Az ógörög vázákon a “nevek” mindenki számára láthatók, de csak a szkíta népek tudják olvasni ezen szkitálék rejtett üzenetét! A név magáért beszél! A tudósok előtt még is rejtve maradt immár két és fél ezer éve.! Erre a korinthoszi kis csészére, mely most Párizsban látható, (Louvre MNC 332), a következő “neveket” írta készítője a bokszoló jelenethez:
ϜΙΟΚΕ ΠΥΚΤΑ ΦΕΥΓΕ, és olvasata: VÍ'Ó Ki E'-BUKTA FÉ' VéGE
> Víjó (vívó) ki elbukta fél vége. (The fighter, who lost it, fears his end.)



TARTALOM Édes anyanyelvünk Kréta képírása magyar! Kép- és rovásírás 'Tengeri' népek? Etruszk=magyar Egyéb gondolatok LINEAR A ANGOL NYELVŰ HONLAPOM
   
 
<<< Előző cikkKövetkező cikk >>>

  
      Nyomtatható változat    Küldd el ismerősödnek ezt a cikket!   Szólj hozzá ehhez a cikkhez!


Blog : 'Tengeri' népek?Címkék : lüd, lyd, Lydian, Sardis, bilingual
 

Lüd (lyd) nyelvi emlékeink gyűjteménye


  

Lüd nyelvi emlékeink összefoglalója

Lüd nyelvi emlékeink összefoglalója

 

A lüd (Lydian) szövegek olvasása, ha nem is latin betűkkel és nem a mai helyesírással vésték, nem szabadna, hogy gondot okozzon bárkinek. Igen, vésett/rótt szövegekről van szó, tehát világos, hogy a jelekkel spórolós ugratásos, kihagyásos módszert alkalmazta a korabeli (ie. VIII. századtól a II. századig) írnok/vésnök. Érdemes ezzel a kihagyásos módszerrel közelebbről meg­ismerkedni, hiszen elsajátításával az ember azonnal többnyelvűvé válik: azonnal (ük)anyanyelvi szinten beszéli az eteo-krétai, ciprusi, és lemnoszi nyelveken kívül a trák, lüki, lüd, kár és még kitudja hány nyelvet. (Ignacio Adiego a kihagyásos írásmódszert, (defective notation of vowels), a kár nyelvi emlékekben kimutatja, és háromszorosan is alátámasztja. A módszer tehát, nemcsak délibábos agyszülemény.)

 

Lüd betűk és hangértékeik

a

A/Á

b

B

g

G

d

D

e

E/É

v

V

i

I/Í/Ü/Ű

y

Ő/Ű

k

K

l

J/LY/LJ

m

M

n

N

o

O/Ó/Ö/Ő

p p  P

r

R

œ

S/SZ

t

T

u

O/Ó/Ö/Ő U/Ú/Ü/Ű

f

F/V

q

GY/DJ

s

Z/ZS

τ

TY/TJ

ã

{M+L}

E/É/Ë

λ

L

ň

NY/NJ

c

C/CS

Az alábbiakban lüd nyelvi emlékeink gyűjteménye következik. Az első egy kétnyelvű, lüd (lydian) – arámi (arameus) felirat, melynek fakszimile má­solatához is könnyű hozzáférni a világhálón. A többi a Jost Gippert által jegyzett Titus Didactica oldalairól tölthető le, de W. H. Buckler Lydian Inscriptions című dolgozata is megtalálható a világhálón. Az átírásokat érdemes összehasonlítani az eredeti fényképével vagy fakszimile rajzával, mivel kezdetben a jelet a kutatók ν-re (görög nü) írták át, mely könnyen összetéveszthető a v-vel, ahogy ez sokszor meg is történt a későbbi átírásoknál, ezért minden egyes v és ν jelet le kell ellenőrizni.

Ugyanígy az l-re átírt jelek némelyike valójában a p (p), az l-nél () kicsivel hosszabban lelógó zászlócskájával. A kutatók el sem különítették az l-től, a szövegek értelmes olvasása híján nem is érzékelték, hogy két külön betűről van szó, pedig a hasonló alakú Π/π ott van minden ógörög jelkészletben, a főnicaitól a ionin és korinthoszin keresztül a krétai ABC-ig. Mentségükre szóljon, hogy itt inkább az értelmes olvasat követelménye, mintsem a betű alakja, dönt a két lehetséges hangérték között.

A magánhangzók jelölése és nem jelölése, vagyis kihagyásának szabálya nagyon bizonytalan, de ez nem szabadna, hogy meglepetést vagy gondot okozzon, hiszen az írások a tisztán mássalhangzós (kép és vonalas) írások és a fonetikus írások közötti átmeneti időszakban keletkeztek. Az o-k és u-k jelölése okozta a legnagyobb problémát lyd írnokainknál. Úgy tűnik először az u jelét vezették be és használták mind a nyolc ilyen hang jelölésére, majd bevezették az o-t az o-s hangok jelölésére, meghagyva az u-t a tisztán u-s hangoknak. Próbálkoztak külön jellel (y) a hosszú ő és ű számára, de csak három feliraton (4b., 13., 23.) alkalmazták ezt a jelet. Az e hangok jelölésére két jelet használtak, de nem sikerült rájönnöm, hogy miért. Mindezek a jelölési rendellenességek ellenére, melyek lényegében összemérhetőek a mai angol spellinggel, a lyd szövegek olvasása nem is olyan nehéz.

De nem is könnyű, pontosabban fogalmazva, könnyű félresiklani: az ember megfejt egy-két szót és a mondat többi részét addig csavargatja amíg valami értelmesnek látszót össze nem hoz. És itt van a kutya elásva: nem szabad a mondandót csavargatással kicsikarni, az írnokok nagyon pedánsan és szabatosan, lényegre törően fogalmaztak, minden szavuk a helyén van.

A j-sített mássalhangzókat kiejtésük szerint írták, pl. a TJ-t TY-nek (ontja helyett ontya).

Az írnok/vésnök általi „szavakba” tördelés, melyre a kutatók még rá is tettek saját belátásuk szerint, önkényesnek látszik, vagy ha mégsem, akkor a magyar szólamoknak, – az egy szuszra és mindig ereszkedő hanglejtéssel ejtett szavak csoportjának, – felelnek meg ezek a tördelések.

A „szavak” elválasztásánál az is előfordulhat, hogy a szó vagy mondat utolsó betűje kerül csupán át a következő sorba.

 

Az alábbiakban lüd nyelvi emlékeink megfejthető, jobban mondva ki-, le-, és elolvasható részét kapja kézhez a kedves olvasó. Aki kedvet kap a maradék töredékek silabizálgatásához az megtalálja a teljes korpuszt a Jost Gippert által jegyzett Titus Didactica oldalain vagy Lydian Corpus cím alatt H. Craig Melchert feldolgozásában.

Eddig összesen 110 fennmaradt, kőbe vésett, főleg sírfelirat ismeretes. Ezek egy része nagyon töredékes, kopott, kibetűzhetetlen, a másik része pedig túl rövid ahhoz, hogy érdemes legyen vele kínlódni. A megfejthető, leolvasható rész azonban némileg kárpótolja az olvasót: némelyik sírfelirat egészen bizarr.

Az egyes jelek leolvasásánál előfordulnak bizonytalanságok, ilyenkor mindig az értelmes mondatot eredményező olvasat győz. Az általam elvégzett javításokat {} zárójelbe tettem. A mellékelt képek igazolják a javítások egy részét, a többi igazolására hoznám fel, hogy Melchert professzor sokkal több jel olvasatát tartja bizonytalannak, mint amit én átjavítottam. A zöld színű olvasatban a sárgászöld színű (zárójelbe zárt) betoldás nem a felirat része, csupán magyarázat az előtte levő kevésbé ismert szóhoz.

 

A lüd betűsor átvétel a görögből, vagy legalábbis annak mintájára készült – állítja a fáma. Ez azért meglepő, mert ugyanakkor a kutatók egyöntetű véleménye szerint, a lüd utód-nyelve annak a lüvi (Luwian) nyelvnek, melynek mind ékírásos, mind képírásos emlékei jól ismertek. Az lenne az ésszerű tehát, ha a betűsor is ezekből az írásokból fejlődött volna ki. Ez valószínűleg így is történt, párhuzamosan a göröggel fejlődhetett ki a lüviből a lüd és a többi alfabétás írás, melyekben a magyar magánhangzó harmonizálást nem követő görögök és más indoeurópaiak miatt volt szükség az összes magánhangzó kiírására. Az idegen nevek és fogalmak leírásához kellettek ezek a magánhangzók és elegendő végig pásztázni a fenti ABC-n, hogy áttekintést kapjunk ennek az új írásmódnak a fejlődéséről. És aki egy kicsit is jártas az angol spellingben az tudja, hogy ezt a célt a mai napig sem sikerült elérni. Az angol helyesírás szinte képtelen megadni az idegen szavak kiejtését.


1: Lydian inscription

Lydian inscription number 1.

 

A szardiszi temető egyik VI.-V. századból származó sírboltját helyben található, részben régebben már használt kövekből építették, melyek között a régészek találtak 12 lüd nyelvű feliratos követ is. Ezek egyikén a lüd felirat mellett hasonló méretű arámi szöveg is olvasható.

Noha az arámi szöveg fordítása a többszöri próbálkozás ellenére is bizonytalan, és azt a lüd nyelvű szöveg rossz, nyelvtani hibákkal teli fordításának tartják, a kutatók mégis erre a kétnyelvű feliratra alapozták a lüd nyelvű szövegek megfejtését és a lüd nyelv rekonstrukcióját. Egyik sem sikerült nekik. Ennek ellenére meggyőződéssel  állítják a lüd nyelv indoeurópai voltát.

 

 

1. On the 5th of Marheswan of the 10th year of King Artaxerxes,

2. in the city of Sardis. This stele and the cavern [and] the funerary

3. couches (?) and the fore-court which is above Sardis (?), this its fore-court, [they are] the property

4. of MNY, son of KMLY, of SRWK. And if anybody against this stele or

5. the cavern or the funerary couches (?) opposite the fore-court of this cavern,

6. that is to say, if anybody destroys or breaks anything, then

7. may Artemis of KLW and of Ephesos with regard to his court, his house,

8. his property, soil and water, and everything that is his disperse him and his heir(s) (sic!).

 

Az arámi szöveg ezen angol fordításában szereplő nevek alapján kezdődött meg a lüd betűk hangértékeinek a meghatározása, mindjárt egy szarvas hibával: a lüd szövegben ugyanis felfedezni vélték az arámi KMLY mássalhangzó-váznak megfelelő KüMLI nevet. Csakhogy a lüdben itt a „KÓMáJa (vagy komája) ILY” szavak állnak, az arámi L-nek tehát egy J betű felelne meg, ha a tükörfordítás jó lenne. Ennek ellenére a betűk hangértékeinek a meghatározása sokkal jobban sikerült mint a nyelv rekonstrukciója.

 

1. lüd szöveg

 

Az első sor hiányzik.

