Szkíta Főnix Ez az oldal egyszerűsített, nyomtatóbarát változata.
Ide kattintva léphet vissza az eredeti oldalra.
Mellár Mihály :
Lük írásos emlékeink gyűjteménye I


2015.10.11.




Lüki írásos emlékek gyűjteménye

Lüki írásos emlékek gyűjteménye I

 

text 1 {Telmessos}

 

ebẽñnẽ xupã me ne prñna(wa)tẽ

1

Dieses Grabmal, das haben erbaut

Xudali Zuhrijah

2

Xudali, des Zuhrija

tideimih

3

Sohn (und?)

Xezrimeh

4

(des?) Xezrimeh

prñnezijehi

5

Verwandten.

A szöveg facsimile rajzát, átírását és német fordítását/tolmácsolását Sample of Lycian text from Swiggers & Jenniges 1996. című képaláírással Michael Everson Proposal to encode the Lycian and Lydian scripts in the SMP of the UCS című beadványából vágtam ki.

Az átírásnál történt belejavításokat visszacsináljuk, azoknak semmi értelme. A (német) fordítást/tolmácsolást, természetesen, mellőzzük.

 

1 ebẽñnẽ xupã meneprñnatẽ

   EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa GYÖPáGGYaL MÉN E PeRNYéN A TéVeLYéVe

2 xudali zuhrijah

   íGY Ó DALIZÓ HaRÍJJA Ha

3 tideimih

   iTT IDE' Ű MI' Hű

4 xezrimeh

   eGYEZőRe ÍME Hí

5 prñnezijehi

   PeRNYéN EZ ILLYE’ HÍ


Ebbe vájva nyílna víjva gyöpággyal, mén e pernyén a tévelyével. Így ó dalizó háríjja (hárítja) ha itt idel (idöl/üdől=ünnepel) ű. Mily hű, egyezőre, íme hí! Pernyén ez illyel hí.

 

: önh. ragozva: ríok v. rívok, rísz, rívunk, rítok, rínak, elsõ m. rívék, rínál, stb., másod m. rítam v. ríttam, rítál v. ríttál, rítt, par, ríj, htn. ríni. Némi csekély eltéréssel hasonlóan ragoztatnak: hí, szí, nyí, szí, sí, ví. Fájdalmát, keserûségét erõs és éles hangra fakadva nyilvánítja. Rí az anyja után kesergõ, a beteg, a megvert gyermek. Rínak a halott koporsójára borult atyafiak, testvérek. Nagyobb nyomatossággal: sí-rí. A régieknél révó azaz rívó am. rivalgó, ordító. Révó orozlán. A göcseji s rábaközi népnyelvben ma is ré, rékat am. rí, ríkat. Mondják a malaczokról, disznókról is. A csordáról ríva (= ordítva) futnak haza felé az éhes malaczok. Nagyon rínak a disznók, adjatok enniek. Átv. mondható némely fuvó hangszerekrõl, midõn erõs fülhasító hangon szólanak. Rínak a trombiták, tárogatók, kürtök. Egyezik vele a szánszkrit rái (ertönen, erschallen), sch elõtéttel a német schreiem (sí-ri); héber rijah (acutum sonum edidit; vociferatus est; clanxit); réah (vociferatio, fragor); a magyar ,rivalkodik’ is Molnár A. szerént am. vociferatur. CzF

 

Ezekről a bevájt temetkezési helyekről van szó a szövegekben. Csodálatos mesterművek a sziklafalba bevájva. Itt nem egyének temetkeznek, – egyetlen sír sincs nevesítve, – hanem egy egész nemzet!

A szöveg nem ó- vagy ősmagyar, – ilyet nyelvünk letagadott gyökrendszere eleve kizár, – hanem ízes beszélt tájnyelv.

 

text 2 {Telmessos}

{tentative reading with Schürr, Kadmos 40.128f; name?}

 

1 ruτebuzu

eRŐ MeLY EBBe' O' iZZÓ

2 uhak°.°e: murazahe : tideimi

   Ő HA’K DE : MORA’ ZA' HE’ : iTT ÜDE ÍMe Ű

3 miñti: ada: ||- {2 = KETTő}

   MI NYiTI : A DA' : KE’Ti

 

Erő mely ebben oly izzó, ő halk, de moraj, zaj, hely itt üde, íme ű mi nyiti: a dal kelti.


text 3 {Telmessos}

 

1 ebẽñnẽ: xupã: mẽtiprñnawatẽ: te-

   EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa : GYÖPáGGYaL : MiVe' JaVíT Ű PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe' : TÉ-

2 winezẽi: [s]ppñtazah asawãzala

   -VŰ’ NÉZi VaJ éVŰ' : [SZ]éPéBe' eNNYiT AZZA' Ha A SZAVa GYaLÁZZA óLÁ'

3 tideimi: hrppi*: ladi: setide[ime]

   iTT IDE' ÍMŰ' : HaRaPáPI : LÁDI : SÉT IDE ÍME

4 miñti: adaijẽ |||- {3 = HáRoM}

   MI NYiTI: A DA' ILY VíJáVa' HÁRaMó’

 

Ebbe vájva nyílna víjva (harcolva) gyöpággyal, mivel javít ű pernyén alva tévelyével. Tévül (tévesen) nézi vaj évűl [sz]épében ennyit azzal, ha a szava gyalázza. Ólál (ólálkodik) itt, idel (idöl/üdől=ünnepel) ímül, harapápi ládi sét (siet) ide íme mi nyiti: a dal ily víjával (víjogáséval) háramól.

 

*Be kell ismernem, a hrppi vázhoz nem találok elfogadható szót. Legésszerűbbnek a HaRaP szó mutatkozik, melyet a másvilággal kapcsolatban mint idegen, héber eredetű szót ismerünk kerub(in), cherub, seraph(in, pl. ~im) formában, ‘égni’ alapjelentéssel és általában négy vagy hat szárnyú angyalként ábrázolva, mintegy a lángot jelképezve. Eleve összetett szót feltételezve, a második rész: áPI, az egyiptomi mitológiából jól ismert Ápisz, Hápisz, Hápe, vagy Hapi-ankh, az „élet megújítója”. Mai szóhasználattal, HaRaP-áPI a tisztítótűz lenne, a másvilági örök életre előkészítő, a földi bűnöktől való megtisztulás.

harap: (2), (har-ap) fn. tt. harap-ot. Átv. ért. jelent oly tüzet, mely tarlón, nádasban, cserjékben, réteken, vetéseken, erdõkön tovább-tovább terjedez, s mintegy tova harapva, legelve fölemészti ami táplálékot utjában kap. Tûz harapja. Harapot gerjeszteni a csalitban. Harapot oltani. CzF.

harapégés: (harap-égés) ösz. fn. Erdõn, tarlón, vetésekben, nádasokban stb. dúló, pusztító tûz. CzF

gyöpágy: Heverő pamlag v. ágy gyanánt szolgáló földrakás, melyet földestül felhasogatott gyeppel betakarnak, és zöldellő állapotban tartanak. Faalatti gyepágyon üldögélni, heverészni. CzF

sét v. siet: (si-et) önh. m. siet-tem, ~tél, ~ìtt, par. siess. 1) Valahova sebes léptékkel megy. Hova sietsz oly nagyon? Siet, mint varga a vásárra. Elsiet, besiet, kisiet, viszszasiet. Siet, mintha az ellenség kergetné. Amely gyermek megijed, anyja ölébe siet. (Km.). Lassan siess, tovább érsz. (Km.). Sietve siet, igen sebesen megy. Ellentéte késik, mint Zrinyinek ezen versében is áll: Sem siet, sem késik haragja Istennek. Jobb mindenkor sietni, hogysem mindig elkésni. (Km.). 2) Átv. valamit gyorsan, halasztás nélkül tesz, végezni iparkodik. Siess, hogy jókor elkészülj a munkával. Sietve írni, olvasni, beszélni. Élni ne siess. Siet az óra, midõn kelletinél hamarabb jár. Aki siet, nem sokat gondolkozik. (Km.).

