Az ógörög vázákon a “nevek” mindenki számára láthatók, de csak a szkíta népek tudják olvasni ezen szkitálék rejtett üzenetét! A név magáért beszél! A tudósok előtt még is rejtve maradt immár két és fél ezer éve.! Erre a korinthoszi kis csészére, mely most Párizsban látható, (Louvre MNC 332), a következő “neveket” írta készítője a bokszoló jelenethez:
ϜΙΟΚΕ ΠΥΚΤΑ ΦΕΥΓΕ, és olvasata: VÍ'Ó Ki E'-BUKTA FÉ' VéGE
> Víjó (vívó) ki elbukta fél vége. (The fighter, who lost it, fears his end.)



TARTALOM Édes anyanyelvünk Kréta képírása magyar! Kép- és rovásírás 'Tengeri' népek? Etruszk=magyar Egyéb gondolatok LINEAR A ANGOL NYELVŰ HONLAPOM
   
 
<<< Előző cikkKövetkező cikk >>>

  
      Nyomtatható változat    Küldd el ismerősödnek ezt a cikket!   Szólj hozzá ehhez a cikkhez!


Blog : Kréta képírása magyar!Címkék :
 

Előkerült a minoszi labirintus kulcsa!


A bronzkori magyar jelenlét és műveltségi kisugárzás Krétán, illetve az Égei tenger szélesebb térségében, sokkal markánsabb volt annál, ami a korlátozott számú írásos emlékből kiolvasható. Az alábbiak a görög névszókban és nevekben fellelhető magyar örökség egy szikráját csillantják fel.

Előkerült a Minoszi Labirintus Kulcsa

 

A görög mitológia szerint a Labirintus (λαβύρινθος, labyrinthos) egy gondosan kidolgozott építmény, melyet Daidalosz azért épített, hogy szövevényes folyosóival fogva tartsa a félig ember félig bika Mínótauroszt. Daidalosz olyan rafináltan tervezte meg az épületet, hogy neki magának is alig sikerült kimenekülnie belőle a megépítes után. Az athéni hősnek, Thészeusznak azonban sikerült megölni a Mínótauroszt és, Ariadné segítségével,  megtalálni a Labirintusból kivezető utat is. Eddig a mítosz röviden.

A labirintus valójában egy kelepce, mai szóhaszná­lattal inkább útvesztő, melynek kanyargó, egymásba torkoló folyósóiban elvesz a betévedt ember, folyósóról folyósóra tévelyeg és csak ha szerencséje van, ha megkapja Ariadné fonalát, akkor látja meg ismét a napvilágot.

Leonhard Euler, XVIII.-ik századi matematikus, volt az első aki matematikailag elemezte az útvesztők és labirintusok kérdését és ezzel megalapozta a topológiát, a matematika egy ágát. A magas matematika művelése azonban nem nélkülözhetetlen ahhoz, hogy egy egyszerűen összekötött, tökéletes labirintusban ne tévedjen el az ember, vannak egyszerű algoritmusok, melyek Ariadné nélkül is kivezetik a kelep­cébe került egyént. A legismertebb ilyen áthaladást, átkelést biztosító szabályt fal-követő, vagy más néven jobbkéz illetve balkéz szabálynak hívják. Ha egy útvesztő labirintus tökéletes, vagyis a falai össze- illetve a külső falhoz kötöttek, akkor ha az ember haladtában végig ugyanazzal a kezével állandóan érinti a falat, nem tévedhet el és vagy egy másik ajtón, ha van ilyen, vagy a bejárati ajtón biztosan kijut a kelepcéből.