 

2

[u]ṛaλ is(l>œ)λ bakil lλ esṭ mr ude œœk [vãnaœ]

[U]RAL ŰZéSSeL, BÁKa-ÍJ éJJeL EZT MeRi ÜDE SáSKa [HAD]

3

la qr is a kqe lak kudk it ist esλ vãṇ[aλ]

áJJA eGYRe ŰZ A KeGYɒ úJAK KŰ'DiK ÜT ŰZeT EZZeL VáMoL iN[AL]

4

bλtar vod akad man el id kuml il ids iluk al id akit [ãqis]

BaLTÁRa eVŐDő AKAD MÁN ÉJ ÜDe KÓMáJa ILY IDéZi ÍJUK ÁJJa IDő AKIT

5

esλ mr uλ bu kesλ vãna λbuk e sň aň

EZZeL MéR ÖL BŐ KÉZZeL VáMoLNÁ LáBUK E SaNNY ANNYa

6

laqir is aň bukit kud ist esλ vã naλ bλtar vọ[d]

aLÁGYŰR ŰZ ANNYi BÖKIT KŰ'D ŰZőT EZZeL VáMoL iNAL BaLTÁRa eVŐ[Dő]

7

akt inn ã q is q elλ k fẽ ns λif id fak mλ arti m uš

AKiT INNeN MeLLé íGY ŰZ eGY ÉJJeL Ki FË' NéZ eLŰ'Ve ÜDe FÁK MeLLé ARaTI Mi ŐS

8

i bœ ims is arti muk ku(l>p)u m s is a araλ biraλ k

-I BeSZe IMáZ ÍZ ARaTI MÜK KOPÓ Ma aZ ŰZi A’ ÁRRAL BÍRÁL Ki

9

kλ id aλ ko fuλ k qir aλ qe(l>p)λkbi lλ vcba qẽnt

KeL IDe ÁLL KŐ FÖLé Ki GYŰR ALá GYEPLőKBŰ' íJJaL VaCáBA' eGYÉNT

 

… ural űzéssel, báka-íj1 éjjel – ezt meri. Üde sáska [had] állja, egyre űz a kegyé(rt), újak küldik. Üt, űzet, – ezzel vámol, inal (inába jár).

Baltára evődő akad mán, éj üde kómája2 ily, idézi íjuk, állja idő, akit ezzel mér, öl bő kézzel, – (hogy) vámolná lábuk e sanny3 anyja! Alágyűr, űz, annyi bökit4 küld, űzőt ezzel vámol, inal. Baltára evődő, akit innen annyi így űz, egy éjjel ki fël néz, elülve üde fák mellé, arati (hasznot húz abból) mi ősi besze: ímáz íz arati mük (amijük) kopó ma, az űzi a’ árral. Bírál ki (fel)kel, ide áll, kő fölé. Ki gyűr alá gyeplőkbűl íjjal vacában egyént.

  1. páka-íj vagy gyújtogató íj

  2. vagy komája

  3. kóros fogyatkozás

  4. böki, bökész: pika, dárda illetve ilyesmivel felszerelt egyén, baka

 

Egy ősi toborzó, felhívás az elnyomó sáskahad elleni harcra. A lüd szövegnek semmi köze az arámi nyelvű szöveghez, sőt! Míg ez utóbbi – értelemszerűleg – azokhoz szól akik, amint azt a sírbolthoz felhasznált „kölcsönvett” anyagok bizonyítják, képesek mások becses (sír)emlékeit elsajátítani. Azokat (a jöttmenteket) kell átkokkal fenyegetni akik hajlandók ilyesmire, a bennszülött lüdöket felesleges lenne arra figyelmeztetni, hogy őseik sírját ne háborgassák. „The translator of this inscription tried to be very literal, and seems even to have followed Lydian syntax mechanically, but he obscured the meaning of several passages. He even used כןערחא as a masculine (in 1. 5-6) and used the masculine plural יכררןנח referring to two female deities. This indicates that the Lydians had no grammatical gender in their language. Moreover it seems that the mason also made some mistakes when he carved the Aramaic inscription. All this is not so very much to be wondered at if we take into consideration the probability that nobody spoke Aramaic at Sardis. The people spoke Lydian, the higher officials Persian, and Aramaic was only an artificial language in those western provinces of the Persian Empire where no Aramaeans or Jews lived. But it is much to be regretted that the one document on which the entire deciphering of Lydian rests is so obscure.” Az idézet Enno Littmann Lydian Inscriptions című könyvéből való. No comment!


Inscription: 2  Sardes

Az alábbi sztélét ugyanabban a sírboltban találták beépítve mint az előbbi kétnyelvű sztélét.

Inscription 2, Sardis


    [b]orlλ X III II oraλ cuvellλ artakœassaλœ

       éBÖR-JeL: (3x2) ŐR-ÁLLó CSÓVa ÉJi JeL ARaT A KaSZA ZúZ ALáS

    [q]aλmλuλ dãň eœœ vãnaœ mruk bλasokiτ

       íGY ÁLoMMaL ÖL De Mi eLeNYÉSZéSéVe' MúLóN A SZó íM öRÖKéBőL AZ OKÍTJa

    {q > m}id kataňil laqrisakin qi{d > l} ẽtoœrœ akad

éMÍDD oKÁT ANNYI JaJJA' GYűRŰZi A KÍN GYŰJÉTŐ' SoRS AKAD

    karolid sabλalid iœtubeλmlid aktin

       KÁROLLJa IDő ZABLÁJa IDe ŰSZTe(!) Ő BELeMéLYŰ' De AKiT INNe-

    nãqis fẽnsλibid esňaň mλvẽndaň iskon

       -N eMeL üGY ŰZ FË' NéZ eLIBe IDÉZi NYANYa eMeLVÉN iDe ANNYI ZoKON

    qida tamň buk vãnaλ esλ buk mruλ buk

       GYے oDaÁT A MeNNYBe' Ő Ki VÁMoL NÁLa EZZeL BÖKi MaRUL BÖKi-

    bλasoλ esλ buk laqrisaň bukin aλẽň

       -Be LÁZ ÜL EZZeL BUK iLY AGYáRa IZZ ANNYi BÖKIN A LÉNYe

    avλãň qisk dctdid ist esλ vãnaλ karolλ

       AVVaL MúLó NYű íGY ŰZKöDő CSaTa DŰ' De ŰZöTT EZZeL VáMoL NÁLa KARÓJa Ló-

    sabλalλ karolaœ œfẽndaň arvol akmλ

       -ZABLa A Jó Ló KARÓJa SaS FËNN De ANNYi ÁRVa OLY AKi MéL-

10   artimuň ibœimňaň kulumňak sivraλmn

       -A iRTI MÖNNYI BúS IMa-NYANYáKOLÓ MöNNYi AKi SÍVáR ALoMiN

11   [in]ãnu aktin nãqis fẽnsλibid fakataň ebad

       [Ko]MáL NŐ AKiT INNeN MeLLé íGY ŰZ FË' NéZ eLIBe IDő FAKATT ANNYi EBAD-

12   [..]ra bistaň taqaλaň {s > t}iœirorœ œfẽndakmλin

       [TÁ]RA BÍZTa ANNYáT ADJA LÁNYáT IS ÍRÓ RoSSZ SZó FËNN De AKi eMeLi INNe-

13   [..]lbuqid

       [-N Ba]JBa' ÚGY IDő ...

 

Ébör-jel (az őr éberségét jelzi): III x II (3x2 füttyjel?). Őr-álló, csóva: éji jel. Arat a kasza, zúz, alás (alvás) így álommal öl, de mi elenyészésével múlón: a szó, ím, örökéből az okítja: émídd (tartsd ébren) okát.

Annyi jajjal gyűrűzi a kín, gyűjétől (gyűlésétől) sors (meg)akad, károllja idő, zablája ide űzte, ő belemélyül, de akit innen emel ügy, űz fël, néz elibe, idézi nyanya emelvén, ide annyi zokon gyűl. Odaát a mennyben, ő ki vámol, nála ezzel böki marul. Bökibe láz ül, ezzel buk ily agyára, izz annyi bökin a lénye, avval múló nyű, így űzködő (folyvást űző/űzkélő) csata dűl (dől), de űzött ezzel vámol: nála karója. Ló-zabla a jó ló karója. Sas fënn, de annyi árva oly aki méla, írti. Mönnyi bús ima-nyanyákoló, mönnyi aki sívár alomin [ko]mál nő, akit innen mellé így űz. Fël néz, elibe idő fakadt, annyi ebad[tá]ra bízta anyját, adja lányát is. Író rossz szó fënn, de aki emeli inne[n ba]jban, úgy idő ...


Inscription: 3  Sardes

Inscription 3 Sardes

Ezt a sztélét az előbbiektől mintegy 10 méterre találtak szintén beépítve.

„Only at bottom is the stele broken. From the break, up to the lower edge of the inscription (a space of 0.34), extend remains of a much damaged relief representing a man reclining on a couch, at the left end of which sits a woman turned towards him. His left elbow is propped on a cushion, while his right hand resting upon his right knee holds some small object, perhaps a flower.”

Az előbbivel azonos számozás csak azt jelentheti, hogy ugyanannak az őrhelynek egy másik oszlopáról van szó. A szöveg is ugyanabban a stílusban ugyanazt a témát dolgozza fel új szemszögből.

 

 



    brvãň III II aλiksãntruλ dãň eœœ vãnaœ esk mrud

       BeRóVa Mi eLőNY III x II. A LIK üZeMeL Nő TáRUL De MeLLéNY ESéSe VáMoL: NÁSZ E ZSáK-MéRŐ De

    atraœtalid timle{l > r}id ardẽc alarmœ fadol vœtaœ

       A TáRÁST/TúRáST ÁLLJa IDőTŰ' MeLY ÉR IDe ÁRaD ECCő ALJÁRa MáSZVA DŐLJ ViSSZa uTAS

    ak qis qisred fakaœ silavad fat nid ẽnsλibid akmλ

       A KéGY ŰZ üGY ŰZ REDv aVVA' KASZáZI JAVAD aVVA' TiNóID E'NéZ eLIBe IDő A KíMéLő-/KéMeLő-

    levœ sarẽtaœ qisit fẽn{s > t}λibid esλ {n > λ}

       -JE ViSSZaZÁR E' uTAS üGYe IZZ ITT FËNN íTéLI Bű IDő EZZeL VáMoLi eL ALu'

    buk esλ mruλ fakmλ levœ vcbaqẽnt

       BÖKi EZZeL MeRÜL aVVA' Ki MeLLéJE VeSZ VaCáBA eGYÉNT

 

Beróva mi előny III x II. A lik üzemel, nő tárul, de mellény esése vámol: nász e zsák-mérő, de a tárást/túrást állja. Időtűl mely ér ide árad, eccő (egyszer) aljára mászva dőlj vissza. Utas, a kégy (futás/futam) űz, ügy űz, redv (romlás) avval kaszázi javad, avval tinóid. Elnéz elibe idő, a kímélője/kémelője visszazár. E' utas ügye izz itt fënn, ítéli bű idő, ezzel vámoli el alul böki, ezzel merül avval ki melléje vesz vacába egyént.


Inscription: 4a  Sardes

Betétes faajtót imitáló homokkö tábla újrahasznosítva egy egykamrás sírboltban. A felirat kettőbe választva: 4a-ra és 4b-re.

