Az ógörög vázákon a “nevek” mindenki számára láthatók, de csak a szkíta népek tudják olvasni ezen szkitálék rejtett üzenetét! A név magáért beszél! A tudósok előtt még is rejtve maradt immár két és fél ezer éve.! Erre a korinthoszi kis csészére, mely most Párizsban látható, (Louvre MNC 332), a következő “neveket” írta készítője a bokszoló jelenethez:
ϜΙΟΚΕ ΠΥΚΤΑ ΦΕΥΓΕ, és olvasata: VÍ'Ó Ki E'-BUKTA FÉ' VéGE
> Víjó (vívó) ki elbukta fél vége. (The fighter, who lost it, fears his end.)



TARTALOM Édes anyanyelvünk Kréta képírása magyar! Kép- és rovásírás 'Tengeri' népek? Etruszk=magyar Egyéb gondolatok LINEAR A ANGOL NYELVŰ HONLAPOM
   
 
<<< Előző cikkKövetkező cikk >>>

  
      Nyomtatható változat    Küldd el ismerősödnek ezt a cikket!   Szólj hozzá ehhez a cikkhez!


Blog : 'Tengeri' népek?Címkék : Limyra, Lycian texts, Lucian graffiti, Anatolian languages
 

Lük írásos emlékeink gyűjteménye III


Lüki írásos emlékeink gyűjtemény

Lüki írásos emlékeink gyűjteménye III


text 100 {Limyra}

 

ebe xupa me tibeija

EBBE íGY ÓPa METŰ' BE ÍJJA'

 

Ebbe így ópa metül be íjjal.


text 101 {Limyra}

 

1 ebẽñnẽ: xupã: meti: prñnawatẽ: za[h]ama: ddawãpartah

EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa : GYÖPáGGYaL : METŰ' : PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe': iZZ A [H]A'MA : DuDÁ' VáGGYaL PÁRTA Ha

2 tideimi: me ñtepi tãti: za[h]ãmã: se: ladã: se: tideimis: ehbi[s]

iTT ÜDE ÍM Ű : MENNYiT ÉPP ITT GYúLíT Ű : aZZA' [Ha] GYúLaMa GYúL : S E : LÁDa GYúL : S E' : íT IDE ÍM Ű iS : E HéBŰ' [S]

3 kbi: tike: ti ñtepi tadi: a[t]la[h]i: tibe: kbijehi

KűBŰ' : iTT Ű KE' : iTT ÍNYéT ÉPP ITADI : Á[Ta]LA [H]Í : iTT Ű BE : Kű BŰJE HŰ-

4 tibete: ala[h]adi ti: mene: mã[h]ãi: tube{>t}iti

-TI BE éTTE': ÁLL A [H]AD ÚTI : MENE : áM GYúL [Ha] GYúLI : TÖBB TÜTÜ

5 wed[rẽñ]ni

VED[RéVe' JöVéNY] iNNI

 

Ebbe vájva nyílna, víjva gyöpággyal, metül pernyén alva tévelyével. Izz a [h]alma, dudál (dorombol) vággyal párta, ha itt üde ím ű. Mennyit épp itt gyúlít ű azzal [ha] gyúlama gyúl s e láda gyúl s el-ít (eljut) ide ím ű is e hébűl [s] kűbűl itt ű kel. Itt ínyét épp itadi, á[ta]la [h]í itt ű be. Kű bűje hűti be. Éttel áll a [h]ad úti mene(te), ím gyúl [ha] gyúli több tütü: ved[rével jövény (jövevény)] inni.


text 102 {Limyra}

 

1 ebẽñnẽ: xupã: mẽti prñnawatẽ: sxxutrazi mẽne: ñtepi tẽti: sxxutrazi: se ladu: ehbi

EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa : GYÖPáGGYaL : MiVe' JaVíT Ű PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe' : S GYóGYÚ'T éRZI MiVe' JaVú'Na E : NYú'Ti E PŰT ÉTŰ' : S GYóGYÚ'T áRAZ Ű : S ELADÓ : E HéBŰ'

2 se tideimis: ehbis{:#} tiñte: hri: alahadi: tike: tibeñteti: hrppi tadi: tike: me ttle-

SiET IDE ÍM Ű S : ÉH BŰSíTi ÍNYéT E : HóRI : ALÁ HA DŰ' : TÜ'KKE' : iTT Ű BENYiT ÉTŰ' : HaRaPáPI iTADI : TÜ'KKE' : METeT LE

3 iti puwa: aitãta: am̃mãma: qebelija: ẽni: qlahi: ebij[e]hi pñ#treñni: sewe: tubidi: pd-

ITT Ű aPÓ'VA : Á' ITa GYúLíTÁ: ÁLoM GYúLaMA : CSaK EBBE áLLÍJJA : VáLYúVa' iNNI : CSóKKaL A HŰ : EBBe ILLY[E'] HÍ PeNYéT eRÉNYéN Ű : S EVVE' : uTÓBB ÜDÜ' : éP Dé-

4 ẽxba

-VaJ VáGYáBA'

 

Ebbe vájva nyílna, víjva gyöpággyal, mivel javít ű pernyén alva tévelyével, s gyógyult érzi mivel javulna e. Nyújti e pűt étül s gyógyult áraz ű s eladó e hébűl. Siet ide ím ű s éh bűsíti ínyét e hóri alá ha dűl. Tülkkel itt ű benyit étül, harapápi itadi, tülkkel metet le itt ű apolva. Áll, ita gyúlítá: álom gyúlama csak ebbe állítja vályúval ni. Csókkal a hű ebbe illy[el] hí, penyét erényén ű s evvel utóbb üdül (javul), ép dévaj vágyában.


text 103 {Limyra}

 

1 ebẽñnẽ: xupã: mene: prñnawatẽ: tebursseli

EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa : GYÖPáGGYaL : MENE : PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe' : íTE BORúS S ELŰ-

2 zzajaah:{>j} ddedi: lusãñtrahñ: zeti: n{>m}eri: se xñtaburahñ

-Zi ZAJJA' A HéLYa DéDED Ű : éLő ŐS üGYeL aNNYi TuRRa AHáNY : íZ ETTŰ' : MÉR Ű : öSSZE íGY aNNYiT A BORRA' aHáNY

3 ẽnẽ: periklehe: xñtawata

VíJVa NőVe JóVá : éPP ÉRIK LEHE : íGY NYú'Ti AVVA' áTA'

 

Ebbe vájva nyílna, víjva gyöpággyal, mene (menedéke) pernyén alva tévelyével. Íte borús s elűzi zajjal a hélya. Déded ű, élő ős, ügyel annyi turra ahány íz (rokon). Ettűl mér ű össze így annyit a borral ahány víjva nőve jóvá épp érik lehe, így nyújti avval átal.

 

leh: Állati gyöngéd fuvalmu hang, melyet a tüdõnek rendes állapotu mozgása okoz, midõn a torkon a levegõt majd kitolja, majd beszivja. Ez által ismerni meg, ha él-e az állat vagy nem. Élénkebb mozgást fejez ki a lih, melybõl liheg am. fáradtan lehel; még erõsebb a fú, mely nagyobb fáradságra, belsõ hõségre, vagy indulatra mutat. Fordítva hel, megvan a latin an-helo igében s ha az l-t elhagyjuk, rokona az ih, melybõl ihl, ihlel, ihlés, ihlet erednek. Lényeges alkotó része a toroktüdõhang h, az l pedig a nyelv mozgását fejezi ki. Származékai: lehel, leheg, lehelés, lehelet. Ugyan a fennjegyzett alakban a régiek önható igeül használták, melynek közelebbi származékai: lepés, lehõ. l. külön LEH, (2). Legszorosb fogalmi és hangrokonságban van vele: lélek (= lehel-ek) v. röviden: lelk, melyet az õs magyar a leh-hel azonosított, mint az õs latin a spiro és spiritus, az anima és anhelo szókat. A német athmen a tárottabb szájjal kibocsátott tüdõhangot fejezi ki, melynek elemével szintén egyezik a magyar á v. áh gyök, honnan áhit stb. valamint a latin anima és animal hasonlóan a magyar áh és állat (= áhlat némely vélemény szerént) egy eredetüek, t. i. az állatoknak (általános értelemben) különböztetõ jegye az, hogy lehelnek, lélekzenek, hogy lelkök van, honnan régente ‘lelkes’ néven is hivattak. CzF


text 104 {Limyra}

a                             b                                                 c

text 104a

 

1 tebursseli:

iTT E BORúS éSSZEL Ű

2 prñnawate: lusñ-

PeRNYéN AVAT-E : éLŐ aSSZoNY

3 [tr]e: ẽti wazisse:

[TeR]E' : iVó JaVáT ÍVA űZ Ű SZeSSZE' :

 

Itt e borús ésszel ű pernyén avat-e? Élő asszony [ter]el: ivó javát íva, űz ű szesszel.

