Az ógörög vázákon a “nevek” mindenki számára láthatók, de csak a szkíta népek tudják olvasni ezen szkitálék rejtett üzenetét! A név magáért beszél! A tudósok előtt még is rejtve maradt immár két és fél ezer éve.! Erre a korinthoszi kis csészére, mely most Párizsban látható, (Louvre MNC 332), a következő “neveket” írta készítője a bokszoló jelenethez:
ϜΙΟΚΕ ΠΥΚΤΑ ΦΕΥΓΕ, és olvasata: VÍ'Ó Ki E'-BUKTA FÉ' VéGE
> Víjó (vívó) ki elbukta fél vége. (The fighter, who lost it, fears his end.)



TARTALOM Édes anyanyelvünk Kréta képírása magyar! Kép- és rovásírás 'Tengeri' népek? Etruszk=magyar Egyéb gondolatok LINEAR A ANGOL NYELVŰ HONLAPOM
   
 
<<< Előző cikkKövetkező cikk >>>

  
      Nyomtatható változat    Küldd el ismerősödnek ezt a cikket!   Szólj hozzá ehhez a cikkhez!


Blog : Kréta képírása magyar!Címkék :
 

A Mokhloszi gyűrű


A minószi pecsétgyűrűk szóbeli üzeneteket közvetítenek. Személyes vonatkozás, név ha van a szövegben, rejtve marad. Ebben lényegesen eltérnek a későbbi zsidó pecsétgyűrűktől (chotham), melyek a tulajdonos neve mellet, esetleg tartalmaznak egy bibliai jelmondatot is. A minószi mellérendelő világkép helyébe begyűrűzött az alárendelő szemlélet...


A Mokhloszi gyűrű

A mokhloszi gyűrű leolvasása nagyon könnyű, iskolapélda.

A jobb oldalon egy összevonással, ligatúrával kezdődik a szöveg: a 038  aJtó és a 062  Nől képjelek kerültek ‘egykalap alá’ szószoros értelemben, ennek ellenére két szót jelenítenek meg (a szavakba tördelést a képírás az olvasóra bízza):

             : J/L N : Jó Nő

 

Számok következnek: ‘100’, ‘20’, ‘1’;  kiírva: SZáZ, HúSZ, eGY. Újra hangzósítva a mássalhangzókat – odafigyelve arra, hogy milyen is lehet egy jó nő – kapjuk a következő kijelentést:

            ‘100’, ‘20’, ‘1’ : SZáZ, HúSZ, eGY : SZűZ HúSZiG (GY > G)

            Jó nő szűz húszig …

 

A minószi képírás mássalhangzós írás, szigorúan fonetikus, de legtöbbször nem tesz különbséget a G-GY, S-SZ, J-LY-L, N-NY betűknek megfelelő hangok között.

Újabb számjegyek következnek: 4x pár ‘1’-es (kettő = egy pár egyes!) húzódik szét a gyűrű alsó szélén:

            4x pár ‘1’-es : NéGY-SZeR PáR eGY-eS : NaGY SZeRePéRe; üGYeS

Valójában ezeken a számok-oN ‘úszik’ a csónak (vízre semmi sem utal!), tehát egy helyhatározó -eN rag csatlakozik a fentiekhez a leírásban:

            Jó nő szűz húszig, nagy szerepére ügyesen …

 

Ha jól szemügyre vesszük a számokon úszó csónakot, csíkozását, a kötést vagy csomót a farkán, rájövünk, hogy ez bizony egy lélekvesztő, faháncsból készült kászú, kaszol vagy kázlo más néven. A számok alkotta, képzeletbeli ‘tengeren’ tehát kaszolban nő ősnek valamilyen növényi áldozatot kínál. Az áldozati asztalkára irányított fej/fő tudatja velünk, hogy az áldozatot a család--nek, a család ős-atyjának vagy ős-anyjának, szülő-ősének kinálják. A feláldozott növény Zeke András és mások szerint is a Ferula Asafoetida, a Hing néven ismert indiai fűszer, magyarul ördög­gyökér, régebbi nevén aszatgyanta, egy régi magyar, erősen fokhagyma illatú fűszer­növény. Tömören összefoglalva, a képleírásnak ez a része így hangzik:

            KaSZoL-BaN Nő SZüLő-őS-NeK aSZaT-GYaNTa áldozatot KíNáL

Most erre a képleírásra alkalmazva a rébusz szabályt, vagy ahogy Borbola János nevezi, az ősmagyar hangváltást a következőkkel bővül az eddigi mondandó:

            KéSZüLőBeN, NőSüLéSNeK uSZíT GYaNíTó áldozatot, KiNéL

            készülőben, nősülésnek uszít gyanító áldozatot, kinél …

 

Ismét számok következnek: a csónak/kaszol farka fölött jobbra két pont, ‘20’, mely fölött ‘2’ 049  áR, de nem akárhogy, hanem a nyeleiken ülve (hasonló helyzetben és értékkel láthatjuk a #164-es pecsétlőn). Ennek az összevonásnak, ligatúrának az olvasata:

            ‘20’ felett ‘2’  ül : húsz felett KéT áR üL: húsz felett KiTáRúLó

            … húsz felett kitáruló ...

Mégfeljebb egy 014 ASSZa-fej  (lófej; a ló kissebb fajtája, sarja vagy marja az assza-mar = szamár, angolul ass!).

Az utolsó képjel a Phaisztoszi Korong 21-es számú jele: NY (Nyűni kezdé az ő vén fején való haját.(Nádor-codex). Nyűni a gazt, a nem oda valót, az elhalt hajat és a nyűt szokták – erre való a nyűvelő, mai nevén fésű.) Ez utóbbi lehet a Zeke szerinti NA (Ph. 23, LinA 06), vagy NE (LinA 24) is, mindkettő az N (NY) hangot jelöli.

             : ASSZa-NY : ASSZoNY.

Összefoglalva az utóbbiakat:

            húsz felett kitáruló asszony.

Ez a szövegrész úgy helyezkedik el a gyűrűn, hogy egybeolvasható a  ligatúrával önálló szövegként: Jó nő húsz felett kitáruló asszony.

Valószínübb azonban a teljes képírásos szöveg egybeolvasása:

            Jó nő szűz húszig, nagy szerepére ügyesen készülőben, nősülésnek uszít gyanító áldozatot, kinél húsz felett kitáruló asszony.

 

Teljesen értelmes szöveg, tanulságos gondolatokat, hasznos útmutatót tartalmaz egy nagylány számára. A gyűrű valószínűleg szülők ajándéka serdülő lányuknak.

A képírás tömörsége elké­pesztő! Mai, “fejlettebb” ábécés írásrendszerünkkel ilyen mennyiségű közlen­dőhöz egy széles karperecre lenne szükség. Az olvasat teljesen egyértelmű, bele­magyarázásnak semmi helye, minden képelem, képjel a helyén van és része az olvasatnak.

Természetesen, mások is megkísérelték elolvasni a gyűrűn levő üzenetet.

Zeke András, a mellékelt kép tanulsága szerint, eről­tetve a “szótagírás” minden alapot nélkülöző, meddő feltételézését, a PI-PI-DO-NA(?) nevet olvasta – erő­szakolta – ki, a LinB-ből ismerni vélt PI-PI-TU-NA istennő nevét.

A Minósz Gyűrűje adaléka­ként a három doktorok (Móczár, Pásztor, Tóth) bábáskodásával megszüle­tett a makhloszi gyűrű egy tolmácsolása is: ‘A „Mokh­loszi gyűrű” (Kr. e. 1500–1450) szinte ugyanolyan hajót ábrázol, mint a „Minósz gyűrű”, de az orr területén csak egy-egy architráv van, ami csupán az „alvi­lágra” vonatkozhat. Ezt megerősíti, hogy a hajó éppen elhagyja a jobb oldali épít­ményt, melyről valószínűleg két hatalmas termés pottyan a tengerbe. Beköszöntött az ősz, a hajó orra is éppen a távozást érzékeltetve a tenger messzesége felé fordult, az Istennő ülve búcsút int a partnak. A hajó magasabb szentélyén kétágú fa, ágain 5 hatalmas terméssel, vagy legalábbis zsúfolásig megtöltött ágakkal. Míg tehát a „Mi­nósz gyűrű” a tavaszt, addig a „Mokhloszi gyűrű” az őszt tárja elénk.  Az első a tavaszi, a második az őszi napéjegyenlőség „pillanatának” megörökítője. Érdekes, hogy az utóbbi gyűrűn a fóka mindkét úszólába megfigyelhető! Tehát az előzőekben sem tévedtünk.

