változat    Küldd el ismerősödnek ezt a cikket!   Szólj hozzá ehhez a cikkhez!


Blog : 'Tengeri' népek?Címkék : lüki, méd, megye, államszövetség
 

A xanthoszi sírkő felirata, a oldal


A Xanthoszi Sírkő Felirata

A Xanthoszi Sírkő Felirata

a oldal

 

 

A faximile képek a The Lucian inscription after the accurate copies of the late Augustus Schoenborn, 1868, London – Jena – Paris című könyv utánnyomású kiadásából valók.

 

A Xanthoszi Kőoszlopnak ez az oldala szenvedte a legtöbb kárt.

Augustus Schoenborn eredeti sorszámozását, mely az épen maradt első sorral kezdődik, a kutatók felülírták. Az új sorszámok a kép baloldalán láthatók, kezdve a 36. sorral, lévén, hogy az azt megelőző sorok túl hiányosak ahhoz, hogy az egyes szavak olvasatát az értelmes összefüggő mondatok egyértelművé tennék.

 

Igazán kár, hogy nem tudjuk élvezni a teljes szöveget, de talán még sem minden veszve. A kedves olvasó, a hiábavaló keresztrejtvény fejtés helyett, megkísérelhetné a hiányzó részek feltöltését úgy, hogy egy minden tekintetben összefüggő értelmes szöveg kerekedjen ki.

Érdekes, hogy minden oldal, a semleges c oldal első részét kivéve, a médek ellen lázadó hazafiak mellett szól. Ez lehet a magyarázata az oszlopot ért vandalizmusnak, és annak is, hogy a közelben talált Lètôoni háromnyelvű sztélé – az elnyomó hatalom hivatalos közleménye – miért sértetlenül került elő.

 

 

 

 

 

 

 

 

Inscription: 44a 

1     ebẽñni[: stta]l[ã: m=e]n=ad[ẽ: x]er[iga: ar]ppa-
2     xuh: tid[eimi:] xe[.i]gah: [.....: k]u[pr]lle[h]
3     xahba: a[................]e: s=[ek]eb[u]-
4     re: ehb[ije.....................]u[...]
5     ñtikdu[.............................e ]
6     re: xal[le............................]
7     n[.........]ze: s=ene: tr[............]
8     e[........].ehe: mere: e[bette........]
9     t[.....er]ewezijehed[i...............e]-pñ
10     [......]ijm̃: xerigahe: [...........]
11     mere: [eri]: xalle me=i=ti: had[..........]
12     ñte: mahãnaha tusñti=ti [............]
13     [...ar]ñna: se=i ñt(e)=ẽnẽ: puw[............]
14     [....]we: prñnawã jm̃meit[............]
15     [...t]erñ: se=i tali: teli[..........]
16     [...]ekebura: se=we: maxi: e[.........]
17     [.]e merehi: sunemamadi [............]
18     esejẽ ϑ[u]rtta: ebẽhẽ xer[.........]
19     tuwete: ti ebẽñnẽ: [n]eled[..........]
20     tukedri: tuwete=pi ϑãkur[...........ti]-
21     deimi arawazije=de kuprl[leh ....... ara]-
22     wazija: prñnawate tum[.........]
23     trbbẽ s=atlahe ehbije: h[........]
24     ti: ñtepi: puwej[e]he: ϑurt[t........]
25     ñtewẽ: erbbinahe: tezi: xu[gahi: ehbije-]
26     hi: se ñtewẽ: teϑϑi: ehbij[ehi .......]
27     se ñtewẽ: mahãna: nelezẽ[...........]
28     ezeze: me przzẽ: kum[.]: me=ti[....... ]
29     te xistte: ẽnehi: se xñnah[i.........]
30     hi: arppaxuh: tideimi: xerig[ah: ....: ku]-
31     prlleh: xãhb: xezigah: tuhes: me[....araw]-
32     azijedi:ẽñne xistte wawadra [....]
33     mẽ zbetẽ: me uwadraxi: ese: przz[..... ]
34     etehi: axã: ara: nelede arñna: me=ti p[... ]
35     axã trjm̃mile izredi: pededi: ñterez[... ]
36     base: tupa: esbedi: hẽmenedi: trm̃mil[i
je{> sa}]-