 

text 104b

 

1 tebursseli: prñnawate:

iTT E BORúS éSSZEL Ű : PeRNYéN A'VA TE' :

2 gasa{>r}bala: ẽke: ese: perikle:

iGÁS RaBBAL A : VáLYú eVőKKE' : ESZE' : éBER ÜKLE :

3 tebete: arttum̃mparã: se m̃parahe:

íTE BETE' : ÁRTóTÓ' LoM BÁR GYúL : eSZEL PÁR A HE'

4 tel{>λ}zij{>λ}

TELVe LáZ ÍJáVaL

 

Itt e borús ésszel ű pernyén alva, tel(ik) igás rabbal a vályú, evőkkel eszel éber ükle (ökle), íte betel(ik). Ártótól lom bár gyúl, eszel pár, a hely telve láz (lázongás) íjával.


text 104c

1 ddaijanad[i]te ...°dd....:

2 plqqa: krñ°...°t..°x..°hudri


text 105 {Limyra}


1 ebẽñnẽ: xupu mẽti: prñnawatẽ

EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa : íGY ÓBÓ' MiVe' JaVaTI : PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe'

2 esete: muleseh atli: ehbi: se ladi: se tideime

ESETE : íM ÖLÉS ÉH ÁTaLI : E HéBŰ' : eSZi E LÁDI : SiET IDE ÍME

 

Ebbe vájva nyílna, víjva így óból, mivel javati pernyén alva tévelyével. Esete ím ölés, éh átali. E hébűl eszi e ládi, siet ide íme.


 


text 106 {Limyra}

 

1 ebehi xupa: meiti sijẽni: sbi)◊(aza: hurtta: miñtehi: pddẽneh#m̃mi:

EBBE HÍ íGY ÓPA : íME ÍTI SZŰ JaVúLJ VéNŰ' : S BŰ JóL VaJAZZA : Ha ŐR áTadTA : MI NYiTi EHŰ' : ePeDő De VáJVáN E HaLó MI :

2 hribeuwe(a)lahaditi: me tawa: trbbala hati: sei zum̃mẽ xbati: zum̃mẽñneti:

HíRŰ' BE ŐVELe A HAD ÜTI : MÉTÁVÁ : TuR BáBBAL Á'HAT Ű : eSZE IZZÓ LÁM VíJVa üGYBe' ÁTI : iZZÓ eLMéVe' JöVéNY iNNÉTŰ' :

3 hurtta: señnaha: epñte: ladã: ẽmi: se tideimis: ẽmis:

HORdTa áTA' : SZENNYéN AHA : ÉPP NYiT E : LÁDi GYúL : VáJVa MŰ : SiET IDE ÍM Ű iS : ÉM IS :

4 se melebi: se tideimi

SZEMEL EBBŰ' : SiET IDE ÍM Ű

 

Ebbe hí így ópa, íme, íti (inti) szű: javúlj vénül, s bű jól vajazza, ha őr átadta, mi nyiti ehül epedő, de vájván e haló mi? Hírül, be ővele a had üti métává, tur bábbal állhat ű. Esze izzó, lám víjva ügyben, áti izzó elmével jövény (jövevény) innétűl hordta átal szennyén. Aha, épp nyit e ládi, gyúl vájva mű, siet ide ím ű is, ém (éber) is, szemel ebbűl, siet ide ím ű.


text 107 {Limyra}

text 107a

 

1 [e]beli: mẽti sijẽni: tele: se lada: se tideimi: ehbi: ∠ {DűL öT} : sladãi: ebttehi: IV {NéGY}

[E]BBELI : MiVe' JaVíTI SZŰ JóVa' JaVú'NI : íTÉLÉ : S E LÁDA : SiET IDE ÍM Ű : E HéBŰ' : üDÜLŐT : SZóLADi GYúL Ű : E BeTéTTE' HÍ : NaGY

2 [...]°te: hri(j)eruwetiti: epñebtte: ebei(i)je{:#} lawitẽnu: munikleimẽ: se

[É]TE: HíRŰ' ERŐ VETÍTI : E PeNJÉBe TéTTE' : EBBE' ILY E aLÁ VITTe VíJáVa' NŐ : MÖNNi ÍKáLi E ÍM VíJVa : éSSZE'

 

[E]bbeli mivel javíti? Szű jóval javulni ítélé s e láda siet ide. Ím, ű e hébűl üdülőt szóladi (szólítja), gyúl ű e betéttel, hí nagy [é]te. Hírül, erő vetíti e penjébe (üresen pengésébe) téttel, ebben ily e. Alá vitte víjával nő, mönni íkáli (sürgeti) e, ím, víjva ésszel.


text 107b

 

1 ki[ri]numezẽ: seteni

KŰ[RŰ'] NŐ MEZéVe' JőVe : SETTEN I-

2 d[d]ezedu: tike

-De [iD]ÉZi ÉDŐ : TŰ'KE

 

Kű[rűl] nő mezéve jőve setten ide, [id]ézi édő (édes babája) tülke.

 

setten/sutton/suttyan: oson

settenkìdik: (setten-kìd-ik) k. m. settenkìd-tem, ~tél, ~ìtt. Idõsb Mándy Péter szerént am. valami vagy valaki körül forog; rokon értelmü sündörög szóval; valamint a székely sajdúl szóval is, mely am. alattomban sirül. Tehát ,settenkìdik’ törzse a mély hangu sutton törzszsel azonosnak látszik, s az egész mintha ,suttonkodik’ szóból módosult volna. CzF


text 108 {Limyra}

 

1 ebẽñni: x<u>pã: mẽti prñnawatẽ

EBBe VáJVa NYí'Na Ű : íGY PoGGYaL : MiVe' JaVíTI PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe'

2 xertub[i]: tu°.°a[h h]rppi: atli: ehbi: se ladi

iGYER uTÓBB [Ű] : TORRA [Hí Ha]RaPáPI : ÁTaLI : EHBŰ': S E LÁDI

3 se tideime: eh[b]ije: s[e ese]deñne[wi]

SiET IDE ÍME : EH [B]ŰJE : eSS[E' ESE]D ENNYi NE[VŰ]

4 [xñnah]i e[hb]ije[h]i

[íGY NYí'NA H]Í É[H B]ŰJE [H]Ű

 

Ebbe vájva nyílna ű, így poggyal (poggyásszal) mivel javíti pernyén alva tévelyével igyer (igyekezet). Utóbb [ű] torra [hí ha]rapápi átali ehbűl s e ládi siet ide. Íme eh [b]űje ess[el ese]d, ennyi ne[vű] [így nyilna, h]í é[h b]űje [h]ű.


text 109 {Limyra}

 

1 ebẽñnẽ: xupã: meti prñnawatẽ

EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa : GYÖPáGGYaL : METŰ' PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe'

2 uwẽmi: se lada: ehbi: sei ñtewẽ

ÓV VíJVa íM Ű : S E LÁDA : E HéBŰ' : öSSZE ÍNYéT EVVe' VáJVa

3 tãti: muwẽtẽ: hrppi(i)jemei tadi

iTT GYúLíTI : MO'VáVa' JaVíTi VáJVa : HaRaPáPI ILLYE' íME ITADI

4 tike: kbi: tibe mei martti tike

TÜ'KKE' : KiBŰ' : iTTIBE íME Ű MÁRTaTI TIKKE'

5 hrppibeije: tãtu: epñte: trppeme

HaRaPáPI eBBE' ILY E : TuDJa LáTÓ : ÉPP NYú'T E : TuR PaP EME'

6 me tise ti[s]e: prñnawati: me ttlidi qla(j)ebi: pñtreñni

ME' TÜSZÉTŰ' [eSZ]E : PeRNYéN AVAT Ű : METé'TTeL IDŰ' CSaK oLAJ EBBŰ' : PeNYéT eRÉNY eNNI

 

Ebbe vájva nyílna, víjva gyöpággyal, metül pernyén alva tévelyével. Óv víjva ím ű s e láda e hébűl össze ínyét evvel vájva itt gyúlíti. Molvával (posványával) javíti vájva, harapápi illyel íme itadi. Tülkkel kibűl ittibe íme ű mártati tikkel, harapápi ebben ily e. Tudja látó, épp nyújt e tur pap, emel me(rt) tüszétűl (tüszőjétől) [esz]e, pernyén avat ű. Metélttel idül csak olaj ebbűl penyét (pedig) erény enni.