Az idézetre stílusosan az angol ‘doctored’ jelző illik (‘doctoring is to adopt or modify for a desired end …’). Pl. itt a meztelen nő mint ‘…az Istennő…’ szerepel, míg előbb, a minószi gyűrűvel kapcsolatban azt olvashattuk, hogy ‘A bal oldali nőalak teljesen meztelennek látszik … A hölgy biztosan nem istennő …’. Ha esetleg nem a ruha hanem, mondjuk, a csónak teszi a nőt istennővé, akkor kérdem én, micsoda istennő az amelyiknek csak egy evező nélküli, faháncsból készült kaszolra jut és a tengert is úgy kell alá képzelnünk? Ma már egy Madonnának is ennél több van. Másik: ‘a fóka mindkét úszólába’ valójában jól ‘megfigyelhető’-en öt lebenyből, faháncsból álló köteg, melyeket gyűrűszerű kötés fog össze, - ilyen csomó nincs a fókán. Na és aztán, ha öt úszólábas fóka lenne! Attól hogyan lesz a nőből istennő, őszi napéjegyenlőség meg miegymás? Továbbá: Az ‘architráv’-ból hogyan lesz “alvilág”, idézőjellel vagy anélkül? ‘Sajnos, nagy a veszélye annak is, hogy a jelenlegi tudásunkat akarjuk átve­títeni a múltba’ írják, de egyáltalán nem zavarja tudósi igényességüket a majdnem ezer évvel később keletkezett mítoszok és istenségek visszavetítése a minószi korokba. A görög mítoszok és istenségek akkor keletkeztek amikor a természeti katasztrófával meg­gyengített, rablóhadjáratokkal tönkretett bronzkori (atlantiszi) műveltséget, öt-hat sötétnek nevezett század után, a közben nemzetté összállt görögség kezdte értékelni, kezdett felnőni hozzá, de már csak szájhagyományokból, számukra üresen kongó nevekből, írástöredékekből tudta meseszerűleg, úgy-ahogy összerakni.

A tudósok öröktől meglevő jelképeket keresnek és vélnek találni: egy csónakban ülő nő csak istennő lehet, pláne ha fodros szoknyát visel! Ilyen nincs, a jelképek önmagu­kért beszélnek, beszéltek mint értelmes képjelek valamilyen nyelven, csak később vonódtak el eredeti szóbeli jelentésüktől. ‘Nincs módunk arra, hogy – egyelőre – magukat  a múlt hús-vér embereit megszólíthassuk. Talán a Lineáris A táblák szótag­írásának megnyugtató megfejtése közelebb visz a realitások megértéséhez.’ – írják a nagy tudású doktorok. Hát a táblák szótagírásként sohasem lesznek megfejtve, de kép- és mássalhangzó-írásként egy nyelven beszélnek a gyűrűk felírataival, mégpedig magyarul.

Jó, tudom, “csak semmi magyarkodás, mi értelmiségiek vagyunk!”

 

Maradjunk hát a “tudományosság” színtjén. Dr. Pásztor néhány hízelgő minősítés után (mármint önmaga minősítése után) felrója, hogy a gyűrűk leolvasásával az ő hiteltele­nítése a célom. Akik idáig jutottak az olvasásban, azok már vagy elolvasták a három doktorok értekezését, vagy ezek után biztosan elolvassák. Kérem az elolvasás után válaszoljanak, milyen hiteles kritériumokkal döntötték el a szerzők, hogy a gyűrűkön, freskókon látható nők istennők? Milyen hiteles ismérvek szólnak a fodros­szoknya kozmikus jelképrendszere mellett? Egyáltalán – a kutatók “véleményén” kí­vül – mi utal arra, hogy a pecsétgyűrű(k) üzenete vallási tárgyú? Sorolhatnám tovább a kérdéseket, de minek? Nincs mit hitelteleníteni. Semmit sem találok a doktorok művében ami hitelesen az ábrázolt nők isteni mivoltát, egyáltalán a gyűrűk vallásos jellegét bizonyítaná.