 

Inscription 4a Sardes


    aœi{œi > ã}naœ manelis alulis akmλt qis fẽnsλibid

       ESZ A MúLó NÁSZ MÁN ÉJI ZAJ ÚJ ÍZ AKi MúLóT/MuLaT íGY ŰZ FË' NéZ eLIBe IDő
    buk esňaň anlolaň buk

       BÖK EZ NYANYÁN JÓ JÁNY BŰ K-
    esλ karolλ fakm œãntaœ

       -ÉZZeL KARÓ éJJeL VAK ME' SZeMe aLaNTAS
    kufadk marivdak

       KOVAD/KUVAD K[EZéBe'] MARJú'VA DÁKó
    ẽnsλibb[i]d

       E Nő íZeLI BaB[Ja]iD


Esz a múló nász mán, éji zaj új íz, aki múlót/mulat így űz. Fël néz elibe idő, bök ez nyanyán. Jó jány bű kézzel, – karó éjjel vak me(rt) szeme alantas, – kovad/kuvad (leválik a burka/bürke!) k[ezében] marjulva dákó, e nő ízeli babjaid.

 

Inscription: 4b

 

  eœ vãnaœ manelis

       ÉSZ VáMoLNÁ iS MÁN ÉJ ŰZi

    alulis akmλt

       A JÓJa ŰZi AKI MeLLeTT

    qis fẽnsλibid

       áGYa IZZó FË' NéZ eLIBe IDő

    fakmλt qλdãnœ

       VAK MeLLeTT GYúL De VáMoLNá iS

    artymuk vcbaqẽnt

       ARáT ŐMÜK VaCáBa ADJa E NőT


Ész vámolná is mán, éj űzi, a jója űzi aki mellett ágya izzó. Fël néz, elibe idő vak mellett gyúl, de vámolná is arát őmük (őmaguk) vacába adja e nőt.


Inscription: 5  Sardes

 

    eœœ vãnaœ atalis tivdalis tarvτallis

       E SaS VáMoL NÁSZA TÁLY ŰZeT Ű VaDDA' iLY ŰZöTT ÁRVa úTJA JaJJ ÍZű

    akin kud kaτaλres ak teœaœtid sivãmlid

       A KÍN KŰ'Di iKATJA eLőRe ÉS AKi iTT E SAST IDéZI VáMoL íM iLY IDő

    mλola œrfaœtid mẽλalid m{λ > c}ola ak nãqis

       Mi oLLÓLJa A SZaRVAST IDő íM E LAJ(h)a IDő MoCSOLYA AKi NéMuL úGYIS

    ẽmλ kãnaλ kileλ buk ẽminaň eœaň cita lad

       EMLéK MúLóN ÁLL KŰ-JEL BÖKe E MŰN ANNYi ÉS ANNYi óCSÍTi AJJAD

    fadint fakmλ artim uœ qiraλ qelλk vcbaqẽnt

       VÁD INTi VAK MéLa ÁRTI MŰSZó GYŰRi ALá eGY ÉJJeL Kű VaCáBa' eGYÉNT

 

E sas* vámol, násza tály(og), űzet ű vaddal. Ily űzött árva útja jajj ízű, a kín küldi ikatja (sürgeti) előre és aki itt e sast idézi vámol. Ím, ily idő mi ollólja (metéli) a szarvast, idő, ím e laj(h)a idő mocsolya (mocsara), aki némul: úgyis emlék. Múlón áll kű-jel böke e műn, annyi és annyi ócsíti (ócsárolja), ajjad vád, inti vak, méla árti. Műszó gyűri alá egy éjjel kű vacában egyént.

 

* A sas itt a görög hódítókat jelképezi, mivel ez volt a legfőbb olimposzi istenség, Zeusz szent állata. E sas a fénynek és a királyiságnak ama sajátos árja-hellén (és aztán mint Jupiter, árja-római) kifejeződése volt, amit az árja család minden ága tisztelt (lásd: Germán sas, Lengyel sas, Morva sas, Román sas, Amerikai sas, stb.).

Remélem olvasóimnak nem kell magyaráznom, hogy kit jelképez a szarvas.


Inscription: 6  Sardes

 

    eœœ m* slvãmlis armã

       E SaS VáMoL Ma SZáZ úJ VáMMaL MeLY ŰZ ÁRMáMMaL

    vlis akit qis esλ vãnaλ

       öVéJe ŰZ AKIT íGY ŰZ EZZeL VáMoL NÁLa

    buk esňaň antolaň buk esň

       BÖKi EZé' NYANYÁN uTÓ JÁNY BÖK EZ aNY-

    aň laqrisaň fẽnsλibid

       -A NYáJA GYűRŰZ ANNYi FËNN űZi öLIBŰ' De

    fakaň viœœis niviœœcň

       VAK ANNYi VISSZa iS ÜZeNI VÍ' SaS CSíNJa

    varbtokid

       VÁRBa uTÓ KŰ'Di


E sas vámol ma száz új vámmal, mely űz ármámmal (ármánnyal), övéje űz akit így űz. Ezzel vámol nála böki, ezé(rt) nyanyán utó(lag) jány bök. Ez anya nyája, gyűrűz annyi fënn, űzi ölibűl, de vak annyi vissza is üzeni: ví(v) sas! Csínja várba utó küldi.


* „In vã(n)aœ the n is corrected from m, an obvious error.” A hiba W. H. Buckler javításának elfogadása lenne!


Inscription: 7  Sardes

 

A homokkő oszlop felirata, egy sírhoz vezető folyosó bejáratánál, feliratos oldalával kifelé nézett, ezért megkopott, nehezen olvasható. Az eszközölt javítások többsége egyezik Littmann és Buckler által alternatívként feltüntetett olvasataival, míg mások az ésszerű olvasat követelményének tesznek eleget.


    eœœ vãnaœ es[t] laqrisa[ñ]

       E SaS VáMoL iNAS EZ[T] áJJA GYűRŰZi A[NYJa]
    esk qelad bava {funidň > fkndk}

       EZ Ki íGY ELADó BÁVA VaKoNDoK
    akit nãqis esλ vãnaλ bu[k]

       AKIT NeMe eL íGY ŰZ EZZeL VáMoL NÁLa BÖ[Ki]
    laqrisaň bu[mœ] qelaλ

       úJJA' GYűRŰZi ANYa BŐ/BŰ MeSGYÉJe ALá
    fẽnsλbid fakaň viœis

       FËNN űZi öLiBŰ' De VAK ANNYi VISSZa ÜZe-
    niviœcň varbtokid

       NI VISZi CSúNYa VÁRBa áTOK IDő

 

E sas vámol, inas ez[t] állja, gyűrűzi a[nyja]. Ez ki így eladó báva vakondok, akit neme el így űz, ezzel vámol nála bö[ki]. Újjal gyűrűzi anya bő/bű mezsgyéje alá, fënn űzi ölibűl, de vak annyi, visszaüzeni: viszi csúnya várba átok idő.


Inscription: 8  Sardes

 

Inscription 5 SardesDíszes márvány sztélé, eredetileg díszoszlop, melyet kettőbe törtek a felirat negyedik sora mentén, megsemmisítve azt és úgy építették be az 1. számú sírboltba.


    eœœ vãnaœ esk mrud es

       E SaS VáMoL iNAS E ZoK MéRŐD EZ
    laqrisk kudkit esλ

       úJJA' GYűRŰZ Ki KŰ'Di oKÍTi EZ eL-
    [œã]naλ bλtarvod aka[d]

       [SZáMoL] NÁLa BaLTÁRa éVŐDő AKA[D]
    [...]
    artabãnalid katoval

       A RóTÁBa' MéLáN ÁJJa IDe iKATÓ VÁJ
    ik atraœalid akit nãqis

       IKAT íRÁS ÁJJ IDe AKIT NeMe eL íGY ŰZ
    fẽnsλibid esλ vãnaλ

       FË'NéZ eLIBŰ' De EZZeL VáMoL NÁLa
    buk esλ mruλ bek esň

       BÖKi EZZeL MáR ÖLBE' KÉZ NY-
    aňlaqrisaň kudkit

       -ANYa áJJA GYűRi ŰZi ANYJa KŰ'Di KIT
10   esλ vãnaλ bλtarvod

       EZ eLVáMoLNa ÁLL BaLTÁRa éVŐDő
11   fakaň viœœis niviœcň

       VAK ANNYi VISSZa iS ÜZeNI VISZi CSúNYa
12   varbtokid

       VÁRáBa áTOK IDő.

E sas vámol. Inas, e zok mérőd ez újjal gyűrűz, ki küldi okíti, ez el[számol] nála. Baltára évődő aka[d] … a rótában (csapatban/seregben) mélán állja, ide ikató váj, ikat írás: állj ide! Akit neme el így űz, fëlnéz elibűl, de ezzel vámol nála böki, ezzel már ölben kéz: nyanya állja. Gyűri, űzi anyja, küldi, kit ez elvámolna. Áll baltára évődő, vak annyi vissza is üzeni: viszi csúnya várába átok idő.


Inscription: 10  Sardes

 

Inscription 10 SardesKettőbe tört márvány sztélé ugyancsak az 1. számú sírbolt falába beépítve. A feliraton több stílus és betűméret különböztethető el, (sőt, még széljegyzet is van rajta) és ez a szövegben is tükröződik. Pl. a külön sorba írt T betűt egy uTó-irat követi, valószínűleg időben is utólag bevésve.

 

A kutatók szerint az első kilenc sor próza, aztán hat sor vers és ismét próza következik. A próza – szerintük – a tulajdonról szól és a megfelelő büntetésről annak megsértése esetén. Mi másban is gondolkodhatna egy mai tudós mint a tulajdonjogban, annak örökkévalóságában és sérthetetlenségében? Igen, a kutatók saját korukat és szemléletüket vetítik vissza az ókori szövegek „megfejtéseibe” és tolmácsolásába. Hadd hangsúlyozzam itt ki, hogy én, ezzel szemben, csupán a szövegek közvetlen olvasatát írom át a ma használatos helyesírásra. A szövegek magyarázását amennyire csak lehet kerülöm. Nem is kell őket magyarozni, nyelvünk letagadott gyökrendszere tesz róla, hogy felvésésük óta eltelt idő ellenére fordítás/ferdítés nélkül is megértsük őket.

 

A (Littmann és Buckler által) bizonytalanul azonosított betűket, természetesen, az ésszerű olvasat követelménye határozza meg. (A két háromszög alakú jelre nekem sincs magyarázatom.)