A mellékelt ábrán a labirintus-on áthaladó személy a jobb kezével érinti a falat. Bal-kézzel érintve a falat az útvonal másképpen alakul, de ugyancsak, hosszabb vagy rövidebb úton, kivezet a kelepcé-ből … hacsak szándékosan, az út valamelyik bugyrában, nincs valamilyen életveszélyes csapda elhelyezve. Ezért nem árthat egy jótanács a helyes út-vonal kiválasztásához. A dölten szedett szavak hamarosan különös szerepet kapnak. Előbb azonban pár szó a kelepcéről, azoknak akik nem ismernék a szót. A Czuczor-Fogarasi szótár a görbülésből, kerítésből, a MÉKSz, ideológiai elkötelezettségéhez híven, szlávból eredezteti ezt a csapdát, tőrt jelentő szavunkat. Még egy megjegyzés: minoszi nyelvem­lékeinkben a 038 Járom/Lóiga képjel, a J, L illetve a LY (=J/L) hang jele. Érthető tehát, hogy a J és L hangok felcserélhetősége következtében a JoBB és a BaL egymás tükörszavai.

És most lássuk a medvét; tételezzük fel, hogy a különleges épületet/börtönt kelepcének hívták, a labirintus pedig jelzőként áll a szó előtt:

            LaBiRiNTuS KeLePCe,

ősi magyar hangváltással áthangzósítva és L >J cserével:

            JoBB éRiNTőS KiLéPCSe, tükrözve az első szót:

            BaL éRiNTőS KiLéPCSe

Kilépcse (ki-lép~es~ő) szó a magyarban nincs, igaz? De jelentkezzen az, aki nem értené az útvesztőkről elmondottak alapján, hogy mit jelentene, ha lenne ilyen szavunk. Igen, az útvesztőből való biztos kilépésről, ki-vezető lépegetőről, kő lépegetőről, kő-lépcsőről van szó. (“A székelyeknél a sáros ösvényeken egy-egy lépésre rakott köveket is lépcsőnek hívják, melyen lépegetve mennek által.” CzF). Tehát van ilyen szavunk, ma kelepcének ejtjük, egy kissé módosult jelentéssel. Nem is annyira módosult, hiszen az előtte levő útmutatás nélkül a ‘labirintus’ valóban kelepce. De ez nem etimológia, hanem szójáték, szórakózás! Mássalhangzós írásmóddal K_L_PC/S_: KeLePCe – KiLéPCSe – Kő-LéPCSő. Nem is gondolnánk milyen hatással van az írásmód a szavak, sőt a beszéd alakulására. Borbola János erre a következő szervesen kapcsolóda példát szolgáltatja: ha a labirintusból valamilyen titkos szabály szerint elhelyezett kő lépegetőkre lépdelve lehet csak kijutni, akkor ennek a szabálynak LáB-éRiNTőS szabály lenne a neve.

A két szabály nem zárja ki egymást, ellenkezőleg: nemcsak kiegészítik egymást, hanem a L_B_R_NT_S mássalhangzós írásmóddal írt szó e két értelmes és ésszerű olvasata kétségtelenné teszi, hogy a labirintus szó önmaga kulcsa.

Érdekes, hogy a görögök a kelepce szavunkat is ugyanúgy megőrizték mint a labirintust: Odysszeuszt KaLyPSo csalta KeLePCé-be! (grg: καλύπτω ‘befed’ [kalap]; καλύβη ‘kaliba’)

No és Ariadné fonala? Az valójában Aridné út-vonala. Ariadné azt súgta meg Thészeusznak, hogy melyik kezével érintse a falat, hogy a jobb- vagy a bal-kéz szabályt kövesse-e, hogy melyik út-vonal a biztonságos. (Ariadné szószerint vezérfonalat, útmutatást, nyomravezető jelet, kulcsot adott Thészeusznak.) A Mínótauroszt megölni készülő Thészeusz önkéntelenül a balkéz szabályt alkalmazta volna, jobb kezében készenlétben tartva a tőrt, ahogy ezt Burnes meg is festette a mellékelt ábrán. Ez végzetes lett volna a számára, a kelepce ugyanis jobb-érintős volt. Ha nem így lett volna akkor ma balirintusnak hívnánk a labirintust.