 


text 110{Limyra}

 


1 ebẽñnẽ: xupã: mẽti: prñnawatẽ: medemudi:

EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa : GYÖPáGGYaL : MiVe' JaVíT Ű : PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe' : MÉD/MEDDő E MÓDI

2 se lada: ehbi: me ñtepi tãti: km̃mis: seije ne: hrppi tadi

S E LÁDA : E HéBŰ' : íM E NYűT ÉPP ITT GYúLíTI : KeLLeM IS : eSZE' ILYENNE' : HaRaPáPI iTADI

3 tike: ep[ñt]emei tadi: me tise tise: prñnawati metẽni qanuweti

TÜ'KKE' : E Pe[NYéT] EME ITADI : METI eSZÉTŰ' S E : PeRNYéN A'VA iTT Ű METi VáLYúVa' iNNI CSaK A NŐ VETI

4 qla[h]i:

CSóKKaL A [H]Ű :

5 eb[ij]ehi

E B[ŰJ]E HÍ

 

Ebbe vájva nyílna, víjva gyöpággyal, mivel javít ű pernyén alva tévelyével. Méd/meddő e módi s e láda e hébűl, ím, e nyűt épp itt gyúlíti. Kellem is eszel ilyennel, harapápi itadi tülkkel, e pe[nyét] eme itadi, meti eszétűl s e pernyén alva itt ű meti vályúval inni. Csak a nő veti (idomítja), csókkal a [h]ű e b[űj]e hí.


text 111 {Limyra}


 

1 ebẽñnẽ: xupã: meti prñnawat[ẽ] erzesinube: kumaza:[tr]zzuba°[......]

EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa : GYÖPáGGYaL : METŰ' : PeRNYéN A'VA Té[VeLYéVe'] ÉRZő E SZŰ NŐBE' : KOMÁZ A : [TuR]-ZúZÓBA' [......]

2 tãti: ebñnẽ: ebei: ti(i)je hrppi t[ã]ti tike: ebei: etle h[i]: [s]e [kbijehi]

őT GYúLíTI : EBBe NYú'Na VáJVa : EBBE' Ű : úTI JE' HaRaPáPI iTT [GYúLí]TI TÜ'KKE' : EBBE' Ű : ÉTeL EH[I] : e[SZ]E [KűBŰ' iLLYE' HÍ]

3 me ttlidi: kbisñtãta: ãm̃mãm: qlebi: kerut[i]: e°[.........]

íM E iTT iTaL IDÜ' : KűBŰ' SuNYíT GYúLaTA : GYúLaLMA GYúL Ma : CSóKKaL EBBŰ' : KERŰ'T [Ű] : E[........]

4 se ttlidi: trzzubi: ãm̃mãma: kbisñtãta: uwa: k°.°ju[.........]

S E TeTTeL ÜDÜ' : TuR-ZúZÓBa' Ű : GYúLaLMA GYúL MA : KiBŰ' SuNYíT GYúLaTA : ÓVA : KaLaJO' [........]

5 ebei: ẽ : kepi: ñtepi sijẽni: hri: hladiti: me ttlidi(j) ẽ[n]i q[l]ahi eb]ijehi

EBBE' Ű : VáJVa : KÉPI : NYűT ÉPŰ' SZŰ JóVa' JaVú'NI : HíRŰ' : HaLÁ' üDÍTI : íM E TéTeL ÜDe ILY VáJVa i[NN]I CSiK[L]A' HŰ E BŰJE HŰ-

6 tise tise: prñnawati: sedetti: epiri-

-TI eSZÉT Ű S E : PeRNYéN A'VATI : eSZE DE iTaTI : E PIRI-

7 jeti

-JÉT Ű

 

Ebbe vájva nyílna, víjva gyöpággyal, metül pernyén alva té[velyével]. Érző e szű nőben, komáz a [tur]-zúzóban [......] őt gyúlíti, ebbe nyúlna vájva. Ebben ű úti jel, harapápi itt [gyúlí]ti tülkkel: ebben ű étel. Eh[i] (éhes) e[sz]e [kűbűl, illyel hí] ím e: itt ital idül, kűbűl sunyít gyúlata. Gyúlalma gyúl ma, csókkal ebbűl került [ű] : e[........] s e tettel üdül tur-zúzóban ű. Gyúlalma gyúl ma : kibűl sunyít gyúlata, óva kalajol (csavarog) [........] ebben ű vájva, képi (képeszti) nyűt, épül szű jóval javúlni. Hírül halál üdíti, ím, e tétel üde. Ily vájva i[nn]i csik[l]al hű e bűje. Hűti eszét ű s e pernyén alvati esze, de itati e pirijét ű.

 

sunyít/sunyik: (suny-ik) k. m. suny-tam, ~tál, ~t v. ~ott. Tettetett alázatból vagy hamis, ravasz, csalfa, cseles szándékból meghúzza magát. Sunyik a bujkáló tolvaj. Sunyik az egeret lesõ macska. Megsunyik a nyúl a bokorban, hogy elrejtõzzék. Sunyik a lesben üllõ vadász. Igekötõvel tárgyesetet is vonz megsunyni magát. A nyúl megsunyta magát. Lesunyja a fejét. CzF


text 112 {Limyra}

 

1 ebẽñnẽ: xu[pã:] meti: prñnawatẽ: mñnuhe: tm̃peimeh tideimi hrppi: at[li]

EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa : GYÖPáGGYaL : METŰ' : PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe' : MeNNY NŐHE' : TeLePE Ű MEHeT IDE ÍMŰ' HaRaPáPI : A Tú[LI]

2 ehbi: se tideimi: hbi: ada[m̃]mñnaje: me{:#}ñke: lat[i]: mñnuhe: mene ñtep[i]

E HéBŰ' : SiET IDE ÍM Ű : HűBŰ' : AD Á[LLo]MáNYáN A JE' : ME' aNNYi KE' : LÁT[I] : MeNNYi NŐHE’ : MENE íNYéT ÉPP [Ű]

3 tãti: setenepe: alahadi: tike: kbi: ẽkepi: mñnuhe: lasan[e ñ]t[e]me{>t}i [ala]-

iTT GYúLíTI : SETE NÉPPE' : ÁLL A HAD Ű : iTT IKE' : KűBŰ' : VáJVa KÉPI : MeNNYi NŐHE' : LASSAN [ENNYi] T[E]MeTI [ALÁ]

4 hadi: tike: tibe mei: martti: td[i]ke kbi alade[h]x[xãne.....]°ti

HA DŰ' : TÜ'KE : iTTIBE íME Ű : MÁRTaTI : iTaD[I] Ki E KűBŰ' A LÁDa E[He] íGY [GYóGYuLNa E.....]TI

5 ahbalawija: mar[t]ti: k[m̃]mẽti: se[t]e: alahãti: km̃[mẽti ...ẽ]ni

A' HiBÁLL A' VÍJJA : MARa[TTa]TI : Kü[L]MéVe' JaVíTI : SE[T]E : ALÁ Ha GYúLíTI : KüL[MéVe' JaVíTI ... VáLYúVa'] iNNI

6 qlahi: ebijehi: pñtrẽñn[i .].°ja: sñta pidenezẽ [....]°ata

CSiKLA' HÍ' : E BŰJE HÍ : PeNY TáRVa JöVéNY iNN[I Ja]VaLJA : SZúNYáTA éPP IDÉ' NÉZi VáJVa [A HULL]ATA

 

Ebbe vájva nyílna, víjva gyöpággyal, metül pernyén alva tévelyével. Menny nőhely telepe, ű mehet ide. Íműl harapápi, a tú[li] e hébűl siet ide. Ím, ű hűbűl ad, á[llo]mányán a jel, me(rt) annyi kell. Lát[i] mennyi nőhely mene (menedék), ínyét épp [ű] itt gyúlíti. Sete néppel áll a had, ű itt ikel kűbűl vájva, képi (képeszti) mennyi nőhely, lassan [ennyi] t[e]meti [alá]. Ha dűl tülke ittibe, íme, ű mártati, itad[i] ki e kűbűl a láda e[he], így [gyógyulna e.....]ti. A' hibáll, a' víjja, mara[tta]ti, kü[l]mével javíti se[t]e alá ha gyúlíti. Kül[mével javíti ... vályúval] inni. Csiklal, híj e bűje hí, peny tárva, jövény inn[i ja]valja, szúnyáta épp idél (ünnepel), nézi: vájva [a hull]ata.