 

 


    es[t]{s[t] > q} mrud karoœ katovalis bilλ

       EGY MeRŐ De KÁRoS iKATÓ VÁJ ŰZ BŰ JeLe
    vora[λ ka]ntrol katovaλ karo{l > v}λ

       iVÓRa Á[LL KA]NTáR OLYuKAT ÓVa ÁLL KaRÓVaL
    voraλ b{λ[bilik] > o[...]} isk{u > e/ẽ}btoλ dummλis sellis

       eVŐRe ÁLL BŐ [ÉT De H]ÍZiK E BőTŐL DÖMe íMMeL ŰZi íZE eJeJ ÍZ
    veœfak voraœ dacal

       VESZ VAK iVÓRA SZó DACCA' áJJa


    estit qid tro{d > k}ň sẽsvad qistoridň kaœtãň

        EZT ITT úGY IDD TűRŐ KöNNYe íZEZi VÁD íGY ŰZ TÖR IDő NYaKAST MeLLé aNNYi
    mruλit trodň fẽllakin tamň trfãň{ň > n}

       MeRÜL ITT TűRŐ iDe eNNYiVE' JaJJ AKIN TÁMa NYiT Rá VáMoLóN
    faœ katul fakit mruλk {n > λ}sarbtat

       iVÁS iKAT ÖL VAKÍT MaRUL Ki ÉLi ZÁR Be uTAT


    ak cẽnal n{n > gr}ãrœ serœ civňalis kaττadmẽœ

       A KeCÉN A JeGéR MeLLé RoSSZ GYűL eZER SZó CÍVó NYÁJa IZZó KÁTYú úTJA DöMÉS
    fakmit ẽnud ist katovalλ sadmẽλ

       VAK MIT ÉNÖD ŰZöTT iKATÓ VAJ LáZADó MÉLa
10   fakmœ ad amu kov civard kot

       VAK MoSAD ÁM Ő KOVa CSIV ÁRaD KÖTö-
11   sλẽcad laλẽnœ [> civň fadofidň

       -Z LE CSADaJ ALá E NáSZ CSIV aNNYi FA-DÖFi IDéNY
12   tavœẽň akum nãqid kol fakmit

       TAVaSZ ENNYi AKKÓ' MéN íM LÁGY IDő oKOLJa VAK MIT
13   el eds vaœtňunlis qasaaœ

       ÉJ EDZ VASaT NYŰNi iLY IZZó aDJA aZZA' A SZó


14   nãm qid kot aλtokad akmλad

       NeMe LáM íGY IDeKÖTi ÁLLaTOKKA' De AKi MúLAD (halad)
15   sλẽcad qirad [> iœqkum qardoλcň

       aZZaL E CSÁDé üGYIRe AD ÜSSe úGY KŰ Mi áGYÁRa DŐL CSúNYa
16   facasidň faku{m > n} ãn islodaλ

       VACa AZ IDéNY VAKON MéLáN ŰZi JÓ DAL
17   alarmn kaœtaλcň kud nak

       A JÁRMáN KASZT ALaCSoNY KŰ-DuNNÁK
18   ẽnaœ am㜠qedm bis ẽtamň unadň

       E NÁSZA íM MúLó S üGYE iDe Mi BeŰZETé ÁM NYÚ'NA De aNNYi
19   ak ebad inãni œfarvad

       AKi EBBe' AD INNi MeLLé eNNi IDe NYeS-FÁRa VAD
20   ak cẽn u ẽ n{n > r}ak taadak sivetτis santo{λ > œ}

       A KeCÉN Ű E RAKaTTA' AD A KeZIVE' TuTYiZ ZANoTOS
21   τ

       uTó
22   faœisa malãň nak kim ãs

       VAS ŰZ AMA Jó MeLLé NYú'NAK Ki ÍM MéLáZ


23   ẽnaλt bakivalλ mrud bœl

       ËNÁLLTáBA' KI VAJuL MéRŐ De BőSZ éJ
24   esλit mr qis fẽnsλibid akaň viœœis

       EZZeL ITT íMe eRRe íGY ŰZi FË' NéZ eLIBe IDő A KÁNYa VISZi S ÜZe-
25   niviœcň varbtok

       NI VISZ CSúNYa VÁRáBa áTOK

Egy merő (bátor), de káros ikató (sürgető) váj, űz bű jele.

Ivóra á[ll ka]ntár, olyukat óva áll karóval. Evőre áll bő [ét, de h]ízik e bőtől. Döme ímmel űzi, íze ejej íz. Vesz vak ivóra szó: daccal állja!

Ezt itt úgy idd, tűrő könnye ízezi. Vád így űz, tör idő nyakast, mellé annyi merül itt tűrő ide ennyivel. Jajj, akin táma (támasza) nyit rá vámolón. Ivás ikat, öl, vakít, marul ki éli, zár be utat.

A kecén a jegér (vízimadár) mellé rossz gyűl. Ezer szó cívó nyája izzó kátyú, útja dömés (tömés). Vak, mit énöd űzött, ikató. Vaj lázadó méla? Vak mosad (mosadék lesz), ám ő kova. Csiv (csivitelés) árad, kötöz le csadaj (csalitos) alá e nász. Csiv annyi, fa-döfi (hamisan játszó) idény: tavasz. Ennyi akkor mén, ím, lágy idő okolja. Vak, mit éj edz, vasat nyűni ily izzó adja, azzal a szó.

Neme, lám, így ideköti állatokkal, de aki múlad (halad) azzal e csádé (csalitos) ügyire ad. Üsse úgy kű, mi ágyára dől, csúnya vaca az idény, vakon, mélán űzi jó dal. A jármán kaszt alacsony, kű-dunnák e násza ím múló s ügye ide mi beűzeté ám nyúlna. De annyi aki ebben ad inni, mellé enni, ide nyes-fára (nyársra) vad, a kecén ű e rakattal ad, a kezivel tutyiz (hajat befon) zanotos (bortól hangos).

Utó(szó):

Vas űz, ama jó mellé nyúlnak, ki ím, méláz, ënálltában ki vajul mérő, de bősz éj ezzel itt, íme, erre így űzi. Fël néz, elibe idő, a kánya viszi s üzeni: visz csúnya várába átok.



Lydische metrische Inschrift (Sardes Nr. 11):


Inscription 11 SardesSértetlen márvány sztélé, melyre az előző kétnyelvű feliratot tartalmazó épület falában találtak rá. Az elegáns, karcsú betűk élesen kirajzolódnak, könnyen olvashatók. Az értelmes olvasat jogos követelménye csupán egyetlen betűt cserél fel alakra vele nagyon könnyen összetéveszthetőre. Valójában a p-t (), az l-nél () kicsivel hosszabban lelógó zászlócskájával, a kutatók el sem különítették az l-től, a szövegek értelmes olvasása híján nem is érzékelték, hogy két külön betűről van szó, pedig a hasonló alakú Π/π ott van minden ógörög jelkészletben, a főnicaitól a ionin és korinthoszin keresztül a krétai ABC-ig.

Egy vésési hiba is becsúszott: a 6. sorban as s túl közel került az u-hoz és így ez utóbbi i-nek látszik.

A „szóközökre,” a kor írásaira oly jellemzően, hagyatkozni nem lehet, ezt már az első kutatók (Littmann, Buckler) is észlelték, akik a feliratot magánhangzós rímelésű (asszonánc) versnek vélték.


1

est m ruva ads a rist roœ λœ far vadaœt rkoλ

EZT íMe RÓVA ADóZ A’ őRIZeT ROSSZ LeS FÁRa VADÁSZóT RáK-OLLó

2

vã nτa œvi cňar eλkaτa red k m œis koœ

VÁMoL uNaTJA SZöVI CSúNYÁRa E'LaKATJA eREKi íM SZŰZ oKOS

3

aň iœ q id ads a vňv ratuλ arœτ ãn srœ kasn od

ANYa IS íGY IDő ADóZ A VáNYáVa’ uRÁTÓL ÁRuSíTJa MúLóN ZSíRoS KaZáN ODa

4

kœ bλt aλ kœat rgol λt a fa aλ faba λko l

KéS-BaLTA ALá KúSZAT RiGOLYa oLLóT A FA ÁLL FÁBA' LaKÓ J-

5

av kaň ẽt amň uve d maœva redt aλœ fat oœ

-AVa KÁNYa ÉTe AMeNNYi ÖVÉ De MÁSéVA’ eREDeT ÁLLóS FÁT ÖSSZe

6

kot a œ cat qed kτa d cf iœ a d(i>u)sa aλa lu mň od

KÖTi A SZó-CSATa eGYEDi KóTYA De CSúF IS A' DUZZA ALÁ JŐ MeNNYi ODá-

7

s ar ist roœλ sr k as tuœkat o val isœu loœ

-Z ARRa ŰZőT ROSSZaL ZáR Ki ÁZó TÚSZoKAT Ő VÁJJa ŰZéSŰ' JÓSZó-

8

dat roœ is q aλ mλ ad q islab tãn alat rokl

-DAT ROSSZ ŰZő íGY ÁLL MeLLé AD íGY ÍZaLJÁBa' TöMLőN ALJAT ROKoLYa-

9

œfar d ak art imuλ dãňca qrla λ aœ trkoλ

SáFÁR De AKi ÁRT ÍMÖLő DuMa LáN(Y)CA GYúRJA aLá ÁS ToRKOL

10

fakiτ est ina(l>p)a dal λak sa a kmλ is k od

VAKÍTJa EZT ÜNNAPPA' íDALJa LAKó aZZA' A KiMúLó ŰZi Ki ODa

11

vã nτa kt e sň aňi f rol q isf a kor fidk a tofn

VáMoL oNTJA oKáT E SaNNY ANNYI Fi RÓJa íGY ŰZVe A KOR VIDéKe A TÖVéN

12

bu kmru va aλ fa k mλat aň viœœ is va arœn

BŐ KiMéRŐ óVA ÁLL FA Ki MúLAT ANNYi VISSZáS ÍZ aVVA’ ARaSZó'Ná

id kantrod

IDő-KANTáROD.

 

Ezt, íme, róva adóz a’ őrizet. Rossz les fára, vadászót rák-olló vámol, unatja, szövi csúnyára, ellakatja ere(erdő), ki ím szűz, okos anya is. Így idő adóz a ványával (koptatásával), urától árusítja múlón, zsíros kazán oda. Kés-balta alá kúszat rigolya ollót. A fa áll, fában lakó java kánya éte: amennyi övé, de máséval eredet állós. Fát összeköti a szó-csata, egyedi kótya(vetye), de csúf is a duzza (duzzogása)! Alá jő mennyi, ő adatja rá űzőt rosszal, zár ki ázó túszokat. Ő vájja űzésül jószódat. Rossz űző így áll mellé, ad így ízaljában, tömlőn aljat rokolya-sáfár, de aki árt: ímölő(-ámoló) duma lánca. Gyúrja alá, ás, torkol, vakítja ezt ünnappal ídalja (iddogálja) lakó, azzal a kimúló űzi ki oda. Vámol, ontja okát e sanny, annyi fi rója. Így űzve, a kor vidéke a tövén, bő kimérő óva áll. Fa, ki múlat – annyi visszás íz, – avval araszolna idő-kantárod.

 

Egy fa koronája és alagsora! Megszívlelnivaló tanulság a kettő párhuzamba állítása! Mennyivel „emberibb” a fenti, ahol csupán szócsaták folynak, de mindenki csak annyival él amennyi az övé.