 

Miről is van itt szó? Mi ez a legalább 2600 éves hűhó a labirintus körül? Valójában a mítosz vagy hitrege kialakulásának egy mesterpéldáját írtuk le a fentiekben. A mítosz akkor kezdődik, mondja Lugossy József, egy mérvadó XIX. századi nyelvtudós, amikor a nép „a meglevő, de homályos értelművé vált ős elnevezést hatalmába ragadván, saját személyesítő s történelmileg ecsetelő modorában újra értelmezi. Így terem fel gomba-tenyészettel a mythos működései alatt eredetileg egészen mást jelentett appellatív [leíró, fogalomkörbe soroló] nevekből a temérdek tulajdonnév és költeményes személyiség, melyekkel a görög mythologia is terhelve van.

A Mínótaurusz fogvatartására épült kiismerhetetlen folyósók átláthatalan szövevényé­ből álló börtönből való kijutást biztosító (magyar) utasításról a görögök sejtették, hogy az épületre vonatkozik és nagyon lényeges, ezért fokozatosan ez az épülettel kapcsolatban elhangzó kifejezés az épület neve lett. Számukra üres, semmitmondó „név”, melynek eredeti, leíró tartalmát nem értik, de a dolgokat kiszínező népi emlékezet mesét sző köréje. A mítosznak van tehát egy valós magva, nem is annyira a mesében magában, inkább a szereplők nevében.

Lugossy azt is megfogalmazza, hogy hogyan juthatunk el a mítosz magvához: „Józan etymologizálás, széles körültekintés és a népies eszmemenetel iránti ép érzék az, minek segélyével a mythosnak gyakran igen makacs héja megtörhet, mely a magvazatot burkolta.

Nézzük, mennyire vagyunk még fogékonyak a népies eszmemenetel iránt. A romló gyümölcs, étel erjed, mély hangon, és egy romló közösségre alkalmazva, árjad. A szó értelmét a szócsalád határozza meg: ármány, ár vagy árr (eszköz), árt, ártány, árva, arat, irt, ort, orló (olló), orv, oroz, árad, áradás, áradat, áraszt, áradoz, stb. A dagadó, emelkedő, magasodva szétterjedő víztömeg romboló hatását mindenki ismeri. A közösség erjedése/árjadása ugyanilyen romboló, csúcsát a haza- és nemzetárulásban éri el. A minosziak szemében, a Mínótauroszt fogva tartó épület titkát idegennek eláruló nőszemély egy ÁRJaDó Nő = ARIaDNé.

A szófejtést igazolni látszik Ariadné sorsa is, azt kapta amit minden áruló, megvetést, megtagadást még azok részéről is akik hasznára az árulást elkövette: Thészeusz az első adódó alkalommal megszabadult tőle.

Nem szeretnék túl messzire menni a szófejtésekkel, szójátékokkal de nem hagyhatom említés nélkül, hogy a MíNóTauRoSZ szó váza tökéletesen egyezik a MeNTő-oRSó vázával. Ariadné állítólag egy oRSó élet-MeNTő fonalat adott Thészeusznak. Borbola János „MeNeTe RoSSZ” áthangzósítása is ésszerű és lehetséges. Egy feltételezett: „VéR-eBöK martaléka kinek MeNeTe RoSSZ” kijelentés lehetett félreértéssel, rossz fordítással a mítosz alapja: fele ViR/VéR/FéRfi, fele BöK/BiKa MiNoTauRoSZ áldozatai lettek a szegény görögök, akik nem ismerték a helyes MeNeT-iRányt!

 

Természetesen, mások is etimológizálnak:

- Plutarkhosz, a Párhuzamos életrajzokban leírja, hogy miután Aigeusz teherbe ejtette Aithrát, Pittheusz lányát, „fogott egy kardot és egy pár sarut, s elrejtette egy kőszikla alá,” és hogy Aithra gyermeküket „Thészeusznak nevezte, az ismertetőjelként őrzött tárgyakról.” A görögből azonban csak annyit tud kihozni, hogy a név a tithémi („eltenni”) szóból ered, pedig forrásaiban, amint látszik, azt olvasta, hogy Aigeusz egy szikla alá TeSZi őSe | SZí(j)aSáT (saruját), mégegyszer a tükrözött szót: S áSóT, amiről fiát, ThéSZe(j)uSZ-t majdan felismeri. (Régen minden kétélű szerszám és fegyver ásó volt. A kétélű Ásó-balta az A(z) hang és/vagy mutató névmás jele a minoszi írásokban.) Miért nem nevezte meg Plutarkhosz a forrást vagy a nyelvet melyben az általa leírtak érvényesül­nek?  Erre Herodotosz válaszol: „Most ugyan mind már a Ionesek /Jászok/,  mind az Athénbeliek, nem akarván ioneseknek hivatni, elszégyenülni látszanak ezen nevezetre.” Plutarkhosz csak azt tette, amit ma az elszakított területek új gazdái tesznek szerzeményükkel, melynek régi lakói pedig elszégyenülnek magyarnak maradni ...

- A Wikipédia a pelaszg labrys, „kétélű balta” és inthosz (Korinthosz) „hely” jelentésű szavakból vezeti le a labirintust.

- Gareth Owens logikája szerint ugyanez a két szó bekerülve az indo-európai nyelvekbe visszamenő­leg is indo-európai lesz: „The word Labyrinth literally means “The Place of the Double Axe”. Labrys is the feminine Pre-Hellenic Indo-European Minoan word for “Double Axe”, and was the Lydian word for axe according to Plutarch.

The Pre-Hellenic Indo-European ending -inthos, is found both sides of the Aegean Sea, and means “Place of”. Thus Labyrinth came to mean the “House of the Double Axe” as a sign of authority, similar perhaps to the Carian deity Labraundos, later identified as Zeus with the Double-Axe.” A cikkből még megtudjuk, ugyancsak kinyilatkoztatás formájában, hogy a Dupla-élű Balta Háza az Arkalochori barlang, mivel ott sok fogadalmi baltát találtak.

Arra már sem a Wikipédia sem Owens nem tér ki, hogy ha a Labirintus “helynév” akkor miért nincs helyhez kötve, úgy mint Korinthosz.

 

A labirintus szó eredeti formájában, minószi írásjelekkel lejegyezve, valószínüleg sohasem kerül elő, ennek ellenére nyugodt lelkiismerettel állíthatjuk, hogy nagyon közeli lehetett a mai jobb-érintős/láb-érintős szóalakhoz, hangzáshoz. Szépszerivel vannak nyelvi emlé­keink a magyar nyelv állóságáról, állandóságáról e meggyőződé­sünket erősítendő. Ime egy példa: A Lineáris A ZA 10 (HM 1621) (GORILA III: 168-171) (Palace XXVIII, LM IB context)  jelzésű tábláján kétszer is szerepel a tudósok által KU-MI-NA, szerintem K_M_N_ átírásban szereplő, az értelmes, szövegkörnye­zetébe tökéletesen illeszkedő olvasat alapján félreérthetetlenül KeMéNY értelmű szó. Állítólag ez a szó a görögből mint kömény került vissza a magyarba!? Én a szögedi diaszpórából származom, de anyukám mégsem ejtette ö-zve, kitartóan keménymagnak hívta, neki ez volt a fűszer ésszerű neve, igazán kemény magvai miatt.

KÖMÉNY, (latinul: cuminum, cyminum, németül: Kümmel, hellénül: kuminon, arabul: kamum, kemum, kamin, törökül: kiemmun, héberül: kammon, stb.) CzF. A névadásban kétségtelenül szerepe van a mag keménységének, Czuczorék azonban erről hallgatnak, noha ismerik a szó KEMÉNYMAG alakját is. A kérdés, hogy van-e a fűszer nevének más nyelvekben leíró mély-értelme, fel sem merül. A bibliás Strong szótár szerint a szó a görögbe a héberből került, ahol levezetése bizonytalan, vagyis mindkét nyelvben átvett szó, ezért a MÉKSz [grg>latin>szláv] származtatása hazug, a nyelvészeinktől megszokott anyanyelv(gy)alázás része csupán.