Túl a Dunán máskép: sëet, öszverántva sét. Gyöke azon se v. së, mely a gyors mozgás hangját utánozza, s meg van a seb, sebes, sebesség, sét v. séd, és Sió származékokban, fordítva: os, oson szóban. CzF

háram/háramlás: (ha-ar-am-ol-ás) fn. tt. háramlás-t, tb. ~ok. Állapot, midõn valami háramlik. Gabona háramlása a tisztitó rostán. Javak háramlása az örökösökre. Tehernek, munkának másra háramlása. V. ö. HÁRAMLIK. CzF


text 4 {Telmessos}

{see now Schürr, Kadmos 40.129f}

 

1 ebẽñn prñnawã meti

   EBBe VáJVa NYí'Na PeRNYéN A VáGGYaL MÉ'T Ű

2 prñnawatẽ telexuzi hrpi

   PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe' TELE GYŐZI HaRaPI

3 ladi ehb setideimi sedi

   LÁDI ÉHéBe' SZÉT IDE ÍM Ű SZED Ű

4 ñtatadẽ tesi miñti: alad-

   NYú'T ÁT AD VíJVa TESZI MI NYiT Ű : ALÁ D-

5 ehali: adẽ |||| {4 = NéGY}

   -E HALLI : A DéVaJ éVe NaGY

Ebbe vájva nyílna pernyén a vággyal, mét (méltat) ű pernyén alva, tévelyével tele győzi. Harapi ládi éhében szét. Ide ím ű szed, ű nyújt át, ad víjva. Teszi mi nyit ű alá, de halli a dévaj éve nagy.


text 5 {Telmessos}

 

1 ebẽñnẽ men-

   EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa MENN-

2 e prñnawatẽ q-

   -E PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe' CSaK

3 ñtbẽddi: ssm̃ma

   NYiTóBa VáJ VéDi DŰ' : SZó SZóLaMA

4 tideimi kete

   iTT ÜDE ÍM Ű KÉTE’

5 erehi: seije g-

   ERE HŰ : eSZE ILYE’ G-

6 aladrẽ[m̃]ma ñt[a]

   -ALÁD őR-ELMe A NYiTT[A']

7 tadẽ [tesi] sei nip-

   áTAD VíJVa [TESZI] eSZE INNI éPP

8 e: #tise hriq-

   E : TÜSSZE' HíRŰ' CSóK

9 eri siezi [ẽ]tr-

   ÉRI SZŰ E ZSI[VaJáVa'] TeR-

10 i: hrppi tãtu

   Ű' : HaRaPáPIT GYúLíTÓ

 

Ebbe vájva nyílna víjva, menne pernyén alva tévelyével, csak nyitóba váj, védi, dűl szó szólama. Itt üde ím ű, kétely ere (féke) hű, esze ilyen galád őr-elme. A nyitt[al] (zárral) átad, víjva [teszi] esze inni. Épp e tüsszel (tüsszentéssel) hírül: csók éri, szű (szív) e zsi[vajával] terül harapápit gyúlító.


text 6 {Karmylessos}

 

1 ebẽñnẽ                                    ñtatã                        mene       prñnawãtẽ                      

   EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa aNNYi uTAT aGYaL MENNE PeRNYéN A VáGGYaL TéVeLYéVe'

     pulenjda      mullijese                       hse      dapara       pulenjdah          puri-

    POLENÍDA íMe ÖLeL ILY ÉSSZE' HiSZED A PÁRA POLENÍDA Hí POR Ű

 

2 himetehe             pr[ñ]n[e]zijehi                     hrppi       lada

   Hí ÍMe ÉT-ÉHE PeR[NYé]N [E]Z ILY ÉHŰ HaRaPáPI LÁDA

epttehe se              tideime           seije ti             (e)  seri ta-

ÉPíTőT EHESSE iTT ÜDE ÍMe ESZE ILY ÉTŰ (E) SZER-ITA'

 

3 di tike         ñtat[a]        ebehi         meije        [httẽm]i

   üDÍTI KÉNYíTi ÁT[A'] EBBE HÍ ME' ILY E'[HiTeTi öVéJiVe' íM] Ű

punamaθθi                  aladahali:               ada    < (lék fekvő!)

PÓNé ÁM A CSaCSI A LÁDA-HAL Ű: ADAlék fekvő!

 

Ebbe vájva nyílna víjva, annyi utat agyal, menne pernyén a vággyal, tévelyével Polenída. Íme ölel, ily ésszel hiszed, a pára (lélek) Polenída hí. Por ű, hí íme ét-éhe, pernyén ez ily éhű. Harapápi láda építőt ehesse itt üde, íme esze ily étű! (E) szer-ital (szertartási ital) üdíti, kényíti, átal ebbe hí, me(rt) ily el[hiteti övéjivel ím] ű póné (háló), ám a csacsi a láda-hal, ű adalék fekvő!

  

4 τουτο το μυημα ηργησαντο Απολλωνιδης Ϻολλισιος και Λαπαρας Απολλ[ω]νιδου

5 Πυριματιος οικειοι επι ταις γυναιξιν ταις εαοτων [κα]ι τοι[ς] εγγονις [κα]ι αν τις

6 αδικησηι το μνημα τοντο εξωλεα [κ]αι πανωλεα ειν αοτωι παντων

This monument created Apollonides, son of Mollisis and Laparas, son of Apollonides from the household of Pyrimatis for their wives and their offspring. Whosoever should harm this monument, to him shall be utter ruin and destruction of all (that he owns).

 

A lüki szöveg a lelkiekkel, a halál emberi arcával foglalkozik, míg a görög az anyagiakkal. A lükiben nincs szükség az átkozódásra, hiszen az emberek saját halottaik emlékét nem szentségtelenítik meg.


text 7 {Karmylessos}

 

1 ebẽñnẽ: xupã: meneprñnawatẽ

   EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa : GYÖPáGGYaL : MÉN E PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe'

2 trijẽ[tezi]: senepijet[ẽ]

   áTRa ILY VíJ Vi[TÉZŰ'] : SZÉN ÉPP ILYET [VíJ éVe]

3 ladi: eh[b]i setideime

   LÁDI : ÉHe [B]Ű SiET IDE ÍME

 

Ebbe vájva nyílna víjva gyöpággyal, mén e pernyén alva tévelyével átra. Ily víj (vív/harcol) vi[tézűl], szén épp ilyet [víj éve]. Ládi éhe [b]ű, siet ide íme.


text 8 {Karmylessos}

 

1 ebẽñnẽ: xupã meneprñnawatẽ:

   EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa GYÖPáGGYaL MÉN E PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe'

2 trijẽtezi: senepijetẽ

   áTRa ILY VíJ ViTÉZŰ' : SZÉN ÉPP ILYET VíJ éVe

3 nẽne: ehbije: setuhe

   NeVeLJe VéNE : E HéBŰ' JE' : SiETŐ HE

 

Ebbe vájva nyílna víjva gyöpággyal, mén e pernyén alva tévelyével átra. Ily víj vitézül, szén épp ilyet víj éve, nevelje véne! E hébűl (héjból) jel, siető, he?


text 9 {Gülme}

 

1 ebẽñnẽ: prñnawã: mene: prñna-

   EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa : PeRNYéN A VáGGYaL : MÉN E : PeRNYéN A'-

2 watẽ[:]wesepije: ala##dahali

   -VA TéVeLYéVe' [:] VESZ ÉPP ILY E' : ALÁ De A HAL(ó) Ű

 

Ebbe vájva nyílna, víjva pernyén a vággyal, mén e pernyén alva tévelyével. Vesz épp ily el alá, de a hal(ó) ű.


text 10 {Pinara}

 

p{> r}ttlezẽi: sb[i]kazah: tideimi

íRaTáT éLEZi VíJVa Ű : SZaB[I]K AZZA' Ha : iTT ÜDE ÍM Ű

Íratát (írását) élezi víjva ű, szabik azzal ha itt üde ím ű.


text 11 {Pinara}

 

1 ebẽñnẽ prñnawã: mẽtiprñnawatẽ: ddapssm̃ma: padrm̃mah tid[eimi]

   EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa PeRNYéN A VáGGYaL : MiVe' JaVíT Ű PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe' : DaDa APáS SZóLaMA : aPÁDRóL MA HíTT ID[E ÍM Ű]

2 hrppi prñnezi: ehbi: urebillaha: trm̃misñ: xñtewete ter[i]

   HaRaPáPI PeRNYéN EZ Ű : E HéBŰ' : ŐRE eBBÜL iLLA HA' : TuR áLLaM ISZoNYú : GYaNYó TÉVETE TER[Ű']

3 arttum̃para: sẽtalahhãti: miñti: adai: o

   ÁRTóTÓL BÁR A : SZaVa JaVíT ALÁ Ha Hí GYúLíTI : MI NYiTI : A DA' Ű : [Ó]

 

Ebbe vájva nyílna, víjva pernyén a vággyal. Mivel javít ű pernyén alva tévelyével? Dada apás szólama apádról ma hítt id[e. Ím ű] harapápi – pernyén ez ű. E hébűl (héjból), őre ebbül illa (futva) hall: tur állam iszonyú gyanyó (gyanú), tévete ter[űl], ártótól bár, a szava javít alá ha hí gyúlíti (gyújtja) mi nyiti : a da' ű : [ó].


text 12 {Pinara}

 

1 ebẽ[ñ]nẽ: xupã: meneprñnewãtẽ

   EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa : GYÖPáGGYaL : MÉN E' PeRNYéN E VáGGYaL TéVeLYéVe'

2 slm̃mewe: pñnuteh: tideimi: sehuwetẽne

   SZüL eLMÉVE' : PeNYe NŐT ÉHe : iTT ÜDE ÍM Ű : S ÉH Ő VET E' eNNÉ

 

Ebbe vájva nyílna víjva gyöpággyal, mén el pernyén e vággyal. Tévelyével szül elmével penye nőt éhe, itt üde ím ű s éh (mit) ő vet el enné (őt).


text 13 {Pinara}

 

1 ebẽñnẽ: xupã: mene

   EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa : GYÖPáGGYaL : MÉN E'

2 prñnawetẽ: pddãxñta

   PeRNYéN A VÉTéVe' JaVa : Pé’DáD GYúLó GYaNYóT Á-

3 xzzubezeh: tideimi

   -GYaZ űZŐBe' EZÉ' Hí : iTT IDE ÍMŰ'

4 hrppi ladi: ehbi setide-

   HaRaPáPI LÁDI : E HéBŰ' SiET IDE

5 ime#ehbije

   ÍME ÉH BŰJE

 

Ebbe vájva nyílna, víjva gyöpággyal mén el, pernyén a vétével (vétkével) java: példád gyúló! Gyanyót ágyaz űzőbe, ezé(rt) hí itt ide ímül harapápi ládi. E hébűl (héjból) siet ide, íme, éh bűje.


text 14 {Pinara}

 

1 ebẽñni: prñnawã mene:

   EBBe VáJVa NYí'Na Ű : PeRNYéN A VáGGYaL MÉN E :

2 prñnawatẽ: ahamãsi huniplah:

   PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe' : A HAMu GYűL SZŰ HŐN IPaLL A Hű:

3 tideimi hrppi [l]adi ehbi setideime

   iTT ÜDE ÍM Ű HaRaPáPI [L]ÁDI E HéBŰ' SiET IDE ÍME

 

Ebbe vájva nyílna ű pernyén a vággyal, mén e pernyén alva tévelyével. A hamu gyűl, szű hőn ipall (takar/titkol), a hű. Itt üde ím ű, harapápi [l]ádi e hébűl (héjból) siet ide íme.


text 15{Pinara}

 

1 ebẽñnẽ prñnaw[ã m...] prñnawatẽ:

   EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa PeRNYéN A Vá[GGYaL : MÉN E'] PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe'

2 pddaxñta xebe°[....]°h tideimi:

   Pé'DáDDA' GYaNYóT AGY EBBE [....]? iTT ÜDE ÍM Ű

3 hrppi ladi ehbi [se ti]deime:

   HaRaPáPI LÁDI E HéBŰ' [SiET I]DE ÍME

 

Ebbe vájva nyílna, víjva pernyén a vá[ggyal, mén el] pernyén alva tévelyével. Példáddal gyanyót agy ebbe [....]? Itt üde ím ű, harapápi ládi e hébűl (héjból) [siet i]de íme.


text 16 {Pinara}

 

1 ebẽñnẽ: xupã: mẽti prñnawatẽ waz{> ñ}ala: eppleme ti[deimi]

   EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa : GYÖPáGGYaL: MiVe' JaVíT Ű PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe' VÁNYALÁ : E BíBeLő ÉME' TI[eD ÍM Ű]

2 hrppi ladi: ehbi: se: tideime: aladahali: awasi: ada //- {2 = KeTTő}

   HaRaPáPI LÁDI : E HéBŰ' : eSZE : iTT ÜDE ÍME : A LÁDA HALLI : AVVA' SÍ' : A DA' Kő'Ti

 

Ebbe vájva nyílna, víjva gyöpággyal. Mivel javít ű pernyén alva tévelyével? Ványalá (bágyasztá) e bíbelő émely, ti[ed ím ű], harapápi ládi, e hébűl (héjból). Esze itt üde, íme, a láda halli, avval sí(r) a dal, költi.


text 17 {Pinara}

 

1 ebẽñn[ẽ] xupã: mẽti: pr[ñna]wa[tẽ .....]

   EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa : GYÖPáGGYaL : MiVe' JaVíT Ű : PeR[NYéN A']VA [TéVeLYéVe' .....]

2 emi hrppi: ladi ehbi: [se t]id[e]ime alad[ah]ali

   EMI HaRaPáPI : LÁDI E HéBŰ' : S E’ : íT IDE ÍME : A’ LÁDA HALLI

3 awaha.i [xup{> w}a ebehi a]da /

   AVVA' HÁL Ű [íGY ÓVA EBBE HÍ A] DA'

 

Ebbe vájva nyílna, víjva gyöpággyal, mivel javít ű : per[nyén al]va [tévelyével .....]. Emi (eszi) harapápi ládi e hébűl (héjból) s el-ít (eljut) ide. Íme, a láda halli, avval hál ű, [így óva. Ebbe hí a] dal.


text 18 {Pinara}

{see on the readings now Schürr, Kadmos 40.130ff}

 

1 ebẽñ[nẽ] xup[ã men]e [pr]ñn[a]watẽ pri[?]

   EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa GYÖPáGGYaL MÉN] E' [PeR]NYéN [A']VA TéVeLYéVe' BáR Ű [uN-]

2 se{> l}i epñ lẽ[t]ẽ i?hix[.]i xahb#a? ehbi

   -SZoLI ÉPP NYíLVa JaVí[Ti] VíJVa INNi HIGGYe ÍGY A HiBA ÉHiBŰ’

 

Ebbe vájva nyílna, víjva gyöpággyal mén] el [per]nyén [al]va tévelyével. Bár ű [un]szoli, épp nyílva javí[ti] víjva inni, higgye így a hiba éhibűl.


text 19 {Pinara}

 

1 ebẽ#ñnẽ: prñnawã mẽti prñnawatẽ

   EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa : PeRNYéN A VáGGYaL MiVe' JaVíT Ű PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe'

2 xisterija xzzbãseh tideimi

   íGY ISZTER ÍJA GYőZ íZiBe GYúL S ÉHíTI DE ÍM Ű

3 hrppi: ladi ehbi se tideime

   HaRaPáPI : LÁDI E HéBŰ' : SiET IDE ÍME

 

Ebbe vájva nyílna, víjva pernyén a vággyal, mivel javít ű pernyén alva tévelyével. Így Iszter íja győz, ízibe gyúl s éhíti (éhezteti), de ím ű harapápi ládi e hébűl (héjból) siet ide íme.


text 20 {Pinara}

1 [.........]: sernitẽ

2 [.........]°we[t]i awaha

3 aladahali: [xu]pa

4 eb[eh]i: ada: ||


text 21 {Tlos}

 

1 [............]