             ... TOPA : ÉSZ BEDŰ': Ha VíJVa MENE DŰ': TuR áLLaMI L[ISZA]
37     di: se medezedi: padrãtahedi: hqq
ad{>da}i[je-

         DŰ': öSSZE MÉD EZZE' DŰ': aPADóRa íGY aLaTTA HÉ iDŰ': HűTSe KuCKó-DA' I[LY É-
38     d]i: se mrbbẽnedi: tupelijã: trm̃milis[..]

         -D]Ű': éSSZE' MáR BúBa VáJ VéNE DŰ': TÖBBEL ÍJ GYúL: TuR áLLaMI LISZ[ÁT]
39     [....]Kadunimi: puwejehñ: tupelijã: se
[l]

         [ÉLTeTI] MáN Á'DÓN IMI': BŐVE' JE' HáNY: TÖBBEL ÍJ GYúL: eSZE[Lő]
40     [...]qa Kadunimi puwejehñ se irijẽm̃m

         [ILLeTI] CSóKKA' MáN Á'DÓN IMI' BŐVE' JE' HáNY éSSZE' ÍRI JöVőJe VéLe'Mé-
41     [..]ulija e[p]ide: izredi: zẽm̃tija: ehbij
[e]

         [-T ÁR]OLi ÍJJA' É[PP] IDE: ŰZ eREDI: ZSiVaJáVa' CSiTÍJJA: E HiBa ILY[E']
42     di: zagaba:
nelede: hãtahe: ẽtri: tumine-

         iDŰ': ZAGÁBA: Mi ELEDE': HoGY üLT A HÉ: VíJó'Va TűRI: uTÓ MIN E'-
43     hi: nelede: h[ã]tahe pttara: malijehi: hãt-

         -HŰ': Ni ELEDE': HoGY áLTA HÉBe' Ti'TÁRA: íM ÁLLi ILY E HŰ : Ha GYúLíTi
44     ahe: xbane: ese: trbbẽnimi: tebete: terñ se

         A HÉ: úGY aBBAN É': ESZE: TeReBéBe VáJVáN ÍM Ü': TÉVETE: őT ERNYeSSZE
45     milasãñtrã: pdd
:ẽneke: xbãnije: izredi

         MI LASS GYúL NYiTóRa GYúL: aPaD De: VíJáVa' éNEKE: eGYBeGYűLNI JE': ŰZi eREDI
46     ehbijedi: hãtahe: tlãñ nele: nele: tarbi-

         ÉH BŰJE DŰ': Ha GYúLíTi A HÉ: ToLDJa éLeNYéN ELÉ: eNNÉL E: TÁR BŰ
47     de: xerẽi: qastte τerñ: tlahñ: erbbedi: h[ã]-

         DE: iGYERéVe' JaVú' Ű: CSaK A SZó TéTE MeLY ERNYő: eTTőL AHáNY: ERéBe BeDŰ': Ha [GYúL]
48     tahe: medbijahe
:{> j} ese: xerẽi: tebete: [p]er[ñ]

         iTT A HÉ: MÉDBe ÍJA HELYE S E : iGYERéVe' JőVe Ű : üTTÉBE' íTÉ' : éP ERéNYe
49     se waxssepddimi: ẽti: zehi: hbãti: CII
(CSaRNoK+KeTTő?)*: u[..]