 

ikel: A székelyeknél am. ékel. CzF

mennyi: (2), (menny-i) régies mn. a ma szokott mennyei helyett: „mennyi harmattal“ (rore coeli. Müncheni codex). „És adnak földi jelenségeket és mennyieket.“ (Bécsi codex). CzF

állomány: (áll-o-mány) fn. tt. állományt, tb. ~ok. 1) Alkatrészek öszvege, melyekbõl valami áll, létezik. (Constitutivum). 2) állag. CzF

külme: (kül-me, azaz kül-mi) fn. tt. külmét. Szó szerént: külsõ valami, azaz külsõ forma. Az okiratok külméjére vonatkozó szabályok. CzF

szunyáta: (szuny-ad-a) mn. tt. szunyátát. Álmos, álomtól nyomott, bóbiskoló; továbbá, álmoshoz hasonló, tunya, lassú, szuszma ember. Mint gúnynév hasonló a poszáta, alamuszta, maszuta gúnyszókhoz. Mi képeztetését illeti, törzse szunyad, melybõl lett szúnyadó, szúnyada, s hangváltozattal szunyáta, s egy jelentésü vele a szúnyatag v. szúnyadag. CzF

hullat: (hull-at) áth. m. hullat-tam, ~tál, ~ott. 1) Eszközli, hogy valami hulljon, potyogjon, egymás után essék. V. ö. HULL. Könyüket hullatni. Likas zsákból kihullatni a buzát. Nem mind bors, amit a kalmár ebe hullat. (Km.). Vérét hullatni az ellenségnek... CzF


text 113 {Limyra}

 

1 ebẽñnẽ: xup[ã]: mẽti prñnawatẽ: pttar[a]zi urssm̃[mah ]ikezi

EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa : GYÖPá[GGYaL] : MiVe' JaVíT Ű PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe' : BőT TaR[Á]ZI ÜReS SZóLa[MA Ha] ÍKEZI

2 ddawahãmah tuhes: hrppi: ladi: ehbi: tuhese

DuDÁVA' Ha GYúLaMa HaTÓ éHES : HaRaPáPI : LÁDI : ÉHBŰ' : őT ÖHESSE

 

Ebbe vájva nyílna, víjva gyöpá[ggyal], mivel javít ű pernyén alva tévelyével. Bőt tar[á]zi üres szóla[ma ha] íkezi (ékezi) dudával, ha gyúlama ható, éhes harapápi ládi éhbűl őt öhesse.

 

taráz: (tar-a-az) áth. m. taráz-tam, ~tál, ~ott, par. ~z. Tarrá tesz valamit; különösen a gabonafejeket veri, hogy a szem kihulljon belõlök. Megtarázza a búzát. (Kresznerics). Ez értelemben közel áll taráta szóhoz. CzF


text 114 {Limyra}

 

1 esedeplẽmeje: mejadẽ: tesi: miñti

E SZEDő ÉPüL VíJVa MÉLLYE' : MÉLY A DúVa' JóVá : TESZI : Mi ÍNYéTŰ'

2 awahai: xupa: ehbi: seine : epñ: puñtẽ

A'VA HA' Ű : GYÓBA : E HéBŰ' : éSSZE' Ű'NE : E PeNY : BŐ eNNYiT VáJVa

3 mei: [a]wahi: tesi: aladahali ->{e dőlt} = az e jele eldőlt! (lásd a következő rajzon)

ME' Ű : [A]VVA' HÍ : iTT ESZi Ű : A LÁDA HALLI E DaLT

 

E szedő (gyűjtőhely) épül víjva méllyel, mély a dúval (szajréval) jóvá teszi mi ínyétűl alva hal. Ű gyóba e hébűl ésszel ülne. E peny bő, ennyit vájva, me(rt) ű [a]vval hí, itt eszi ű. A láda halli e dalt.


text 115 {Limyra}

 


1 esedep#lẽmeje: mejadẽ: tesi: miñti

E SZEDő ÉPüL VíJVa MÉLLYE' : MÉLY A DúVa' JóVá : TESZI : Mi ÍNYéTŰ'

2 awahai: xupa: ebehi: mei: awa [h]ai

A'VA HA' Ű : GYÓBA : EBBE HÍ : ME' Ű : AVVA' [H]A Ű-

3 tesi: a[l]adahali: -> {e dőlt} = az e jele eldőlt!

T ESZI : A LÁDA HALLI E DaLT


E szedő (gyűjtőhely) épül víjva méllyel, mély a dúval (szajréval) jóvá teszi mi ínyétűl alva hal.

Ű gyóba ebbe hí. Íme ű alva, – [h]a űt eszi a láda, – halli e dalt.

Φοίνικος Τυρίω 1?

 

A 114. és 115. felirat kezdete és vége azonos, de az eltérő középső részek mégis egészen más olvasatot eredményeznek. Ízlés, szemszög, elvárás dolga, hogy ezt a kihagyásos módszer előnyére vagy hátrányára írjuk e.


text 116 {Limyra}



1 [....]°z{>p}ixleti prñnawate pixm̃mah

[....] aZ ÜGYeLETI PeRNYéN A'VA TÉPI GYúLaMA Ha

2 tideimi xelijãnaxssah prñnezij[ehi]

iTT ÜDE ÍM Ű üGGYEL ILY GYúL NAGY SZuSSZA' Ha PeRNYéN EZ ILLY[E' HÍ]


[....] az ügyeleti pernyén alva tépi gyúlama ha itt üde ím ű. Üggyel ily gyúl nagy szusszal ha pernyén ez illy[el hí].

 


text 117 {Limyra}

 

1 ebeija: erawazija: meti

EBBE' ÍJA : ERő AVVA' aZ ÍJJA' : METŰ'

2 prñnawatẽ: siderija: pa[r{>j}]mn{>}-

PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe' : SZŰ DERÜLJ A : BA[J] MiVe' Jó Vá'-

3 ah{>ne}: tideimi [h]rppi: etli ehbi se

Na E' : íT iDE ÍM Ű HaRaPáPI : ÉTeLŰ' E HéBŰ' S E

4 ladi: ehbi: se tideimi: pub{>k}ie-

LÁDI: ÉHe BŰ: eSET ÜDE ÍM Ű : BÖKI E-

5 leje:

LÉJE


Ebben íja erő, avval az íjjal metül pernyén alva tévelyével. Szű (szív) derülj! A ba[j] mivel jó válna el-ít (eljut) ide ím ű, harapápi ételül e hébűl s e ládi éhe bű. Eset üde, ím, ű böki eléje.


A szöveg egyértelműen arra utal, hogy a görög felirat ‘eléje bökték’, vagyis utólagos graf­fiti szerű hozzáadás. A mondandója is erre utal: a görög sírfelirat tulajdonosának halálán derül a lüki szöveg írójának szíve, mivel a baj amit a görög íja okozott neki, úgy érzi, hogy ezzel elégtételt nyert.


text 118 {Limyra}

 

1 [ebẽ]ñnẽ: .tisẽni: meti: prñnawatẽ: xuñnijẽi: masasahe: tideimi: hrzzi: ñtat[ã xu]ñnijeje: s[e] ladi:

[EBBe VáJVa] NYí'Na : MiTŰ' SZíV JaVú'NI : METŰ' : PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe' : GYÓNJoN ILY VíJVa Ű MA SASSA' iHE' : iTT ÜDE ÍMŰ' : Ha éRZi eZ Ű : NYiT ÁT[üGGYeL GYÓ]NJoN ILY E JE': S [E] LÁDI

2 [ehb]i: seuweni: hrppi: tatu: tike: h°[..]se[m]ei alahadi: tike: se xtta: ẽ: adi: meuwehri: alaha°[.]°e: [.....]