2 °imeh: tedi: ese

   ÍMe E Hű : iTT ÉDŰ’ : ESZ-E

3 ijeri: tlawa dde-

   ILY ERRŰ' : TáLA'VA aD oDa E

4 wite:meded prñ-

   VITT E' : íM ÉDED PeRNYé-

5 nawã:prñnawã

   -N A'VA GYúL : BáR NYí'NA VáGGYaL

 

… íme e hű itt édül. Esz-e ily errűl? Tálalva ad oda e, vitt el. Ím éded pernyén alva gyúl, bár nyílna vággyal.

 

éd: (rokon íz, ez ismét szí gyökkel, a rokonságokat más nyelvekbõl l. alább) fn. tt. éd-ìt. Elhanyagolt állapotából ismét életre kapott szó, melybõl édes, édeleg, édesség stb. származnak. Jelenti azon kellemes érzést, melylyel némely testek az ízlelõ érzéket csiklandozzák s gyönyörködtetik, nemkülönben azon anyagot vagy részecskéket, melyek által ily érzés gerjesztetik. Édet érezni, ízlelni. Gyümölcsnek, méznek, czukornak éde. Átv. ért. igen kellemesen ható gyönyör, akár érzékileg, akár szellemileg véve. Csók éde, beszéd éde. Éddel függeni a kedves minden szaván. Édem, am. édesem, kedvesem.

És viszonz az ifjú keser-éddel.”

Garay.

E szent falak közt élvezik

A béke édeit.”

Tárkányi Béla.

A görög ηδος (am. gyönyör) ηδυς (am. édes) szókban szinte mint gyök megvan. Hangzóváltozással a héber adid, aram: ado, arab: ad hasonlóan édest, kedvest, kedveltet jelentenek. Ide tartoznak a szanszkrit szvad (ízlel), szvádusz (édes), latin suavis, német szüsz stb. A törökben is dad v. dat, v. tat, am. íz, ízlés, innen tatlu v. tatlï, v. dadlu, v. datlu, (a csagatajban: tatlïg), am. édes; eléjön a csagatajban dsüdsük szintén = édes.

Végelemzésben az ìszik igének ì gyökébõl származtatva, am. ì-ed v. ì-et öszvehúzva: éd, honnan ì-edìs v. ì-etìs = édes, azaz a szájíznek különösen tetszõ, ennivaló. CzF


text 22 {Tlos}

 

1 hrixttbili maha{> l}na-

   Ha iRIGY TeTTe eBBŰL ÍM A' HaLLaNÁ

2 hi: uwehi: se lada ehbi

   HÍ : ÖVÉHŰ’ : S E LÁDA ÉHe BŰ

 

Ha irigy tette, ebbűl ím a' hallaná, hí övéhön (övéhez) s e láda éhe bű.


text 23 {Tlos}

 

1 ebẽñnẽ ñtatu [m]ẽti

   EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa NYiT ATTÓ' [Mi]Ve' Jó VéTI

2 prñn[aw]atẽ el[puw]eti

   PeRNYéN [A'V]A TéVeLYéVe' E Lo[PÓ V]ETI

3 a[tl]i eh[b]i s[e .....]

   Á[TaL] Ű ÉH[B]Ű’ S [E .....]

4 .°lu ax[u]ti .°m̃m.°t..

   ÉLŐ AGY [Ö’]TI ELMÉT..

5 Έλποατ[ις] έ[α]υτϖί

6 κατεςκευ [άϭα]το

7 καί τοῑς τέκνο[ις]

8 αύοῡ

 

Ebbe vájva nyílna, víjva nyit attól [mi]vel jó véti pernyén [alv]a tévelyével. E lo[pó v]eti á[tal] éh[b]űl s [e .....] élő agy [öl]ti elmét..


text 24 {Tlos}

 

izraza

Ű ZáR AZZA’                 Ű zár azzal.


text 25(a){Tlos}

 

ebeis: tukedris: m[... epi] tuwet: xssbez: krup[sseh] tideimi: se purihime[teh] tuhes: tlãñna: atru: ehb[i] se ladu: ehbi: tikeukprpilleñni: urtaqijahñ: kbatru se prijenubehñ: tuhesñ

Annick Payne: Multilingual inscriptions and their audiences: Cilicia and Lycia című dolgozatában, melyet a University of Chicago Oriental Institute berkeiben 2005 februárjában megrendezett filológusok, antropológusok és szociális teoretikusok(?) szemináriumán ismertetett, a fenti szöveg tolmácsolása a következő:

These statues he put [up…] Xssbezẽ, son of Kruppse, nephew of Purihimete, (man) of Tlos, (representing) his own person and his wife, Tikeukẽprẽ of Pinara, daughter of Urtaqija and niece of Prijenube.

Hát, ki kell, hogy mondjam, Miss Payne, ez a tolmácsolás nem sok fantáziáról árulkodik! Igaz, a görög szöveg is dög unalmas. A két névsort összevetve pedig, úgy tűnik, hogy ez a kétnyelvűség nagyon nem ment, hiszen a felek azt sem tudták tisztázni egymás között, hogy ki kinek a micsodája:

 

Πορπαξ Θρυψιος Πυριβατους αδελφιδους Τλωευς εαυτον κα[ι] τεγ γυναικα Τισεδσεμβραν εκ Πιναρων Ορτακια θυγατερ<α> Πριανοβα αδελφιδην Απολλωνι

Porpax, son of Thrypsis, nephew of Pyribates, (man) of Tlos, (for) himself and his wife Tiseusembra of Pinara, daughter of Ortakias, niece of Prianobas, for Apollon.

 

Szerencsénkre a lüki szöveg magyar olvasata sokkal derűsebb és nemcsak azért mert az elhunytat Derűs-nek hívják. Milyen gyönyörű női név! Kár, hogy helyette ma már a semmitmondó Doris dívik.

 

1 ebeis:           tukedris:             m[... epi]

   EBBE’ IS : TÖKÉ' DeRŰS : íM[E AZ ÉPÍ-]

2 tuwet:                      xssbez:                         krup[sseh]

   -TŐVE’ iTT VíJVa : üGYeS SeB EZ VáJVa : KőRŐ' Be[SZéS E Hí]

3 tideimi:               se purihime[teh]

   iTT ÜDE ÍM Ű : SZÉP ÚRI HÍMME' [TE'He-]

4 tuhes:             tlãñna:                         atru:       ehb[i]

   -TŐ éHE S : aTTóL GYúL NYú'NA : ÁTRÓ' : E HéB[Ű']

5 se ladu:       ehbi:               tikeu{> r}kpr

   S ELADÓ : E Hé/Hí' BŰ : iTT KÉRő Ki VíJVa PáR VáJóVa'

6 pilleñni:                   urtaqijahñ:                            kbatru

   éPÜL LENYÚ’NI : URaT A CSóK ILY AHáNY: Ki BÁToRÓ'

7 se prijenubehñ:                          tuhesñ

   SEPeR ILY E NŐBE HáNY : uTÓ éHES NYű

 

Ebben is tökél Derűs, ím[e az épí]tővel itt víjva ügyes(-bajos) seb (sérelem) ez, vájva kőről be[szés, e hí,] itt üde ím ű. Szép úri hímmel [telhe]tő éhe s attól gyúl, nyúlna átról, e héb[űl] (héjból, koporsóból) s eladó e hé (héj)/híj, bű (tágas). Itt kérő ki víjva pár vájóval épül lenyúlni urat, a csók ily ahány, ki bátorol: seper, ily e nőbe hány utó(lag) éhes nyű.