Egyetlen ésszerű levezetés marad, az amit a józan paraszti ész sugall, mely szerves névadásával, a fűszert eleve egy jellemző tulajdonsága alapján nevezte keménymag­nak. A szó sohasem járta meg a (minószi) magyar > görög > latin > szláv > magyar utat, mindig itthon volt parasztjaink nyelvében. Ezért holmi etimoló­gizálás nem adhat pontosabb képet/hangot e szónak ősi kiejtéséről mint az élő magyar nyelv, mely gyök­rendszerével felér egy távoli múltból származó kép- és hangfelvétellel: nyelvünk gyökrendszere szinte változatlan, de a föléje tornyosuló szóbokrok, a szókincs terebé­lyesedik, fejlődik, megújul, ugyanakkor őrzi a régi hajtásokat is, az elhaltak pedig visszanöveszthetők.

 

Remélem, hogy sikerült ésszerű magyarázatot adni néhány labirintussal kapcsolatos kérdésre és sikerült elfogadhatóan bizonyítani, hogy a szó önmaga kulcsa: a labirintusból kivezető út titka a labirintus szóban van!

 

 

 

Mellár Mihály



  
    Nyomtatható változat    Küldd el ismerősödnek ezt a cikket!   Szólj hozzá ehhez a cikkhez!

Szerkesztő: webmester
Dátum:2010.12.02.
Olvasás: 1782

<<< Előző cikkKövetkező cikk >>>
 
    

  
 

Eddigi hozzászólások:

Tovább a cikkek kigyüjtött hozzászólásainak oldalára =>


Hozzászóló neve: mikibá VendégkéntCikkek 28. hozzászólásaIdeje: 2018.06.02. 21:09  

szeintem ez a cikk nagyon jó és nagyon remek példája annak, hogy ideje lenne tisztázni a magyarom gelyét a világban, Üdv és köszönet a szerzőnek


 
    

  
 
A cikkhez regisztráció nélkül is hozzászólhatsz, egy tetszőleges név megadásával.
Ne feledd: azok a szavak, amelyekkel minősítesz valakit, többet mondanak rólad, mint akiről beszélsz!
Neved / nicked:   
  (Írjál be egy nevet, különben nem megy el a hozzászólásod.)

Extra mosolyok:
(Egérrel megfogva behelyezhetőek a szövegbe.)

Humán ellenőrző kód:

Másik_kód_kérése
Kedves Hozzászóló!
Írd be ide a fenti képen látható kódot.
(ha bizonytalan vagy a kód olvasásában, a kis nyilakra kattintva kérhetsz egy másikat)




 
    


A szkíta nyelv feltámad mint szkíta-hun-magyar.

(Mellár)



Generálás ideje: 0.15 mp 
 KEZDŐLAPRA
 TÁRSOLDALAK
 VENDÉGKÖNYV

Keresés a honlapon


Felhasználónév:

Jelszó:


Regisztráció

A szkíta nyelv feltámad mint szkíta-hun-magyar.

(Mellár)


Kréta képírása magyar!

A képírások olvasása nem kíván magasabb műveltséget, mint bármilyen más írás olvasása. Természetesen van néhány elsajátítandó alapelv és szabály, de ezek egyszerű szabályok. az írás nem úgy vette kezdetét, hogy egy szuper-intelligens ős vagy ősakadémia nekiült és megalkotta az írást, megrajzolta a betűket és meghatározta hangértéküket. Nem, a dolog nem így történt. A velünk született rajzolási/ábrázolási hajlamot - azt hogy a hasonlóság alapján felismerjük a lerajzolt tárgyakat - a népi leleményesség egészítette ki a hasonló hangzással. Ez az írás-olvasás lényege: hasonló alakúsággal képileg megjeleníteni hasonló hangzású szavakat. A képírás szervesen épül a beszédre, egymást kiegészítik, modellezik és alakítják: a magyar nyelv tana a képírásban gyökerezik (még megírásra vár). Annyira természetes a kép és a hang kapcsolata, hogy a csoda az lett volna, ha a magyar nép nem fedezi fel és teszi közkincsé a képírást. Megtette és meg is lakolt érte. Ezer éve küzd ellenünk, és e képességünk megsemmisítésén Európa és a komprádor magyar értelmiség. A magyar az egyedüli nép aki "megtéríttetésekor" nem írást kapott, hanem írásától megfosztatott.