Remélem senkit nem botránkoztatok meg a következő példával. Azon a pénteki napon hárman végezték a keresztfán. Mi, akik a keresztény hagyományokat folyamatosan ápoljuk, meg tudjuk – a legváltozatosabb művészi megjelenítésekben is – különböz­tetni  Istent a latortól, míg mások számára vagy istenek, vagy emberek a keresztre feszítet­tek, különbség nélkül. A minószi műveltség megszakadt, vagy legalább is vég­zetes csapás érte, így csak mások, a műveltségüktől idegen kutatók, a priori feltevé­sekkel, előítéletekkel, belemagyarázásokkal terhes módszereivel kutatható. Részletekbe menő vizsgálatokkal a kutatási módszerek finomíthatók. Az igazi tudo­mányt az viszi előre, hogy kielégítő választ keres minden tárgyában felmerülő kérdés­re. A tudós saját magát és tudományát is hitelteleníti ha a tárgyával kapcsolatos alap­vető kérdések, kritikák megválaszolása helyett a kérdező személyével, motiváltságá­val, jogosítványával foglalkozik. A tudományban nincsenek jogos és jogtalan, csak megválaszolandó kérdések vannak.

                                                                                            

 

 

Mellár Mihály



  
    Nyomtatható változat    Küldd el ismerősödnek ezt a cikket!   Szólj hozzá ehhez a cikkhez!

Szerkesztő: webmester
Dátum:2011.01.02.
Olvasás: 901

<<< Előző cikkKövetkező cikk >>>
 
    

  
 

Eddigi hozzászólások:

Tovább a cikkek kigyüjtött hozzászólásainak oldalára =>


 
    

  
 
A cikkhez regisztráció nélkül is hozzászólhatsz, egy tetszőleges név megadásával.
Ne feledd: azok a szavak, amelyekkel minősítesz valakit, többet mondanak rólad, mint akiről beszélsz!
Neved / nicked:   
  (Írjál be egy nevet, különben nem megy el a hozzászólásod.)

Extra mosolyok:
(Egérrel megfogva behelyezhetőek a szövegbe.)

Humán ellenőrző kód:

Másik_kód_kérése
Kedves Hozzászóló!
Írd be ide a fenti képen látható kódot.
(ha bizonytalan vagy a kód olvasásában, a kis nyilakra kattintva kérhetsz egy másikat)




 
    


A szkíta nyelv feltámad mint szkíta-hun-magyar.

(Mellár)



Generálás ideje: 0.15 mp 
 KEZDŐLAPRA
 TÁRSOLDALAK
 VENDÉGKÖNYV

Keresés a honlapon


Felhasználónév:

Jelszó:


Regisztráció

A szkíta nyelv feltámad mint szkíta-hun-magyar.

(Mellár)


Kréta képírása magyar!

A képírások olvasása nem kíván magasabb műveltséget, mint bármilyen más írás olvasása. Természetesen van néhány elsajátítandó alapelv és szabály, de ezek egyszerű szabályok. az írás nem úgy vette kezdetét, hogy egy szuper-intelligens ős vagy ősakadémia nekiült és megalkotta az írást, megrajzolta a betűket és meghatározta hangértéküket. Nem, a dolog nem így történt. A velünk született rajzolási/ábrázolási hajlamot - azt hogy a hasonlóság alapján felismerjük a lerajzolt tárgyakat - a népi leleményesség egészítette ki a hasonló hangzással. Ez az írás-olvasás lényege: hasonló alakúsággal képileg megjeleníteni hasonló hangzású szavakat. A képírás szervesen épül a beszédre, egymást kiegészítik, modellezik és alakítják: a magyar nyelv tana a képírásban gyökerezik (még megírásra vár). Annyira természetes a kép és a hang kapcsolata, hogy a csoda az lett volna, ha a magyar nép nem fedezi fel és teszi közkincsé a képírást. Megtette és meg is lakolt érte. Ezer éve küzd ellenünk, és e képességünk megsemmisítésén Európa és a komprádor magyar értelmiség. A magyar az egyedüli nép aki "megtéríttetésekor" nem írást kapott, hanem írásától megfosztatott.