 

tökél: 1) Menynyiben származékai tökélet, és tökéletes a latin perfectio és perfectus-nak felelnek meg, am. valamit teljesen, egészen megtesz, megcsinál, elkészít, bevégez; régies jelentés; honnan: tökéletlen, am. nincs úgy megcsinálva, megtéve, elkészitve, mint kellene. 2) Az akaró tehetségre vonatkozva, am. elhatározza magát vagy magában, hogy valamit tenni végrehajtani fog, vagy törekszik... CzF

he, (3), jobban hë, (éles ë-vel) v. hé: régies fn. melyből a szintén elavult héas, héazat, továbbá heában, heon, heit, heitság, héju eredtek. Értelmét illetőleg l. részint HÉJ, részint HÍ, HÍJ főneveket; amaz felületet, vagyis valamely hüvelyt, takarót, emezek közelebb: üreset, ürességet jelentvén. CzF

híj: 1) Valaminek nem léte; üresség bizonyos helyen; fogyatkozás. 2) Dunán túl am. padlás ürege; félszín, félhaj; máskép: hiú. CzF

Hát bizony férfi olvasóimnak érdemes egy kicsit elmerengeni a mondandón: “Faint heart never won fair lady!”, igaz Miss Payne? Ez az olvasat feloldja a két szöveg közötti ‘fordítás’, pontosabban ‘ferdítés’ okozta ellentmondást is, közvetve azzal, hogy megszünteti az egyiket, közvetetten pedig azzal, hogy világossá teszi: a hivatalos görög szöveg foglakozik a rokonsággal, míg a lyki a halál emberi arcát mutatja. Egyébként is, ezek a sziklába vésett síremlékek olyan pazar és munkaigényes építmények, melyek nem is csupán egyénekről szólnak, főleg nem unokaöcsökről; itt egy nép temetkezik, tudván, hogy hamarosan csak ezek a bényék emlékeztetnek rájuk.


text 26 {Tlos}

1 ebeija: erublija: me ñt[e tuwetẽ:.....°h: tide-]

2 imi: trm̃misñ: xñtawat[e teri: ..........:...................]

3 se qla(e)bi: putu: se iprehi:[........................]

4 °ehñ: tideimi: se tideim[i ............................]

5 epñ: maxitẽni: seine: ti.[...........................]

6 izraza: tibei terñ terñ [.............................]

7 punãmadi: mẽne: trqqas: [............................ ]

8 °nahi: se qla(j)ebi: putu: se[........................]

9 se muhãi: ñteje(e)wẽ: km̃mẽ [.........................]

10 pladetijas: przis: se(j)epris:seije[........tid]-

11 eimẽ kumazadi: mahãna: e°[................................ ]

12 °na: upahi: adaijẽ: malijehe:[........................]

13 arailise: H|||-: haqaduwehe: Y||- t°[...............]

14 ppebẽñti: OO||- pagda: O<III-: purh°[.................]

15 mñnãtahi: O|||-: winbẽte: O|||- x°[...................]

16 me kumezeiti nuredi: nuredi: a°[......................]

17 ni: qla(e)bi: putu: kbisñn: iprehi: kbi°[............]

18 uhide: trqqñti: wawã: trisñni: qla[..................]

19 °eli: epeite mei zedi: tike: kumalihe [..............]

20 °be: kumazã: ebẽñnẽ: izraza: tibera [.................]

21 pinale: telebehi: xadawãti: udreki: mei te°[.........]

22 °ihe: ebẽ: mahãna: ebette: tibe: izraza: kuz°[........]

23 [...................]°-wãti: km̃mẽ [..,................]

24 [..................]qlahi:ebi[jehi....................]


text 27 {Düwer}

 

1 mexisttẽn(e)ẽ: ep[i]

   Mi EGYŰ' SZőTT TéVeLYéVe' NeVe JóVá : ÉP[Ü']

2 tuwete: atli: eh-

   aTTÓ' VETTE : Á'TaL Ű : ÉH-

3 bi: sxxulijah: ti-

   -BŰ’ : SZű GYóGYUL ILY A Hű : iTT Ü-

4 deimi: saladi:

   -DE ÍM Ű : S A LÁDI

5 ehbi: merimawaj[e]

   ÉHe BŰ : Mi ÉRI MA VAJ [É-]

6 petẽnẽneh: tide-

   -PP E TéVeLYéVe' NeVe JaVú'Na-E Ha : iTT IDE'

7 imi: se tideimi

   ÍMŰ’ : SiET IDE ÍM Ű

8 ehbi: sxxulije

   EHéBŰ' : SZű GYóGYUL ILLYE’

 

{reading mexisttẽn(e)ẽ “Megasthenes it...” with Diether Schürr, pers. comm.}

 

Mi együl-szőtt szőtt tévelyével, neve jóvá ép[ül,] attól vette által ű éhbűl. Szű gyógyul, ily a hű, itt üde ím ű s a ládi éhe bű. Mi éri ma vaj [é]pp e tévelyével? Neve javulna-e ha itt idel (idöl/üdől=ünnepel) íműl? Siet ide ím ű ehébűl, szű gyógyul illyel.

 

üdöl: Máskép, ü helyett i.vel: (mint ünnep, innep) idől. Am. ünnepel. „Es en napomat üdli.“ (Nádor-cod. 489. 1.) „Mind e napiglan idlik (üdlik) a zsidók a pinkestnek napját.“ (Székely Ist. chron. 18. 1.) „Annakokáért üdnepet üdöljünk nem az régi kovászban.“ (1. Kor. 5. 8. Sylvester). Ebből lett hanghasonulással: üll (=üdl.) l. ÜLL és V. ö. ÜNNEP. CzF


text 28 {Tlos}

1 ñtene putinezi tuw[etẽ........]

2 prijabuhãmah kbatru n°[.........]

3 mlttaimi mrbbanada[..............]

4 ladu uwitahñ xahb[u/ã.........]

5 apuwazahi p[r]ñnezijeh[i] .°n.[


text 29 {Tlos}

{for new, sometimes different readings cf. Schürr, Kadmos 40.133ff}

 

1 ikuweti: prñnawate: ipresidah: tideimi:[....]°pe[h]

   Ű KÖVETI : PeRNYéN A'VA íTÉ' : Ű PeRRE SZID ÁHá' : iTT ÜDE ÍM Ű : [SZELLEME] éPP E[He]-

2 tuhes: ñtatu: atli: se ladi: ehbi: tuhesi: sm̃me señne: θurtta ñx[r]ahidijẽ:

   -TŐ éHES : aNNYi TÁTÓ : Á'TaLI : S E LÁDI : ÉHe BŰ : aTTÓ' éHES Ű : SZeLLeM E SZENNYe eNNE : CSÖRTeT A NYű áGYá[R]A HÍ De ILY VáJVa

3 axuti: uwehi: se ñtemlẽ: qastte teli: erbbe: meti ñtẽmlẽ: przze: astti [.....]

   AGY Ó'TI : ÓV E HŰ : éSSZE' NYiT E MeLLÉ : CSaK A SöTéTTE' íTÉLI : E őReB BE : íM ÉTŰ' NYú'T VáJVa MeLLé VaJa'Va : PeReZő íZZE' : A SZóT aTTÚ’ [.....]

4 se(j)ahata: astte: se tijala: ãxrhi: itẽne: uwehi ){>j} ẽnẽ hatu: sm̃mate teri: erijeine: a°[....]

   SÉLYe Á'HATTA : A SöTéTTE' : SÉT ILY ALÁ : GYaLA ÁGYáRa HÍ : Ű TéV iLYeNNE' : ÓVi ÉHe Ű JóVa' JaVú'Na VíJVa HATÓ : SZeLLeMe ÁTi ÉTERI : ERő ILLYE' Ű'NE : A[....]

5 ñtepi: wazzisñ: xalxxa: edrijeusehñ: meije hlm̃mi: zzatijẽ:wija°[..]°a[..]

   aNNYi TÉPI : aVVA' ZúZZa ISZoNY : aGYALi GYaGYA : E DeRŰJÉ' ÖSSZEHáNY : íME ILY E HaLáL MI : ZúZAT ILY VáJVa : VÍJJA ...