Lydische metrische Inschrift (Sardes Nr. 12):

 

Inscription 12 Sardes


1

est mrusi vã mlλ saroλ ẽ ntar fλod

EZT MéRŐZI VÁMMaL MeLLYeL ZSAROL E Nő-TÁRó FaLÓDa

2

dumλ isn idqa as lλ veœ faœara rmλ cavλoœ

DUMáL ÜZeN IDDaDJA AZ éJJeL VESZi FASZÁRA RáMoL CSÁVáLÓS

3

a kañ m λvẽsi svñ is λ(l>g)ẽñ savka(r>λ) bloœ

A KANJa íM éLVEZI ZSiVáNY ÍZű LeGÉNY ZAVaKÁL BáJOS

4

cinaλ q is qir aλ fẽ tvin tatt utr loλ

CSÍNNAL íGY IZZa GYŰRi ALá-FË' TöVIN TÁTíT UTóRa JÓL

5

nin in n idqa as l is vãna λakτ aλ fav kufot

NINi INNi Nő IDDaDJA AZ éJ ŰZi VÁMoLNÁ LAKoTTJa ÁLL FÁVá KÖVےT

6

iœa œila lar m œτ e œaœkud ã k isluk ol

ISSZA SILA JÁR íM SZíTJa E SASKODó MeLLe Kű IZZóJuK OLYa-

7

n iratn ãñ sir maλ ẽ n ãn is mẽnl is œfatoœ

-N IRAToN MeLLéNY-ZSíR MÁL E Nő MeLLéN ÍZ MENüJe ŰZi SZaFATOS

8

bilik eœœ œfat rτa œvr oλtla a fc ñtul od

BŰJÜK ESéSe SZaVÁT RiTTYA SóVáR OLTJA A VaC NYiTÓJa ÓDi-

9

k ot jumba a œdu (m>n) mλ it kocv idni qas (l>p)lλt a trot

-K OTT éJOMBA A Sű’DŐ Nő íMMeL ITT KOCáVá IDű'NI áGYAZ PóLYáLóT A TúRÓT

10

negli nẽ dvñ isλl ẽ ñfẽn t asẽ n añ ḷạ f̣od

NeGéLYŰ' NE DíVáNY ÍZLeLJe E NYő'VÉN iTT AZÉ' Nő ANYa áLLJA VŐD

 

Ezt mérőzi (leméri) vámmal, mellyel zsarol e nő-táró falóda. Dumál, üzen, iddadja (iddogáltatja) az éjjel, veszi faszára, rámol csáválós a kanja, ím, élvezi. Zsivány ízű legény zavakál (zavargat) bájos csínnal, így izza, gyűri alá-fël, tövin tátít utóra jól. Nini, inni nő iddadja, az éj űzi, vámolná lakottja, áll fává kövült, issza sila (kajla) jár, ím, szítja e saskodó (tőben szétterjedő) melle, kű izzójuk olyan iraton (metszeten), mellény-zsír mál (maly) e nő mellén, íz menüje űzi, szafatos bűjük esése szavát rittya (geci) sóvár oltja, a vac nyitója ódik ott éjomba. A süldő nő ímmel itt kocává idülni ágyaz pólyálót. A túrót negélyül (finnyásan) ne dívány ízlelje, ennyi övén itt azért nő: anya állja vőd.


A szöveg pikáns, - nem dolgunk, hogy az elmúlt korok ízlését felülbíráljuk, - de értelmes, összefüggő, folyamatos és tanulságos és ennyi elegendő is az olvasat helyességének a bizonyítására.


Inscription: 13  Sardes

 

Inscription 13 Sardes


    ilim ãnas iœaœ kudmãk cẽnsidň
alarmaœ

       ILY ÍMe MeLLé iNAZI SAS KŐ De Mi MeLLé KeCÉN ŰZ IDéNY A JÁRMA S
    amuk nãsik ẽmi{s > t} istaminlis vœtaaœ

       A MU(n)KáN MeLL iZZIK ÉMÍT iZZíT AMIN iLY IZZó/ŰZő ViSSZauTA’ A SZó
    datroœisk saryœ nãň isqasãnvň qir{a > r}ad

       De ÁT ROSSZ IZZiK ZÁR ŐS NéMuL aNNYi ÍZ aGGYAZ Mi eLLeNéVe' aNNYi íGY ÍRóRa AD
    kotτin aœfãk cesvň aœtrkot midaτad

       KÖTTeTJe INASFa MeLLé KeCE SiVáNY A SZó úTRa oKOT MI aDATJA De
    kudτin atňãň nak fasivň afaλaλk

       KŰ'DöTTJe INA’ TaNYa MaLoNYáNAK FA-SIVÁNY A FALA LaK-
    nikτaœ bitat ulτin koττiœ tarblaœ

       -NI KúTJA SZeBB ITÁT ÚJíTJa INNi KÓTYa úTJa IS TÁRa BúJÁS
    fakτin da{v > d}icil istaminlaň qiraaλ

       FA KúTJa INNi oDA DŰTS ILY ÍZűT AMIN JÁNY íGY ÍRRA' ÁLL
    ẽnat faœfẽnvň lẽmk τaλalaň aňatň

       E Nő A TaVASZ FË'NőVe NYáJÉ Ma KúTJa ÁLL A JÁNY-ANYA TaNYa
    akad vratoœ aœẽmλ votlλ tarbτad

       AKAD ViRRATÓ SAS E MeLLé iVÓT JóL TÁR BáTYA De
10   [...]ẽň s{i > œ}τẽnit kotτin kocvid kancat

       [LEG]ÉNY-űZő eSeTTJÉN ITT KÖTi úTJa INNi KOCSiVa’ IDe KANCÁT
11   [......]ãn τẽnvň {n > λ}iτin vratoœ siki{m > n}λaň

       [BeHaJT SZéNa] MeLLé uNaTJa ENNi VaNYaLÍTJa INNi VáRATi Ő SóZI KÍNáLi ANNYi
12   [.......]œtolň qednak volň kibτad

       [BORáT K]óSTOLi aNNYi eGYEDi aNNAK iVÓJa aNNYi KÁBíTJA De
13   [..............]aœẽmis eλoœ laañ

       [SOK ITALTÓL SASS]A' SEM ŰZ ÉL ŐSI SZó úJJA' ANYa

 

Ily, íme, mellé inazi (kötözi) sas. Kő, de mi mellé kecén űz, idény a járma s a mu(n)kán mell izzik, émít (ébreszt), izzít amin ily izzó/űző visszautal: a szó, de át rossz izzik, zár, ős némul, annyi íz aggyaz mi ellenével. Annyi így íróra ad, – köttetje inasfa mellé kece – sivány a szó útra okot mi adatja, de küldöttje inal. Tanya malonyának (mogyorósnak) fa-sivány. A fala lakni, kútja szebb itát (italát) újítja inni. Kótya útja is tára, bújás fakítja (fakasztja) inni. Oda dűts ily ízűt amin jány így írral áll. E nő a tavasz, fëlnőve nyájé ma kútja, áll a jány-anya tanya. Akad virrató sas e mellé, ivót jól tár bátya, de [leg]ény-űző esettjén itt köti útja. Inni kocsival ide kancát [behajt széna] mellé, unatja enni vanyalítja, inni várati, ő sózi kínáli annyi [borát, k]óstoli, annyi egyedi annak ivója, annyi kábítja de [sok italtól sass]al sem űz, él ősi szó újjal: anya.

 

 

Inscription: 14  Sardes

 

Inscription 14 Sardes picture

 

Inscription 14 Sardes facsimile

 

A fenti képen egy hat részre tördelt márvány sztélé látszik, melyet a Temető-hegy egy sírboltjának falában találtak. A közepéből hiányzó rész valószínűleg egy embert ábrázoló dombormű lehetett, melynek egy kis szelete meg is maradt. A hatodik részre csak azután találtak rá miután a többit már keretbe cementezték, így azt külön tárolják. A kutatók o-ra rímelő verset vélnek látni a feliratban...


1 mrumit baal dumis qλ[......]œ factot

MeRŐ MIT BA' ALJaD Ő íM ŰZ aGYaL [JáNYT DíSZe]S FACSaTOT

2 aœtrkotak sa{v > l}taarœ eλfk[....λ]ak taœok

A SZó TáR Ő TÁKoZ AJTA' A RoSSZ ELFeK[Vő SA-/RéMA-/KuRVA-L]AK iTTASOK-

3 nãm balτaœ ist sa{v > r}korfλ[...sav]taarλk arktoλ

-oN íM áLoM BALÚTJa A SZÜZeT ZÁRKő ORVuL [BeCSAP]TA ÁRuLiK A RáKoT OLLó-

4 fakmat τeλmdañ œñãλañ [ẽ......] œakoœ

-VA' Ki MATaTJa ÉLeMöDő ANNYi SZáNJa íMMeL LÁNY[ E BaJáT] iSZÁKOS

5 caqllãñ akum adẽnñ [......a]larmlñ ẽto{l > v}t

óCSa ÁGYaLJA Jő MeLLé aNNYi A KOMA iDÉN NY[AKáN A] JÁRoM JáNY ETTŐ' Vá'T

6 faœqñ niqaaslad akm ciraλad iskod

VÁSóDJa NYő'NI áGYA' AZ aJJA De AKi MiCSIRi ALá AD ŰZKÖDő

7 istañ qlaœtãnu nik mrslaœ sitarfλ

IZZíTi ANNYi GYuLLASZTi MúLóN ŐNÍKi Mi oRZóJA SZűZI TÁRáVa' iLLŐS

8 dãkum est siqr[ ] saralλ taktod

De MúLó KOMa EZT SZIDJa […] ZÁRRA' JóL TÁKó'Ta ODa

9 kotiœ famrasidñ[ ] qiraλ ẽnvñatoλk

KÖTi IS VÁMRa AZ IDÉNY […] GYŰRi ALá E NöVő aNYÁT ÖLe Ké-

10 lẽmœum taada[ ] eœt kaτfλads qλ œatrot

-JJE' íM SZÓ áMíTÁ A DA[C V]ESZíT iKATJa FuLLADoZó GYúLáS A TáRÓT

11 ãnœ qλ nœa[ ]ararmœ facato[.]

MúLó NáSZ GYuLLaNáSA [ K]ÁRÁRa Ma SZóVA' CSATO[L]

12 kib{τ > s}ama[ ] ankãñ [...]œtrol

KI BiZA'MA[T aNY]ÁNaK Mi LéNY[éRe ŐT] öSZTöRÖLJe

13 qaλmk c[ ] fam qiraλ [.....]trol

íGY ÁLMa KoCSi[Ján …lehagy]VA Mi GYŰRi ALá [S LE]TaROLJa

14 umñit [ ] otrañ adalλ fartol

Ő Ma NYIT [kaput vezeti] ŐT őRANYA Ki AJáLVa ARRa TOLJa

15 [...]œ[ ] tartaœ fakmis col

[…] TARTÁSáVA' Ki íM ŰZi óCSúLJa

16 [ ] famλad taadaœ ẽntrol

[…] VÁMoL ADTA ADÁS E NőT RÓJa

17 [ ] facatil kukok

[…] FACSAT ILLiK OKUK

18 [ ]sid fabad ẽnτavλoλ

[…] IDe FÁBA De E Nő úTJÁVaL ÖL

19 [ ]s sivraλaλ karftoœ

[…] ZIVARRAL ÁLL Ki A RáFuTÓS

 

Merő mit baj/bal aljad, ő ím űz, agyal [jányt. Dísze]s facsatot a szó tár, ő tákoz (foltoz), ajtal (nyit) a rossz, elfek[vő sal]ak/rém-al]ak/kurva-l]ak. Ittasokon, ím, álom balútja, a szüzet zárkő orvul [becsap]ta. Árulik a rákot ollóval, ki matatja élemödő (öregedő) annyi, szánja ímmel lány[e baját]. Iszákos, ócsa ágyalja, jő mellé, annyi a koma. Idén ny[akán a] járom, jány ettől vált: vásódja nyőlni, ágyal az alja, de aki micsiri (mecsevész/csenevész) állad (állapodik), űzködő izzíti, annyi gyullaszt, múlón őníki mi orzója, szűzi tárával (kincsével) illős, de múló. Koma ezt szidja […] zárral jól tákolta oda, köti is vámra az idény […] Gyűri alá e növő anyát öle, kéjjel ím szó ámítá, a da[c v]eszít, ikatja fulladozó gyúlás, a tárót múló nász gyullanása. [ K]árára ma szóval csato[l] ki bizalma[t any]ának, mi lény[ére őt] ösztörölje. Így álma kocsi[ján …lehagy]va mi gyűri alá [s le]tarolja, ő ma nyit [kaput, vezeti] őt őranya ki ajálva arra tolja … (A felirat további része túl hézagos, a rekonstrukciója bizonytalan, noha az eddigiek alapján nem teljesen lehetetlen...)