[E HéB]Ű' : SE ÖVÉ iNNI : HaRaPáPI : iTATÓ : TÜ'KE : Ha [] SZE[MM]E' Ű ALÁ HA DŰ' : TÜ'KE : S EGYüTT iTA' : VaJ aVVa' : AD Ű : íM E ÖVÉ HíRŰ' : ALÁ HA ...

3 [....ma]rtti: tike: mene: itlehi: tubeiti: trm̃mili: huwedri: se marazij[a]: miñtaha: [s]ei(j)epñ: t°..°ahe

[.... MÁ]RTaTI : TIKE : MÉN E' : ÍTéL E HŰ : TÖBBE ÍTi Ű : TuR áLLaMI öLÜ : iHÓ' VÉDőR Ű : eSZE MÁR AZ ÍJJ[A'] : MI NYiTTA' óHA' : [eSZ]E ÉPP aNNYi : ...

4 [...]°e...°ti: tibeiti: me unẽ: esde: seije: ahatahi: ñtata me ñtepi: ta[s]ñti [.....]°tati[...]°x[..]°i

5 [.........]°re: mẽtẽ: ti#(j)adi: tike: te°...: ẽ°.°eh.: eridadi: tibe: ebe°..: mene: eti°[.......]

trbbe[........]

6 [........]°ati: tiweje: epñ tise(a)di: tibeiti: we unẽ: e°..°i ..°e ñtepi:

7 eke: ihiqla: me ttazi

 

[Ebbe vájva] nyílna, mitűl szív javulni metül pernyén alva tévelyével. Gyónjon ily víjva ű ma sassal ihen (ihol) itt üde ímül(ámul) ha érzi ez ű (ki) nyit át [üggyel. Gyó]njon, ily e jel s [e] ládi [e héb]űl se övé. Inni harapápi itató tülke ha [] sze[mm]el ű, alá ha dűl tülke s együtt ital, vaj avval ad ű? Ím e övé, hírül alá ha … [.... má]rtati tike mén el. Ítél e hű, többel íti. Ű Tur Állami Ölü, ihol védőr ű, esze már az íjj[al], mi nyittal óhaj. [Esz]e épp annyi : ...


text 119 {Limyra}

 

1 [ebẽ]ñnẽ: xupã: meti:

EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa : GYÖPáGGYaL : METŰ' :

2 [p]rñnawatẽ: hura: nuba

PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe' : Ha ÚR A : NŐ aBBA'

3 [ti]deri: ñteriwa°...: tid<e>imi

[iTTI] DERŰ : eNYÍTTE RIVA' ... : iTT Ű DE ÍMŰ'

 

[Ebbe vájva] nyílna, víjva gyöpággyal,: metül pernyén alva tévelyével. Ha úr a nő, abban [itti] derű: enyítte (helyette) rivall ... itt ű de íműl (ímmel-ámmal).


text 120 {Limyra}

 


1 ebẽñnẽ: xupã{>λ}: meti: prñnawatẽ: pumaza: ertelijeseh: tideimi

EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa : íGY Ó BáLáVa' : METŰ' : PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe' : BŐ MÁZZA' : ÉRTe ÉL ILY ÉSSZE' Hí : iTT ÜDE ÍM Ű

2 hrppi ladi: ehbi: uwiñte: xumetijeh: zzimazi: se: tideime: ehbije

HaRaPáPI LÁDI : E HéBŰ' : ÓVi ÍNYéT E : GYOM-ÉTŰ iLY EHe : ZúZI-MÁZI : öSSZE : iTT ÜDE ÍM E : EH BŰJE

 

Ebbe vájva nyílna, víjva így ó bálával, metűl pernyén alva tévelyével. Bő mázzal érte él, ily ésszel hí, itt üde ím ű. Harapápi ládi e hébűl óvi ínyét e gyom-étű, ily ehe, zúzi-mázi össze. Itt üde ím e eh bűje.


text 121 {Limyra}

 

ebẽñnẽ xupã meti prñnawatẽ erm̃menẽni: se lada ehbi hrppi atla eptte se prñnezi epttehi

EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa GYÖPáGGYaL METŰ' PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe' ÉReLeM E NőVe' JaVú'NI : S E LÁDA E HéBŰ' HaRaPáPI A TúLLA' ÉPP éTéT ESZi E PeRNYéN EZŰ' ÉPíTeTTe E HŰ

 

Ebbe vájva nyílna, víjva gyöpággyal, metül pernyén alva tévelyével. Érelem e nővel javulni s e láda e hébűl, harapápi a túllal (a másvilágival) épp étét eszi e pernyén. Ezül (ez okból) építette e hű.

 

érelìm: (ér-el-ìm) fn. tt. érelmet. A gyümölcsök azon kifejlett állapota, midõn törzsökjöktõl többé nedvre nincs szükségök, s tökéletesen megnõttek és éldelhetõk. CzF


text 122 {Limyra}


 

ebẽñnẽ: xupã: mẽti: prñnawatẽ: mlẽteder[i] tutinimeh: tideimi

EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa : GYÖPáGGYaL : MiVe' JaVíT Ű : PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe' : MeLLé-VáJVa TEDD E üR[Í]TŐT INNI íME Ha : iTT ÜDE ÍM Ű

 

Ebbe vájva nyílna, víjva gyöpággyal, mivel javít ű pernyén alva tévelyével. Mellé-vájva tedd e ür[í]tőt inni, íme ha itt üde ím ű.


text 123 {Limyra}


 

1 ebẽñnẽ: xupã: mẽti: prñnawatẽ: exeteija

EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa : GYÖPáGGYaL : MiVe' JaVíT Ű : PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe' : EGY ÉTE' ÍJJA'

2 hrppi: atli: ehbi: se: ladi: ehbi: se: tideime

HaRaPáPI : A TúLI : E HéBŰ' : S E : LÁDI : ÉHBŰ' : eSZ E' : iTT ÜDE ÍM E

 

Ebbe vájva nyílna, víjva gyöpággyal, mivel javít ű pernyén alva tévelyével. Egy étel íjjal, harapápi a túli e hébűl s e ládi éhbűl esz el, itt üde ím e.


text 124 {Limyra}

 

1 ebẽñnẽ x- EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa íGY

2 upu sei ÓBÓ' éSSZE' Ű

3 hriti ñt- HáRÍT ÍNYéT-

4 ipa me Ű' aBBA' íM É-

5 ti adẽ u- TŰ’ ADVa JaVa Ö-

6 hetẽi e- HET VáJVa Ű E-

7 b#ehi ñt- Bi ÉHŰ' eNNYiT

8 atã sebei- ÁT úGY LeS EBBE I-

9 [j]es km̃mis [LY] E SZűK eLMe IS

10 itei la- ÍTÉ' Ű LÁ-

11 di tide- DIT ÜDE

12 ime ehb- ÍM E EH B-

13 ije ..u ŰJE De uTÓ


Ebbe vájva nyílna, víjva így óból. Ésszel ű hárít ínyétűl abban. Ím étül adva java, öhet vájva ű ebi éhűl ennyit. Át úgy les ebbe, i[ly] e szűk elme is ítél ű ládit: üde ím e eh bűje, de utó(lag).

 

Schoenborn fakszimile rajza és a Melchert-Titusz átírás lényeges eltérést mutatnak. Pl. a 4. és 5. sorok helyet cserélnek, a 10. sor pedig nem is szerepel a rajzon, de nincs miért kételkednünk az átiratban: a szöveg mindvégig következetes.


text 125a {Limyra}

[.............]°ddad


text 125b {Limyra}

 

araxa xñtab[u]ra xinaxa

ARa AGYa ÁGYNYiTó A B[O]RRA íGY INNi ADJA

 

Ara agya ágynyitó a b[o]rra, így inni adja.


text 126 {Limyra}

1 prddewãti: prñnawa[te]: zãnaza: serm̃maij°...