         S E VÁGY SoSE aPaD De ÍM Ű : óVa JaVíTI : eZZE' HŰ' : HiBa íGY LáTI : óCSáRó'Ni KiKeT : Ö[L E]
50     ñtepi: xlaina terñ hãtahe: ãka: herikle

         NYű TÉPI : GYaLA INA' TERNYe HeGY aLaTT A HE' : íGY LaKA : HERŰ' KeLÉ-
51     se haxlaza: pabrati: xbide: hrixñtawa-

         -SE HA GYaLÁZZA : aBBA' BaRÁTI : üGYiBŰ' DE : Ha iRIGY NYiT AVVA'
52     tahi: ese tabãna: terñ: ijãnã: ijaeusas

         iTT A HŰ : ESZE iTA'Ba GYúLNA oTT ERéNY : ÍJA íGY LaNGYuL : ÍJJA' E Ó SAS
53     krzz[ã]nase: hãtahe: mukale: tewẽt[e]: sãm
a-

         KöRöZ űZi [GYaLá]N A SZÉ' : HeGY aLaTT A HÉ: íM OKKAL E : TÉV VíJáVa' TE': S GYúLaMá-
54     ti: trbbetẽ: turaxssi: zxxãna terñ: es-

         -T Ű : TeReBéBE' TéVeLYéVe' : uTÓRA íGY SaSSI : aZ aGY GYóGYuLNA TERNYe : ÉSZ
55     e: humrxxã: tebãna terñ: hãtahe

         E : HOMoRa íGY GYóGYuL : íTÉBe' GYúLNA iTT ERéNY : HeGY aLaTT A HÉ

* Kép- és számjel: a C egy körszínnek (amfiteátrumnak) vagyis CSaRNoK-nak a vonalas rajza, ehhez járul a II (KeTTő). Ezek mássalhangzó vázára épül a szöveg ezen része. (Az írnok még ismerte e betűkészlet kép- és vonalas A írásba nyúló gyökereit.)


... topa ész bedűl, ha víjva mene (menedéke) dűl. Tur Állami L[isza] dűl össze, méd ezzel dűl apadóra, így alatta hé (hév/hevület) idül. Hűtse kuckó-dal i[ly éd]ül (édesen)! Ésszel már búba váj, véne dűl, többel íj gyúl. Tur Állami Lisz[át] [élteti] mán áldón, imily bővel jel hány. Többel íj gyúl, esze[lő] [illeti] csókkal mán áldón, imily bővel jel hány. Ésszel íri jövője vélelmé[t (feltételezését), ár]oli (árazza) íjjal. É[pp] ide űzi eredi zsivajával, csitíjja (csitítja), e hiba ily[en].

Idül zagába (szagába), ni, eledel, hogy ült a hé, víjolva (víjogva) tűri utó min elhűl, ni, eledel, hogy álta hében tiltára (tiltására). Ím, álli ily e hű, ha gyúlíti a hé, úgy abban él esze terebébe vájván. Ím ül, tévete (tévedése) őt ernyessze, mi lass gyúl nyitóra gyúl. Apad, de víjával éneke egybegyűlni jel. Űzi eredi éh bűje, dűl ha gyúlíti a hé, toldja élenyén (éltető elemén) elé, ennél e tár bű.

De igyerével (igyekezetével) javul ű, csak a szó téte (tétele) mely ernyő, ettől ahány erébe bedűl, ha [gyúl] itt a hé. Médbe íja helye s e igyerével jőve ű üttében ítél. Ép erénye s e vágy sose apad, de ím ű óva javíti, ezzel hűl. Hiba így, láti, ócsárolni kiket ö[l. E] nyű tépi, gyala (gyáva) inal ternye hegy alatt. A hely így laka.

Herül (kiherélődik) kelése, ha gyalázza abban baráti ügyibűl (kifolyólag), de ha irigy nyit avval itt a hű esze italba gyúlna. Ott erény íja (húrja) így langyul, íjjal e ó sas köröz, űzi [gyalá]n a szél hegy alatt. A hé, ím, okkal e tév víjával tel s gyúlamát ű terebében tévelyével utóra így sassi (lassítja). Az agy gyógyulna, ternye ész e homora így gyógyul. Ítében (ítéletében) gyúlna itt erény: hegy alatt a hé!