 


Inscription: 20  Sardes

 

Márvány szobor talpazat, a szobor számára bemélyített lábnyomokkal, oldalán kétnyelvű felirat. Görög: ΝΑΝΝΑΣΔΙΟΝΥΣΙΚΛΕΟΣΑΡΤΕΜΙΔΙ. Lyd:

 

    nannaœ bakivalis artimuλ

       iNA' NaNÁS BAKI VAJ ŰZi ÁRT ÍM ÖLe


Inal nanás*. Baki vaj űzi? Árt, ím, öle!


* „Aki legénynek leányt, leánynak legényt szerez közbenjárása által. Székely szó. (Kriza J.).” CzF


Inscription: 22  Sardes

 

Inscription 22 Sardes

 

Szinte sértetlen márvány sztélé, minden oldala tökéletesen megmunkálva és mivel eredeti talapzata mellett feküdt feliratos oldalával lefelé fordítva, így a teljes szöveg sértetlenül fennmaradt.

 


    est mrud œfardẽnτ facňiris mλimnaœ vicň

       EZT MéRÖD SáFÁR iDÉN iTYóVA' iCCéNYi ÍR-ŰZő MeLLé ÍM aNNÁ’ SZó'Va ICCéNYi
    dummœ e{b > f}ad favnẽris amẽd œfardẽtλ aœtrkoλ

       DUMa MáS E’VADú’VA VéN ERő iZZA MEDDő S FÁRaD ÉTTeL ÁSíT RűKÖL
    mλatalad mλimnœ {i > }dad viœvid kaττirœ

       MuLAT AJJA De MúL ÍM NáSZA éLED Á'DVa ŰS VIDD iKATJa úTJa ÍRáS
    fak œfardẽtak ãn katvňẽl ãnad fẽntasẽnaň

       VAK SáFÁR DE TÁK Mi eLLeN iKATVa aNNYi ÉJ MúLNA De FENT AZÉ' iNNa ANNYi
    nãqida mλimnœ ist œfarλ iitλ akmœ aλidad

       NéMuL GYŰ-DA' íMMeL IMMáN SZó ŰZeTi SáFÁRoLI ITaLLA' Ki MáS ÁLLÍDD ADD-
    viœvid kaτ{τ > s}ivň kotit cidaλmdaň ẽnvaλaλ

       -VISSZa VIDD iKATJa ZSIVáNY KÖTI TaCS iDe ÁLMoD ANYa E Nő VÁLLAL-
    vaœtňunkmœ niqeœik dẽt datroœkmœ qeœis

       -VA SZóT NYŰNeK MáSoN ÍGY ESIK De E TuDAT ROSSZ KoMa S üGYES ŰZ
    cẽntλ mλimnaň savň œfardẽtaň akmœad

       iCCÉN iTaL MeLLé IMMáN ANNYi SZAVa-NYű SáFÁR De E TANYA KiMoSSA iDe
    sivraλmis artimul kaττirœ kavek bakillis

       ZIVaRRAL MI ZÁRaT ÍM ÚJ KATYaTJa ÍRáSoKKA' óV E Kű BÁKa-ÍJJa' éJJe' ŰZ
10   armτak qida {i > λ}itλ mλimnœ ist œfarλ akmœ

       A RoM úTJA Kő' GYŰ-DAL ITaLa MeLLé IMMáN SZÜZeT SáFÁRoL A KoMa S
11   irduň sivraλmis artimul kaττirœ akad

       ÍRóD UNJa ZIVaRRAL MI ZÁRaT ÍM ÚJ KATYaTJa IRáS AKAD

12   sivraλmis artimul aœfãň cẽqraλ qiraλ

       ZIVaRRAL MI ZÁRaT ÍM ÚJ A’ SáFa MeLLé eNNYi iCCE íGY uRAL GYŰR ALá
13   taqtulãt akmœaœ aœfãň vcbinvň œfardẽtik

       iTT AGY-uTÓLJa MuLaT A KéM-SAS A SáFa aNNYi ViCC BŰNe VáNYáS FÁRaD ÉTÜK
14   aœtrkoœ mλimlλ nãkukod fakatvãmid ak qed

       A SüTőRe KOS oMoL ÍM JeL NéMuL KŐ Ki ODVAKAT VÁMoL Mű oDA KeGYED
15   aλidad taœod akmλad inãnt

       ÁLL IDő ADoTT A SZÓ De AKi MúLAD INNi MúLaNT

(A fenti képen, de kinagyított változatán még inkább, jól látszik, hogy a betűk átjavítása (pirosra) teljesen jogos, a 6. sor kivételével, mely véletlen elírás lehet.)


Ezt méröd, sáfár, idén ityóval (itallal) iccényi ír-űző mellé, ím, annál szólva iccényi duma más. Elvadulva vén erő izza, meddő s fárad éttel ásít, rűköl, mulat alja. De múl ím násza, éled áldva űs (ős) vidd ikatja (sürgeti), útja írás, vak sáfár, de ták (szíj) mi ellen ikatva annyi éj múlna, de fent azé(rt) inna annyi, némul gyű-dal (hívogató, lásd gyűhely), ímmel immán szó űzeti, sáfároli itallal ki más. Állídd, add, visszavidd ikatja zsivány. Köti tacs (csat) ide álmod, anya e nő, vállalva szót nyűnek, máson így esik, de e tudat rossz koma s ügyes űz iccén ital mellé immán annyi szava-nyű sáfár, de e tanya kimossa ide zivarral (zivatarral) mi zárat. Ím, új katyatja (kotyogása) írásokkal óv. E kű báka-íjjal éjjel űz, a rom útja, köll gyű-dal itala mellé. Immán szüzet sáfárol a koma s íród unja, zivarral mi zárat, íme új katyatja: irás akad, zivarral mi zárat. Íme új a sáfa (dézsa, σκαφη) mellé ennyi icce így ural, gyűr alá: itt agy-utolja mulat. A kém-sas a sáfa, annyi vicc bűne: ványás, fárad étük, a sütőre kos. Omol ím jel, némul kő, ki odvakat vámol, mű, oda kegyed! Áll idő, adott a szó, de aki múlad inni múlant (az múlat).


Inscription: 23  Sardes

 

Inscription 23 Sardes

 

A homokkő blokk feliratán érdekesen javítottak, valószínűleg még eredeti elhelyezésekor. Egyes sorok (2., 3., 9., 11. és 12.) elejéről a betűket törölték és átírták az ezeket megelőző sorok végére, így ezek a hozzáadások az írás számára kialakított téglalap alakú panel határán átlépnek. A III./II. tábor szám egyértelműen meghatározza a sztélé eredeti helyét, de ezt a szöveg hasonlósága a Szardisz 4. valamint az ezt követő felirathoz is megerősíti.

    eœœ syrmaœ qλdãnl artimuλk dacuverœt

       E SaS aZ ŐR/ÚR MA S üGYeL De MúLóN JÁRTa ÍM ÖLiK DACӒVa ERőSíT
    vintaœ akit esλ sirmaλ qys fẽnsλibid

       óVa INT A SZó AKiT EZZeL űZ IRaMMAL GYŐZ FËNN űZi eLIBe IDő
    niviœcň fakmλitin qλdãnœ tavœaœ

       NI VISZi CSíNJa FÁK MeLLé ITT INNi GYűL De MéLáN SéTÁ'Va SAS
    artimuk ibœimsis katsarlokid brvãœ

       ARaTi ÍMe Ő KI BőSZŰ' iMáZ IZZóKAT űZ ÁRuLÓ KŰ'Di BeRóVa MúláS
    III II dãň ãnτẽt mitridastaœ mitratalis

       (III./II.) iDő Mi LéNYe MúLNi iTTJÉT MIT íR IDe AZ uTAS MIT Rá ÁTALL(Y) ŰZ
    kaveœ citoλœ buk afariœ dẽt amudãň

       oKKA' VÉSi CSITOL SZó BÖKi A VÁR IS üGYeL De E TÁM ODa MúLó NYű
    akmaň brafrsis brafrlλ savtarid fakud

       AKi MA NYű BoRRA' FaRoZó ŰZ BáR A VáR JeLeZ A ViTÁRa IDe aVVA' KŰ'D
    amu {o > œy} akit qed faœfẽnu akat fak{a > o}ntrov

       ÁM Ő SZÖVi NYAK ITT üGYE' De óVÁS FENے AKATT GYűL FÁKON TáRӒVa
    akmλis qis citollad bitad

       AKi MeLLé ÍZe aDJa ŰZi CSITOLJa íJAD BŰ áTADD
10   fakmλtin qλdãnk artimuk katsarlokid

       FÁK MeLLeTT INNi GYűL De MúLóNaK ARaT ÍM Ő Ki iKaT ZÁR JÓ KŰ Do-
11   buλ bilλk arlyllλ qyraλ ẽtve{r > d}œkin

       -BOL BŰ JeL KÁRáLJa Ő Jó JeL GYŰR ALá E TéVEDéS KIN
12   sarokak {e > u}sňaň civaň nikumẽk

       ZÁR OKKA' KÖZöNY ANNYi CSIV ANNYi iNNI KOMa E Kö-
13   savẽnt nik bis nik bilis arlyllis

       -Z A VÉNT uNI Ki BÍZNI KáBa iLY ŰZi ÁRúJJa Ő JaJJ ŰZi
14   qysk amukit qyd faœfẽnu akat

       GYŐZiK ÁM Ő KIT GYŰ'De óV A SZó FENŰ' AKATT
15   bavafuλ selλk kantoru aλaλ nid

       aBÁ'VA FŐL íZE'JJe LaKó KAN-TORU' 'ÁLÁLNI iDe
16   qλk bλesak dẽt tafaaœ aλaœ

       GYűL KőBőL E ZSÁK De ETeT A FA ÁLLSZ ALá S
17   akit edkok ẽtqratad kota{d > v} amu

       AKIT E DáKÓKɒ TőGYRe ÁTAD KÖT AVVA’ íM Ő
18   mitridastaœ fẽtamňidň akœ qis

       MIT íR IDe AZ uTAS VÉT AMeNNYI De NYAKaS íGY ŰZi
19   ẽmň ẽtamň favcňaœod buk in

       E MeNNY E TÁM aNNYi UNJa BÁVa CSúNYa A SZÓ De BÖKIN
20   mẽtrid buk bidẽň qik int akmλi[s]

       MÉ' TűRi IDő BÖKiBŰ' iDE aNNYi GYŰ' Ki INT AKi MeLLé Ű[Z]
21   qed ẽnud ẽtamœ akad artimuœ

       üGYED ÉNÖD E TÁMaSZ, UNJa A KADART ÍM ŐS
22   biferœt

       BŰVe eRőSíT

 

E sas az őr/úr ma s ügyel, de múlón járta, íme, ölik. Dacolva erősít, – óva int a szó, – akit ezzel űz, irammal győz, fënn űzi elibe idő. Ni, viszi csínja fák mellé, itt inni gyűl, de mélán sétálva sas arati. Íme, ő ki bőszül imáz, izzókat (forrófejűeket) űz, áruló küldi. Beróva múlás: III x II. Idő mi lénye múlni, ittjét (itt-létét) mit ír ide az utas, mit rá átall(y) (vonakodás) űz, okkal vési. Csitol szó, böki, a vár is ügyel, de e tám oda, múló nyű. Aki ma nyű, borral farozó űz, bár a vár jelez, a vitára ide avval küld. Ám ő szövi, njak itt ügyel, de óvás fenül (vadul) akadt: gyűl fákon tárolva, aki mellé íze (rokona) adja, űzi, csitolja: íjad bű átadd! Fák mellett inni gyűl, de múlónak arat, íme, ő ki ikat: zár jó kű, dobol bű jel, kárálja ő jó jel. Gyűr alá e tévedés, kin zár okkal közöny. Annyi csiv (csivitolás), annyi inni koma, e köz a vént uni, ki bízni kába: ily űzi, árulja ő, jajj űzi! Győzik, ám ő kit gyülde (gyülekezet) óv, a szó fenül akadt, abálva fől, ízelje lakó kan-torul, hálálni ide gyűl. Kőből e zsák, de etet a fa, állsz alá s akit e dákóké(rt) tőgyre átad, köt avval. Íme, ő mit ír ide: az utas vét amennyi, de nyakas, így űzi e menny, e tám. Annyi unja báva, csúnya a szó, de bökin mé(rt) tűri idő? Bökibűl ide annyi gyűl, ki int, aki mellé ű[z] ügyed. Énöd e támasz, unja a kadart, ím, ős bűve erősít!