PáRoD iDE VáGY LáTI : PERNYÉN A'VA [íTE] : íZ GYúLNa AZZA' : SZEReLMe Á' ILY ...

2 neru°.........°ñne: ...°mãte


text 127 {Limyra}

1 st°.°mahat[i prñ]nawate: epñxuxa tideimi hrppi

2 ani°......°e se tuhe se muneite se [x]ahbe


text 128 {Limyra}

1 [e]bette: [..........]°h: arawazija: me(j)adẽ: krustti t[r]bb#ẽnemeh: tideri: przzidi: axãti: esbe[h]i:

2 ..°ti: [..........ebei]la: isbazi: amu [si]xani teli: se [l]ada: ti uwe hrppi tadi: tike: meite: nalau: tie: ara[wã]


text 129 {Limyra}

 

hlah:

HuLLA Hí             Hulla hí!


text 130 {Limyra}

 

ddepñneweh:

DéD E PeNYeN EVVE' Hí                 Déd e penyen evvel hí!


text 131 {Limyra}

 

1 [.....]°ati[: pr]ñnawate: hrppi ladi: ehbi: mene: ñtepi: tã{>g}ti: ebñnẽ: se ladã: ehbi:

[.....] ...[: PeR]NYéN AVVA' íTÉ' : HaRaPáPI LÁDI : E HéBŰ' : íM ENNE : íNYéT ÉPŰ' : TáGíTI : EBBe NYú'Na VáJVa : éSSZEL Á'D GYúL : ÉHiBŰ' :

2 [.....]°eruma.°u se xawarttu: seijeti: eseritadi: tike xupa: ebehi: tibete: alahadi:

[LÉLEK]ERŐ MÁR ÖSZ E GYÁVa ÁRTóTÓ' : eSZE ILY ETTŰ' : ESZéRe ITA' DŰ' : TÜ'KE íGY ÓVA : EBBE' HŰ : iTTIBE TE' : ALÁ HA DŰ' :

3 [t]ibe ti(i)je: (e)se xttadi: tike hruttla: ebeija: me ttlidi: ẽni qlahi: ebijehi nuñtãta:

[iTT]IBE iTT Ű ILLYE' : ESZE üGYeT áTADI : TÜ'KE Ha RÚT iTaLLA' : EBBE' ÍJJA' : íM E TeTTeL IDÜ' : eVVe' JaVú'NI CSóKKaL A HŰ : EBBe ILLYE' HÍ NŐ NYú'Ti íGY áLTA' :

4 am̃m[ã]ma: uwa se ni(j)epi: zalatu: se ttiti ẽni qlahi: ebijehi: rm̃mazata: xθθase: ada: < {DőL Λ!}

ÁLoM [GYúLa]MMA' : ÓVi A SZÉN ILY ÉPŰ' : aZZAL ATTÓ' : S E TéT ITT ÍVa JaVú'NI CSóKKaL A HŰ : EBBe ILLYE' HÍ : iRaLoM AZÁ'TA' : íGY CSiCSÁSÉ : A DA' : DaLoL

5 sewe trbbala hati: tawa

S EVVE' TeReBéBe ALÁ HA'TI : iTÁVA'

 

… [per]nyén avval ítél. Harapápi ládi e hébűl, ím enne, ínyét épül tágíti, ebbe nyúlna vájva. Ésszel áld, gyúl éhibűl [lélek]erő, már ösz (esz) e gyáva. Ártótól esze ily, ettűl eszére ital dűl, tülke így óva, ebben hű: ittibe tel (tölt) alá ha dűl [itt]ibe itt ű. Illyel esze ügyet átadi. Tülke, ha rút itallal, ebben íjjal, ím e tettel idül. Evvel javulni csókkal a hű ebbe illyel hí. Nő nyújti így által, álom [gyúla]mmal óvi a szén, ily épül azzal attól s e tét itt íva javulni, csókkal a hű ebbe illyel hí. Iralom azáltal így csicsásé, a dal dalol s evvel terebébe alá hajti itával (italával).

 

iralom: (ir-al-om) fn. tt. iralmat, harm. szr. ~a. Irásba foglalt ismeretek öszvege a tudományok vagy szépmüvek bizonyos ágában. Mely ha szélesb értelemben vétetik, helyesebben: irodalom. Szép iralom, tudományos iralom. Franczia, német, angol, magyar iralom. Ó világ, új világ irodalma. Öszves irodalom. CzF


text 132 {Limyra}

 

1 [...............]°e: xudrehila: kiruh: tideimi: ẽnẽ: periklehe:

[...............] : GYÓ iDőRE HÍ aLÁ : KŰ RUHa : iTT ÜDE ÍM Ű : VíJVa NőVe' JóVa' : éPP ÉRIK LEHE :

2 [xñ]tawata

[GYaNYó]T AVVA' uTA'

 

...gyó időre hí alá, kű ruha itt üde, ím ű víjva nővel, jóval épp érik lehe (lelke), [gyanyó]t avval utal.


text 133 {Limyra}

{i.e., xñtlapa (ñSg.) + nasalization & -ne 'it'}

 

1 xñtlapãne: prñnawate: perikleh: mahinaza: epñtibazah

íGY NYú'T aLÁ PoGGYaL eNNE : PeRNYéN A'VA iTT E : éBER ÜK LEHe : MA HÍNA iZZA : E PeNYéTŰ' aBÁZZA (fehéríti) Ha

2 tideimi

iTT ÜDE ÍM Ű

 

Így nyújt alá poggyal, enne pernyén alva. Itt e éber ük lehe ma hína (hívna), izza e penyétűl, abázza (fehéríti) ha itt üde ím ű.

 

peny: A penésznek, vagy nedvek romlása miatt peshedt testnek anyaga. CzF


text 134 {Limyra}

 

1 e[bẽ]ñ[nẽ xu]p[ã] met[i p]rñnawatẽ: masasi: hrppi ladi [e]hb[i]: xuwataje: meñje ñtepi tãti:

E[BBe VáJVa] NYí'[Na VíJVa : GYÖ]Pá[GGYaL] MET[Ű' Pe]RNYéN A'VA TéVeLYéVe' : íM A SASI : HaRaPáPI LÁDI [E] HéB[Ű'] : íGY ÓVA uTALJa E' : MENNY-JE' íNYéT ÉPP iTT GYaLíTI :

2 [..]°ta [........]: xupa ebei: me ñte ne h[r]iala[h]ha[di]: tike: ebiñte ni hrppi tãtu:

... : GYÓBA EBBE' Ű : íM E NYűT ENNÉ Hí[R]Ű' ALÁ [Hí] HA [DŰ'] : TÜ'KE : EBBŰ' NYú'T E iNNI HaRaPáPIT GYúLíTÓ :

3 tik[e.....]tibe [..tt]l[i]di: trbẽtadra zata: hriñ[te]: mei(a)lahadi: tike:

TÜ'K[E ....ÖN]TI eBBE [... TeTTe]L [I]DŰ' : TeReBÉ' áTADóRA iTTA' : HíRŰ' eNYe[TTE] : íME Ű ALÁ HA DŰ' : TÜ'KE :

4 a[m̃]m[ãma ....]°a: [ẽ]ni ma#hanahi: sene perepñ: itlehi: qãñti: trm̃mili:

Á[Lo]M [GYúLaMA ....] . : [VaJ Ví']NI MA HANNA HŰ : eSZE NÉPÉRE PeNYe : ITT LEHŰ' : CSaK üGGYeL NYiTI : TuR áLLaMI öLÜ

 

E[bbe vájva] nyíl[na, víjva gyö]pá[ggyal], met[ül pe]rnyén alva tévelyével, ím, a sasi. Harapápi ládi [e] héb[űl], így óva utalja el. Menny-jel ínyét épp itt gyalíti (alacsonyítja) ... gyóba. Ebben ű, ím, e nyűt enné. Hí[r]ül, alá [hí] ha [dűl] tülke, ebbűl nyújt e inni harapápit gyúlító. Tülk[e ....ön]ti ebbe [... tette]l [i]dül terebély átadóra ittal. Hírül, enye[tte] (helyette) íme ű alá ha dűl, tülke á[lo]m [gyúlama ....] . [Vaj víj]ni ma hanna (hagyna) hű esze, népére penye, itt lehűl, csak üggyel nyiti Tur Állami Ölü.