6 [s]e inahe: señne mlẽ: θurttu: telixa: sei ñtepi wazzisñ telixa: pddãti: meije: pdd[ã]t[i......ẽnẽ]

   [S] E'INA' Ha E : SZENNYéN EMeL VáJVa : CSÖRTeTŐ : íTÉL Ű aDJA : öSSZE ÍNYe TÉPI aVVA’ ZúZZa ISZoNY-TELI aGYA : ePeD De íGY LáTI : íME ILY E : ePeD De üGYeL áT[I VíJVáN VáJVa]

7 [h]atu sm̃mate teri: erijeina: xexebẽñti: arttum̃para: medese: pddatiti: erije:

meñne){>j}zzatija[........]

   [H]ATÓ SZeLLeMe ÁTi ÉTERI : ERő ILLYE' INA' : íGY EGYE BeVaJa'Va NYiTI : A RúTíTÓ aLPÁRA : MEDDő ESZE : ePeD De ÁTI TŰ : ÉRIJJE : MENNYi NEJ ZÚZZa ÁTi ÍJJA' [........]

8 [..].°ajahe pijẽte: ẽmu m̃maja: hrmazaxa: ñzzijaha: sedeplm̃mi: kñtuni: mlm̃meite ){>j}* lenubezu: [...]°ru[....]

   ... ÁLLJA Ha ÉPŰ' JóVa' JaVíTi-E : VaJ VáMÓ' áLMA áLLJA : Ha RáMÁZZa AGYA : NYúZi aZ ÍJJA' HA: SZEDi EPe éLeLMŰ’ : KöNNYiT ÖNNI : íM éLeLME ITT ÉJJeL E NŐBE' iZZÓ : ...

9 [...]°ajaxa ) hlm̃mide alaxssa[ñ]tra: erite teri: trm̃misñ: ñtepi: xñtawata: apptte teri: [.]°m[.......]

   … -AJ ÁGYALJa HaLáL íM IDE ALÁ GYáSZ SZÁNJa áTRA : ÉRI iTT ÉTERI : TüReLeM ISZoNY : aNNYi TÉPI : íGY NYiTTÁVA' uTA' : A PaP áTi TETTÉRŰ' ...

10 [..].se telẽzijẽ tube: mexe°[........]°ti: meñnese tebẽtẽ:abaqmãme: zexisxxaje

11 [....]: sei(ẽ)nẽ(?) telẽzijẽ: tddẽta: mluñte[..]°qra[..]°e km̃mẽti: mede hlm̃mi t°[......]:

eri°[.]°a[..]°s[...]

12 [.....]°e trm̃misñ xalte: mesijas: zxxe°[..]°ãna[..]°ñxa[...]°ẽñne pẽnẽ putu [.]°e[..]°e:[.......]

13 [.......]: tẽpina: se sm̃mu: ursejetẽ: uw°[..............]°ñnu:pddana[................]

14 [.......] xawari: pddẽti: meqqese[...........]°u: xlaste: exe°[..]°eti:meti[.........]

15 [......]°amas: tuwax: seij(e)epi turlli: [..]°ẽ[............]°edẽi:[s]eje°[...............]

16 [......]meuwe seriqe: anuzaba ñ°[......]°i: se d°[...........]°ledi [...

17 [...]°tixzzi: ijãnihe: se! trm̃milihe! t..: [trq]qñ°[.......]mateter°[..........]

18 [....]°zẽ: turawas: mei: [...]°hi: arñna [............. ]tezi°[...

19 [.]°hl[..]: ei°[........]°xu: mei hi°[.............]:tihetazei


* rendszerű hiba = hanyag írásmód vagy felületes, csupán a külső formára figyelő átírás. Az I (j) jelet rendszeresen nyitott zárójelnek: ) írták át.

 

Ű követi, pernyén alva ítél ű perre, szid, áhál: itt üde ím ű. [Szelleme] épp e[he]tő, éhes annyi tátó általi s e ládi éhe bű, attól éhes ű. Szellem e szennye enne, csörtet a nyű, ágyá[r]a hí, de ily vájva agy olti. Óv e hű ésszel, nyit e mellé, csak a sötéttel ítéli e őreb be, ím étűl. Nyújt vájva mellé vajalva, perező (perelő) ízzel. A szót attúl [.....] sélye állhatta a sötéttel. Sét (siet) ily alá: gyala ágyára hí. Ű tév ilyennel, óvi éhe, ű jóval javulna. Víjva ható szelleme áti, éteri erő. Illyel ülne a[....], annyi tépi avval, zúzza iszony, agyali gyagya e derűjé(rt) összehány. Íme ily e halál, mi zúzat, ily vájva víjja ...[s] elinal ha e szennyén emel vájva. Csörtető ítél, ű adja össze, ínye tépi, avval zúzza iszony-teli agya. Eped, de így láti: íme ily e, eped de ügyel, át[i ... víjván vájva.] [H]ató szelleme áti éteri erő, illyel inal. Így egye bevajalva, nyiti a rútító alpára, meddő esze eped, de áti tű érijje, mennyi nej zúzza áti íjjal [........]... állja ha épűl. Jóval javíti-e vaj? Vámol álma, állja ha rámázza agya, nyúzi az íjjal ha szedi epe élelmül. Könnyit önni, ím élelme itt éjjel e nőben izzó … ágyalja halál, ím, ide alá, gyász szánja átra, éri itt éteri türelem, iszony annyi tépi. Így nyittával utal a pap áti tettérűl ...

 

éter: a görögnek mondott aether az élet-tér (él-tér > é’tér > éter), a levegő ami nélkül nincs élet.

 

Kissé zavaros, fellengzős szöveg, ebben talán a felirat hiányos voltának is van némi szerepe.


text 30 {Tlos}

1 tiwiθθeimija: ade[.........]

2 ti: tubehidi: axãti: uz°[......]


text 31{Kadyanda}

 

1 upazi(j)ẽne: prñnawate

   ÓPa AZ ÍJJáVa' JaVú'Na-E : PeRNYéN A'VA íTÉ'

2 hrppi: prñnezi: ehbi

   HaRaPáPI : PeRNYéN EZ Ű : E HéBŰ'

3 seije: ñta tãtẽ: j

   eSZE ILLYE’ : NYiT A TőGYeLő TeVéJéVe' : Jó

4 tas{>j}a: miñta: meleime

   uTALJA : MŰ NYiTTA’ : MELLÉ ÍM E-

5 se(j)aladahali:

   -SÉLYe A LÁDA HALLI :

6 ada: |||- {3 = HáRoM}

   A DA' : HáRaMó’

 

Ópa az íjjával javúna-e? Pernyén alva ítél harapápi: pernyén ez ű. E hébűl (héjból) esze illyel nyit: a tőgyelő tevéjével jó utalja mű-nyittal mellé. Ím esélye: a láda halli, a dal háramol.


text 32 {Kadyanda}

 

text 32a

 

zzalahe: ladã

űZ eZ ALÁ Ha E : LÁDa GYúL

 

Űz ez alá, ha e láda gyúl.


text 32b

 

1 Σαλας

   SZALASZ/SZÁLLÁS

2 zzala:

   űZ eZ ALÁ

 

Szállás; űz ez alá.


text 32c

mi[zu]

 

text 32d

 

Mέϭος

MÉ’ SZÓ’SZ?


text 32e

 

1 ekata-

   E Kő A’ TÁ-

2 mla

   MLA

 

E kő a támla.


text 32f

1 Έκατο-

2 μνας


text 32g

 Σεϭκως


text 32h

 

zisqqa

eZ IS CSaK CiKA/CuKA

 

Ez is csak cika (zavarócska)/cuka (zsákocska).


text 32i

 

1 ikkwem[i]

ÍK-KöVe E M[Ű]

2 Ένδυομις (ένδυμα ruházat)

 

Ík-köve (ékköve) e m[ű].


text 32k

Kπαραμω


text 32l

 

xpparama:

eGY PaP ÁRA iMA

 

Egy pap ára ima.


text 32m

1 mula

2 Moλας


text 32n

 

1 Έκατ-

2 oμνας

3 [e]katam-

   [E] Kő A TÁM-

4 la

   LA

 

E kő a támla.


text 32o

Σηο


text 32p

s[se]wa


text 32q

1 [.....]

2 turlli


text 32r

1 zzalah[e]?