Ezt az ősi, letagadott írásbeliséget kapja most vissza az, aki itt belép!

A Krétai Képírás szerves írás, melynek szövegeit az írás tudói úgy szerkesztették meg, hogy a képi elemek hangos kimondásával az írások üzenetét mindenki (a nem írástudó is) megértse. Ez tehát egy képi elemekkel lejegyzett, a képrejtvényhez hasonló, szigorúan fonetikus írásmód. Az olvasás a képjelek és a képragok felismerése és nevük hangos kimondása az esetleg szükséges hangváltással.

A fentiekből következik, hogy a szöveg csak a képírás eredeti nyelvén olvasható.

A kép leolvasásának van egy természetes útja: az adott kezdőponttól sorba vesszük a képelemeket, vagyis egy ésszerű útvonalat követünk (minden más káosz) és ezzel a szerves sorrenddel már meg is határoztuk a képírás (hieroglif írás) nyelvét. Az indoeurópai nyelvek tele vannak hurkákkal: (púp) hát-on - (hunch) on back, az angol szövegben vissza kell fordulni a hát elé, hogy a szó mondatbeli szerepét meghatározzuk. Ezek a hurkák a képírást olvashatatlanná tennék. A magyar nyelv egyenes irányú, lineáris, melyben mindig az utolsó szó vagy rag határozza meg az előtte elmondottak mondatbeli szerepét (lásd Varga András nyelvtanát!).

A magyar nyelv 'egyenes' beszéd, képírásra egyedüli alkalmas, tehát nem csak valami csoda folytán, hanem ésszerűségi alapon is: a Krétai Képírás nyelve a magyar!

Nyelvünk és a képírás szerves összefonottságát a XVII. századi, énlakai kazetta-festő mester még biztosan ismerte. Habár lehetett ő az utolsó írástudó, szerencsére képírást olvasni ma is tud mindenki, - aki akar.


Az angol nyelvű honlapomon a krétai
Lineáris A
feldolgozása kétnyelvű.




Tárhelyszolgáltatónk

Unsoft.hu

Kapcsolat

Levél a webmesternek


  www.kisbiro.hu: Közhírré tétetik!
  Eltévedt időszámítás
  Szekeres Anna Fotó
  Mocsáry Évelőkertészet
  Mlinkó István Általános Iskola, Eger
  Elektro-Tec, Gyöngyös
  Ősmagyar nyelvek
  Meglátások
  Eurochess
  Hevessakk
  Agriasakk
  Boricsev Oleg
  Mellár Mihály: Kitalált a kitalált középkor az...
  Mellár Mihály: Atlantisz - hol volt, hol nem volt
  Tomory Gábor Néptánciskola
  Borostyán Néptáncegyüttes
  Csibészke Néptáncegyüttes
  Mákvirág Néptáncegyüttes
  A gyöngyösi Ringsted utca oldala
  Évelő növények, évelő virágok
  UNIX-időbélyeg kiszámítása
  Egyszerű játékok a sakktáblán
  Szkíta Főnix
  The Scythian Phoenix

Te vagy itt a(z)
100566
látogató!
Ma  55,
ebben a hónapban
4340 látogató volt.
Jelenleg
0 regisztrált tag
és 3 vendég olvas minket.

Üdvözlöm oldalamon!

Oldalt eddig 100566 alkalommal keresték fel.

Regisztrált felhasználók száma:6
Látogatók összesen 1814 alkalommal szóltak a fórum 1 témájához és a honlap cikkeihez.

Legutóbbi 5 felhasználónk:
SzekeresS
aurigas
decoder
aries
zitabiro