 

terebély/terepély: Minek ágai, szárnyai, szélei, a középponttól, illetõleg deréktól köröskörül kinyúlnak, messzeterjednek. Terepély almafa. Terepély szárnyu sas. Terepély sátor, szoknya, kalap. CzF


text 135 {Limyra}

 

1 ab[aija] a[raw]az[ija m]e [pr]ñnaw[at] ẽ: [.]°uwata: trbbẽnimeh: tideri: sebẽla: ehetẽme

A B[A' ÍJA] A[RÁV]A' aZ [ÍJA M]E' PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe' : [R]OVATA’ : TeRéBe BúVa JaVú'NI íME Hí: iTT Ű DERŰ': eSZÉBe VáJ ViLLA: EHETő VaJa'Va íM E-

2 t[i(j)ad]i [ti]k[e t]ihe [zum̃]mẽ meije [n]a[la]u tike:arawã: sene teseti: tubeiti: trm̃mili

TŰ' [Á'D]I [éTÜ]K[ET] Ű éHE[ZŐ Lá]M VaJa'Va ME' ILLYE' [N]Á[LA] Ó'TIK E' : ARA VáGYaL eSZÉN E'TESZi ETTŰ' : TÖBB-E ITT Ű : TüReLeM ILLI

3 s[e ma]r[az]i[ja]: miñt[ah]a

eSZ[E MÁ]R [AZ] Í[JJA'] : MI NYiTT[A' H]A'

 

A b[aj íja (húrja)] a[ráv]al az [íja, m]e(rt) pernyén alva tévelyével, [r]ovatal (ravatal) terébe búva, javulni íme hí. Itt ű derül, eszébe váj villa: ehető vajalva. Ím ettűl [áld]i [étü]k[et], ű éhe[ző, lá]m vajalva, me(rt) illyel [n]á[la] oltik el. Ara vággyal eszén elteszi, ettűl több-e itt ű? Türelem illi (elhagyja), esz[e má]r [az] í[jjal], mi nyitt[al h]al.


text 136 {Limyra}

1 e[b] ẽñnẽ: xupã meti prñnawatẽ [..................]

2 tideimi: murñnah: tuhas: se [.] en°[...................]

3 ehbi se ladi: se tideime


text 137 {Limyra}

 

1 ebẽñnẽ: xupã: met[i p]rñnawatẽ: ẽnẽhineri xulidah:

EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa : GYÖPáGGYaL : MET[Ű' PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe' : VíGaN VéG éHIN ÉRI íGY ÖLI DA' Ha :

2 tideimi: hrppi [lad]i: ehbi: se tideime:

iTT ÜDE ÍM Ű : HaRaPáPI [LÁD]I E HéBŰ' : SiET IDE ÍME :

 

Ebbe vájva nyílna, víjva gyöpággyal, met[ül pernyén alva tévelyével. Vígan vég éhin éri, így öli dal ha itt üde ím ű. Harapápi [lád]i e hébűl siet ide íme.


text 138 {Limyra}

 

1 ebẽñnẽ: xupã: meti prñnaw-

EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa : GYÖPáGGYaL : METŰ' PeRNYéN A'V-

2 atẽ:uwihairi kbatri: ehbi: plezzijeh-

A TéVeLYéVe' : ÓV Ű HA ÍRÍ Ki BÁToR Ű : ÉHBŰ' : BeLEZúZ ILY EH-

3 eje

E JE'

 

Ebbe vájva nyílna, víjva gyöpággyal, metül pernyén alva tévelyével. Óv ű ha írí ki bátor, ű éhbűl belezúz, ily éhe jel.


text 139 {Limyra}

 

1 ebẽñnẽ: xupa mẽti prñna[wat] ẽ tilume: zizahã-

EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa : íGY ÓBA' : MiVe’ JaVíT Ű PeRNYéN A'[VA T]éVeLYéVe' TILO’ íME : eZ IZZA Ha GYúL

2 mah tideimi hrppi ladi ehbi: xuxuneje

MA Ha iTT ÜDE ÍM Ű HaRaPáPI LÁDI E HéBŰ' : GYÓGYON ÉJJE'

3 se tideime ehbij[e] se uwe{:#} ti hrppi tãti tike mẽne

SiET IDE ÍM E ÉH BŰJ[E] eSZE ÓVi ETTŰ’ HaRaPáPIT GYúLíTI TÜ'KE MiVe' JaVú'Na E

4 tubidi h[p]pñter[us] mãhãi: se marazija miñtaha:’

uTÓBB IDŰ’ Ha [Pa]P NYiT ER[ŐS] Mi GYúL Ha GYúL Ű : eSZE MÁR AZ ÍJJA’ MI NYiTTA' HA' :

5 hlm̃midewe: mlejeusi: murñna

HaLáLa íM IDÉVE' : MeLLÉJE ŐSI : MÓR NYú’NA

 

Ebbe vájva nyílna, víjva így óban, mivel javít ű pernyén al[va t]évelyével. Tilol (tilt), íme ez izza ha gyúl ma, ha itt üde ím ű. Harapápi ládi e hébűl gyógyon, éjjel siet ide, ím, e éh bűj[e]. Esze óvi ettűl, harapápit gyúlíti tülke, mivel javulna e utóbb idül. Ha [pa]p nyit er[ős] mi gyúl ha gyúl ű. Esze már az íjjal, mi nyittal hal. Halála ím idével (ünnepével), melléje ősi mór (vályog) nyúlna.

 

idûl, idül: Gyöke id, melybõl idv, idves, idvez, idvezûl is stb. származnak. Értelme: egészsége, megroncsolt testi állapota jobbra változik, jobban érzi magát, épûl, éperedik, magához, erejéhez tér. Máskép: üdûl. CzF

mór: 3) Polyvával kevert és meggyúrt sárból, mintával kiszakasztott téglaforma, s napon száritott tömeg, melyet falépitésekre használnak, máskép vájog v. vályog. Ha a mórt kiégetik, tégla lesz belõle Kemenesalján magát a szalmás sárból rakott falat mely néhutt: fecskefal, fecskerakás, nevezik mórnak. Innen úgy látszik, mintha a latin murus, német Mauer, régi felsõ-német mur, mura, moure stb. szók értelme rejlenék benne. Egyébiránt a magyarban is mor, mart, stb. valami magasat, magasodót jelentenek. V. ö. MOR. A vájog mindenesetre magyarosabb, és a magyarban elemezhetõbb eredetü. CzF


text 140 {Limyra}

1 ebẽñnẽ: xup°[.] mẽti [prñnawatẽ]

2 hrpp°.°tiqñ[....]°e[.... tideimi]

3 ladi: ehbi [.................]


text 141 {Limyra}

midah


text 142 {Limyra}

 

ebẽñnẽ: [x]upã: me[t]i prñnawatẽ weqa[d]etu: ñteri:

EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa : GYÖPáGGYaL : ME[T]Ű' PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe' eVVE' CSuKA[D] E TŐ : eNNYiT ERRŰ’ :


Ebbe vájva nyílna, víjva gyöpággyal, me[t]ül pernyén alva tévelyével. Evvel csuka[d] (bezárul) e tő (nemzettség), ennyit errűl.


text 143 {Limyra}

 

2 ebẽñnẽ: ñtatu: mẽti prñnawatẽ: xudara: [hrppi l]adi: ehbi: m̃mije:

EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa : NYiTTATÓ : MiVe' JaVíT Ű PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe' : íGY ÓDÁRA : [HaRaPáPI L]ÁDI : E HéBŰ' : LáM ILY E :

3 se tideime: ehbije

SiET IDE ÍM E : EH BŰJE

4 se pij[ete] mlã#ñnaz{>ñ}i: ebẽñnẽ: ñtatu: pttlezeje:

eSZÉBe' ILY[ ÉTE' ]MeLLé GYűL NYűNe A NYŰ : EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa NYiTTATÓ : BeTéTTeL EZ ÉJJE' :