֎


lisza/lésza: (1), (le-esz-a) fn tt. lészát. E szó az ország különféle vidékén különbözõ jelentésekkel bir ugyan egyes tárgyakra alkalmazva: de azon alapfogalomban mind megegyeznek, hogy lésza bizonyos növények ágaiból vagy száraiból csinált oly szövedék v. fonadék, melynek területe lapos, és majd lefektetve, majd felállítva, majd kerekre hajtva használtatik... CzF

: Jelent nagyobb fokú meleget, mely az állati vért sebesebb mozgásba, a testet izzadásba hozza, s a növényekre némileg lankasztó, fonnyasztó erővel hat. Izzadni a nap hevétől. Nagy hében lekonyuló virágok, falevelek. Forró víz heve. Hevet havat öszvehord. CzF

idül: Időnként elékerűl vagy hosszú időre kiterjed, meggyökeresedik. Mondják testi nyavalyákról, melyek tartósak és megrögzöttek szoktak lenni. CzF

vélelem: Valószinüségen, hihetőségen alapuló elővélés, latinul: praesumtio. CzF

víjog/víjol: Mondjuk különösen sas nemű madaraktól, midőn éles vékony víj-féle hangokon szólanak. CzF

ternye: (1) Diószegi-Fazekasnál növénynem neve, ... A ternyének legtöbb faja sátorozó, azaz szétterjedt virágfüzérü, t. i. habár a virágzat kocsányai különbözõ magasságból indulnak, végre mégis egyenlõ magasságra érvén egy sikban terülnek ki. Különösen ilyen minõségü a ternyefû is; tehát ez valószinüleg e tulajdonságtól vette nevét; s a ,ternye’ magában a növénytanban nemi névvé lett, mint több más növény nevével is történt. CzF

sasúl/sassúl/sassud/sassudik: önh. illetőleg k. m. sassud-tam, ~tál, ~ott v. ~t. Veszprém és Vas vármegyékben valamint a székelyeknél is am. fárad, lankad, tikkad; máskép: sasúl, sassúl. Jelentésénél fogva úgy látszik, hogy eredetileg lassud v. lassudik és lassúl volt, s törzsöke lassu. Hogy az l néha nyelvhegyi mássalhangzóra változik, mutatják a liba zsiba, lotyka szotyka változatok, a jelen szónál annyival inkább, mert a következő suhogó hangok is előmozdították az átváltozást, pl. az ,áspis’ szóból s előtéttel így lett sáspis. CzF


Mellár Mihály



  
    Nyomtatható változat    Küldd el ismerősödnek ezt a cikket!   Szólj hozzá ehhez a cikkhez!

Szerkesztő: decoder
Dátum:2016.02.26.
Olvasás: 1630

<<< Előző cikkKövetkező cikk >>>
 
    

  
 

Eddigi hozzászólások:

Tovább a cikkek kigyüjtött hozzászólásainak oldalára =>


 
    

  
 
A cikkhez regisztráció nélkül is hozzászólhatsz, egy tetszőleges név megadásával.
Ne feledd: azok a szavak, amelyekkel minősítesz valakit, többet mondanak rólad, mint akiről beszélsz!
Neved / nicked:   
  (Írjál be egy nevet, különben nem megy el a hozzászólásod.)


Humán ellenőrző kód:

Másik_kód_kérése
Kedves Hozzászóló!
Írd be ide a fenti képen látható kódot.
(ha bizonytalan vagy a kód olvasásában, a kis nyilakra kattintva kérhetsz egy másikat)




 
    


A szkíta nyelv feltámad mint szkíta-hun-magyar.

(Mellár)



Generálás ideje: 0.03 mp 
 KEZDŐLAPRA
 TÁRSOLDALAK
 VENDÉGKÖNYV

Keresés a honlapon


Felhasználónév:

Jelszó:


Regisztráció

A szkíta nyelv feltámad mint szkíta-hun-magyar.