Inscription: 24  Sardes


Inscription 24 SardesEgy bizánci sírba beépítve találtak rá erre a márvány sztélére.


    ãnτẽt mitridastaœ mitra[talis]

       eMeLNi iTTJÉT MIT íR IDe AZ uTAS MIT Rá Á[TALL(Y) ŰZ]
    kaveœ nak amu katosň faov

       oKKA' VÉS aNNAK AMi OKÁT Ő aZ aNYáVA' ÓVi
    akit nãqid serlis srmlis

       AKIT NeMe eLőDJe IDéZ ERJ ÍZeZi iRaMJa ŰZi
    amu fadifil bukτad amudãň

       ÁM Ő VÁD IFIJu BUKoTJA De AMODa Mellé aNNYi
    fak[.]nal bukmλad {a > v}mu bitocň

       FA KÍNÁLJa BŐ KíMéLő ADúVa’ áM Ő BITÓ CSíNJá-
    bidň qedkmλ aλad fẽtamňidň

       -Ba' IDéNY eGYEDi KéMeL ALá AD VÉT AMeNNYi IDéNY
    akmλis qis citollad bi{t > s}aad

       A KéMeLő ÍZe íGY ŰZi CSITOLJa íJAD BIZZA’ ADD
    bukmλis fakarsed qik bukmλa[d]

       BÖKi íM eLŰZ FÁKKA' éRZED üGYÜK BUKó MúLAD
    fabuverftaλ bukmλit basňœak-

       aVVA' BŰVÉRű FaTÁLBÚ' Ki eMeLI TöBB AZ eNYűS/eNYéSZő AKi
10   ňãkid niviœlλ qelλk buk

       NYoMuL Ki IDe iNNI VISZáLYoL íGY ÉJJeL KiBÖK
11   mẽtlid buk bidẽň qik int

       MÉTeLY IDe BÖKi BŰ eDÉNYe GYŰ' KINT
12   fakmλit artimuœ ibœimsis

       FA KíMéLI TARTi ÍM ŐSI BeSZe ÍM aZ ÍZ
13   katsarlokid bilλk arlilλ

        iKATi ZSARóLJa Ő KI DoBoL BŰ JeLeK ÁRJa iLLYeL
14   qiraλ artimuλkin ẽtversn

       GYŰRi ALá ARaT ÍM ÖLi KÍN E TéVÉRe űZőN
15   sarokak nikumẽk savẽnt nik

       ZÁRO' Ki AKó'NI KOMa E KöZ/KéZ A VÉNT uNI Ki
16   bis nik bil œfẽnis serlik srmlis

       BÍZNI KáBa iLY SZó FËNN ŰZi eZER éJÜK eZeR MaLYa ŰZi
17   ãnτẽt nak amu mitridastaλœ

       MúLóN iTTJÉT aNNAK ÁM Ő MIT íR IDe AZ uTALáS
18   katosň faov akit amu nãqid

       oKÁT Ő aZ aNYáVa' ÓVi AKI TÁM Ő NéMuL íGY iDő-
19   faœfẽnu nak aaraň nak birak

        -Ve' A SZó FENŰ' iNAKKA’ ARÁNYu'NAK BÍRÁK-
20   [n]ak dẽtn ẽmň akat amu mitridas[taλ]

       -[N]AK De E TüNEMéNY AKATT ÁM Ő MIT íR IDe AZ [uTAL]
21   [ka]veλ kantoru savvaœτal akmλ

       [ÉR]VEL KAN-TORRa Ő SZAVáVA’ SZíTJa ÁJJA KéMeLi
22   [aλaœ] nid qisk dẽt ifrlis mitridasta[.]

       [AJJAS]aN IDe üGY ŰZi Ki De E TIVoRLYa ŰZi MIT íR IDe AZTÁ[N
23   [...(15)..(?)b]itad mitridastaœ [...]

       [?] ? MIT íR IDe AZ iTTAS[]

 

Emelni ittjét (itt-létét), mit ír ide az utas, mit rá á[tall(y) űz] okkal vési annak – ami okát ő az anyával óvi – akit neme elődje idéz erj (belső erő) ízezi, iramja űzi. Ám ő vád ifiju bukotja, de amoda mellé annyi fa kínálja bő kímélő adúval (odúval), ám ő – bitó csínjába idény – egyedi, kémel alá, ad, vét, amennyi idény. A kémelő íze (rokona) így űzi, csitolja: íjad bízzal add! Böki, ím, elűz fákkal, érzed ügyük bukó, múlad avval. Bűvérű fatálbúl, ki emeli, több az enyésző/enyűs (enyveskezű), aki nyomul ki ide inni, viszályol így, éjjel kibök, métely. Ide böki bű edénye gyűl, kint fa kíméli, tarti ím ősi besze. Ím az íz (rokon) ikati zsarolja ő ki dobol. Bű jelek árja illyel gyűri alá, arat, íme, öli kín. E tévére űzőn zárol ki akólni (bort mérni) koma. E köz/kéz a vént uni, ki bízni kába, ily szó fënn űzi. Ezer éjük ezer malya űzi múlón ittjét annak. Ám ő, mit ír ide, az utalás okát ő az anyával óvi, aki tám. Ő némul, így idővel a szó fenül (vadul), inakkal arányulnak bírák[n]ak, de e tünemény akadt. Ám ő, mit ír ide az [utal], [ér]vel kan-torra, ő szavával szítja, állja, kémeli [aljas]an. Ide ügy űzi ki, de e tivorlya (tivornya) űzi mit ír ide aztá[n … ] mit ír ide az ittas ...


Inscription: 26 Mersindere


Inscription 26 Mersindere

 

Márvány sztélé, melyet Merszindere közelében, 3 km-re nyugatra Szardisztól, egy mezőn találtak a parasztok és vitték az ásatások színhelyére. A kitűnő minőségű vésés, a karcolások és bevágások ellenére is, lehetővé teszi a szöveg kibetűzését.


    sadmẽœ esk mrud a{l > v}ikrelid karol[il(?)] an{l > d}alik atraœt[alid(?)]

       E SZóZAD MESe EZ Ki Ma eRŐ De AVIK eREJe IDő KÁROLLJa [ILY] ANDA oLYIK A TuRA SZóT [ÁJJa IDő]
    kaveœ lamẽtrulis qis {a > o}likamœok {b > f}ilis [ti]vda{l > g}is atalid a[kir]

       oKKA' VÉS úJJA' íME TűR ÚJ ŰZi íGY ŰZő OLYIKA Ma SOK FIJa ŰZő[TŰ'] aVaDAG ŰZi ÁTÁJJ IDe A [KŰRe]
    [esλ s]admẽλ buk esλ mruλ buk esňaň maœtãň qis fẽn[sλibid ]

       [EZ LáZ]AD MÉLa BŰ KÉZZeL MéR ÖL BÖK EZ NYANYó MA SZíT MeLLé aNNYi íGY IZZ FË' Né[Z eLIBe IDő]
    [fkañ]lamẽtruœ [la] sa[dmẽ]λ artimuk aœbluvaœ viœ[ ]

       [Fa KÁNYá]JA íM E TuR ŐS [LÁ]ZA[D íMe É]L ARaTI MÜK A SZaBLYa Ó VASa VISSZa [KéR]

 

E szózad (szózat) mese. Ez ki ma erő, de avik ereje, idő károllja. [Ily] anda olyik, a (tere)tura (terefere) szót [ájja idő,] okkal vés újjal (újra). Íme, tűr, új űzi, így űző olyika ma sok fija. Űző[tűl] avadag (romosság) űzi: átállj ide a [kűre!] [Ez láz]ad méla, bű kézzel mér, öl, bök ez. Nyanyó ma szít, mellé annyi így izz, fël né[z elibe idő.] [Fa kányá]ja, ím e tur ős [lá]za[d! Íme, é]l arati mük (amijük) a szablya ó vasa vissza [kér!]


Inscription: 30  Sardes

 

Inscription 30 Sardes

 

Kenu-alakú pirosas színű cserépváza. A szöveg a váza csőrszerű fülétől indul és fordul vissza az edény szájától. Ez az egyedüli lüd boustrophedon felirat, de első sora nem az egyedüli melyben balról jobbra fut a szöveg.

 

    titiœin : ẽmň : tiœardň : fabil

       TÜTŰS INNa : jÉ MeNNYi : íTI SÁReDéNY : FA BŰJe
    ataλ : kitvaλ

       A’ TÁL : Ki ITáVAL

 

Tütűs inna. Jé, mennyi íti sáredény, fa bűje a tál, ki itával (ki az italával!).

 

 

Inscription: 32 

 

Kis cserépváza szorosan összeillő két darabjáról van ez a józanságra szólító felirat.


[.]ragulit kardal

ViRÁG ÚJ ITT KARD ÁJJ

 

Virág új itt. Kard állj!


Inscription: 33Inscription 33

 

mivad

Mi ÍVa ADu


Mi íva adu (tartalmát elfogyasztva az edény odu, azaz űr).


Inscription: 40 Pergamon

 

Kétnyelvű felirat. Görög: ΠΑΡΤΑΡΑΣ ΑΘΗΝΑΙΗΙ (a két szó egymás alá írva). A lüd szintén két sorban:

 

    esň taœẽ{ň > m} asňil

       EZ NYiTÁSÉ' iMÁZ NYíJJ
    bartaraœ ca.it

       BÁR TÁR A SZó aCAT ITT

 

Ez nyitásé(rt) imáz: nyíjj! Bár tár a szó, acat (gyom) itt.

Inscription: 41  Falaka

 

Inscription 41 FalakaMárványlap, eredetileg sztélé lehetett, Falakaban falba beépítve leltek rá.

    borlλ X III III arta[kœass]

       éBÖR-JeL III x III. ARaT A[KaSZa ZúZ]
    aλ qaλmλuλ dãň

       ALu íGY ÁLoMMaL ÖL De MeLLé aNNYi
    oraλ kanlalaλ karo[..]