5 se ladi e[h]bi mam̃mahaje: kbatri: ehbi: se tideime: ehbije

S E LÁDI É[He] BŰ MALMA HA JE': Ki BÁToR Ű : E HéBŰ' : SiET IDE ÍME : EH BŰJE

 

Ebbe vájva nyílna, víjva nyittató, mivel javít ű pernyén alva tévelyével így ódára. [Harapápi l]ádi e hébűl, lám ily e, siet ide ím e eh bűje. Eszében ily[ étel ]mellé gyűl, nyűne a nyű, ebbe vájva nyílna víjva nyittató betéttel ez éjjel s e ládi é[he] bű, malma ha jel, ki bátor ű e hébű siet ide, íme eh bűje.


text 144 {Limyra}

 

1 e[bẽñ]nẽ: xupu: mẽti p[rñna]watẽ

E[BBe VáJVa NYí']Na VíJVa : íGY ÓBÓ' : MiVe' JaVíT Ű Pe[RNYéN A']VA TéVeLYéVe'

2 ati[bin] ẽ: hrppi: ladi: eh[bi] se tideime

Á'TI [BŰN] VíJVa : HaRaPáPI : LÁDI : E Hé[BŰ'] SiET IDE ÍME

 

E[bbe vájva nyíl]na, víjva így óból, mivel javít ű pe[rnyén al]va tévelyével, álti (áltatja) [bűn] víjva. Harapápi ládi e hé[bűl] siet ide íme.


text 145 {Limyra}

1 [ebẽñnẽ: xupã m]eti [p]rñnawatẽ hla: ñterubila:

2 [hrppi ladi ehbi] se tideimi mei ñtepi tãti: hlã se lad[ã]

3 [se tideimi:...m]ete(a)lahaditi sei ..°i

4 [................]°uh[.....]°u. [ẽn]i: qlahi ebijehi

5 [..........]°r[.....]°m[....adai]jẽ < --


text 146 {Limyra}

1 [ebẽñn] ẽ: xu[p°. m°.... prñnawatẽ]

2 [....]°ma: hrpp[i................]

3 [se tid]eime

 


text 147 {Limyra}

1 ebẽ [ñ]nẽ xup°[. m°... pr]ñn[awat] ẽ .°ppeli .°tipuwa[h] hrppi atli: ehbi

2 seine hrpp[i.....................]°eneje tik[e] alade°..°ladi

3 [......................................................]

4 [.......................]°ã kbbidã .°u.............


text 148 {Limyra}

 

zru°.°eh se[mut]ah xupa ebã{>{l+v}}hã{>{l+v}}

ZáRO'T E Hű SZE[M OTT] A HaGYÓBA' EBéLLVe HaLVa

 

Zárolt e hű sze[m, ott] a hagyóban ebéllve halva.


Mellár Mihály



  
    Nyomtatható változat    Küldd el ismerősödnek ezt a cikket!   Szólj hozzá ehhez a cikkhez!

Szerkesztő: decoder
Dátum:2016.02.15.
Olvasás: 2076

<<< Előző cikkKövetkező cikk >>>
 
    

  
 

Eddigi hozzászólások:

Tovább a cikkek kigyüjtött hozzászólásainak oldalára =>


 
    

  
 
A cikkhez regisztráció nélkül is hozzászólhatsz, egy tetszőleges név megadásával.
Ne feledd: azok a szavak, amelyekkel minősítesz valakit, többet mondanak rólad, mint akiről beszélsz!
Neved / nicked:   
  (Írjál be egy nevet, különben nem megy el a hozzászólásod.)


Humán ellenőrző kód:

Másik_kód_kérése
Kedves Hozzászóló!
Írd be ide a fenti képen látható kódot.
(ha bizonytalan vagy a kód olvasásában, a kis nyilakra kattintva kérhetsz egy másikat)




 
    


A szkíta nyelv feltámad mint szkíta-hun-magyar.

(Mellár)



Generálás ideje: 0.04 mp 
 KEZDŐLAPRA
 TÁRSOLDALAK
 VENDÉGKÖNYV

Keresés a honlapon


Felhasználónév:

Jelszó:


Regisztráció

A szkíta nyelv feltámad mint szkíta-hun-magyar.

(Mellár)


'Tengeri' népek?
Sokan gondolják úgy, hogy minószi olvasataim a fantazmagória birodalmába tartoznak, mivel semmi más nyoma annak, hogy abban az időben magyarok jártak volna a térségben. Ennek néztem utána a Tengeri népek című dolgozatban és az eredmény még engem is meglepett.
Mesém a tengeri népekkel kezdődik, akik sem nem tengeriek, sem nem népek; egyetlen népről van szó, melynek egyes csoportjait kinézésük, viselkedésük, harcmodoruk, fegyverzetük alapján látnak el különböző leíró nevekkel – magyarul. Az összefoglaló ‘tengeri népek’ megnevezés pedig nem más mint tengernyi, emberi és természeti katasztrófák következtében éhező, kétségbe esetten élelem után kutató, néptömeg. Több utalás is van e néptömeg eredetére és népiségére, de a meglepő bizonyíték a nép, vagyis e nép maradékának nyelvére a trák, lemnoszi, lüki és most ime, a lüd, alfabétákkal íródott nyelvemlékek. Ezek magyar olvasatait, szerintem, lehetetlen megcáfolni, ezért ignorálasuk is bűn lenne. (Mellár Mihály)


Az angol nyelvű honlapomon a krétai
Lineáris A
feldolgozása kétnyelvű.




Tárhelyszolgáltatónk

Unsoft.hu

Kapcsolat

Levél a webmesternek


  Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS és a betlehemi csillag
  GONDOLGOK
  FORRÁSOK
  www.kisbiro.hu: Közhírré tétetik!
  Szekeres Anna Fotó
  Mocsáry Évelőkertészet
  Mlinkó István Általános Iskola, Eger
  Elektro-Tec, Gyöngyös
  Ősmagyar nyelvek
  Eurochess - ONLINE SAKKISKOLA
  Heves megyei sakkélet
  Gyöngyösi ENERGIA SC sakkegyesülete
  Meglátások
  Boricsev Oleg
  Mellár Mihály: Atlantisz - hol volt, hol nem volt
  Szekeres Sándor: Munkahelyek és a népességcsökkenés
  A gyöngyösi Ringsted utca oldala
  Évelő növények, évelő virágok
  Dionysius Exiguus latin nyelvű munkái
  UNIX-időbélyeg kiszámítása
  Szekeres Sándor: Egyszerű játékok a sakktáblán
  Szkíta Főnix
  The Scythian Phoenix
  Eurochess - ONLINE CHESS SCHOOL
  Chess Quotes
  Laws of Chess
  Chess piece names
  Sakk aranyszabályok
  PGN Specification and Implementation Guide
  PGN kódok jelentése (ENG/HUN)
  Chess Glossary
  Sakk kifejezések szótára
  Sakkfigurák nevei más nyelveken


Szekeres Sándor

Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS

és a betlehemi csillag

A könyv a múlt és a jelen sérthetetlen dogmáit kérdőjelezi meg, fájdalmas sebeket szakitva fel a társadalmi közérzeten, mind a hétköznapokra, a tudományos életre és a hit világára vonatkoztatva. Megtalálta a valódi betlehemi csillagot, szó lesz a történelmi, a pártus Jézusról, a valós keresztrefeszítéséről és egy szörnyű végű összeesküvésről, aminek egyik következménye a téves időszámításunk és a kronológiánk sötét középkora. Talán nem is véltetlen, hogy most íródott meg a könyv - írja - ismét az útkeresés korában járunk. Létezésünk és hitvilágunk alapjai esnek szét, új kérdések jönnek, új válaszok kellenek. Ezek alapjait érinti meg ez az írás, új szemléletet adva eddig érinthetetlennek gondolt tabuknak.


Te vagy itt a(z)
194776
látogató!
Ma  94,
ebben a hónapban
2092 látogató volt.
Jelenleg
0 regisztrált tag
és 24 vendég olvas minket.

Üdvözlöm oldalamon!

Oldalt eddig 194776 alkalommal keresték fel.

Regisztrált felhasználók száma:6
Látogatók összesen 1837 alkalommal szóltak a fórum 1 témájához és a honlap cikkeihez.

Legutóbbi 5 felhasználónk:
SzekeresS
aurigas
decoder
aries
zitabiro