2 ????


text 32s

1 miz-

2 u

3 Mέσος


text 32t

 

1 zzala

űZ eZALÁ

2 Σαλας (Σαλα ’szalon/szála’)

 

Űz ez alá, szállás.


text 32u

 

wasube

aVAS ÖBE                 Avas öbe.


text 32v

 

1 idazzala

IDő AZ űZ ALÁ

2 Είδασσ-

3 αλα

 

Idő az űz alá.


text 32x

xun-a°.°a


text 32y

 Έκτωρ


text 32z

1 ...°u

2 ..°et.


text 32zz

...°as


text 33 {Kadyanda}

 

1 u{> r}zeblẽmi

   ReZÉBőL VáJVa MŰ

2 prñnawatẽ

   PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe'

3 rñsp°. ebẽñ-

   aRaNY SZéP[íTi] EBBe VáJVa NYí'-

4 nẽ t°[.....]

   Na VíJVa Té[VeJéVe' ...]

5 .°ñ......

 

Rezéből vájva, mű pernyén alva tévelyével, arany szép[íti]. Ebbe vájva nyílna, víjva té[vejével ...


text 34 {Kadyanda}

1 .°b...°i..°d.°alaha: tuwa

2 .°atije .°e..°z.°la: sseweh

3 tideimi [.........]°a

4 l°[...]°azi[.......]°ã: zzad°[ ]

5 xi°..°i.°r...°a


text 35 {Üsümlü}

 

1 |||| {4 = NéGY} uhi xñtawati pttule

  NaGY Ő HÍ íGY NYiTTA' aVATI Bö'TéT ÖLE

2 parttulaj°.°mi mñteteh

   PÁRTáTÓL ALJaD Mi IMéNYi TETTE Ha

3 pijetẽ peri tla°..°uteriz

   éPP ILY E TéVeLYéVe' PERŰ TaLÁN GYÖTER ŰZi

4 se mla ehbi el°...°l..°tenah

   S E MáLA EHe BŰ ...

5 tupazalije r°.°i[........]

6 se(j)elihala°..°z.[.......]

7 [..]°ib.°hrã.°u..°z[.....]°s..

8 .°jezze km̃mẽ [.......... ]

9 ese hrppi l°[.......]°t.

10 °ahi hrm̃muwe [.....]°l.°b.

11 °du ẽti h°[.........]°za

12 punamuwe [......]°asepl[...]

13 .ikuwaza t°[.....]°ahe q°.°p.

14 uwe se kbi parttalã xzuna si-

...  ÖVÉ SE KűBŰ’ PÁRTa á'TAL GYúL GYőZŐ NÁSZI

15 di d{> a}dali[d]i se tamas xñtatas

     IDADAL-I[D]Í' S E TAMÁS-GYóNYTATÁS

16 se kbi parttalã azise ikuwaz°.

     SE KiBŰ’ PÁR TaTAL GYúL AZ IS E ÍKKŐVe' AZT

17 dderlidi se tamas xñtat asid-

     Dű DERüLI DÍSSZE’ TAMÁS-GYóNYTaTÁS IDe

18 i zalaha esitm̃mãta xzzuna se t[e]

     ŰZi ALÁ HA E SZŰT áLMa GYúLíTÁ íGY ZúZi ONNA’ eSZÉT [Bá-]

19 xadawãtihe [..]°erezi arsez°[..]

     -GYAD A VáGY áLLíTI HE[GY SíK] EREZI A ROSSZ EZ[eRNYi]

20 pñneit°[................]

     PeNY-íNEIT ...

21 [......................]

 

Nagy ő hí, így nyittal avati böjtét öle. Pártától aljad mi iményi (ímmel-ámmali) tette, ha épp ily e tévelyével. Perül talán gyöter űzi, s e mála (hasalja) éhe bű …

... övé se kűbül, párta által gyúl győző nászi diadal-i[d]ill s e tamás-gyónytatás se, kibűl pár tatal (ügyefogyottan) gyúl, az is e íkkővel azt dű derüli, dísszes tamás-gyónytatás ide űzi alá. Ha e szűt álma gyúlítá, így zúzi onnan eszét, [bá]gyad a vágy, állíti he[gy, sík] erezi a rossz ez[ernyi] peny-íneit (penész-idegeit) ...

 

A Tamás névnek a Te-más, tenmagad mása, vagyis ikertestvér az eredeti jelentése. A lüd és lüki egy nép két ága, egyik a másik ikertestvére, tenmása, Tamása.


text 36 {Xanthos}

 

1 ebẽñnẽ: prñnawã: mene prñnawatẽ

   EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa : PeRNYéN A VáGGYaL : MÉN E PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe'

2 ahqqadi: pizibideh: tideimi: se: / {sej}

   A Hű CSaK CSóKKA' DŰ' : éPP ÍZIBe' IDE Hí : iTT ÜDE ÍM Ű : SÉLYe

3 hm̃prãmeh: tuhes: seije ñta tadẽ: miñti

   Hí LéPRe GYűL MÉH : aTTó' éHES: eSZE ILLYE' NYiT ÁTADi VíJVa : MI NYiTI

4 aladehali: ada: o-: se(j)ẽtri: ñtata:

   ALÁ DE HALLI : A DA' : - - : SÉLYe VáJVa TeRŰ' : NYiT Á'TA' :

5 ada: |||- {3 = HáRoM} se pijetẽ: hrzzi: ñtatã: ladi: ehbi: se mñneτeidehe

   A DA' : HáRaMó' S ÉPP ILY E TéVeLYéVe' : HíR ZúZI : NYú'Ti ÁT áGGYaL : LÁDI : ÉHe BŰ : SZEM NYí’Na-E MeLLYE' IDe EHHE'

6 esedẽñnewi ){> j} se pijetẽ: ẽtri: ñtatã: prñnezi:

   ESED VáJVa éNJéN E VÍJáS ÉPP ILY E TéVeLYéVe' : VíJVa TeRŰ' : NYú'T ÁT GYúL : PeRNYe NÉZ Ű :

7 atlahi:

   Á'TaLA HÍ

 

Ebbe vájva nyílna, víjva pernyén a vággyal. Mén e pernyén alva tévelyével. A hű csak csókkal dűl, épp íziben ide hí, itt üde ím ű. Sélye hí, lépre gyűl méh, attól éhes esze illyel nyit. Átadi víjva mi nyiti alá, de halli a dal: - - ! Sélye vájva terül, nyit, által a dal háramol s épp ily e tévelyével. Hír zúzi, nyújti át ággyal, ládi éhe bű. Szem nyílna-e mellyel ide ehhen (ehhez) esed? Vájva énjén, e víjás épp ily, e tévelyével víjva terül, nyújt át, gyúl pernye. Néz ű, általa hí.


text 37 {Xanthos}

 

1 ebẽñnẽ: xu-

   EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa GYÖ-

2 pã: mẽne pr-

   -PáGGYaL : MiVe' JaVú'Na E PeR-

3 ñnawatẽ: me-

   -NYéN A'VA TéVeLYéVe' : MÉ-

4 de: epñnẽni

   -DDE' : E PeNYeN VíJ VéNŰ'

5 ehbi: hm̃prã-

   E HéBŰ' : HaLó PoRa GYúL

6 ma: se(j)atli

   MA : SÉLYe Á'TaLI

 

Ebbe vájva nyílna, víjva gyöpággyal, mivel javulna e pernyén alva tévelyével. Méddel e penyen víj vénűl. E hébűl haló pora gyúl ma, sélye általi.