       ŐR ÁLL KAN-JAJJAL KÁRO[LLJA]
    trolλ vrauλ artimulλ

       TaROLJa LoVaRRA’ ÖL ÁRT ÍM ÚJuL
    esň tacn bantakaœa[œ]

       EZ eNNYi TACSoN BÁNT A KASZÁ[S]
    abrnalis kãnak bil[iœ]

       A BoRoN ALJa ÍZ KiMúLóN A Kő BŰJe [IS]
    [.]retk aœaň qaλẹm[ ]

       [GYé]R ÉTeK A SANNY GYALOM[oZ]

 

Ébör-jel III x III. Arat a[kasza, zúz] alu, így álommal öl, de mellé annyi őr áll, kan-jajjal káro[llja], tarolja, lovarral (műlovaggal) öl. Árt, ím, újul ez, ennyi tacson (csaton/csomón) bánt a kaszá[s], a boron alja íz, kimúlón a kő bűje [is], [gyé]r étek, a sanny (kóros fogyás) gyalom[oz] (hálóval halász).

 

 

Inscription: 43  Eǵriköy

Inscription 43 Egriköy

    brvãň II dãň

       BáR VáMoL aNNYi KöTi iDe Mi LéNYe
    oraλ kanlelaλ

       ŐR ÁLL Ki A NőJE oLLYAL
    vartraluλ esň tacň

       VÁRTáRa úJUL EZ NYiTi A CSúNYa
    maneœ bẽtovlis

       MÁN ESőBe' E TO'VaJ ŰZi
    facunil cẽqrad

       VACON ILY CÉ' áGYRA De
    [.]aλidẽnl bar[..]

       [D]ALIDo E NőJé' BAR[oMI]

 

Bár vámoli annyi, köti ide mi lénye: őr-áll, ki a nője ollyal. Vártára újul ez nyiti, a csúnya, mán esőben e tolvaj űzi. Vacon ily cél ágyra, de [d]alido e nőjé(rt) bar[omi].


Inscription: 49  Silsilis


Ez egy kőbánya sziklafalára vésett graffiti, melyet a táj csodálója vésett a köbe.


    lẽkqugi

       iLY E KeGY Ő éGI
    aluœmretlisul

       A JÓ SZeMRe E TáJ IZZó ÓJJa

 

Ily e kegy, ő égi! A jó szemre e táj izzó, ójja (óvja)!


Inscription: 50 Megalais Katefches


    forlλ XII oraλ kanlelaλ

       éBÖR-JeL ~II. ŐR ÁLL Ki A Nő éJJE' úJAL
    [...]tralaλ aλiksantruλ

       [CSaLi]TRa AJAL A LIK iZZAN TáRUL
    [q]aλmλuλ dãň esn taacn

       [íGY] A LoM aLúL iDe MeLLé aNNYi EZ uNTA A CSíN-
    timleœ brdunlis fẽncal

       -T ÍM iLYES BoRDó UNJa ŰZi FËNN Ki ÁJJa
    lefœtλ faτaň raval akmλ

       éJJE' VeSZ TőLe FATTYA aNNYi RÁVAJJA Ki MúLó-
    [?]aœaãň bill akmλ lefœ

       -[V]A' SZÁMoL aNNYi eBBŰ' JaJJ AKi MeLLéJE VeSZI
    sarẽtaœ/saretaœ

       aZ ARRóL TÁSS


Ébör-jel ~II. Őr áll ki, a nő éjjel újal (újra) [csali]tra ajal (felajaz), a lik izzan (felizgul), tárul [így] a lom alul ide mellé annyi. Ez unta a csínt, ím, ilyes bordó (egyhangú) unja, űzi fënn ki ájja éjjel, vesz tőle. Fattya annyi, rávallja ki múló[v]al számol annyi. Ebbűl, jajj, aki melléje veszi az arról táss (társ).


Inscription: 51 Sardes Inscription 51 Sardes


    bakivalid

       aBBA' KI VÁJ IDe
    samlid

       iZZ A MéLY IDő

 

Abban, ki váj ide, izz a mély idő.

 

 

Inscription: 54  Manisa

 

    [e]s anlola atraœtal

       [I]ZZANi JÓ oLLYA'   | A TuR A SZóT ÁJJa

       [Í]ZZ A NőJe OLLYA' | A TuR ASZúT ÁJJa
    œakardal akad qis fisqãnt

       iSZÁK ÁRuDÁJa     | AKi AD aDJa IZZó  | FŰZő GYáMoL NőT

       iSZÁK ÁRu 'oDÁJa | AKAD áGY IZZó    | VÍZ úGYáM eLöNT
    bukaœ fẽdanoλt fakτad

       BÓKKA' SZó FED A NŐ eLőTT | VAK úTJA iDő

       BUKÁS FEDD A NŐ iLLeT         | VAKíTJa iDő
    kabrdokid nãmλ qig dẽt

       KÁBáRa iDŐ KŰ'D NeM áLoM | eLaDJa IGa üDÉT

       KABaRoDÓ Ki IDőN MaLoM    | aLuDJa IGa iDÉT
    nãkmλ [...]clλ akad

       NéMuL Ki MúLó [SZó De KaR]C-JeL AKAD
    artimuλ ibœimlλ fẽncãň

       ARaTi ÍM ÖLI Bő SZŰ MeLLYeL FËNN CSöMöL aNNYi

 

[I]zzani jó ollyal. - [Í]zz a nője ollyal.

A tur a szót állja. - A tur aszút állja.*

Iszák (zsák) árudája. - Iszák áru hodája (juhtanyája).

Aki ad, adja izzó. - Akad ágy izzó.

Fűző gyámol nőt. - Víz úgyám elönt.

Bókkal szó fed a nő előtt. - Bukás fedd (fegyelmez), a nő illet (viselkedni kényszerít).

Vak útja idő. - Vakítja idő.

Kábára idő küld nem álom. - Kabarodó ki időn malom.

Eladja iga üdét. - Aludja iga idét (ünnepét).

Némul ki múló [szó, de kar]c-jel akad.

Arati, ím öli bő szű, mellyel fënn csömöl annyi.


* TuR a TuRk, TRák, TRójai, eTRuszk, és más T_R gyökszóból eredő névvel nevezett csoport/nép/nemzethez tartozó egyén. A -k ezekben a nevekben, a többes jele, mint népnév képző szerepel. Erre bizonyíték e nevek görög tükörfordításaiban szereplő ~noi (tyrsenoi) ugyancsak többesszám képző.


Ez a humoros sírfelirat ékesen példázza az ugratásos módszer előnyét/hátrányát mai írásmódszerünk viszonylatában, noha a kétértelműség itt inkább az ömlesztett írásmód, a szavak egybeírásának a következménye. A feliratokon a „szóközök” valójában – a könnyebb áttekintés kedvéért – csak betűcsoportokra tördelik az írást nem (mindig) tényleges szavakba.


Inscription: 74 Sardes (?)

 

sadmẽœ : mitratalis

ÉS iZZADi íM ÉSZ : MIT RÁ iTALJa ŰZ

 

És izzadi, ím, ész mit rá italja űz


Inscription: 75  (?)

 

sivãmlim atelis

íZIVe' Mi LeMúLJa ÍM A TEJ ÍZe

 

Ízivel mi lemúlja, ím, a tej íze.

 

 

Mellár Mihály



  
    Nyomtatható változat    Küldd el ismerősödnek ezt a cikket!   Szólj hozzá ehhez a cikkhez!

Szerkesztő: webmester
Dátum:2015.09.04.
Olvasás: 1581

<<< Előző cikkKövetkező cikk >>>
 
    

  
 

Eddigi hozzászólások:

Tovább a cikkek kigyüjtött hozzászólásainak oldalára =>


 
    

  
 
A cikkhez regisztráció nélkül is hozzászólhatsz, egy tetszőleges név megadásával.
Ne feledd: azok a szavak, amelyekkel minősítesz valakit, többet mondanak rólad, mint akiről beszélsz!
Neved / nicked:   
  (Írjál be egy nevet, különben nem megy el a hozzászólásod.)

Extra mosolyok:
(Egérrel megfogva behelyezhetőek a szövegbe.)

Humán ellenőrző kód:

Másik_kód_kérése
Kedves Hozzászóló!
Írd be ide a fenti képen látható kódot.
(ha bizonytalan vagy a kód olvasásában, a kis nyilakra kattintva kérhetsz egy másikat)




 
    


A szkíta nyelv feltámad mint szkíta-hun-magyar.

(Mellár)



Generálás ideje: 0.27 mp 
 KEZDŐLAPRA
 TÁRSOLDALAK
 VENDÉGKÖNYV

Keresés a honlapon


Felhasználónév:

Jelszó:


Regisztráció

A szkíta nyelv feltámad mint szkíta-hun-magyar.

(Mellár)


'Tengeri' népek?
Sokan gondolják úgy, hogy minószi olvasataim a fantazmagória birodalmába tartoznak, mivel semmi más nyoma annak, hogy abban az időben magyarok jártak volna a térségben. Ennek néztem utána a Tengeri népek című dolgozatban és az eredmény még engem is meglepett.
Mesém a tengeri népekkel kezdődik, akik sem nem tengeriek, sem nem népek; egyetlen népről van szó, melynek egyes csoportjait kinézésük, viselkedésük, harcmodoruk, fegyverzetük alapján látnak el különböző leíró nevekkel – magyarul. Az összefoglaló ‘tengeri népek’ megnevezés pedig nem más mint tengernyi, emberi és természeti katasztrófák következtében éhező, kétségbe esetten élelem után kutató, néptömeg. Több utalás is van e néptömeg eredetére és népiségére, de a meglepő bizonyíték a nép, vagyis e nép maradékának nyelvére a trák, lemnoszi, lüki és most ime, a lüd, alfabétákkal íródott nyelvemlékek. Ezek magyar olvasatait, szerintem, lehetetlen megcáfolni, ezért ignorálasuk is bűn lenne. (Mellár Mihály)


Az angol nyelvű honlapomon a krétai
Lineáris A
feldolgozása kétnyelvű.




Tárhelyszolgáltatónk

Unsoft.hu

Kapcsolat

Levél a webmesternek


  www.kisbiro.hu: Közhírré tétetik!
  Eltévedt időszámítás
  Szekeres Anna Fotó
  Mocsáry Évelőkertészet
  Mlinkó István Általános Iskola, Eger
  Elektro-Tec, Gyöngyös
  Ősmagyar nyelvek
  Meglátások
  Eurochess
  Hevessakk
  Agriasakk
  Boricsev Oleg
  Mellár Mihály: Kitalált a kitalált középkor az...
  Mellár Mihály: Atlantisz - hol volt, hol nem volt
  Tomory Gábor Néptánciskola
  Borostyán Néptáncegyüttes
  Csibészke Néptáncegyüttes
  Mákvirág Néptáncegyüttes
  A gyöngyösi Ringsted utca oldala
  Évelő növények, évelő virágok
  UNIX-időbélyeg kiszámítása
  Egyszerű játékok a sakktáblán
  Szkíta Főnix
  The Scythian Phoenix

Te vagy itt a(z)
71251
látogató!
Ma  97,
ebben a hónapban
3512 látogató volt.
Jelenleg
0 regisztrált tag
és 19 vendég olvas minket.

Üdvözlöm oldalamon!

Oldalt eddig 71251 alkalommal keresték fel.

Regisztrált felhasználók száma:6
Látogatók összesen 1806 alkalommal szóltak a fórum 1 témájához és a honlap cikkeihez.

Legutóbbi 5 felhasználónk:
SzekeresS
aurigas
decoder
aries
zitabiro