Ezt az ősi, letagadott írásbeliséget kapja most vissza az, aki itt belép!

A Krétai Képírás szerves írás, melynek szövegeit az írás tudói úgy szerkesztették meg, hogy a képi elemek hangos kimondásával az írások üzenetét mindenki (a nem írástudó is) megértse. Ez tehát egy képi elemekkel lejegyzett, a képrejtvényhez hasonló, szigorúan fonetikus írásmód. Az olvasás a képjelek és a képragok felismerése és nevük hangos kimondása az esetleg szükséges hangváltással.

A fentiekből következik, hogy a szöveg csak a képírás eredeti nyelvén olvasható.

A kép leolvasásának van egy természetes útja: az adott kezdőponttól sorba vesszük a képelemeket, vagyis egy ésszerű útvonalat követünk (minden más káosz) és ezzel a szerves sorrenddel már meg is határoztuk a képírás (hieroglif írás) nyelvét. Az indoeurópai nyelvek tele vannak hurkákkal: (púp) hát-on - (hunch) on back, az angol szövegben vissza kell fordulni a hát elé, hogy a szó mondatbeli szerepét meghatározzuk. Ezek a hurkák a képírást olvashatatlanná tennék. A magyar nyelv egyenes irányú, lineáris, melyben mindig az utolsó szó vagy rag határozza meg az előtte elmondottak mondatbeli szerepét (lásd Varga András nyelvtanát!).

A magyar nyelv 'egyenes' beszéd, képírásra egyedüli alkalmas, tehát nem csak valami csoda folytán, hanem ésszerűségi alapon is: a Krétai Képírás nyelve a magyar!

Nyelvünk és a képírás szerves összefonottságát a XVII. századi, énlakai kazetta-festő mester még biztosan ismerte. Habár lehetett ő az utolsó írástudó, szerencsére képírást olvasni ma is tud mindenki, - aki akar.


Az angol nyelvű honlapomon a krétai
Lineáris A
feldolgozása kétnyelvű.




Tárhelyszolgáltatónk

Unsoft.hu

Kapcsolat

Levél a webmesternek


  GONDOLGOK
  ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS új
  ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS régi
  források
  www.kisbiro.hu: Közhírré tétetik!
  Szekeres Anna Fotó
  Mocsáry Évelőkertészet
  Mlinkó István Általános Iskola, Eger
  Elektro-Tec, Gyöngyös
  Ősmagyar nyelvek
  Eurochess - ONLINE SAKKISKOLA
  Meglátások
  Boricsev Oleg
  Mellár Mihály: Atlantisz - hol volt, hol nem volt
  Szekeres Sándor: Munkahelyek és a népességcsökkenés
  A gyöngyösi Ringsted utca oldala
  Évelő növények, évelő virágok
  UNIX-időbélyeg kiszámítása
  Szekeres Sándor: Egyszerű játékok a sakktáblán
  Szkíta Főnix
  The Scythian Phoenix
  Eurochess - ONLINE CHESS SCHOOL
  Chess Quotes
  Laws of Chess
  Chess piece names
  Sakk aranyszabályok
  PGN Specification and Implementation Guide
  PGN kódok jelentése (ENG/HUN)
  Chess Glossary
  Sakk kifejezések szótára
  Sakkfigurák nevei más nyelveken


Te vagy itt a(z)
135262
látogató!
Ma  53,
ebben a hónapban
2210 látogató volt.
Jelenleg
2 regisztrált tag
és 3 vendég olvas minket.

Üdvözlöm oldalamon!

Oldalt eddig 135262 alkalommal keresték fel.

Regisztrált felhasználók száma:6
Látogatók összesen 1818 alkalommal szóltak a fórum 1 témájához és a honlap cikkeihez.

Legutóbbi 5 felhasználónk:
SzekeresS
aurigas
decoder
aries
zitabiro