(Mellár)


'Tengeri' népek?
Sokan gondolják úgy, hogy minószi olvasataim a fantazmagória birodalmába tartoznak, mivel semmi más nyoma annak, hogy abban az időben magyarok jártak volna a térségben. Ennek néztem utána a Tengeri népek című dolgozatban és az eredmény még engem is meglepett.
Mesém a tengeri népekkel kezdődik, akik sem nem tengeriek, sem nem népek; egyetlen népről van szó, melynek egyes csoportjait kinézésük, viselkedésük, harcmodoruk, fegyverzetük alapján látnak el különböző leíró nevekkel – magyarul. Az összefoglaló ‘tengeri népek’ megnevezés pedig nem más mint tengernyi, emberi és természeti katasztrófák következtében éhező, kétségbe esetten élelem után kutató, néptömeg. Több utalás is van e néptömeg eredetére és népiségére, de a meglepő bizonyíték a nép, vagyis e nép maradékának nyelvére a trák, lemnoszi, lüki és most ime, a lüd, alfabétákkal íródott nyelvemlékek. Ezek magyar olvasatait, szerintem, lehetetlen megcáfolni, ezért ignorálasuk is bűn lenne. (Mellár Mihály)


Az angol nyelvű honlapomon a krétai
Lineáris A
feldolgozása kétnyelvű.




Tárhelyszolgáltatónk

Unsoft.hu

Kapcsolat

Levél a webmesternek


  Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS és a betlehemi csillag
  GONDOLGOK
  FORRÁSOK
  www.kisbiro.hu: Közhírré tétetik!
  Szekeres Anna Fotó
  Mocsáry Évelőkertészet
  Mlinkó István Általános Iskola, Eger
  Elektro-Tec, Gyöngyös
  Ősmagyar nyelvek
  Eurochess - ONLINE SAKKISKOLA
  Heves megyei sakkélet
  Gyöngyösi ENERGIA SC sakkegyesülete
  Meglátások
  Boricsev Oleg
  Mellár Mihály: Atlantisz - hol volt, hol nem volt
  Szekeres Sándor: Munkahelyek és a népességcsökkenés
  A gyöngyösi Ringsted utca oldala
  Évelő növények, évelő virágok
  Dionysius Exiguus latin nyelvű munkái
  UNIX-időbélyeg kiszámítása
  Szekeres Sándor: Egyszerű játékok a sakktáblán
  Szkíta Főnix
  The Scythian Phoenix
  Eurochess - ONLINE CHESS SCHOOL
  Chess Quotes
  Laws of Chess
  Chess piece names
  Sakk aranyszabályok
  PGN Specification and Implementation Guide
  PGN kódok jelentése (ENG/HUN)
  Chess Glossary
  Sakk kifejezések szótára
  Sakkfigurák nevei más nyelveken


Szekeres Sándor

Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS

és a betlehemi csillag

A könyv a múlt és a jelen sérthetetlen dogmáit kérdőjelezi meg, fájdalmas sebeket szakitva fel a társadalmi közérzeten, mind a hétköznapokra, a tudományos életre és a hit világára vonatkoztatva. Megtalálta a valódi betlehemi csillagot, szó lesz a történelmi, a pártus Jézusról, a valós keresztrefeszítéséről és egy szörnyű végű összeesküvésről, aminek egyik következménye a téves időszámításunk és a kronológiánk sötét középkora. Talán nem is véltetlen, hogy most íródott meg a könyv - írja - ismét az útkeresés korában járunk. Létezésünk és hitvilágunk alapjai esnek szét, új kérdések jönnek, új válaszok kellenek. Ezek alapjait érinti meg ez az írás, új szemléletet adva eddig érinthetetlennek gondolt tabuknak.


Te vagy itt a(z)
194764
látogató!
Ma  82,
ebben a hónapban
2080 látogató volt.
Jelenleg
0 regisztrált tag
és 12 vendég olvas minket.

Üdvözlöm oldalamon!

Oldalt eddig 194764 alkalommal keresték fel.

Regisztrált felhasználók száma:6
Látogatók összesen 1837 alkalommal szóltak a fórum 1 témájához és a honlap cikkeihez.

Legutóbbi 5 felhasználónk:
SzekeresS
aurigas
decoder
aries
zitabiro