 

peny: fn. tt. peny-t v. ~et, tb. ~ek, harm. szr. ~e. A penésznek, vagy nedvek romlása miatt peshedt testnek anyaga; melybõl képzõdtek: penyü, penyv, penyh, penyhed, olyformán mint: feny, fenyü, fenyv; eny, enyû, enyv; seny, senyû, senyv; ned, nedü, nedv, stb. Minthogy a peny és penész v. penyész természetöknél fogva sikamlósak, és ragadósak, rokon hozzájok az elõtét nélküli eny, enyü, enyv, enyek, enyekes, és a g elõtétes geny, genyedés, genyedség, sõt a ragadós mocskot jelentõ szeny v. szenny is, és a rühnek tájdivatos neve: senynyedék. CzF


text 38 {Xanthos}

 

1 ebẽñnẽ prñnawu

   EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa PeRNYéN A'VÓ

2 mene prñnawatẽ

   MÉN E PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe'

3 ijetruxle: hurttu-

   IJEdT ROGY LE : Ha ŐR TuTÓ'

4 weteh: wasaza:

   VÉT E Hű : óVA SZÁZZA' :

5 hrppi ladi:

   HaRaPáPI LÁDI

6 se tideime

   SÉT IDE ÍME

7 seije ñta tetẽ

   eSZE ILLYE' NYú'Ti ÁT E TéVeLYéVe'

8 tesi miñti: ada

   iTT E SZŰ MI NYiTI : A DA'

9 ||| {3 = HáRoM}

   HáRaMó’

 

Ebbe vájva nyílna, víjva pernyén alvó. Mén e pernyén alva tévelyével. Ijedt rogy le ha őr tutol. Vét e hű, óva százzal harapápi ládi sét (siet) ide, íme. Esze illyel nyújti át, e tévelyével itt e szű, mi nyiti: a dal háramol.


text 39 {Xanthos}

 

1 ebẽñnẽ: prñnawu: meti prñnawatẽ

   EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa PeRNYéN A'VÓ : METŰ' PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe'

2 mẽmruwi: xñtenubeh: tideimi

   MiVe' JóVa' MeRŐ VÍ : íGY NYiT E NŐ BE Ha : iTT ÜDE ÍM Ű

3 hrppi esedeñnewi: xñnahi

   HaRaPáPI ESED E NYűN ÉVŰ' : íGY NYí'NA HŰ

4 ehbijehi: se θurttãi: lada señne: sm̃mati

   ÉH BŰJE HÍ : S E’CSÖRTeT áGGYaL Ű : LÁDA SZENNYéN E : SZeLLeM Á'TI

5 tijãi: kbijehis: meñne: ni(j)esu

   iTT ILY GYúL Ű : KűBe' ILLYE' HŰS : MENNYNÉ' : NI E SZÓ

6 esedeñnewi: epttehi: ñtepitan[e{> l}]

   ESEDő ENNYi NEVŰ : ÉPíTTeT E HŰ : eNNYiT ÉPÍT ANNá[L]

7 seije: ñta tãtẽ: tesi miñti:

   ÉSSZE' ILLYE' : NYú'T ÁT aGYaL TéVeLYéVe' : iTT E SZŰ MI NYiTI :

8 aladahali: ada: ||| {3 = HáRoM}

   A LÁDA HALLI : A DA' HáRaMó'

 

Ebbe vájva nyílna, víjva pernyén alvó, metül pernyén alva tévelyével. Mivel jóval merő ví, így nyit e nő be ha itt üde ím ű. Harapápi esed e nyűn, évűl így nyílna hű. Éh bűje hí s elcsörtet ággyal ű. Láda szennyén e szellem álti: itt ily gyúl. Ű kűben illyel hűs, mennynél, ni, e szó esedő (esésre hajlamos), építtet e hű, ennyit épít ANná[l] ésszel. Illyel nyújt át, agyal tévelyével. Itt e szű mi nyiti. A láda halli, a dal háramól.


text 40 {Xanthos}

 

text 40a

 

[p]ajawa: manax[in]e: prñn[a]wate: prñn[aw]ã: ebẽñnẽ

[éPP] A JAVA : íM A NAGY [Ű'N]E : PeRNYéN [A']VA iTT E : PeRNYéN [A Vá]GGYaL : EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa

 

[Épp] a java, ím a nagy [üln]e pernyén [al]va, itt e pernyén [a vá]ggyal, ebbe vájva nyílna víjva.


text 40b

 

1 pajawa m[a]n[ax]ine: prñ-

   éPP A JAVA íM [A] N[AGY] Ű'NE : PeRNYé-

2 nawate: prñnawã

   N A'VA iTT E : PeRNYéN A VáGGYaL

3 ebẽñnẽ:

   EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa :

 

Épp a java, ím [a] n[agy] ülne pernyén alva, itt e pernyén a vággyal, ebbe vájva nyílna víjva.


text 40c

1 pajawa: ed°.....

2 tideimi: a°....

3 °rah: telẽzi°....

4 qla: trm̃mis ...

5 °uwete: teri sẽ.

6 ijetẽ

7 erawazija: eb[ij]-

8 a: me prñnawaxã

9 oo- uhahi: .°iti: ah-

10 ãmadi: arñnadi


text 40d

 

1 ebeija: [xr]uwata: meije pijetẽ: wat[aprd]ata: xssadrapa: pa-[rz]a:

   EBBE ÍJJA’ : [íGY R]OVATTA : íME ILLYÉ éPP ILY E TéVeLYéVe' : aVATT[A PáRoD]AT A : GYáSZ SADaRA PA’ : PA[RáZZS]A' :

2 pddẽ: telẽzi: epatte: trm̃milise: ma°[............]

   ePeD De VáJVa : íTÉLi VíJVa űZI : ÉPP A TeTTE : TüReLeM ILL IS E’ : MA ...


Ebbe íjjal [így r]ovatta: íme illyé, épp ily e tévelyével avatt[a párod]at a gyász, sadara (ostorozása) pall pa[rázzs]al. Eped, de vájva ítéli víjva űzi épp a tette: türelem ill is el ma ...


text 41 {Xanthos}

1 ebẽñnẽ: prñnaw[ã m... prñnawatẽ ........]

2 turlleh: tidei[mi hrppi ........................]

3 s(e)esedeñnewi: x[ñnahi ehbijehi]

4 ñtaija tadẽ: tas[a miñtaha ada ...]

5 se(j)ẽtre: ada |||:


text 42 {Xanthos}

 

3 ebẽñnẽ: xupã: meti prñnawatẽ: tuwada: hrppi ladi

   EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa : GYÖPáGGYaL : METŰ' PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe' : TOVa AD A : HaRaPáPI LÁDI

4 se t<i>deime: seije ñtadẽ: tesi: miñti: aladaheli: ada: || {2 = KETTő}

   SÉT DE ÍME : öSSZE ILY ENNYiT AD VáJVa : iTT E SZŰ : MI NYiTI : A LÁDA Ha ÉLI : A DA' KE'Ti

 

Ebbe vájva nyílna, víjva gyöpággyal, metűl pernyén alva tévelyével. Tova ad a harapápi ládi sét (siet), de íme, össze ily ennyit ad vájva. Itt e szű, mi nyiti. A láda ha éli, a dal kelti.


text 43 {Xanthos}

 

1 ebẽñnẽ: prñnawã: mẽti prñnawatẽ: merehi: kudalah: xñtlah tideimi:

   EBBe VáJVa NYí'Na VíJVa : PeRNYéN A VáGGYaL : MiVe' JaVíTI PeRNYéN A'VA TéVeLYéVe': MER E HŰ : KŰ'D ALÁ Ha : GYóNYó iTaLA' HíTT IDE ÍMŰ' :

2 trijatrbbahi: pñnutahi: uhahi: hrppij prñnezi: ẽnẽ: xñtawata:xer[j]xehe:

   TuR ÍJJA' TáRáBa' aBBA HÍ : PeNYe NŐT A HŰ : ÓHA' HÍ : HaRaPáPI JoBBRa NYí'Na EZ Ű : VíJVa NöVe' JaVa : GYaNYóT AVVA' uTA' : íGY ERő [Je]GYe E HE’ :


Ebbe vájva nyílna víjva pernyén a vággyal, mivel javíti pernyén alva tévelyével. Mer e hű küld alá ha gyónyó itallal hítt ide. Ím ű tur íjjal tárában abba hí penye (henye) nőt. A hű óhaj hí. Harapápi jobbra nyílna, ez ű: víjva növel java gyanyót (gyanút), avval utal, így erő [je]gye e hely.